Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-24 / 197. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 24. Újabb határidő: csütörtök éjfélig kellene szavaznia az iraki nemzetgyűlésnek - a síiták és a kurdok egyetértenek, a szunniták tiltakoznak Washington már a halasztásnak is örül RÖVIDEN Elfoglalt horvát teherhajó Jakarta. Rohammal vett be az indonéz haditengerészet tegnap egy horvát fehérhajót egy jogvita nyomán. Horvátor­szág jakartai nagykövete tör­vénytelennek nevezte a kato­nai akciót. A kelet-jávai Sura­baya kikötőjében tartózkodó hajó 25 fős legénységét őrizet­be vették, miután kudarcba fulladtak azok a tárgyalások, amelyeket a hajó szabad távo­zása érdekében kezdeménye­zett a horvát fél. A nagykövet szerint kétszáz indonéz tenge­rész rohanta le és kerítette ha­talmába a hajót, a kapitány fe­jének fegyvert szegeztek, azt követelve, újon alá hatokat. Malik Yusuf indonéz admúális azt mondta, az akciót csak tíz tengerész hajtotta végre, hogy érvényt szerezzen annak a bí­rósági döntésnek, miszerint a horvát hajót át kell adni az in­donéz kormánynak. (MTI) Túlzott líbiai optimizmus Tripoli. Az amerikai zászlót hamarosan újra felhúzzák Tripoliban, a líbiait pedig Wa­shingtonban. Ezt Szaif al- Iszlám Kadhafi, a líbiai elnök fia mondta egy interjúban, a két ország diplomáciai közele­désére utalva. Azt is kijelentet­te, hamarosan az USA-ba uta­zik, ottani első festménykiállí­tása megnyitójára. A két or­szág 24 év után, 2004júniusá­ban állította helyre formálisan diplomáciai kapcsolatait, ám mindkét ország csak összekötő irodával, és nem nagyköveti szinten képviselteti magát. Washington visszafogottan re­agált az elhangzottakra. Hala­dást értünk el, de vannak még rendezésre váró kérdések - je­lentette ki Sean McCormack külügyi szóvivő. (MTI) Szaif al-Iszlám Kadhafi (Képarchívum) A szálak Irakba vezetnek Ammán. Iraki terrorcso­porthoz vezető nyomra buk­kantak a jordániai hatóságok, amelyek a múlt pénteki akabai rakétatámadás elkövetői után nyomoznak. Ammání médiu­mok tegnap arról számoltak be, a rendőrség a szíriai Moha­med asz-Szihli személyében őrizetbe vett egy gyanúsítot­tat. Három cinkostársa - két fia, valamint egy úaki illetősé­gű személy - már elhagyta Jordániát. Az ammáni kor­mányszóvivő elmondta, a tet­tesek Irakból telefonon kaptak utasítást a merénylet végrehaj­tására. A jordán hatóságok le­hetségesnek tartják, hogy a banda kapcsolatban állt Abu Muszab az-Zarkávi terrorista csoportjával, amely tegnap vállalta is az akciót. (MTI) Bagdad. Az iraki alkotmá­­nyozó bizottság újabb há­rom napot kapott az alkot­mánytervezet kidolgozásá­ra. Tegnap hajnali értesü­lések szerint a szunnita frakció ellenállásán bukott meg a tervezet határidőn belüli elfogadása. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ez tűnt ki abból a nyilatkozat­ból, amelyet a szunnita arabok tettek közzé nem sokkal azután, hogy a parlament elnöke éjfélkor, szavazás nélkül elnapolta az ere­detileg dönteni hivatott ülést. Elő­zőleg ismerté vált: noha a síiták, a szunniták és a kurdok képviselői a hétfő éjféli határidőre beterjesz­tették ugyan az iraki parlament Jeruzsálem. A 21 gázai övezeti zsidó telep kiürítésének hétfői be­fejezése után, tegnap délelőtt két ciszjordániai telep kilakoltatását kezdték meg az izraeli biztonsági erők. A másik két, felszámolásra