Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-24 / 197. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 24. Szülőföldünk 27 Szent István-emlékművet avattak a szent királyunkról elnevezett községben. Az ötlet a faluból elszármazottaké, de szükségük volt a helybeliek segítségére is. Vajk otthonra lelt Vajkán Vajka. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben sok felvidéki magyar községben állítottak szobrot, emlékművet, múltunkat felelevenítő alkotást, avattak öntudatunkat erősítő kegyeleti helyet. Ezek sorát bővíti az a Szent István-emlékmű, amelyet augusztus 14-én, vasárnap délután avattak Vajkán, a katolikus templom melletti felújított parkban. KÖVESDI KÁROLY Talán szükségtelen hangsúlyozni, miért fontos, hogy az első szent királyunk nevét viselő község számára - amely egykor ezer lelket számlált, ma pedig mintegy négyszázan lakják - miért fontos, hogy ne feledje múltját. Ez a tudat munkált a három éve alakult Vajk Polgári Társulás tagjaiban, amikor a három éve született ödetet idén sikerült megvalósítaniuk. Köszönhetően Csáky Pál miniszterelnök-helyettes magyar emlékhelyek programja anyagi támogatásának. Magán az avatóünnepségen természetesen megjelent Csáky Pál, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar nép vérzivataros múltja után miért van szükség továbbra is a magyar öntudatra. Csáky arról is beszélt, hogy az új évezred Európájában minden nép a helyét, az identitását keresi, beleértve a kis nemzeteket is, ezért érthető, ha mi, magyarok sem teszünk másként. Erre a témakörre és a magyar katolicizmus honmentő szerepére alapozta az ünnepi szentmisén elmondott beszédét Ladocsi Gáspár, Esztergom-Budapest püspöke is, aki kiemelte, hogy a Szent István-i hármas üzenet jegyében munkálkodva lehetünk hasznos polgárai hazánknak és nemzetünknek. Az ünnepi szentmise után a kormány alelnöke felavatta Lipcsey György alkotását, melyet a püspök megszentelt. Az emlékmű avatásán egyébként részt vett Bárdos Gyula, az MKP parlamenti klubjának elnöke, Kvarda József képviselő és a közélet számos képviselője. Külön emelte az ünnepség fényét, hogy a Magyar Köztársaság nagykövetének helyettese, Láng Judit felolvasta Sólyom László levelét, amelyet Magyarország nemrég hivatalába lépett új elnöke írt a vajkaiaknak. A magyar elnök is azt tartotta fontosnak, amiről az egész délután szólt: helyre kell hozni, amit az érzéketlen történelem- és a természetromboló emberek elkövettek. Az elnöki üzenet után Kovács Koppány előadásában hallhatta a szép számú közönség József Láng Judit felolvasta az új magyar államfő, Sólyom László levelét. Kovács Koppány megzenésített verseket énekelt Attila és Petőfi Sándor megzenésített verseit. A szoboravató után, az előző évek tradícióját követve, rockoperát láthatott a közönség: az érsekújvári Rockszínpad mutatta be Mária evangéliumát, majd tűzijáték zárta az emlékezetes napot. Szent István emlékműve, amely a vajkai katolikus templom mellett, a község szívében áll, ezentúl remélhetően a nagy múltú község karizmatikus központja lesz. Lipcsey György szobrász, az emlékmű alkotója:- A múlt évben százával készültek a Szent István-szobrok Magyarország-szerte, ezért elég nehéz volt újat kitalálni. Általában a legtöbben mellszobor formájában jelenítették meg, ezért megpróbáltam azt a formavilágot ötvözni, amit eddig is használtam, úgy, hogy valamiképpen tükrözzem a kor szellemét. Remélem, sikerült. Két Szent István-szobrot készítettem eddig, a másik Dunaszerdahelyen látható. Ott sikerült úgy megalkotnom az uralkodót, hogy maga a portré sem jelenik meg; az tulajdonképpen egy emlékoszlop. A kiindulási alap kézenfekvő volt: ha egy királyt akarok ábrázolni, akkor logikus, hogy megjelenik a trónus. Egyébként több trónust is készítettem eddig, volt is egy ilyen szoborsorozatom, és valószínűleg - ezt csak most, utólag tudatosítom - innenjött az ötlet, S mivel ez nem fából készült, és a téma megkívánt egyfajta méltóságot, időtállónak is kell lennie, ezért gondoltam gránit és bronz ötvözetére. A gránitot nem kezdi ki az időjárás. Egyébként a gránitlapot nem faragtam, hanem meg van törve a teteje, ami a történelmi töréseket szimbolizálja. Meg aztán az ember arra is gondol, hogy a köztéri szobrok sorsa gyakran másképp alakul, barbár kezek megrongálhatják. A gránit kemény, a bronz nemkülönben. Nemes anyagok. Amúgy lekopogom, az én szobraimat mindeddig elkerülték a rongálok. Limpár-Limbeck Katalin a Vajk Polgári Társulás egyik tagja szerint a Szent István-emlékmű ötlete régebbi, úgy három éve, még a társulás megalakulásakor fogalmazódott meg konkrétan.- Magát a megvalósítást idén tavasszal kezdték P. Vonyik Erzsébetéi Tülajdonképpen a „kirekesztettek”, a faluból eltávozott emberek ötlete volt. Sokan elköltöztek innen. Nem azért, mert el akartak menni, hanem mert nem találtak itt boldogulást. Most visszajárnak a szülőföldre, és megpróbálnak tenni valamit az elnéptelenedés, a nyelvváltás ellen. P. Vonyik Erzsébet, a Vajk Polgári Társulás elnöke:- Társulásunk három éve alakult, azóta minden év augusztusában megtartjuk a Szent István-napot. Eddig mindig szerveztünk szabadtéri koncertet, idén pedig a Az emlékmű Lipcsey György alkotása (Kiss Gábor felvételei) nagy csallóközi árvíz 40. évfordulójára készítettünk fotókiállítást korabeli felvételek felhasználásával. A Szent István-emlékmű tulajdonképpen a faluból elszármazottak ötlete, de természetesen szükségünk volt a helybeliek segítségére is, akik közül név szerint említést érdemel Gulázsi Olivér vállalkozó vagy például a helyi közbirtokosság és annak elnöke, Tóth László, akik rendszeresen hajlandók áldozatot vállalni a községükért. A támogatók igyekezetét mi azzal igyekszünk meghálálni, hogy különféle kirándulásokat szervezünk számukra. Tavaly például elvittük őket Budapestre, ahol egyebek mellett megnézhették az Országházat és a Terror Házát. Jövőre, amikor Vajka első írásos említésének 820. évfordulója lesz, szeretnénk egy nemzetközi szemináriumot szervezni. S mivel álmodozni is kell, álmaink közt szerepel egy magyar közösségi ház is, ami elég merész ötlet, de talán egyszer sikerül. Megjegyzem, nagy kár, hogy a sziget másik két községében (Doborgazon és Bodakon) nincs hasonló polgári társulás. Közösen sokkal többet tudnánk tenni ennek a három keserves sorsú falunak a fellendítéséért. „Megalázták elődeinket, csak azért, mert magyarok voltak” - mondta Bugár Béla Palócia végvárának ünnepe Kutyás mentők gyakorlatoztak a galántai neogótikus kastély romos épületében Nyomkeresők az Esterházy-rezidencián FORGÁCS MIKLÓS Palást. Az ezerhétszáz lelket számláló község minden év augusztus 10-én megemlékezik az 1552-ben lezajlott vesztes csatáról. A nevezetes történelmi dátumhoz közeli időpontban tartják Palócia végvárának lakói háromnapos ünnepüket is. Idén egy másik megrendítő eseményről is megemlékeztek a palástiak: a kitelepítésekről. Augusztus 12-én, a Bartal Károly Tamás jászói főapát celebrálta szentmise után felavatták a kitelepítettek emlékére állított fakeresztet. „Ez a kereszt azokra az időkre emlékeztet, amikor megtévedtek sokan, nem ismerték fel a másikban a testvért, mert más nyelven beszélt. Fontos visszaemlékezni, nem azért, hogy bárkire is nehéz szívvel gondoljunk, nem akarunk senkin sem bosszút állni, de azért, hogy már soha ne lássunk a másik emberben ellenséget” - mondta a főapát. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint ez a tárgy, mely egyszerre emlékmű és kereszt, egyaránt jelenti a szenvedést és a reményt, „megalázták, földönfutókká tették elődeinket, csak azért, mert magyarok voltak, az ország, ahol éltek, megtagadta, kidobta őket állampolgárai közül, magyarságuk miatt ellenségek lettek. Emlékeztető és üzenet a keresztbe faragott három szó: ha nem hagyjuk el megtartó HITünket, ha nem adjuk fel a REMÉNYt, togy létezik közös akarat, és ha tet:einkből nem hiányzik a SZERETET, gyermekeinknek ránk emlékezve nem kell majd üyen kereszteket állítani” - vélekedett Bugár. A kereszt felszentelése után a palásti csata emlékére emelt Törökkápolnához vonult az emlékezők serege, ahol Korcsok László, a község polgármestere tisztelgett a múlt hősei előtt. Bartal Károly Tamás szerint, ha összefogott volna azokban az időkben a magyarság, a keresztény Európa, a Kárpát-medence, akkor nem folyik Paláston vér. A főapát mindenkit felszólított: „Tanuljuk az egységet, tanuljuk!” Augusztus 13-án, szombaton a kötetlen szórakozásra vágyó gyerekek és felnőttek egyaránt találhattak kedvükre való programot a gazdag kínálatból. A kultúrházban az Ipolysághoz és Lévához egyaránt kötődő T. Pleva Péter, valamint a palásti származású rimaszombati fiatal képzőművész, Gál Gabriella festményeiből nyüt kiállítás. Korongozóktól, fafaragóktól, tojáskarcolóktól és -drótozóktól, mézeskalács-díszítőktől, gyöngyfűzőktől, szalmadíszkészítőktől és más ügyes kezű kézművesektől lehetett megtanulni a szép tárgyak készítésének titkát. Versengeni lehetett gulyásfőzésben, célba lövésben, az erősekre Toldi-próba várt. Volt lovasrodeó és barátságos futballmérkőzés, majd utcabál hajnalig. Vasárnap Kóspallag főesperese celebrált szabadtéri szentmisét. A szabadtéri színpadon a palásti gyerekek, Ócsa testvérközség kultúrcsoportja, valamint Zsitvabesenyő hagyományőrzői is fölléptek. Bartal Károly Tamás jászói főapát celebrált szentmisét (A szerző felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Galánta. „A romos állapotban lévő helyi neogótikus kastély egyik eldugott zugában egy nemrég eltűnt, a rendőrség által keresett férfira bukkantak az önkéntes mentőszolgálat keresőkutyái.” Ez a hír részben igaz, mert a kutyás mentőszolgálat tagjai valóban átkutatták a romos kastélyépületet, és valóban megtalálták a keresett személyt, de az már csak megjátszott helyzet, hogy eltűnt és rendőrség által keresett egyénről van szó. A megtalált férfi valójában csak „figuráns”. A kutyás mentők kiképzési gyakorlaton voltak a kastélyban, és az idomítás részét képezte, hogy egyikük elrejtőzött, hogy a nyomkereső kutya a szagminta alapján megtalálja. A galántai önkéntes kutyás mentőcsapat néhány tagjával beszélgettem. Ók árulták el, hogy a romos kastély ideális terep a kutyák kiképzésére. Itt tudják gyakoroltatni a négylábú mentőkkel, hogy egy nagy elhagyott épületben, szag alapján hogyan keressék az ott rejtőző keresett személyt, de azt is lehet itt gyakorolni, hogy a földrengésben összedőlt ház romjai alatt rekedt túlélőket megtalálják. Kutyakiképző-vezetőjük, a nagyszombati Peter Martinák németjuhász kutyájával, a 7 éves Finával ötödik éve dolgozik önkéntes mentőként. „Nemrég Szakolcánál voltunk bevetésen, ahol egy hét napA galántai kutyás mentők. Jobb oldalt Peter Martinák vezető kutyakiképző, és kutyája, Fina (Szőcs Hajnalka felvétele) ja eltűnt férfit kerestek a rendőrök” - árulta el, amikor az „élesben” végzett munka iránt érdeklődtem. Sajnos már csak a holttestét találták meg. De a hozzátartozói legalább tisztességesen eltemethették. A főidomártól megtudtam, a kutyát kölyökkorától kell idomítani, három-négy év után válhat profi mentővé, de egész életében gyakorlatozni kell vele. „Sosincs két egyforma helyzet, a terep, a búvóhely vagy az akadályok, amelyeket a kutyának le kell küzdenie, mindig különbözőek, állandóan tanulnia kell valami újat. Arra képezzük ki, hogy képes legyen nagyobb magasságokban mozogni vagy mély gödrökön átjutni, és hasonló nehéz helyzeteket megoldani.” A mentőszolgálat díjmentesen, önkéntes alapon működik, a kutyavezetők mobiltelefonon elérhetők, és bármikor bevethetők. „Ha valakit keresni kell, a bejelentés a bősi központi komplex mentőszolgálaton keresztül megy, ők már tudják, hány kutyára lesz szükség, értesítenek és fél órán belül jönnek értünk” - tájékoztat a galántaiak főidomára. Peter külföldön is volt már bevetésen, igaz, nem a kutyájával, hanem a központi mentőszolgálat csapatával az árvíz utáni munkálatokban vett részt Romániában, ahol iskolákat, lakóházakat fertőtlenítettek. A galántai mentőcsapat vezetője, a kosúti Prágai Éva a mentőkutyájával Iránban is járt, ahol a földrengés utáni mentésben a romok alatt rekedt emberek megkeresésében vett részt.
