Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-26 / 199. szám, péntek

< ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 26. Kertészkedő 15 Nem vált gyakorlattá a szüret utáni permetezés, pedig a következő évi termés megóvása végett erre szükség lenne A vegyszermentes kertészkedés iránt érdeklődőknek Csonthéjasok nyárvégi védelme A barackmoly tápnövénye a kajszi, az őszibarack, de előfordulhat a szilván, mandulán, cseresznyén és a meggyen egyaránt Csonthéjasok szüret utáni védelmére a nyár folya­mán az esetek többségé­ben már nem kerül sor, pe­dig a barackmoly és a kele­ti gyümölcsmoly ellen len­ne célszerű permetezni. RACSKÓ JÓZSEF A barackmoly tápnövénye a kaj­szi, az őszibarack, de előfordulhat a szilván, mandulán, cseresznyén és a meggyen egyaránt. A lárvája által károsított hajtások elszárad­nak, tövüknél (kívülről) rendsze­rint mézgacsepp látható. A szüret után elvégezhető néhány kezelés­sel a következő évi fertőzés mérté­két azonban nem lehet egyér­telműen befolyásolni, a bizonyta­lan hatás elérésére pedig - biológi­ai szempontokat is figyelembe véve - többnyire nem szoktak permetez­ni. Azonban környezetkímélő, in­tegrált védekezés alkalmazásakor a tömeges tojásrakás idejére célszerű egy permetezést időzíteni, a diflu­­benzuron, teflubenzuron, fenoxi­­karb hatóanyagú készítmények kö­zül érdemes választani. Ha a kéregmoly fertőzöttség mértéke a védekezést szükségessé teszi, úgy szüret után, a korábban már elvégzett kezelések folytatása­ként még egy alkalommal kell a kajszi-, cseresznye- és meggyfákat permetezni. Amennyiben indokolt, a csúcsrajzást követően kell a véde­kezést végrehajtani. A hagyomá­nyos védekezés keretében a szerves foszforsavészter, ill. az egyéb ható­anyagú készítmények kijuttatását a lárvák tömeges kelésének idejére, míg az integrált védekezés során a kitinszintézis-gátló készítményeket a tömeges tojásrakás idejére cél­szerű időzíteni. Az eljárás során úgy kell a permetezést végrehajta­ni, hogy a permedé a vázágak alsó részét és a fák törzsét - egészen a gyökérnyaki részig - megfelelően befedje. Nemcsak a kajszi, hanem az őszibarack esetében igen gyakori­ak a nagymérvű gally- és ágelhalá­sok, amelyek végül is a fa pusztulá­sához vezetnek. Ilyen tünetek kö­zött pusztul el számos gyümöl­csösben a fák túlnyomó része. A betegség egyik jelentős kórokozója a Cytospora cyncta nevű gomba. A kórokozó a fás szövetekbe sérülé­seken keresztül hatol be. A gyü­mölcs leszedése után a kocsány ízesülésének helyén képződő nagyszámú, apró sehfelületnek - a metszési felületek mellett - elha­­nyagolhatadanul fontos szerepe lehet. Ennek lezárása, különösen az erősen fertőzött gyümölcsösök­ben, rendkívül jelentős lehet. Ma még ugyan nem szokásos, de fon­tos lehet a szüret, helyesebben egy-egy fajta szedésének befejezé­se után kaptán hatóanyagú készít­ménnyel permetezni. Erre a célra megfelelőek a szisztemikus fungi­­cidek, mint a benomil hatóanyagú Fundazol. A cseresznye és a meggy nyár vé­gi, szüret utáni kémiai védelme a gyümölcsösök nagy részében szin­tén nem vált gyakorlattá, pedig sok esetben, a következő évi termés mennyiségének megóvása végett erre nagy szükség lenne. A védeke­zés intenzitásának - biológiai és gazdaságossági okok miatt - szoros összefüggésben kell lennie a kár­tevők és kórokozók elszaporodásá­nak mértékével. E kultúrákban a füstösszámyú levéldarázs (Caliroa cerasi) lárvái a nyár második felé­ben jelentős mérvű lombkároso­dást okozhatnak. Az első nemze­dék egyedemek száma lényegesen kisebb, az általuk okozott kár ke­vésbé feltűnő, s ezért a védekezés nem minden esetben tűnik szüksé­gesnek. Ha más kártevő ellen is in­dokolt védekezni, megfelelő per­metezéssel a füstösszámyú levél­darázs egyedszámát is csökkent­hetjük, ezzel a második nemzedék kártételét megelőzhetjük. Ez azért is könnyű feladat, mert a füstössz­ámyú levéldarázs lárvája az m­­szekticidek többségével szemben érzékeny. Augusztus utolsó harmadában a füstösszárnyú levéldarázs (Cali­roa cerasi) ellen - most már köz­vetlenül a lombkárosodás meg­akadályozására - válhat szüksé­gessé a védekezés. Ezt a kezelést célszerű úgy megoldani, hogy az alkalmazott készítmény egyúttal a kaliforniai pajzstetű ellen is ha­tásos legyen, ugyanis második nemzedékének lárvái ilyenkor tö­megesen jelennek meg és tele­pednek le. Hosszú hatástartamú szerves foszforsavészter típusú inszekticidekkel jelentős mérték­ben gyéríthetők. Ha viszont a gyümölcsösben a kaliforniai pajzstetű-fertőzés nem észlel­hető, akkor a füstösszárnyú levél­darázs ellen a leggazdaságosab­ban alkalmazható készítményt célszerű felhasználni. A cseresznye és a meggy blume­­riellás levélfoltossága (t: Blumeri­­ella jaapii, a: Phloeosporella padi) káros mérvű elterjedésére különö­sen csapadékos időjárás esetén kell számítani. A tünetek csak a levele­ken tapasztalhatók. A levelek szí­nén nagy számban 2-3 mm-es lüás­­bama, elmosódott szélű foltok lát­hatók. A levél fonákén a foltokon spóratelepek képződnek. A foltok között a levéllemez sárgul, a fertőzött levelek idő előtt lehulla­nak. Erős fertőzés esetén nyár vé­gén csaknem teljes lombhullás is bekövetkezhet. A valós veszély­­helyzetnek megfelelő kémiai véde­lem cineb, mankoceb, propineb, benomil hatóanyagú fungicidekkel lehetséges, a permetezéseket le­hetőleg hosszú hatástartamú ké­szítménnyel augusztus közepéig, végéig folytassuk. A túltrágyázás, vagy a nem megfelelő trágyák alkalmazása a gyümölcsfák pusztulását is okozhatja Bánjunk mértéktartóan a műtrágyákkal BÁLINT GYÖRGY A műtrágyák jelentősége a vegy­ipar fejlődésével egyre fokozódik. Házikerti viszonylatban felhaszná­lásuk fontossága már most eléri - sőt egyes esetekben - meghaladja a szerves trágyákét. Használatuk azonban nemcsak örömet, hanem bánatot is okozhat. Amíg ugyanis a szerves trágyák­kal - bármilyen mennyiségben használjuk azokat - semmiféle ká­ros hatást nem idézhetünk elő a ta­lajban, addig a műtrágyákkal igen csínján kell bánni. A túltrágyázás, vagy a nem megfelelő műtrágyák alkalmazása a gyümölcsfák termé­sének minőségi csökkenéséhez, sőt szélsőséges esetben pusztulásuk­hoz is vezethet. Gyakran láttam már fiatal törpe gyümölcsöst kiszá­radva az ésszerűtlenül sok nitro­génműtrágya kiszórása miatt. Előfordult az is, hogy egyik kertész­kollégám viszonylag kis mennyi­ségű pétisóval megszórta a szamó­catábláját, majd megöntözte azt. A következő napon az egész szamóca­tábla lombozata megbámult, meg­száradt és elpusztult a túlzott táp­anyag-koncentráció következtében. Egyszóval a műtrágya is a gyógy­szerekhez hasonló: ha hozzáértő kéz nyújtja, akkor orvosság, avatat­lanul, szertelenül használva azon­ban méreg! A műtrágyák por alakban vagy granuláltan kerülnek forgalomba. Ezek közül a legjobb, a legtartó­sabb hatást a granulált műtrágyák­kal érhetjük el. A por alakú műtrá­gya gyorsan felszívódik, de hamar el is veszti hatását. Ezzel szemben a granulált műtrágyából folyamato­san táplálkozhatnak a gyümölcs­­termő növények. Ügyelni kell a műtrágyák szállítá­sára és tárolására. Bár az utóbbi időben egyre kevesebb műtrágya kerül ömlesztve a kereskedelmi for­galomba, mégsem felesleges felhív­ni a figyelmet arra, hogy a műtrá­gyák jelentős része higroszkópos (vízszívó) hatású. A megnedvesített műtrágya csomósodik, összeáll és emiatt csak összezúzás után szórha­tó ki. A nedvesedés hatására azon­ban nem csak a műtrágya konzisz­tenciája romlik, hanem csökken a hatóanyag-tartalma is. Ezért le­hetőleg vizet át nem engedő műanyag zsákokban vásároljuk a műtrágyát, még akkor is, ha ez né­mileg magasabb költségekkel jár. Az utóbbi években a zsákok mé­reteinél is gondoltak a kertbarátok­ra, mert nem csak 5 és 10 kg-os, de 1 és 2 kg-os műanyag zsákokban is hoztak forgalomba műtrágyát. A műtrágya vásárlásánál ügyel­jünk a hatóanyag-tartalomra, amely a zsákokon mindig fel van tüntetve. Ma már nálunk is különböző hatóa­nyag-tartalmú műtrágyákat hoznak forgalomba. így például a nitro­génműtrágya 20,5, 22, 33 és 34 ez­­reléknyi nitrogéntartalommal kerül az üzletekbe. Nyüvánvaló, hogy a magasabb nitrogéntartalmú műtrá­gya drágább, de a felhasználás szempontjából ez az előnyösebb, mert vele szállítási munkát, tároló­teret és kiszórási költséget takarít­hatunk meg. Ebben az esetben érvé­nyes tehát az a mondás, hogy a drá­gább az olcsóbb. A nitrogénműtrágyák közül leggyakrabban a mészammonsalét­­rom (MAS) hatóanyagúakat hasz­náljuk. Az egyeden hatóanyagot tar­talmazó műtrágyákon kívül gyárt­ják az összetett, több tápelemet is tartalmazó műtrágya-készítménye­ket is. A lombtrágyák egyre kedvel­tebbé válnak a gyümölcstermelők körében, de igazi helyük a házikert­­ben van. Ezeknek hatóanyagát a gyümölcsfák leveleiken keresztül veszik fel. Ily módon olyan tápanya­gokat is a gyümölcsfák szervezetébe lehet juttatni, amelyeket a talaj köz­vetítésével nem tudnának felszívni, vagy amelyek egyáltalán nincsenek jelen a talajban. Számos hiánybe­tegség eredményesen megelőzhető és gyógyítható lombtrágyázással. A lombtrágyázás költségtakarékos el­járás, hiszen a tápanyagokat a nö­vényvédő szerekkel együtt, azokba keverve lehet a gyümölcsfák lombo­zatára juttatni. Egyes műtrágya-készítmények folyékony halmazállapotúak. Eze­ket fecskendővel (injektorral) lehet a talajba juttatni. Mikor célszerű áttérni a biotermesztésre? KÖTELES GÁBOR Napjainkban egyre több kertész érdeklődik a vegyszermentes ún. biokertészkedés iránt. Az áttérni szándékozók gyakran szegezik nekem a kérdés: Mely évszak a legmegfelelőbb a biokertészke­désre való áttérésre? Több, e té­mával foglalkozó kiadvány átta­nulmányozása után és 21 éves gyakorlati tapasztalatok birtoká­ban állítom: biokertészkedésre bármikor átállható, ám legelőnyö­sebb erre mégiscsak az