Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-23 / 196. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 23. RÖVIDEN Félezer személy őrizetben Kairó. Terroristák után indított hajszát Egyiptom vasárnap a Sínai-félszigeten, s a biztonsági erők tegnap délutánig 500 személyt vettek őrizetbe. A hatóságok 2100 katonát, illetve páncélozott járműveket telepítettek a félszigetre azzal a feladattal, hogy felkutassák azokat a terroristákat, akik felelősek az elmúlt időszakban végrehajtott merényletek sorozatáért. Az őrizetbe vételek többségére a félsziget északi részén, a Gázai övezettel és Izraellel való határ közvetlen közelében került sor. A terroristák elleni hadművelet, illetve a 2100 katona sínai-félszigeti állomásoztatása nem áll összefüggésben annak a 750 fős biztonsági kontingensnek a telepítésével, amely az Izraellel kötött megállapodás értelmében a gázai-egyiptomi határon foglalja el állásait, amint befejeződik a zsidó telepek kiürítése. (MTI) Politikai show Havannában Havanna. Fidel Castro kubai elnökkel az oldalán élesen bírálta Washington politikáját Hugo Chavez venezuelai elnök. A Kubában tartózkodó Chavez egy Castróval közösen tartott televíziós és rádióbeszélgetésben hangoztatta, hogy nem Venezuela és nem is Kuba, hanem az Egyesült Államok politikája okoz nagy károkat az emberiségnek. „A világ legnagyobb rombolója az amerikai imperializmus, amely egyben a legnagyobb fenyegetést jelenti.” Hugo Chavez ezzel Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter egy korábbi, Venezuelát és Kubát bíráló beszédére válaszolt. Néhány nappal ezelőtt Rumsfeld ugyanis azzal vádolta Caracast és Havannát, hogy politikájukkal instabil helyzetet teremtenek Latin- Amerikában. (MTI) Megállapításuk szerint Kubában forradalmi demokrácia” érvényesül (Reuters) Tisztogatás Csecsenföldön Moszkva. Megölték Csecsenföldön az Urusz-Martan emúje néven ismert Ruszlan Bahajevet, akinek bandája 2002 és 2004 között több diverziós és terrorcselekményt hajtott végre a körzet és a csecsen főváros rendvédelmi erői és lakosai ellen. Ezt az orosz belügy ideiglenes sajtóosztálya közölte. Az „emír” a támadásokat rendszerint rendőregyenruhában, hamis okmányokkal követte el. A rendvédelmi erők folytatják az akciót a Bahajev vezette banda felszámolására. (MTI) A nagyobb tömbökön belüli fejlesztések az USA hallgatólagos beleegyezésével történnek, ezt azonban Washington soha nem ismerte el Rombolás Gázában, építés Ciszjordániában Gázában lebontják az összes zsidó házat, a palesztinoknak nem kellenek (Reuters-felvétel) Jeruzsálem/Gáza. A Necarimba tegnap behatolt izraeli katonák a délutáni órákig nem ütköztek komoly ellenállásba, az utolsó gázai övezeti zsidó telep kiürítése rendben zajlott. A lakosság kitelepítése az övezet 21 zsidó telepéről ezzel befejeződött. ÖSSZEFOGLALÓ Necarimban, hasonlóan a többi telepen történtekhez, átokzuhatag zúdult a katonákra és a rendőrökre, s a helybeliek mély elkeseredést mutató megnyilvánulásai kísérték az evakuálást, de tettlegességre, barikádok emelésére nem került sor. A lakosok beleegyeztek abba, hogy békésen távozzanak, miután a katonákkal közös imán vettek részt. A gázai zsidó telepekről tegnap elhajtottak 500 tehenet és 300 boijat is. Az izraeli hatóságok ma kezdik meg a ciszjordániai Homes- és Szanúr-telepek felszámolását. A katonák mintegy kétezer szélsőséges zsidó ellenállására számítanak. Gideon Ezra közbiztonsági miniszter kijelentette, a szélsőségeseket zéró toleranciával fogják kezelni, s akik erőszakos cselekedetekre vetemednek, börtönben találják magukat. A hatóságok tegnapra virradóra 87 olyan izraelit fogtak el, akik a ciszjordániai telepekre próbáltak meg beszivárogni. A rádió szerint a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat felszólított 15 helybéli rabbit, hogy bírják nyugalomra a híveket. A kérés azonban süket fülekre talált. A Jediót Ahronót kommentárja szerint a telepesek egyfajta médiaháborút vívnak a kivonást figyelemmel kísérő újságíróhad felhasználásával. Kétségtelen, a telepeseket nagy csapás érte azzal, hogy elvesztették otthonaikat és álmaikat, de tudatában vannak annak is: az ellenállásukról az egész világot bejáró képsorok arról tanúskodnak, hogy Izrael Állam számára mekkora vesződséget okoz a telepesek evakuálása. „A kitelepítettek azt akarják elérni, hogy az őket ért megrázkódtatás nyomán, amelyre erősen rá is játszanak a kamerák előtt, az izraeli kormány a jövőben ne merészkedjen a mostanihoz hasonlóan cselekedni.” Ariel Sáron izraeli kormányfő kitart a ciszjordániai települések fejlesztése mellett. A The Jerusalem Post úgy tudja, Sáron a vasárnapi kormányülésen leszögezte: folytatódnak az építkezések a ciszjordániai kolóniatömbökön belül. Emlékeztetett arra, hogy 1967 óta minden izraeli kormány stratégiai fontosságot tulajdonított bizonyos, a „zöld vonalon túli” területeknek. Külön kiemelte: Maale Adumím-település tovább terjeszkedik és öszszekapcsolják Jeruzsálemmel. Úgy vélekedett: ez a terjeszkedés, ellentétben a palesztin félelmekkel, nem okozza majd Júdea-Szamária (Ciszjordánia) kettévágását. Sáron, utalva azokra a jelentésekre, melyek szerint a Necarimból kitelepítetteket ideiglenesen a ciszjordániai Arielben szállásolják el, úgy vélekedett, ez az intézkedés nem érinti azt a 2,2 milliárd dolláros segélyt, amelyet Izrael az USA- tól kért a Negev-sivatagnak és Galileának az evakuálással kapcsolatos fejlesztésére. „Az Ariel-tömb örökre Izrael része marad” - mondta Sáron. Arra a kérdésre, vajon hisznek-e neki az emberek azok után, miután a múltban hasonló kijelentést tett a most felszámolt gázai övezetbeli Gus Katif-teleptömbről, azt felelte: „Meglátják hamarosan, hogy nem lesz újabb leválasztás.” Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a telepesek érdekében újították fel Gus Eción kolóniát, a jeruzsálemi kerítésen belülre került Ráhel sírja, továbbá fenntartják Maale Adumímot, Bétáit, Silót, Ariéit, valamint a tengerparti síkságot ellenőrző biztonsági zónát. Magas rangú izraeli illetékesek többször is rámutattak: az útiterv a palesztin területeken lévő zsidó teleptömbök befagyasztását irányozza elő, a nagyobb tömbökön belüli fejlesztések az USA hallgatólagos beleegyezésével történnek, amit azonban Washington soha nem ismert el. (MTI, ú) Tizenhét irakit öltek meg tegnap - szlovák és cseh állampolgárok tucatjai dolgoznak Irakban Nagyon nehezen készül az új alkotmány ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington. Tizenhét irakit öltek meg Bagdadtól északra tegnap különböző támadások során, többségük a rendvédelmi szervek tagja volt. Közben a síita, szunnita és kurd közösségek képviselői Bagdadban egyeztették az új alkotmány tervezetét, amelyet este - már lapzártánk után - nyújtottak be a parlamentbe. Nyolc rendőr halt meg és három polgári személy megsebesült, amikor fegyveresek az őket szállító autóbuszra támadtak Tarmíja közelében, Bagdadtól 30 kilométerre északra. Kirkukban a helyi rendőrség terroristaellenes osztályának vezetőjét, Ibrahim Szaidot lőtték agyon feleségével együtt álarcos fegyveresek. Szaid az osztály ötödik vezetője, akit az arabok, kurdok és türkmének lakta észak-iraki olajvárosban meggyilkoltak. Baakúbában hét embert öltek meg különböző támadások során. Az éjszaka folyamán a rendőrség nyolc kommandósát ölték meg Bagdadban és a fővárostól délre. Bagdad különböző részeiben öt holttestet találtak tegnap reggel, az összekötözött kezű áldozatokat agyonlőtték. Tegnapi cseh lapjelentés szerint egy gépkocsioszlop ellen intézett támadás során életét vesztette egy cseh zsoldos is, aki korábban az idegenlégióban szolgált. A Právo értesülései szerint cseh és szlovák állampolgárok tucatjai dolgoznak multinacionális biztonsági cégek alkalmazásában Irakban. Tegnap járt le a határidő, amellyel a múlt héten meghoszszabbították az új iraki alkotmány benyújtásának határidejét. A három közösség - síiták, szunniták és kurdok - képviselői délelőtt Bagdadban ültek össze, hogy megvitassák az utolsó simításokat a tervezeten. Ha nem sikerülne megállapodásra jutni a szövegről, a parlament várhatóan újabb határidőről szavaz majd. Az alaptörvény elfogadását késlelteti, hogy nem sikerült megállapodásra jutni az ország föderatív berendezkedése, a kőolajlelőhelyek elosztása, a tartományok közötti hatalommegosztással kapcsolatos kérdések és a síita papság szerepe kapcsán. Vasárnap este, vagyis egy nappal a határidő lejárta előtt a szunniták felhívással fordultak az USA-hoz, az ENSZ-hez, illetve a nemzetközi közösséghez: akadályozzák meg egy olyan törvényjavaslat parlamenti elfogadását, amely csupán az iraki síiták és a kurdok támogatását élvezné. A szunniták kifogásolták, hogy az elmúlt napokban képviselőiket - egy ülés kivételével - meg sem hívták a tárgyalásokra. Hozzátették, hogy a szunnita arabok továbbra is ellenzik a föderalizmust és fenntartják többi követelésüket is. (m, t, ú) Özönvízszerű esőzések ítéletidő Európában Budapest. Magyarországon főleg Veszprém, Somogy és Zala megyében okozott károkat az elmúlt napok szokatlanul nagy csapadékmennyisége. Kilenc vízügyi igazgatóság területén van belvízvédelmi készültség. Svájcban és Ausztriában hárman meghaltak az özönvízszerű esőzésekben. Svájc középső részén a folyók több helyen kiléptek medrükből, emiatt számos közutat és vasútvonalat lezártak. Graz térségében már több helyen kiöntött a folyó, a tartományi székhelyen és környékén továbbra is több száz tűzoltó és katasztrófavédelmi szakember építi a védvonalakat. Németország déli és délnyugati részén is hasonló gondokkal küszködnek, legutóbb Stuttgart közelében kellett néhány utat lezárni. Bulgáriában katonákat vezényeltek a gátakra és a helyreállítási munkákra. Romániában 18-ra nőtt az árvizek halálos áldozatainak száma, (ú) Szaddám az arab ügynek áldozza életét Ammán. Az arab nacionalizmus ügyének és a külföldi megszállás felszámolásának kívánja áldozni életét Szaddám Húszéin. Ezt a megbuktatott diktátor közölte abban a levélben, amelyet a Nemzetközi Vöröskereszt juttatott el Szaddám Jordániában élő barátjának. Az exdiktátor családja - amelynek tagjai nem találkozhattak a 2003-ban letartóztatott Szaddámmal - több ízben emelt panaszt amiatt, hogy a börtönből nagy késéssel és cenzúrázva érkeznek a levelek. Szaddám bírósági tárgyalásának hat héten belül meg kellene kezdődnie. (MTI) Megbánta az 1968-as bevonulást Csehszlovákiába Jaruzelski bocsánatkérése MTI-HÍR Prága. Wojciech Jaruzelski volt lengyel államfő vasárnap bocsánatot kért a csehektől azért, hogy 1968 augusztusában a lengyel hadsereg a Varsói Szerződés további négy tagállamának fegyveres erőivel együtt megszállta Csehszlovákiát. „Fáj és gyötör ez a lépés. Nagy sajnálattal tekintek vissza rá, de akkor nem tehettem másként” - jelentette ki a ma 82 éves Jaruzelski, aki 1968-ban Lengyelország védelmi minisztere volt. Kifejtette: védelmi miniszterként teljesítenie kellett a politikai döntéseket, de később rájött, hogy ez nagy hiba volt. „Mivel részt vettem az akcióban, most bocsánatot kérek érte” - mondta a Cseh Televíziónak adott interjújában. Wojciech Jaruzelski (ČTK) Oszama bin Ladení szerették volna likvidálni Állandó BT-tagság Titkos alku a MR-HÍR Washington. A terrorista vezér Oszama bin Laden nem az utóbbi időben került az USA látókörébe. Már évekkel korábban folytak titkos tárgyalások a likvidálásáról. Amerikai külügyi tisztségviselők és az afganisztáni tálib kormány képviselői 1998-ban titokban arról tárgyaltak, hogy vagy kiutasítják, vagy megölik Oszama bin Ladeút válaszként arra, hogy az általa vezetett al-Kaida amerikai követségeket bombázott Afrikában. A titkos tárgyalásokról szóló dokumentumok most kerültek nyilvánosságra, illetve egészen pontosan az amerikai országos archívum internetes honlapjára. A dokumentálibokkal tumok tanúsága szerint a pakisztáni amerikai nagykövetség helyettes misszióvezetője, Alan Eastham tárgyalt Omár molia, a tálibok szellemi vezetője úgymond jobbkezével, Wakil Ahmeddal. Az afgán férfi azt javasolta az amerikai diplomatának, hogy öljék meg bin Ladent vagy maguk az amerikaiak, vagy ők rendezzék el a gyilkosságot. Ezt a tálib kormány nem akadályozná meg - állította a tálibok képviselője. Másik lehetőségként Ahmed egyenesen azt javasolta, hogy adjanak az amerikaiak cirkáló rakétákat és akkor majd ők, vagyis a tálibok elteszik láb alól bin Ladent. A dokumentumokból nem derül ki, hogy végül is erre miért nem került sor. Japán nem lépett vissza Tokió. Japán nem mondott le arról az igényéről, hogy az ENSZ B1 állandó tagja legyen, de nem fogje sürgetni a szavazást a világszerve zetben a Brazíliával, Németország gal és Indiával közösen benyújtón javaslatáról. A Szánkéi Simbun va sámap azt írta, Japán egyelőre fel adja a biztonsági tanácsi tagságr; vonatkozó igényét, mert belátta nem tud elegendő nemzetközi tá mogatást szerezni ehhez a törekvé séhez. A tokiói külügy illetékes! tegnap leszögezte: Japán nen mondott le erről az igényéről, foly tatja az együttműködést a G4 országokkal és az Afrikai Unióvá ez ügyben. (MTI)
