Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-26 / 199. szám, péntek
< ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 26. Kertészkedő 15 Nem vált gyakorlattá a szüret utáni permetezés, pedig a következő évi termés megóvása végett erre szükség lenne A vegyszermentes kertészkedés iránt érdeklődőknek Csonthéjasok nyárvégi védelme A barackmoly tápnövénye a kajszi, az őszibarack, de előfordulhat a szilván, mandulán, cseresznyén és a meggyen egyaránt Csonthéjasok szüret utáni védelmére a nyár folyamán az esetek többségében már nem kerül sor, pedig a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly ellen lenne célszerű permetezni. RACSKÓ JÓZSEF A barackmoly tápnövénye a kajszi, az őszibarack, de előfordulhat a szilván, mandulán, cseresznyén és a meggyen egyaránt. A lárvája által károsított hajtások elszáradnak, tövüknél (kívülről) rendszerint mézgacsepp látható. A szüret után elvégezhető néhány kezeléssel a következő évi fertőzés mértékét azonban nem lehet egyértelműen befolyásolni, a bizonytalan hatás elérésére pedig - biológiai szempontokat is figyelembe véve - többnyire nem szoktak permetezni. Azonban környezetkímélő, integrált védekezés alkalmazásakor a tömeges tojásrakás idejére célszerű egy permetezést időzíteni, a diflubenzuron, teflubenzuron, fenoxikarb hatóanyagú készítmények közül érdemes választani. Ha a kéregmoly fertőzöttség mértéke a védekezést szükségessé teszi, úgy szüret után, a korábban már elvégzett kezelések folytatásaként még egy alkalommal kell a kajszi-, cseresznye- és meggyfákat permetezni. Amennyiben indokolt, a csúcsrajzást követően kell a védekezést végrehajtani. A hagyományos védekezés keretében a szerves foszforsavészter, ill. az egyéb hatóanyagú készítmények kijuttatását a lárvák tömeges kelésének idejére, míg az integrált védekezés során a kitinszintézis-gátló készítményeket a tömeges tojásrakás idejére célszerű időzíteni. Az eljárás során úgy kell a permetezést végrehajtani, hogy a permedé a vázágak alsó részét és a fák törzsét - egészen a gyökérnyaki részig - megfelelően befedje. Nemcsak a kajszi, hanem az őszibarack esetében igen gyakoriak a nagymérvű gally- és ágelhalások, amelyek végül is a fa pusztulásához vezetnek. Ilyen tünetek között pusztul el számos gyümölcsösben a fák túlnyomó része. A betegség egyik jelentős kórokozója a Cytospora cyncta nevű gomba. A kórokozó a fás szövetekbe sérüléseken keresztül hatol be. A gyümölcs leszedése után a kocsány ízesülésének helyén képződő nagyszámú, apró sehfelületnek - a metszési felületek mellett - elhanyagolhatadanul fontos szerepe lehet. Ennek lezárása, különösen az erősen fertőzött gyümölcsösökben, rendkívül jelentős lehet. Ma még ugyan nem szokásos, de fontos lehet a szüret, helyesebben egy-egy fajta szedésének befejezése után kaptán hatóanyagú készítménnyel permetezni. Erre a célra megfelelőek a szisztemikus fungicidek, mint a benomil hatóanyagú Fundazol. A cseresznye és a meggy nyár végi, szüret utáni kémiai védelme a gyümölcsösök nagy részében szintén nem vált gyakorlattá, pedig sok esetben, a következő évi termés mennyiségének megóvása végett erre nagy szükség lenne. A védekezés intenzitásának - biológiai és gazdaságossági okok miatt - szoros összefüggésben kell lennie a kártevők és kórokozók elszaporodásának mértékével. E kultúrákban a füstösszámyú levéldarázs (Caliroa cerasi) lárvái a nyár második felében jelentős mérvű lombkárosodást okozhatnak. Az első nemzedék egyedemek száma lényegesen kisebb, az általuk okozott kár kevésbé feltűnő, s ezért a védekezés nem minden esetben tűnik szükségesnek. Ha más kártevő ellen is indokolt védekezni, megfelelő permetezéssel a füstösszámyú levéldarázs egyedszámát is csökkenthetjük, ezzel a második nemzedék kártételét megelőzhetjük. Ez azért is könnyű feladat, mert a füstösszámyú levéldarázs lárvája az mszekticidek többségével szemben érzékeny. Augusztus utolsó harmadában a füstösszárnyú levéldarázs (Caliroa cerasi) ellen - most már közvetlenül a lombkárosodás megakadályozására - válhat szükségessé a védekezés. Ezt a kezelést célszerű úgy megoldani, hogy az alkalmazott készítmény egyúttal a kaliforniai pajzstetű ellen is hatásos legyen, ugyanis második nemzedékének lárvái ilyenkor tömegesen jelennek meg és telepednek le. Hosszú hatástartamú szerves foszforsavészter típusú inszekticidekkel jelentős mértékben gyéríthetők. Ha viszont a gyümölcsösben a kaliforniai pajzstetű-fertőzés nem észlelhető, akkor a füstösszárnyú levéldarázs ellen a leggazdaságosabban alkalmazható készítményt célszerű felhasználni. A cseresznye és a meggy blumeriellás levélfoltossága (t: Blumeriella jaapii, a: Phloeosporella padi) káros mérvű elterjedésére különösen csapadékos időjárás esetén kell számítani. A tünetek csak a leveleken tapasztalhatók. A levelek színén nagy számban 2-3 mm-es lüásbama, elmosódott szélű foltok láthatók. A levél fonákén a foltokon spóratelepek képződnek. A foltok között a levéllemez sárgul, a fertőzött levelek idő előtt lehullanak. Erős fertőzés esetén nyár végén csaknem teljes lombhullás is bekövetkezhet. A valós veszélyhelyzetnek megfelelő kémiai védelem cineb, mankoceb, propineb, benomil hatóanyagú fungicidekkel lehetséges, a permetezéseket lehetőleg hosszú hatástartamú készítménnyel augusztus közepéig, végéig folytassuk. A túltrágyázás, vagy a nem megfelelő trágyák alkalmazása a gyümölcsfák pusztulását is okozhatja Bánjunk mértéktartóan a műtrágyákkal BÁLINT GYÖRGY A műtrágyák jelentősége a vegyipar fejlődésével egyre fokozódik. Házikerti viszonylatban felhasználásuk fontossága már most eléri - sőt egyes esetekben - meghaladja a szerves trágyákét. Használatuk azonban nemcsak örömet, hanem bánatot is okozhat. Amíg ugyanis a szerves trágyákkal - bármilyen mennyiségben használjuk azokat - semmiféle káros hatást nem idézhetünk elő a talajban, addig a műtrágyákkal igen csínján kell bánni. A túltrágyázás, vagy a nem megfelelő műtrágyák alkalmazása a gyümölcsfák termésének minőségi csökkenéséhez, sőt szélsőséges esetben pusztulásukhoz is vezethet. Gyakran láttam már fiatal törpe gyümölcsöst kiszáradva az ésszerűtlenül sok nitrogénműtrágya kiszórása miatt. Előfordult az is, hogy egyik kertészkollégám viszonylag kis mennyiségű pétisóval megszórta a szamócatábláját, majd megöntözte azt. A következő napon az egész szamócatábla lombozata megbámult, megszáradt és elpusztult a túlzott tápanyag-koncentráció következtében. Egyszóval a műtrágya is a gyógyszerekhez hasonló: ha hozzáértő kéz nyújtja, akkor orvosság, avatatlanul, szertelenül használva azonban méreg! A műtrágyák por alakban vagy granuláltan kerülnek forgalomba. Ezek közül a legjobb, a legtartósabb hatást a granulált műtrágyákkal érhetjük el. A por alakú műtrágya gyorsan felszívódik, de hamar el is veszti hatását. Ezzel szemben a granulált műtrágyából folyamatosan táplálkozhatnak a gyümölcstermő növények. Ügyelni kell a műtrágyák szállítására és tárolására. Bár az utóbbi időben egyre kevesebb műtrágya kerül ömlesztve a kereskedelmi forgalomba, mégsem felesleges felhívni a figyelmet arra, hogy a műtrágyák jelentős része higroszkópos (vízszívó) hatású. A megnedvesített műtrágya csomósodik, összeáll és emiatt csak összezúzás után szórható ki. A nedvesedés hatására azonban nem csak a műtrágya konzisztenciája romlik, hanem csökken a hatóanyag-tartalma is. Ezért lehetőleg vizet át nem engedő műanyag zsákokban vásároljuk a műtrágyát, még akkor is, ha ez némileg magasabb költségekkel jár. Az utóbbi években a zsákok méreteinél is gondoltak a kertbarátokra, mert nem csak 5 és 10 kg-os, de 1 és 2 kg-os műanyag zsákokban is hoztak forgalomba műtrágyát. A műtrágya vásárlásánál ügyeljünk a hatóanyag-tartalomra, amely a zsákokon mindig fel van tüntetve. Ma már nálunk is különböző hatóanyag-tartalmú műtrágyákat hoznak forgalomba. így például a nitrogénműtrágya 20,5, 22, 33 és 34 ezreléknyi nitrogéntartalommal kerül az üzletekbe. Nyüvánvaló, hogy a magasabb nitrogéntartalmú műtrágya drágább, de a felhasználás szempontjából ez az előnyösebb, mert vele szállítási munkát, tárolóteret és kiszórási költséget takaríthatunk meg. Ebben az esetben érvényes tehát az a mondás, hogy a drágább az olcsóbb. A nitrogénműtrágyák közül leggyakrabban a mészammonsalétrom (MAS) hatóanyagúakat használjuk. Az egyeden hatóanyagot tartalmazó műtrágyákon kívül gyártják az összetett, több tápelemet is tartalmazó műtrágya-készítményeket is. A lombtrágyák egyre kedveltebbé válnak a gyümölcstermelők körében, de igazi helyük a házikertben van. Ezeknek hatóanyagát a gyümölcsfák leveleiken keresztül veszik fel. Ily módon olyan tápanyagokat is a gyümölcsfák szervezetébe lehet juttatni, amelyeket a talaj közvetítésével nem tudnának felszívni, vagy amelyek egyáltalán nincsenek jelen a talajban. Számos hiánybetegség eredményesen megelőzhető és gyógyítható lombtrágyázással. A lombtrágyázás költségtakarékos eljárás, hiszen a tápanyagokat a növényvédő szerekkel együtt, azokba keverve lehet a gyümölcsfák lombozatára juttatni. Egyes műtrágya-készítmények folyékony halmazállapotúak. Ezeket fecskendővel (injektorral) lehet a talajba juttatni. Mikor célszerű áttérni a biotermesztésre? KÖTELES GÁBOR Napjainkban egyre több kertész érdeklődik a vegyszermentes ún. biokertészkedés iránt. Az áttérni szándékozók gyakran szegezik nekem a kérdés: Mely évszak a legmegfelelőbb a biokertészkedésre való áttérésre? Több, e témával foglalkozó kiadvány áttanulmányozása után és 21 éves gyakorlati tapasztalatok birtokában állítom: biokertészkedésre bármikor átállható, ám legelőnyösebb erre mégiscsak az ősz. Ugyanis a biokertészkedés alapvető kelléke a biokomposzt. Ez pedig szerves anyagokból, növényi maradványokból készíthető el a legegyszerűbben, amiből éppen ősszel van a legtöbb. Biokomposztot többféle berendezés felhasználásával és különböző módon készíthetünk. Én az Alvin Seifert: Kertészkedés „mérgek” nélkül című könyvében leüt módszerből indultam ki. A kertem árnyékos sarkában kijelöltem egy 6x1 méteres komposztáló helyét. A kijelölt területen ástam egy 0,40 méteres gödröt, amelyet a felszínen 0,40 méter magas beton-, illetve deszkafallal vettem körül. Benne "halmozom fel a kertből, konyhából, nyúlólból stb. származó hulladékot. A folyamatos munkának köszönhetően általában a telep 1/3-a érett, 1/3-a átforgatott, 1/3-a frissen összerakott komposzt. Az alapanyagot előzőleg 5-10 cm-es darabokra aprítom, és 35^40 cm vastagon - taposás nélkül - szabadon a gödörbe rakom. Erre a szerves anyagból álló rétegre körülbelül 5 cm vastagságban nyúltrágyát terítek. Ha van fahamu és csontliszt, akkor nagyon vékonyan azzal is beszórom, majd az egészet vékony agyagréteggel betakarom. Az agyagtakaróra a leírt módon újabb réteget rakok, és az egészet érni hagyom, majd kellő időben átforgatom. Az őszi áttérést a biorketészkedésre az is indokolja, hogy a biokertész nem tartja szükségesnek, sőt ellenzi az őszi talajforgatást. Hogy ennek következtében a megürült kertrész el ne gyomosodjon, e módszerrel kertészkedni szándékozók előkészíthetik kertjüket a biokertészkedésre úgy, hogy minden megürült területet a legrövidebb időn belül beszólják mustármaggal. Ennek nagyon sok előnye van. A sűrűn kikelt mustár a -7 C fokig ideális talajtakarót képez. Védi a talajt a kiszáradástól, eróziótól, elgyomosodástól. A kora téli hónapokig élővé teszi a kertet. A mustár vetését október végéig, november elejéig folytatjuk, mert már a sziklevélben megfagyott növényeknek is több centiméteres gyökere van, mellyel lazítja, levegőzteti a talajt. Tél végén, tavasz elején az elhalt gyökerek és levélmaradványok kiváló táplálékot nyújtanak a földigilisztáknak, amelyek a biokertész legkiválóbb segítőinek számítanak. Ám a friss mustárlevélkék a zsályához hasonlóan a késő őszi vitaminínséges időszakokban emberi fogyasztásra is felhasználhatók. Általában salátaként és fűszerként (pl. zsíros kenyéren) fogyasztható. A vegyszermentes gyümölcstermesztésre is ősszel a legjobb áttérni. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a várt eredmény sokkal előbb jelentkezik, ha a facsemetéket ősszel, biokomposzttal vegyített földbe ültetjük. A facsemete ültetésének menete a következő: tervezett helyen minél előbb a hagyományos módon legalább 0,6 x 0,6 x 0,6 méteres gödröt ásunk. 15-20 nap elteltével a levegővel átjárt kiásott földdel olyan mennyiségű durva biokomposzttal keveijük el, hogy a gödörbe való visszahúzás után legalább 0,2-0,4 méteres dombocskák keletkezzenek, melyekre október végén, november elején ültetjük a választott gyümölcsfacsemetéket. A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára A vegyszermentes kertészkedés alapja a biokomposzt és a talajtakarás (Fotó: Zsáki)