ősz. Ugyanis a biokertészkedés alap­vető kelléke a biokomposzt. Ez pe­dig szerves anyagokból, növényi maradványokból készíthető el a legegyszerűbben, amiből éppen ősszel van a legtöbb. Biokomposz­­tot többféle berendezés felhaszná­lásával és különböző módon készít­hetünk. Én az Alvin Seifert: Ker­tészkedés „mérgek” nélkül című könyvében leüt módszerből indul­tam ki. A kertem árnyékos sarká­ban kijelöltem egy 6x1 méteres komposztáló helyét. A kijelölt terü­leten ástam egy 0,40 méteres göd­röt, amelyet a felszínen 0,40 méter magas beton-, illetve deszkafallal vettem körül. Benne "halmozom fel a kertből, konyhából, nyúlólból stb. származó hulladékot. A folyamatos munkának köszönhetően általában a telep 1/3-a érett, 1/3-a átforga­tott, 1/3-a frissen összerakott komposzt. Az alapanyagot előzőleg 5-10 cm-es darabokra aprítom, és 35^40 cm vastagon - taposás nél­kül - szabadon a gödörbe rakom. Erre a szerves anyagból álló rétegre körülbelül 5 cm vastagságban nyúltrágyát terítek. Ha van fahamu és csontliszt, akkor nagyon véko­nyan azzal is beszórom, majd az egészet vékony agyagréteggel beta­karom. Az agyagtakaróra a leírt módon újabb réteget rakok, és az egészet érni hagyom, majd kellő időben átforgatom. Az őszi áttérést a biorketészke­­désre az is indokolja, hogy a bio­kertész nem tartja szükségesnek, sőt ellenzi az őszi talajforgatást. Hogy ennek következtében a me­gürült kertrész el ne gyomosodjon, e módszerrel kertészkedni szándé­kozók előkészíthetik kertjüket a bi­okertészkedésre úgy, hogy minden megürült területet a legrövidebb időn belül beszólják mustármag­gal. Ennek nagyon sok előnye van. A sűrűn kikelt mustár a -7 C fokig ideális talajtakarót képez. Védi a talajt a kiszáradástól, eróziótól, el­­gyomosodástól. A kora téli hóna­pokig élővé teszi a kertet. A mustár vetését október végéig, november elejéig folytatjuk, mert már a szik­levélben megfagyott növényeknek is több centiméteres gyökere van, mellyel lazítja, levegőzteti a talajt. Tél végén, tavasz elején az elhalt gyökerek és levélmaradványok ki­váló táplálékot nyújtanak a földigi­lisztáknak, amelyek a biokertész legkiválóbb segítőinek számíta­nak. Ám a friss mustárlevélkék a zsályához hasonlóan a késő őszi vi­taminínséges időszakokban embe­ri fogyasztásra is felhasználhatók. Általában salátaként és fűszerként (pl. zsíros kenyéren) fogyasztható. A vegyszermentes gyümölcster­mesztésre is ősszel a legjobb át­térni. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a várt eredmény sokkal előbb jelentkezik, ha a fa­csemetéket ősszel, biokomposzt­­tal vegyített földbe ültetjük. A fa­csemete ültetésének menete a kö­vetkező: tervezett helyen minél előbb a hagyományos módon leg­alább 0,6 x 0,6 x 0,6 méteres göd­röt ásunk. 15-20 nap elteltével a levegővel átjárt kiásott földdel olyan mennyiségű durva biokom­­poszttal keveijük el, hogy a gö­dörbe való visszahúzás után leg­alább 0,2-0,4 méteres dombocs­kák keletkezzenek, melyekre ok­tóber végén, november elején ül­tetjük a választott gyümölcsfacse­metéket. A szerző a szepsi mezőgazda­­sági iskola nyugalmazott szak­tanára A vegyszermentes kertészkedés alapja a biokomposzt és a talajta­karás (Fotó: Zsáki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom