Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-03 / 179. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 3. 14 PlGITÁLIA - HIRDETÉS Számítógépünkön lévő adataink elvesztése esetén egyedül csak saját magunkat és legfeljebb a technika ördögét okolhatjuk, aki - mint tudjuk - soha nem alszik Mi károsíthatja winchesterünket? Végiggondolta-e már, mi mindent kell kiállnia a PC- ben lévő winchesternek? A meghajtók élettartama vé­ges: megvizsgáltuk, hogyan vehetjük elejét annak, hogy egy váratlan hiba miatt fon­tos adatainknak mondjunk búcsút. TIPP 9MMI Vállalati környezetben általában kialakítanak az adatok biztonságá­ért felelős redundáns rendszereket, és a fontos adatok rendszeres men­téséről is gondoskodnak - leg­alábbis a szervereken lévő adatok esetében. A legújabb számítógépek ma már lehetővé teszik a meghajtó­kon lévő adatok egy másik win­chesterre való tükrözését, de a CD- re, DVD-re való archiválás is baga­­tell összegből megoldható manap­ság. Mindezek ismeretében számí­tógépünkön lévő adataink elvesz­tése esetén egyedül csak saját ma­gunkat és legfeljebb a technika ör­dögét okolhatjuk, aki - mint tudjuk -soha nem alszik. A merevlemezekről A mai PC-kben alkalmazott me­revlemezes meghajtó a finomme­chanika és az elektronika csúcsa, mai formáját évek hosszú során nyerte el. Fő feladata a mágneses állapotok rögzítése egy alumíni­um- vagy üvegalapú, ferro- és diamágneses anyaggal bevont felü­leten. A rögzítési eljárások tökéle­tesítése során eljutottak oda, hogy a merevlemez író-olvasó feje a le­mez fölötti légpárnán, a milliméter milliomodrészén, egészen ponto­san 7-9 nanométer magasságban repül. A párnahatást a merevlemez nagy sebességű forgása idézi elő. Érthető, hogy egy külső erőhatás elmozdíthatja a fejet, amely szélső­séges esetben hozzáérhet a lemez felületéhez, és így felületi sérülést okozhat. Ahhoz, hogy az írás és olvasás pontossága miatt közel legyen a fej a lemezhez, de ne érjen hozzá, a mechanikai jellemzőket kellett tö­kéletesíteni. Mivel a felület mágne­sességének beállítása és olvasása a repülő test szélére épített tekercs (szerelt egészként fejnek nevez­zük) használatával történik, annak kicsinyítése nagyobb adat­sűrűséget eredményez. Az adatsűrűség növelése megköveteli a mechanika finomságának is a növelé­sét, valamint a kis tömeget és a nagy tartósságot, ezért már a meghajtó leejtése vagy felnyi­tása is a rajta található adatok ol­vashatatlanságát okozhatja. Az ol­vashatatlanság persze még nem je­lenti az adatok megsemmisülését, azok még mindig rajta vannak a le­mezen. A meghajtóba kerülő por­szem a meghajtó halálához vezet­het, hiszen felkarcolja a felületet. A felületről leváló darabok nem­csak a beépített szűrőben akadnak fenn, hanem a fejre is rárakódnak, megváltoztatva annak repülési tu­lajdonságát. A hibásan repülő fej nagyobb erővel szakít le a felületről újabb szemcséket, tehát egy lassan induló folyamat lavinaszerű gyors meghibásodáshoz vezethet. Ennek érezhető jele lehet a bizonytalan ol­vasás, majd a hibás adatszektorok szaporodó száma is. A hőtágulás miatt viszont biztosítani kell a win­chesterek szellőzését. Ha szeret­nénk, hogy merevlemezünk hosszú életű legyen, mindenképpen érde­mes jól szellőző helyre szerelni a PC-házban. A meghajtó elindulása és leállá­sa a legkritikusabb művelet, ekkor a fej alatt még nem alakul ki lég­párna, amelyen lebegne. A fej ki­kapcsolt állapotban egy különleges helyen - parkoló pályán - hozzáér a lemezhez, újabb meghajtók ese­tén rámpáról indul akkor, amikor a lemez elérte a megfelelő fordula­tot. Ha indulás vagy leállás közben megütjük, meglökjük a meghajtót, az nemcsak oldalra mozdíthatja ki a fejet, de az a lemeztányérba is be­leütközhet, részecskéket szakítva ki a felületből. Ennek eredményét pedig már ismerjük. A nagy külső fizikai hatások ve­zérnek a leghamarabb meghibáso­dáshoz. Ha például másfél méter magasból betonra ejtünk egy meg­hajtót, az nem biztos, hogy azonnal tönkremegy - ha szerencsénk van, még hetekig, talán hónapokig is működhet, de a sorsa meg van pe­csételve. Végzetes hiba ilyenkor a fej beve­­rődése a felületbe, a fejszerelvény elmozdulása a parkoló pozícióból (ez a fejek letapadását okozza, aminek következtében indításkor a fejek akár le is szakadhatnak a kar­ról), a mechanika beszorulása, vagy az elektronika sérülése. Ha vi­szont a leggyengébb láncszemnek bizonyuló fej rugalmas felfüggesz­tése deformálódik, az olvasási hi­bákat vagy feltűnően lassú olvasást idézhet elő a lemezen. Egy leejtett merevlemez Az is bekövetkezhet, hogy a meg­hajtó látszólag túléli a leejtést, és a következő bekapcsoláskor tökéle­tesen működik, sőt még az adato­kat is ki tudjuk olvasni belőle. Nos, ekkor kell elvégezni a mentést, mi­vel nagy valószínűséggel a meghaj­tóban sok részecske elszabadult a lemez felületéről, és a lemezfelület is úgy sérült, hogy alkalmanként hozzáér a fejhez. Ha a fej összekar­colódik, akkor nemcsak a hibás te­rületen, de minden más helyen is csökkenhet a sikeres olvasások szá­ma, különleges esetekben pedig az operációs rendszer számára he­lyesnek tűnő, valójában hibás ada­tok is lehetnek a lemezen. Logikai­lag tehát kiolvashatjuk ugyan az adatokat, ám azok tartalma nem az lesz, amire számítunk. Ilyen tüne­tet produkálhat még a hibás adat­kábel vagy a szinkronból kiesett adatátvitel is. Előzzük meg a bajt! A merevlemezes meghajtók leg­többje szerencsére nyugodt, nor­mális hőmérsékletű helyen üze­mel, azonban még ekkor sem tud­juk megmondani, hogy a winches­ter meddig bírja. Olyan ez, mint egy városi autó: sok ezer kilométer után, rozsdától elborítva még le­het, hogy átlagon felül gyorsul és kényelmes - de ki tudja, mikor rob­ban le? Ahogy az autókban a fedél­zeti számítógépet, úgy a merevle­mezekben a SMART nevű techno­lógiát (Self-Monitoring, Analysis and Reporting Technology) hasz­nálják a teljesítmény és az állapot pontos követésére. A meghajtóban futó „program” lényege, hogy fi­gyelemmel kíséri a meghajtó jel­lemzőit: a többi közt az üzemben töltött órákat, a tápfeszültség ki- és bekapcsolásait, az elindulások szá­mát, az olvasási próbálkozások szá­mát, a hőmérsékletet. Mit tehetünk? A merevlemez élettartamának meghosszabbítása érdekében az eszközt lássuk el kellő hűtéssel - a hűtés nélküli merevlemezfiókok nem megfelelőek -, és stabil, rezo­nanciától mentes helyet keressünk neki a házon belül. Az sem árt, ha ventilátor fújja rá a hűs levegőt. Azonkívül, hogy rendszeresen le­mentjük az adatainkat, figyeljük a meghajtó működését is: az erősödő hangú fejmozgás, a lassú felpörgési idő és az indítás utáni hangos kat­tanások mind-mind a meghibásod­­ni készülő meghajtókra utalnak. A fentiek ismeretében tehát nem kell már a legapróbb gyanús jelre kidobnunk a meghajtót, de tud­nunk kell, hogy a továbbiakban már nem bízhatjuk rá a fontos ada­tainkat. Ha a SMART értékeinek hirtelen változását tapasztaljuk, valószínűleg már az elhalálozás napjához is közel vagyunk, adata­inkat ezért helyezzük mielőbb biz­tonságba! Ha a meghajtónk meghi­básodott, és adatainkat nem tudjuk elérni, akkor a legfontosabb, hogy felmérjük, mennyire értékes adato­kat tárol a lemezünk. A meghibásodások műidig egye­diek, nincs rájuk általános orvos­ság. Sajnos típusa válogatja, hogy az álló lemezre miként reagálnak a meghajtók (érzékelik-e vagy figyel­men kívül hagyják induláskor), ezért ha azt észleljük, hogy a leme­zek nem forognak, miközben a fe­jek elindultak, biztosak lehetünk abban, hogy a fej megsértette a le­mez felületét. Ekkor már csak egy adatmentésben jártas cég segíthet, ez azonban nem olcsó mulatság. Maga az olvasófej is eléghet Szoftveres eszközökkel csak ak­kor próbálkozzunk, ha pótolhatat­lan adatok nincsenek a lemezen, hiszen a fizikailag sérült felületről csak szoftveres eszközökkel vajmi reménytelen megmenteni az ada­tokat, és nagyobb kárt okozhatunk, mintha nem csináltunk volna sem­mit. Ha száz százalékig biztosak vagyunk abban, hogy nem mecha­nikai hiba okozza az adatvesztést, akkor a SMART gyors ellenőrzése után fájlvisszaállító (csak olvasást engedélyező) programot használ­hatunk. Az adataink egy-egy hibá­san megválasztott program elindí­tása után biztosan meg fognak vál­tozni, ezért kritikus adatok esetén még a Windows lemezellenőrzését se engedjük rá a meghajtóra, ha­nem inkább forduljunk szakember­hez! (Computer Panoráma) A nagy külső fizikai hatá­sok vezetnek a leghama­rabb meghibásodáshoz. TIPPELŐK Figyelje az alacsonyabb osztályú bajnokságokat, olvassa a Régiófocit, ás játsszon az Új Szóval! Hetente három d(j, a bajnoki évad végén fődíj Versenyszabályok 1. A tippverseny az alacsonyabb osztályú (III. ligától a területi bajnokságok legfel­sőbb, azaz I. osztályáig) futballbajnokságok időszakában, őszi-tavaszi periódus­ban hetenként, augusztus első hetétől november végéig (őszi idény), majd márci­us elejétől június közepéig (tavaszi idény) zajlik. A fordulók száma: 30, ebből 15 őszi és 15 tavaszi. 2. A versenyben heti rendszerességgel 10 bajnoki mérkőzés eredményére tip­pelhetnek az olvasók. A tippszelvényen kilenc mérkőzés esetében a hazai győ­zelmet (1), döntetlent (X) vagy vendéggyőzelmet (2) kell eltalálni. Egy-egy he­lyes tipp 1 pontot ér. Á 10. kiválasztott mérkőzésnél a számszerű végeredményt (1:1. 3:2, 4:3, stb.) kell feltüntetni a szelvényen. Telitalálat esetén 3 pont jár a tippelőnek. 3. Ha valamelyik mérkőzés elmarad, vagy nem fejeződik be (esetleg teljes for­dulót nem játszanak le), akkor a beérkezett tippeket a tippszelvényen előre kö­zölt paneltippek alapján értékeljük ki. 6. Minden fordulót külön értékelünk ki. A helyes tippsort és a nyertesek teljes nevét (lakhellyel együtt) szerdai számunkban közöljük. Fordulóról fordulóra elkészül a ver­seny időszerű állása, amelyet szintén szerdán olvashatnak lapunkban. 7. Holtverseny esetén az összetett versenyben a következő segédkritériumok (a megadott sorrendben) döntenek a helyezésekről: több telitalálatos szel­vény, több kilenc-, majd nyolctalálatos szelvény, több mérkőzés számszerű eredményének helyes tippje, sorsolás. 4. Minden olvasó egy szelvénnyel verse­nyezhet. Ugyanazon lakcímről mások is bekapcsolódhatnak a tippelés­­be, de csak egy újabb, nem fény­másolt szelvénnyel. 5. A tippszelvényeket az adott fordulóban (hetente) kétszer (szombaton, hétfőn) közöljük. Utána csütörtökig (a postai bélyeg­ző a mérvadó) kell postára adni a le­velezőlapra ragasztott tippszelvényt, a­­mely nélkül nem érvényes a tippsor. Az őszi idény díjai: FŐDÍJ: 40 000 Skértékű, üdülésre beváltható utalvány I. DÍJ: Videokamera 20 000 Sk értékben Q. 3- : Mobiltelefon 7 000 Sk értékben 2. HÍJ: Fényképezőgép 10 000 Sk értékben "V r-t l,l:C.IOI!lt l\ TIPPELŐ HÖLGY: JEDNOTA vásárlási utalvány 10 000 Sk értékben/ Versenyünkbe mindenki bekapcsolódhat. A tippelők Új Szó-Fociligája 15 őszi és 15 tavaszi fordulóból áll. Ha lesz elég tippelhető mérkőzés, akkor az őszi idény végén beiktatunk egy-két tavaszi fordulót is. Erről menet közben tájékoztatjuk tippelőinket. Minden héten kétszer találja meg a lapban tippszelvényünket, valamennyin 10 mérkőzés eredményére tippelhet. Mit nyerhet? A hét legeredményesebb tippelői közül három szerencsés nyertest sorsolunk ki. Az őszi és a tavaszi idény végén a legtöbb pontot elért há­rom tippelőt és a legeredményesebb hölgyversenyzőt értékes díjakkal jutalmazzuk. Aki bekapcsolódik valamennyi fordulóba, és a legtöbb pontot gyűjti, megnyerheti fődíjunkat (40 000 Sk értékű, üdülésre beváltható utalvány). A tippelőliga végén - az eredményességtől függetle­nül - a legkitartóbb olvasóink közül egyet kisorsolunk. Hűségdíj: JEDNOTA vásárlási utalvány 5 000 korona értékben

Next

/
Oldalképek
Tartalom