Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-20 / 194. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 20. Régió5 A biztonság érdekében szigorítják a látogatási rendet Száz embertől összesen több mint egymillió koronát csalt ki egy nő azzal, hogy külföldi álláshoz segíti őket Gyorsabb betegfelvétel SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Korszerűsítették a sürgősségi betegfelvételt a helyi kórházban, a műtétre előrejegy­­zett páciensek betegadminisztrá­ciója pedig egy ideje külön ablak­nál zajlik - nekik már nem kell a folyosón várakozniuk. „A sürgősségi betegfelvételi osz­tályon négy fekhelyet létesítet­tünk. Itt megfigyelés alatt tarthat­juk az epebántalmakkal, különféle rohamokkal jelentkező betegeket. Ha időközben javul a páciens álla­pota, és nem szorul további kórhá­zi kezelésre, hazabocsátjuk” - tá­jékoztatott Marian Karvaj, a kór­ház igazgatója. Az intézmény dol­gozói azért döntöttek úgy, hogy fekvőhelyeket tesznek a sürgőssé­gi osztályra, mert korábban a rö­vid kezelésre felvett beteg után nem fizetett a betegbiztosító. Né­hány héten belül további intézke­dések is érvénybe lépnek majd az intézményben. A sürgősségi osztályt és a kórház épületét összekötő folyosót lezár­ják, az itt található modern ajtón csak csipkártyával közlekedhetnek az egészségügyi alkalmazottak. „Tesszük ezt intézményünk bizton­sága érdekében, ugyanis a sürgős­ségi osztályon keresztül korábban a látogatók a nap bármely szaká­ban feljuthattak egy-egy emeletre és a kórtermekbe. Azt tervezzük, hogy néhány héten belül szigorít­juk a látogatási időt, és a hozzátar­tozóknak 17, de legkésőbb 18 órá­ig el kell majd hagyniuk a kórház épületét” - árulta el Karvaj. A szi­gorított biztonsági intézkedések következtében a nővérek 18 és 19 óra közti váltakozása után a kívül­álló számára a kórház ajtaja bezá­rul. A hozzátartozóknak legkésőbb 18 óráig el kell majd hagyniuk a kórház épületét (Csuport István felvétele) Még van esély a vágsellyei előkészületek leállítására Gyűjtik az aláírásokat a tervezett égetőmű ellen GAÁL LÁSZLÓ Tomóc/Mocsonok. Elméletileg elképzelhető, hogy a Nyitrai Kerü­leti Önkormányzat figyelembe ve­szi a lakosság egy részének kinyil­vánított akaratát, és leállítja a vág­sellyei Duslo vegyi üzem területén megépítendő veszélyeshulladék­­égető tervezését. Ezt Július Rábek, a Duslo légszennyezése által legin­kább veszélyeztetett Vágtomóc község polgármestere nyilatkozta lapunk érdeklődésére. Több érin­tett község (Vágtomóc, Vághosz­­szúfalu, Mocsonokés Vágsellye) la­kói is tiltakoztak az égetőmű meg­építése ellen, és több mint hatezer aláírást gyűjtöttek a petíció alá. A június 25-én megtartott vágtomóci népszavazás ugyancsak megerősí­tette: a helyiek nem kémek a terve­zett létesítményből. A hulladékégető építését a Nyit­­ra megye által létrehozott NISAK Rt. készíti elő, és a kétmilliárd ko­ronás beruházás túlnyomó részét európai uniós forrásból fedeznék. A terv sorsáról a környezetvédelmi minisztériumnak kell döntenie, amelyhez a lakosok július közepéig juttathatták el megjegyzéseiket és tiltakozásukat. „A tárcának két hó­napja van arra, hogy véleményt mondjon, vagyis szeptember köze­péig kellene állást foglalnia, ám ez még két hónappal elhúzódhat. így megeshet, csak decemberben szü­letik döntés arról, hogy folytathat­ják-e a tervezést” - nyilatkozta az Új Szónak Július Rábek. Említést tett egy másik megoldási lehető­ségről is „Ilyen hulladékégetőt ter­veztek építem a dubovái Petro­­chema üzem területén is, ám miu­tán az ottani lakosok ezt népszava­zással elutasították, a besztercebá­nyai megyei képviselő-testület el­állt eredeti szándékától- emlékez­tetett a polgármester. - A vágtor­­nóci referendum eredményét elküldtük a megyei hivatalnak, és a megyei elnök megígérte, a legkö­zelebbi ülésen napirendre tűzi a kérdést.” Az egyik szervezőtől megtud­tuk, a környezetvédelmi miniszté­riumtól kapott tájékoztatás szerint a tervezet értékelése idején is gyűjthetők az aláírások - most pél­dául Mocsonokon folyik ilyen te­vékenység. Az