szánt nyugati parti kolóniát, Ganimot és Kadimot már korábban elhagyták lakói. Az izraeli rendőri erők tegnap délutánra megtörték a Szanur te­lep kiürítésével szemben tanúsított ellenállást. A feladatot végrehajtó erők vezetője, Meír Ben-Isai jelen­tette ezt be, miután a karhatalmi erők elfogláltak egy lapos tetőt, amelyen a legtovább ellenálltak a kitelepítéssel szembeszegülök. A közeli Homes telepen két ellenállá­si góc maradt, egy zsidó iskolában és egy ház tetején. Ekkor illetéke­sek azt jósolták, pár óra leforgása alatt befejeződik az egész kiürítési folyamat. Közben palesztin fegyveresek tü­zet nyitottak a ciszjordániai evaku­­áció helyszíne közelében járőröző izraeli katonákra. A Kábátíja falu mellett lezajlott tűzharcban három palesztin sebesült meg, akik közül az egyikről kiderült, hogy az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezet kö­rözött tagja. Ariel Sáron izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök telefonon abban állapodott meg, hogy rövidesen újra találkoznak. Rafík Húszéira, Abbász stábfő­nöke hangoztatta: az izraeli kivo­nulást követően szükséges, hogy a palesztinok életképes kormányt hozzanak létre Gázában, olyat, amely lerakja a leendő palesztin ál­lam alapköveit. A kivonulás lehető-MA.HU Budapest. A határon túli ma­gyarok közjogi státusának ügyé­ben teljes társadalmi egyetértésre van szükség. Gyurcsány Ferenc kormányfő a Magyar Rádióban közölte, olyan megoldást keres­nek, „amelyet elfogad itthon tíz­millió ember, elfogadja a határon túl élők túlnyomó többsége, s beü­­leszkedik a magyar és az európai jogrendbe”. elé az ország új alkotmányának tervezetét, ám az alaptörvényt il­letően továbbra is fennmaradtak bizonyos nézeteltérések. Hád­­zsem al-Haszini parlamenti elnök a határidő lejárta előtt néhány perccel összehívta a törvényhozás ülését, és közölte, a nézeteltérése­ket három napon belül kell meg­oldaniuk. Utalt rá: egyebek között továbbra is vitatott a bagdadi kor­mány és az egyes régiók közötti hatalommegosztás kérdése. „A magunk részéről elutasítot­tuk a tervezetet, mert több pont­jával nem értettünk egyet” - áll a szunnita frakció tegnapi nyilatko­zatában. A szunniták továbbra is elutasítják a föderalizmust, s ra­gaszkodnak több más követelé­sükhöz. Megfigyelők szerint ez jelzi: az iraki szunniták a jövőben is elutasíthatnak minden olyan törvényjavaslatot, amellyel nem séget ad a palesztinok számára, hogy a nemzetépítésre összponto­sítsanak. Mohammed Dahlán, a civil ügyek minisztere szerint a kivonu­lással a nemzetközi jog szempont­jából nem szűnik meg az izraeli megszállás. Az izraeli hatóságok továbbra is létfontosságú kérdések­ről döntenek a palesztin települé-Arra a kérdésre, várható-e az ügyben megoldás a jövő évi válasz­tásokig, azt mondta: „olyan gyor­san oldjuk meg, amilyen gyorsan csak lehetséges”. Gyurcsány utalt a köztársasági elnök augusztus 20-ai beszédére. Sólyom László akkor arról beszélt, a határon túli magya­rok állampolgárságának ügye fáj­dalmasan félresiklott, ezért megol­dást sürgetett. A kormányfő szerint az ehhez hasonló nagy nemzeti ügyekben értenek teljes mértékben egyet. Ha az újabb határidő lejártáig, az­az csütörtök éjfélig sem születik egyhangú tervezet, a pártoknak kell dönteniük arról, vajon nép­szavazásra bocsátanak-e egy nem tökéletes alkotmánytervezetet, vagy feloszlatják a nemzetgyű­lést. Mindez azonban megfigye­lők szerint szinte teljes mértékben semmissé tenné azokat a részle­ges sikereket, amelyeket az iraki­ak eddig elértek a politikai stabili­zálódás folyamatában. Noha a szavazást elhalasztot­ták, az USA üdvözölte az alkotmá­­nyozó folyamat menetét. Mind a Fehér Ház, mind Condoleezza Rice külügyminiszter külön nyi­latkozatban méltatta, hogy a frak­ciók a határidő hétfő éjféli lejártá­ig a parlament elé terjesztették a törvényjavaslatot, újabb jelentős lépésként értékelve azt az alkot­sek és a lakosság szempontjából. Gáza gyakorlatilag zárlat alatt áll, minden ki- és belépőhelyét, vala­mint tengerparti vizeit és légterét Izrael ellenőrzi. Gáza el van vágva Ciszjordániától is. Ezt a helyzetet használják ki az olyan szélsőséges csoportok, mint a Hamász és az Isz­lám Dzsihád, amelyek nem akarják letenni a fegyvert, (m, t, ú) sem az egyszerű többség, sem pe­dig az erővel való ügydöntés „nem jó tanácsadó”. A határon túli ma­gyarok közjogi státusának kérdé­sében türelemre, bölcsességre és egyezségre van szükség, bár lehet, hogy ez sok időt vesz igénybe. Gyurcsány egyetért az államfővel abban, hogy Magyarország ma az Európai Unióban középhatalom­nak számít, s hozzátette: Magyar­­országnak ma már nincs oka kishi­tűségre. mányozó folyamatban. A Fehér Ház meggyőzőnek nevezte az el­múlt napokban elért haladást. Rice szerint bölcs döntés, hogy az iraki parlament a lehető legszéle­sebb körű támogatás elérése érde­kében elhalasztotta a szavazást. Elismerően szólt azoknak az iraki­aknak a bátorságáról, akik békés eszközökkel fáradoznak egy de­mokratikus, biztonságos és virág­zó Irak megteremtése érdekében. Moszkva. Orosz liberálisok tegnap jelezték, dumaképviselő­nek kívánják jelölni Mihail Hodor­­kovszkij bebörtönzött ex-oligar­­chát egy decemberi moszkvai pót­választáson. Ezt a demokratikus ellenzéki összefogást szolgáló szimbolikus gesztusnak szánják. Hodorkovszkij ügyvédje útján közölte: kész a kezdeményezés el­fogadására, ha olyan személyisé­gek támogatják, akiknek ad a sza­vára. Ugyanakkor nem táplált il­lúziókat azzal kapcsolatban, hogy eljuthatna akár csak hivatalos be-Menezes-jelentés Igazság csak februárban London. Csak februárban hoz­za nyilvánosságra a brit független rendőrbizottság (IPCC) a jelentést a múlt hónapban tévedésből lelőtt brazil állampolgár haláláról. A tes­tület tegnapi közlése szerint a júli­us 22-én terroristának vélt és lelőtt brazil fiatalember, Jean Charles de Menezes halálának körülményei­ről folyó vizsgálat nem zárul le ka­rácsony előtt. Egy londoni bíróság egyúttal bejelentette, a Menezeš halálával kapcsolatos törvényszéki orvosi vizsgálatot 2006. február 23-ra halasztották. Az IPCC elfo­gadja, hogy semmi olyasmit nem szabad közzétenni, ami befolyá­solhatná a vizsgálatot, vagy bármi­lyen más büntetőjogi vagy fegyel­mi eljárást - hangsúlyozta a bizott­ság szóvivője. (MTI) Bukarest. Alaposan átalakította kormányát Calin Tariceanu román miniszterelnök. Hétfőn este beje­lentette: négy miniszterét, köztük a pénzügyi és az európai integráci­ós ügyek tárcájának vezetőjét me­nesztette. Az intézkedést azzal in­dokolta, új lendületet akar adni a kabinet tevékenységének. Romá­niát, amely az EU-tagság ajtajában áll, Brüsszel is erőteljesen sarkallja reformok végrehajtására. A négy új miniszter: Sebastian Vladescu Merényletet követtek el Nar­­mín Oszmán iraki környezetvé­delmi miniszter ellen, a politikus­nő sértetlenül került ki a táma­dásból, három testőre azonban megsérült. „Ez egy aljas cseleke­det, amely nem rettent el attól, hogy továbbra is a hazát és a hon­fitársaimat szolgáljam” - közölte a kurd politikusnő a Bagdadtól 330 kilométerre északra fekvő Szuleimaníjában. jegyzésig, és biztosra vette: a ha­tóságok megtorlásul tovább szigo­rítják fogsága feltételeit. Hodor­kovszkij elvileg azért jelölhető, mert a nagystílű adócsalásért rá kirótt 9 évi börtönbüntetés a fel­lebbezés folytán még nem emel­kedettjogerőre. Megfigyelők szerint a Kreml va­lójában azért bünteti Hodor­­kovszkijt, mert kihívásokat inté­zett gazdasági és politikai hatal­ma ellen. De a Yukos olajcég volt vezére a fogházban sem tört meg: e hónap elején kicsempészett in­terjújában Putyint kárhoztatta a Yukos tönkretételéért. Vizsgálatot követelnek Volt nyilas Ausztráliában Jeruzsálem. A Simon Wiesent­hal Központ tegnap felszólította a magyar és az ausztrál hatóságokat, vizsgálják ki a most Ausztráliában élő Polgár Lajos második világhá­ború alatti tevékenységét, miután kiderült róla, hogy Gera József egy­kori nyüas vezető titkára volt. A központ szerint „a történelmi bizo­nyítékok vüágosan megmutatják, hogy Polgár Lajos vezető tagja volt egy fasiszta mozgalomnak, amely a magyarországi zsidóság megsem­misítésére tört”. A The Australian tegnapi írása szerint Polgár Lajos 1949-ben álnéven jutott be Auszt­ráliába, s lapnak adott nyilatkozva tagadta, hogy a Nyilaskeresztes Párt antiszemita lett volna, és hogy felelősség terhelte a magyar zsidók deportálása miatt. (MTI) (pénzügy), Anca Boagiu (európai integrációs ügyek), Eugen Nicola­­escu (egészségügy) és Gheorghe Pogea (gazdaságügy). Tariceanut az utóbbi időben mind hevesebb bírálat érte a sajtó részéről, és Trai­­an Basescu elnök is kikezdte a ka­binetet, amikor azt állította, hogy tagjai titkos gazdasági csoportok befolyása alatt állnak. Tariceanu a kormányátalakítással feltehetően kabinetje megítélésén kíván javíta­ni, és igyekszik megállítani a köz­véleményben róla kialakult kép gyors romlását. Életképes gázai kormányra van szükség, amely lerakná az önálló állam alapjait Lehetőség a palesztinoknak Az egri vár ostromára emlékeztető jelenetek tarkították a cisz­­jordániai kiürítést. Szerencsére a „védők” itt nem forró szurkot, ha­nem csak lisztet zúdítottak az „ostromlókra”. (Reuters-felvétel) Teljes társadalmi egyetértést szeretne a határon túli magyarok ügyében Gyurcsány nem mondott időpontot Lehetne a szunniták nélkül is A 275 tagú nemzetgyűlésben egyszerű többséggel is elfogadható az alapokmány, s ez az egyszerű többség a szunniták nélkül is bőven megvan. Később azonban - a tervek szerint október 15-ig - népsza­vazásra kell bocsátani az alkotmánytervezetet. Az érvényes szabá­lyozás értelmében megbukik az alaptörvény, ha három tartomány­ban nem éri el a kétharmadot támogatóinak aránya. Márpedig a szunniták Irak négy tartományában, el-Anbárban, Szaláheddínben, Ninivében és Dijálában többségben vannak, (m) Orosz liberálisok borsot törnek a Kreml orra alá Jelölnék Hodorkovszkijt MTI-HÍR Tariceanu imázsjavító lépésre szánta el magát Román kormányátalakítás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom