Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-26 / 199. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 26. RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 34. számában feltett kérdésre Truman a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Szőcs Kálmán karvai, Taliga Lenke zselízi és Annus Arnold palásti olvasónk nyerte. Gratulálunk! • Keresztyén zenekarok találkozója Komárom. Holnap 15 órakor Komáromban, a Tiszti Pavilon szabadtéri színpadán (rossz idő esetén a vmk nagytermében) tartják a keresztyén zenekarok első Kárpát-medencei találkozóját, amelyen fellép a tatai Kidron együttes, zömében saját megzenésített versekkel és evangelizációs ifjúsági énekekkel, a kolozsvári Szikra együttes, amely az Erdélyben közkedvelt ifjúsági keresztyén énekekből ad ízelítőt. A találkozó vendége lesz továbbá az Amaro Del együttes Munkácsról; ők a kárpátaljai cigánymisszióban szolgálnak, és újkori cigány stílusban játszanak keresztyén zenét. Itthonról pedig a közönség hallhatja majd a sajátos zenei műfajt képviselő felsőlánci A hit hat együttest, a tanyi Ellenszélben együttest, ők saját zsoltárátiratokat hoznak, valamint fellép a nagymegyeri Bárka római katolikus együttes, (ú) NEMZETI KISEBBSÉGEK 2. ORSZÁGOS FESZTIVÁLJA Augusztus 27., szombat 9.00 Nemzetközi tűzoltóverseny korabeli felszerelésekkel Oroszvár, park 10.00-tól Kézműves-bemutató és vásár (hagyományos népi ételek kóstolója, kézimunkák, mecenzéfi vert csipke, modori kerámia, csallóközi mézeskalács árusítása) Ružinovi művelődési ház és környéke 12.00 Az „Öreganyám meséi” című gyermekrajzpályázat eredményhirdetése és a díjnyertes munkákból készült kiállítás megnyitója Ružinovi művelődési ház 13.00 Együttélés a szlovákiai kisebbségekkel. Dokumentumfilmek a nemzeti kisebbségekről Ružinovi művelődési ház 14.00 Felnőttek a színpadon Fellépnek a szlovákiai nemzeti kisebbségek együttesei és szólistái (magyar, ukrán, orosz, német, morva, zsidó) Papánek tér (a ružinovi művelődési ház előtt) 14.00 Braiwaves - táncshow Fellépők: Mestres (Spanyolország), J+A (Csehország), Studio Jirina (Lengyelország), Aiode (Ausztria), Gimmicks (Szlovákia) Primáši tér 15.00 Dzsesszpódium Fellépők: Ragtime Jazz Band, František Procházka (Csehország), Modrblus Dura and Bluesclub, Starý Orchestrión Primáši tér 20.00 Csillagok - gálaműsor a roma kultúra jegyében Fellépők: Tarasz Sevcsenko Együttes, Ifjú Szivek, Póttá Géza, Ádám Béla, Kmeťoband, Peter Konček, Diabolské husle Berkyho Mrenicu Száz éve született Gy. Szabó Béla A fametszés művésze OLÁH GYÖRGY Gy. Szabó Béla festményei, grafikái, rajzai, mindenekelőtt azonban csodálatos fametszetei révén vált világszerte ismertté. Születésének századik évfordulóján olyan erdélyi művész előtt hajtunk főt, aki a legnagyobb reménytelenségben is mindig példaadóan tudott cselekedni. Gy Szabó Gyulafehérvár szülötte, gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, ahol Reithofer Jenő személyében kiváló rajztanárra akadt. Itt kezdett rajzolni, festeni, végül mégis gépészmérnöki diplomát szerzett. A budapesti műegyetem elvégzése után hazaköltözött, a nagy gazdasági válság éveiben azonban, miután a kolozsvári villamossági gépgyár megszűnt, ő is állás nélkül maradt. Küzdött a sorssal, hogy a művészetnek szentelhesse életét. „1932-ben történt Kolozsváron - írja Muridián Jenő, a róla szóló monográfia szerzője. - Zúzmarás téli napon két emberjön beszélgetve a Kossuth Lajos utcán. Kós Károly és az első képeivel jelentkező Gy. Szabó Béla. Kós váradan ödettel fordul hozzá. Fiatalember miért nem mászik fára? Úgy értem, miért nem veti rá magát a fametszésre? Azután ott helyben magyarázni kezdte, hogyan készül a metszet, mi szükséges a metszéshez.” A kezdedeges vésőkkel készült Koldusok című első metszetét követően Gy. Szabó Béla mintegy másfélezer fametszetet készített. „Méltán tekinthetjük őt a fametszés 20. századi megújítójának. Grafikai munkálkodása is mintegy 15 ezer tusrajzot, ceruza- és szénrajzot sorakoztat még a metszetek mellé. Pasztell- és olajképei pedig - a grafikusi erényeken túl - a színekre érzékeny festőt ismertetik meg velünk” - olvasható a monográfiában. 1935-ben készítette el a Liber Miserorumot, amelyben a szegények, az elesettek szenvedéseit ábrázolja megrázó erővel. Dsida Jenő véleménye szerint „ez a könyv a legszebb mindazok között, amelyek Erdélyben valaha is megjelentek”. 1936-tól a Budapesti Képzőművészed Főiskolán Varga Nándor Lajos tanítványaként fejleszti tudását. Ekkor kezdi meg tanulmányútjait, melyeknek legközvedenebb eredménye az 1939-ben kiadott Barangolókönyv. Az ötven kisméretű metszet az alföldi puszták, a tenger, az erdő szinte filozofikus megjelenítését adja. Ő illusztrálta Csokonai Lilla-dalait, a Száz szerelmes szonettet, Dante Divina Commediája ihletésében pedig megrázó és felemelő szépségű fametszetsorozatot készített. Gy. Szabó Béla: Tibeti sapkás önarckép, 1957 Számos fiatal számára a könnyűzene jelenti az egyetlen találkozást az élő kultúrával A minőségi könnyűzenéért (A szerző felvétele) Bozóki András magyar kulturális miniszter szokatlan, ha úgy tetszik, forradalmi nézeteket vall a könnyűzenéről. Nemcsak hogy a kultúra fontos részének tekinti, hanem állami támogatásra is méltónak tartja. Az idei Sziget Fesztiválon a talán kissé túlzottan optimista „Punk’s not dead” feliratú pólóban feszítve tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának könnyűzenei programjáról, amely PANKKK rövidítés alatt fut. JUHÁSZ KATALIN Az elmúlt hónapokban ön szinte demonstratív módon vett részt a könnyűzenéhez kapcsolódó eseményeken. Találkozott Andrew Lloyd Webberrel, Miskolcon lerakta a Rockmúzeum alapkövét, közleményben emlékezett az Ülés dobosára, állami kitüntetést adott át a Megasztár győzteseinek, a Sziget Fesztivált pedig Európa egyik legjelentősebb kulturális rendezvényének nevezte. Igaz, hogy sokan máris „rockminisztemek” nevezik? Igen, hallottam erről, de sosem tagadtam kötődésem a műfajhoz. Sajnálatosnak tartom, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedek során a mindenkori kulturális kormányzatok nem tekintették a kortárs kultúra részének a könnyűzenét. Márpedig Európa nyugati felén ez régóta evidencia, ők idejekorán felismerték, hogy sok fiatal számára ez e műfaj jelenti az egyetlen találkozást az élő kultúrával. A PANKKK program egyrészt deklarálja, hogy a könnyűzene ugyanúgy értékteremtő művészeti ág, mint a film, az irodalom vagy a kortárs képzőművészet, másrészt segíteni próbál az arra érdemes zenekaroknak és előadóknak. Amikor két évvel ezelőtt először hallottam Lovasi Andrásék kezdeményezéséről, a minőségi rétegzenéket játszó együttesek és előadók állami támogatásáról, megmosolyogtam ezt a naiv ötletet. Nem tartottam reálisnak, hogy egy közép-európai kulturális minisztérium felkarolja ezt a programot.. Thlajdonképpen szerencsésen egymásra találtunk, hiszen én is hasonló véleményen voltam a könnyűzene helyzetéről. Én is úgy láttam, hogy a dzsessz, az alternatív rockzene, a világzene hátrányos helyzetben van Magyarországon, hiszen alig játsszák a rádiók és a tévék, alig vannak vidéki klubok, ahol a zenekarok találkozhatnak közönségükkel, arra pedig valóban kevés az esélyük, hogy külföldre is eljussanak. A PANKKK fő célkitűzései az élő zene támogatása, a vidéki játszóhelyek fellendítése, az amatőr rockzenei színtér támogatása, valamint a magyar nyelvű zene külföldi megjelenésének segítése. A határon túli magyarokat bizonyára érdekelné, hogy várható-e valamilyen „kimozdulás” a környező országokba. Hozzánk ugyanis csak a kommersz popvonal előadói és a hetvenesnyolcvanas évek sztáijai jutnak el. A felvidéki fiatalok többsége nem is hallott például a Quimby zenekarról, a Másfélről vagy az Anima Sound Systemről. A következő naptári évben még semmiképpen sem várható változás ezen a vonalon, hiszen nagyon szorosan kell gazdálkodnunk ahhoz, hogy egyáltalán beleférjünk a költségvetésbe. Hatékony és egyúttal felelősségteljes módon akatjuk elkölteni a rendelkezésre álló anyagiakat. A PANKKK program elsősorban a magyarországi vidéknek szól, a célja az, hogy felpezsdüljön a vidéki klubélet. Ezért azt javaslom a határ túloldalán élő fiataloknak, figyeljék, mi zajlik a legközelebbi magyarországi településen, és ha tehetik, ránduljanak át egyegy klubba. Nehéz volt „lecsippenteni” e célra a költségvetésből? Mert például nálunk elképzelhetetlennek tartom, hogy üyen célra akadnának anyagiak. Nálunk is elképzelhetetlen volt, még egy évvel ezelőtt is. Komoly harcot kellett vívnunk, hogy bebizonyítsuk: a könnyűzenében is van minőség, hogy az Illés együttes, vagy akár a Kispál és a Borz dalai a magyar kultúra fontos részét képezik. Azt szeretnénk, hogy a legjobbaknak legyen utánpótlásuk, azaz nem a legjobbakat akatjuk támogatni, mert ők már nem szorulnak rá, hanem azokat a tinédzsereket, akik most alakítják meg első zenekarukat. A kommersz popzene térhódítása miatt sajnos azt látjuk, hogy a kisebb településeken nincs egy hely, ahová az igényesebb műfajok kedvelői elmehetnének. Máris elég nagy az érdeklődés, eddig 160 klub regisztráltatta magát nálunk. Ha közülük csak százan jelentkeznek rendszeres programokkal, már az is sokba kerül. Ezért nem foglalkozunk egyelőre a határon túli megjelenéssel. Itt a Sziget Fesztiválon magától adódik a kérdés: milyen a mai magyar könnyűzene helyzete? Úgy látom, itt a minőségi műfajoknak is hatalmas közönségük van, a kereskedelmi rádiók viszont kevés olyan zenekar számait játsszák, akik szerepelnek ezen a fesztiválon. Igen, két külön világ létezik egymás mellett, nem is értem, hogyan terjed a jó zenekarok híre az országban. Mert a rádiók által biztosan nem. Míg nyugaton egy-egy rádióadó nyolc-kilencszáz dalt játszik folyamatosan, Magyarországon csupán két-háromszázat. A választék tehát eleve limitált. Ezen is próbálunk lendíteni: az ORTT-vel közös pályázattal próbáljuk elérni, hogy a magyar könnyűzene sugárzási aránya magasabb legyen a jelenleginél. El lehet ezt érni? A rádiók ugyanis joggal kérhetik ki maguknak, hogy felülről beleszóljanak a műsorpolitikájukba. Nem felülről akarunk beleszólni a zenekínálatba, hanem olyan rádióadókat szeretnénk támogatni, amelyek nagyobb arányban játszanak magyar könnyűzenét. Mi a rendszert akarjuk megreformálni, nem pedig konkrét előadókat és együtteseket támogatni. Az Európai Unió előírásai szerint egyébként sem lehet a közösség államaiban a nemzeti zenét a többivel szemben előnyben részesíteni. Ezt egyedül a franciáknak sikerült kiharcolniuk, mondván, náluk ez több évtizedes hagyomány. Szerencsére sikerült elérni, hogy a kulturális minisztérium az ORTT- vel közösen 74 millió forinttal támogassa azokat a közszolgálati műsorokat, ahol a magyar könynyűzene hangsúlyosabban jelenik meg. A jövőbeni frekvenciapályázatokban pedig új szempont lesz a magyar zene fokozott sugárzási aránya. Azt szeretnénk, hogy a zeneipari „piramis” alján levő amatőr tömegbázisból kiemelkedhessenek a tehetséges zenészek, és létrejöjjenek a sikeres profi produkciók. Ahhoz, hogy a rádiók több magyar zenét játsszanak, és azokat külföldön is ismerjék, az állami ösztönzők mellett esélyt kell teremteni ahhoz, hogy a fiatal generáció kitermelhesse a valóban színvonalas magyar könnyűzenét. Hétről hétre, Téka, A kultúra világa, Köszöntő, Randevú, Kaleidoszkóp, Glóbusz, Kaland az élet Három nap programja a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7 órakor kezdődik publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre, melyben részletesen kitérünk a kormányválsághoz vezető - főleg a gazdasági miniszter személyéhez kötődő - eseményekre is. 11.30-kor a Délidő témája az iskolakezdés, a stúdió vendége Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. 13 órakor Téka irodalmi magazin, 15 órakor A kultúra vüága, melyben beszámolunk arról a pozsonyi dzsesszkoncertről, amelyen szlovákiai és magyarországi dzsesszmuzsikusok léptek fel a Hviezdoslav téren. 15.30-tól népzene szól. A16 órai hírek után Köszöntő. Egy perccel fél hat előtt Hogyan mondjuk, 17.30-kor Napzárta. Vasárnap is reggel 7 órakor indul adásunk. A 9 órai hírek után a Vüágosság katolikus műsorában a szenvedésről elmélkedik Zsidó János féli lelkiatya. 10.10-től délig Randevú. Vendégünk lesz a Folk Free banda, a RE-G zenekar, valamint a Megasztár döntősei, Pápai Jód és Molnár Ferenc Caramel. 13 órakor a Térerő Műhely melléklete jelentkezik. 14.05-kor Kaleidoszkóp. A pozsonyi Krausz Nándoméval felidézzük a múlt század 30-as éveinek iskolakezdeteit, majd ugrunk egyet az időben, és dr. Tóth Árpád miskold történész kalauzolásával a 18. sz. végének és a 19. sz. első felének pozsonyi mindennapjaival ismerkedünk meg. Bemutatjuk dr. Ábel András repülőgépmérnököt, a Sydney-i Egyetem profeszszorát, aki elsősorban az anyagfáradás problémáinak kutatója, de írt már könyvet az ausztráliai aranylázról és a Kádár-korszak súlyos hagyatékáról is. 15 órától a Glóbuszban beszámolunk az idei első félév hazai idegenforgalmi statisztikájáról, a világ legszebb szigeteit bemutató sorozatunkban Rodoszra látogatunk. 15.30-kor Hazai tájakon. Néprajzi műsorunkban Sidó János fafaragót mutatjuk be. 16 órakor hírek, majd Köszöntő. 17.30-kor Napzárta. Hétfőn reggel 7 órakor kezdjük adásunkat. 9 óráig tartó zenés műsorunkban megismételjük a Duray Miklóssal 60. születésnapja alkalmából készült beszélgetést és a hanvai fafaragó művészről, Igó Aladárról készült riportot. 9 órakor hírek, majd A történelem viharában c. műsort közvetítjük. Kornfeld Ferenc, a dunaszerdahelyi zsidó hitközség tiszteletbeli elnöke emlékezik az 1944-45-ös eseményekre. 10.05-kor hangképes összefoglaló hangzik el az idei Gombaszögi Kulturális Fesztiválról. 13 órakor megismételjük a Kaland az élet januári adását, melyben Ziegelhöffer Attilával, a pozsonyi Szívkutató Intézet igazgatójával beszélgetünk. 14.05-kor kívánságműsor. 15.05-től a Pulzus ünnepi kiadását közvetítjük. A szlovák nemzeti felkelésről Kiss József történésszel beszélgetünk, és arról is szó lesz, vajon miért gondolják az 5. kenu-maraton szervezői, hogy a Duna ágrendszerének védelmében szükség van az idegenforgalom fellendítésére. 17 órától fél hatig játék. Ünnepi adásunk a Napzártával ér véget 18 órakor. (MoL)