ottaniak a községi képviselő-testület augusztus végi ülése és a környezetvédelmi mi­nisztérium elé terjesztik majd a petíciós íveket. Tippek, javaslatok, észrevételek régióinkkal kapcsolatban regio@ujszo.com A munkavállalók itthon maradtak, az állásközvetítő Dublinba szökött Nyitra. Az írországi Dublinban találták meg a napokban azt a kislapási (Malý Lapáš, Nyitrai járás) nőt, aki több mint száz sze­mélytől vett el közvetítői dí­jat annak fejében, hogy Ola­szországban szerez nekik, állást. ÚJ SZÓ-HÍR Az ügyfelek fejenként 15-20 ezer koronát fizettek. A havi kétezer eurós kereset reményében többen felmondtak itthoni munkahe­lyükön, ám az ígért konzervgyári munkából nem lett semmi. Elena K.-nak falujában állásköz­vetítő ügynöksége volt, ezért is tűnt hitelesnek az érdeklődőknek, akik­nek azt állította, egy Bolognához közeli konzervgyárba már több száz személyt kiközvetített. Csak azután kezdtek el többen gyana­kodni, hogy az eredetileg 2003. jú­lius elejére kitűzött indulást több­ször is elhalasztotta, majd az idő­közben felmerült költségek miatt újabb kétezer koro­nát kért tőlük. Később már csak sms-ben tudatta - és minden alkalommal le is mondta - az indulás idő­pontját, ezért a rászedett ügyfelek közül tavaly nyá­ron többen a rendőrséghez fordul­tak. A nyitrai kórházból kapott név­sor alapján a rendőrök azokat is megtalálták, akik nem jelentkeztek önként, mert valamennyien átes­tek a külföldi munkavállalás esetén kötelező orvosi ellenőrzésen. A nyomozás során kiderült, hogy Elena K. ügynöksége csak 2003. november végén kapta meg az őt külföldi munka közvetítésére feljo­gosító engedélyt, tehát 2003 nya­rán semmiképpen sem végezhetett volna ilyen tevékenységet. Ennek ellenére a hiszékeny munkaválla­lóktól több mint egymillió koronát szedett be, és a rendőrség informá­ciói szerint a házát terhelő jelzálo­got fizette ki ebből a pénzből. Kli­ensei közül senkivel sem kötött írásbeli szerződést, és a pénz átvé­teléről is csak annak adott elismer­vényt, aki kifejezetten kérte. Az ügy érdekessége, hogy a szó­ban forgó iroda még az első felje­lentések után is hónapokig műkö­dött, sőt a közvetítői díjakat 15 ezerről 19 500 koronára emelte. Elena K.-t a rendőrök már tavaly sem találták otthon. Családtagjai azt állították, hogy Németország­ban próbál munkát szerezni az ügyfeleinek, és amint hazajön, tisztázza a félreértéseket. Erre nem került sor, nemzetközi körö­zést adtak ki ellene, és néhány nappal ezelőtt Dublinban akadtak a nyomára. Annak ellenére, hogy engedély nélküli vállalkozással és csalással vádolják, a hazahozata­lával gond lesz, mert Szlovákia és Írország között nincs kiadatási szerződés. Az üggyel foglalkozó nyomozónak Elena K. e-mailben annyit írt, egy kicsit sem érzi ma­gát bűnösnek. Gond hazahozni a nőt - a két állam között nincs kiadatási szerződés. A tulajdonos nem kezdte el a tervezett felújítást, mert szeretne túladni az ingatianon Ismét eladó a szolcsányi kastély VRABEC MÁRIA Szolcsány. Három hónapja van még a nagytapolcsányi járásbeli kastély tulajdonosának arra, hogy elkezdje az épület felújítását, egyébként százezer koronás bün­tetést kell fizetnie az önkormány­zatnak. Az 1918-ban épült neoklasszicis­ta kastélyban a rendszerváltásig a helyi nemzeti bizottság és a kultúr­­ház működött, 1990 óta nincs lakó­ja, és láthatóan pusztulásnak in­dult. A falunak csupán arra volt pénze, hogy a tetőt megjavítsa - a teljes rekonstrukció több mint húsz millió koronába kerülne. Éppen ezért tavaly novemberben a szol­csányi önkormányzat úgy döntött, eladja az épületet. „Több érdeklődő is volt, de vagy jelképes egy koro­náért szerették volna megszerezni a kastélyt, vagy diszkót akartak be­rendezni benne. Örültünk hát na­gyon, amikor jelentkezett egy orosz vállalkozó, Nikolasz Taurovszkij, és azt ajánlotta, szláv múzeumot hoz létre kulturális központtal és szál­láslehetőségekkel” - tudtuk meg Szolcsány alpolgármesterétől, Jo­zef Manóktól. „Taurovszkij úr azonnal kifizette az általunk meg­szabott 2,1 millió koronás árat, és úgy tervezte, tavasszal elkezdik a munkát, ám mostanáig nem tör­tént semmi.” A kastélynak 1990 óta nincs lakója, és láthatóan pusztulásnak indult (Jana Beňová felvétele) Az Odescalchiák uradalma A szolcsányi uradalmat 1818-ban szerezte meg a nyitraszerda­­helyi és kiczői (Skýcov) birtok ura, az olasz származású Odescalchi Lívius, aki XI. Ince pápa unokaöccse volt. Fia, Ágoston feleségül vet­te Zichy Annát, és a szolcsányi régi kastélyban telepedtek le, majd nagy családi kastély építésébe kezdtek. Utódaik közül Odescalchi Artúr érdemel említést, aki országgyűlési képviselő, a magyar fő­rendiház tagja volt; az 1880-as években ő vezette a bukovinai szé-' kelyek hazatelepítését. Szerémi írói néven történelmi tanulmányo­kat publikált korabeli lapokban. A szolcsányi birtok utolsó ura Odescalchi Lívió a 20. század harmincas éveiben felújíttatta a kas­télyt (nagyban csökkentve ezzel az épület történelmi értékét), de már nem lakott benne. 1938-ban halt meg, a szolcsányi temetőben lévő családi kriptában helyezték végső nyugalomra. Egyetlen fia Budapesten élt, az uradalmat az államosításig intéző vezette, (vm) Az új tulajdonos mérnökei ta­vasszal felmérték az épület állagát, de munkások nem jelentek meg az épület körül. Taurovszkij legutóbb tavasszal járt Szokványban, ami­kor befizette az ingatlanadót, az­óta csak az őt képviselő ingatlan­­ügynökségtől hívták a polgármes­tert, hogy ügyfelük eladná a kas­télyt. „Kértek, az érdeklődőket irá­nyítsam hozzájuk - mondja a falu polgármestere, Pavol Soboňa. - Úgy tudom, a mostani tulajdonos ugyanannyiért adja el az épületet, amennyiért megvette. A közel­múltban hat kastélyt vásárolt Szlovákiában. Valamennyit nem tudja felújítani, ezért hármat elad. Sajnáljuk, hogy így alakult a do­log, már csak azért is, mert abba már nem lesz beleszólásunk, mit kezd az épülettel a következő tu­lajdonos. Ha a tulajdonos a megvételtől számított egy éven belül nem kezdi el a felújítást, a szerződés szerint a község százezer koronás bírsággal sújthatja őt. Erre azonban valószí­nűleg nem kerül majd sor, mert a kastély addigra gazdát cserélhet. A következő komoly érdeklődő egy osztrák vállalkozó, aki már vásárolt Szokványban ingatlanokat, és a kastélyban panziót szeretne nyitni. Az épület mögött öthektáros angol­park van, amelyet még Zichy Anna telepíttetett; az továbbra is a köz­ség tulajdonában marad. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Több mint hatszáz óráról hiányzott Galánta. Összesen 627 órá­ról hiányzott a legutóbbi tan­évben egy 15 éves fiú a Galán­­tai járás egyik településén. Szülei ellen fiatalkorú erkölcsi nevelésének veszélyeztetése miatt indítottak eljárást. A vádlottak elhanyagolták neve­lését, a hivatalos szervek fi­gyelmeztetésére pedig nem re­agáltak. (ú) Éjszakai verés az utcán Vágsellye. Úgy megvert egy 19 éves férfit egy másik au­gusztus 14-én éjjel a városban, hogy az orvosok szerint két­­három hétig is eltarthat a lába­dozása. R. K. hajnali háromkor jelentette a városi rendőrök­nek, hogy M. H. rátámadt. A városi rendőrök a helyi kór­házba szállították a sértettet. Mivel az elszenvedett sérülé­sek súlyossága miatt a bántal­mazás már bűncselekmény­nek számít, az esetet átadták az állami rendőrségnek, (gl) Hárommilliós kár a szeszfőzdében Lipótvár. Továbbra sem is­mert, hogy pontosan mi okoz­ta a helyi szeszfőzdében kelet­kezett tüzet. A tűzvész során 200 ezer liter 96 százalékos al­koholtartalmú ipari szesz ka­pott lángra, személyi sérülés szerencsére nem történt. A tűz előtt nyílt lánggal dolgoztak a tartály közelében. A károk mértéke a becslések szerint hárommillió korona, (ú) A benzinkúton nótáztak éjjel Vágsellye. A városi rend­őrök vetettek véget két férfi danolászásának augusztus 15- én éjszaka. A rendőröket a Vág-hídhoz közeli Shell töltő­­állomás alkalmazottja éjjeli egy órakor értesítette, hogy a benzinkút mellett két férfi hangosan énekel, és a nótá­­zást nem hajlandó abbahagy­ni. A két férfi csak a rendőrök felszólítására távozott, (gl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom