Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-08 / 183. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 8. RÖVIDEN Nem kell jégkorszaktól tartanunk Pozsony. Ma megdőlhetnek a nyári hidegrekordok, vacoghatunk, mert a keleti országrészekben csak 12 fokig emelkedik a hőmérők higanyszála. Ennek ellenére nem kell jégkorszaktól tartanunk, ugyanis térségünkre jellemzők az ilyen nagy hőmérsékletkilengések. Az időjárás főleg az érzékenyeket és az időseket viselheti meg, de erre egyelőre nincs orvosság. A meteorológusok azonban biztatnak: csütörtöktől ismét 30 fokos hőmérséklet és strandidő várható, (ú) Árvában kerekezett a kormányfő Zuberec. Ismét kerékpáron töltötte a hétvégét Mikuláš Dzurinda kormányfő - most Árva régióit kereste fel. A polgárokkal főleg szociális helyzetükről, valamint a beruházásokról és a munkanélküliségről beszélgetett. Arra a kérdésre, kivel lépne koalícióba az SDKÚ a parlamenti választások után, Dzurinda nem válaszolt, megjegyezve: túl korai erről beszélni, (dem) Fát vágott, nem lazsált Csorbató. Motorfűrésszel a kezében indult neki a Magas- Tátrának a hét végén Pavol Rusko, az ANO elnöke. Közel negyven ANO-taggal együtt segített a szélvész sújtotta terület tisztításában. Négy óra kemény fűrészelés és fahordás után Rusko megelégelte a nyári fogyókúrát, mely során már hét kilótól sikerült megszabadulnia, és nekilátott a kiadós gulyáslevesnek, mondván: meggyőződése, hogy hasznos munkát végeztek. (TASR) Rusko, a favágó (TASR) Egyedül marad előzetes letartóztatásban V. Richárd R. Szilárd szerdán szabadul ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szerdától már csak V. Richárd, a Pápay-gyilkosság egyetlen vádlottja marad vizsgálati fogságban. Ezen a napon telik le ugyanis R. Szilárd ötéves előzetes letartóztatása, s így ő utolsóelőttiként szabadulhat a lipótvári börtönből. A Pápay-mészárlás kapcsán, de egy más gyilkossági kísérlettel vádolt V. Richárd vizsgálati fogságát 2006. július 20-áig hosszabbították meg. R. Csaba már júliusban szabadult, a Pápay-gyilkosság utolsó vádlottja, Szamaránszky Árpád - aki még 2004 szeptemberében jutott ki az előzetesből - májusban autóbalesetben életét vesztette. Az ország egyik leghírhedtebb tömegmészárlásának ügyében a Nagyszombati Kerületi Bíróság még mindig nem tűzte ki a főtárgyalás időpontját, ugyanis eddig nem sikerült áttanulmányozni a vaskos ügyiratot. Előzetes információk szerint azonban a tárgyalás vélhetőleg az ősszel kezdetét veheti. Pápay Tibor bandáját 1999. március 25-én végezték ki a dunaszerdahelyi Fontána bárban, (s) Szennyeződés az esztergomi Kenyérmezei-patakban Nincs veszélyben az ivóvíz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Párkány/Esztergom. Szennyezőanyag került az esztergomi Kenyérmezei-patakba torkolló csapadékvezető csatornába, de ez állítólag nem veszélyezteti a város ivóvízbázisát. Időközben elrendelték a 4,9 kilométer hosszú csatorna lezárását, és annak kitisztítására kötelezték az abba esővízét bocsátó gyógyszeripari Richter Rt.-t és a dorogi hulladékégetőt üzemeltető Onyx Magyarország Kft.t. Mészáros Béla, a Párkányi Körzeti Hivatal vezetője lapunknak tegnap elmondta: az esztergomi és a párkányi oldal közt már most is működik egy számítógépes megfigyelőrendszer, ám ez a vízszenynyezettségre még nem terjed ld. Ugyanakkor hozzátette: noha a dunai vízminőség rendszeres ellenőrzése nem az ő hatáskörük, ha bármilyen szennyezőanyag kerülne a folyóba, akkor azonnal értesítenék őket az esztergomi katasztrófavédelmisek. Márpedig ilyen értesítést az elmúlt 48 órában nem kaptak az illetékes magyar hatóságoktól. A hivatalvezető információja szerint nem az Onyxtól, hanem a Richtertől került szennyeződés a csatornába, a szennyezés mértéke viszont semmiképp sem akkora, mint tavaly, (buch, m) Sok hivatalnoknak nem tetszik nálunk, hogy ami nem titkos, az nyilvános Fokozatosan kihúzzák a törvény összes fogát Pozsony. Fogatlan törvénynyé válhat a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló norma, ha a belügyminisztériumnak sikerül elfogadtatnia a kihágásokról szóló jogszabályban szorgalmazott módosításokat - nehezményezte a Demokrata Párt. Az előző megbízatási időszakban a DS képviselői támogatták az infotörvényt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A demokraták egyetértenek a civil szervezetekkel, melyek élesen bírálták a belügy szándékát. A polgárok ugyanis sokszor nem tudják másképpen érvényesítem az információkhoz való jogukat, mint hogy feljelentéssel és a kiszabható bírsággal fenyegetik meg az elutasító hivatalnokot, aki ennek hatására végül mégis megadja a kívánt adatokat. „A belügy olyan helyzetbe akarja juttatni a polgárt, mintha elmenne a rendőrségre, jelentene valamilyen bűncselekményt, s a rendőr eldöntené, foglalkozik-e az üggyel. Csakhogy ez nem így működik, neki kötelessége eljárást indítani. Ugyanígy az infotörvénnyel kapcsolatos panaszokat az illetékesek továbbra is legyenek kötelesek kivizsgálni!” - nyilatkozta Branislav Hochel, a DS alelnöke. Sokak szemét szúrja a törvény Egyébként sok hivatalnoknak nem tetszik, hogy ami nem titkos, az nyilvános, sót az interneten is közzé kell tenni, ezért a közelmúltban a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt is megkísérelték módosíttatni. Néhány éve az oktatási és a belügyminisztérium, valamint a kormányhivatal kidolgozott egy módosító tervezetet, ami a polgári szervezetek óriási felháborodását és tiltakozását váltotta ki, s végül nem merték a parlament elé terjeszteni. Márciusban ismét terítéken volt a téma, ám az igazságügyi miniszter közbenjárására lekerült a napirendről. Notórius adatkérők A törvény megváltoztatását több tárca kezdeményezte; főleg arra hivatkoztak, hogy vannak megrögzött levelezők, akik folyamatosan zaklatják őket, állandóan valamilyen információt kérnek. Az igazságügyi tárca azonban leszögezte: a javasolt módosítással korlátoznák a polgárok információkhoz való jogát, s ezzel alkotmányos jogaik sérülnének. A gyakorlatban felmerült problémákat pedig például úgy lehet kivédeni, hogy a honlapokon mindenki tegyen közzé minél több adatot, s a kérvényezőnek elég azt a választ adni, hogy az interneten minden megtalálható. Ami pedig a gyakori levélírókat illeti, az igazságügyi tárca szerint őket semmiféle törvénymódosítás nem riasztaná el. Korábban, amikor megpróbálták megváltoztatni az infotörvényt, lényegében szűkíteni akarták a kört, hogy a jogszabály a parlamentre, a számvevőszékre és a bíróságokra ne vonatkozzon. A civil aktivisták ezt botrányosnak tartották, mert a hatályos norma szerint a törvényhozásnak mindent, ami közérdekű, kötelessége nyilvánosságra hozni. Jelenleg telefonon, e-mailben, faxon is lehet érdeklődni, és sok helyen készségesen válaszolnak. A törvény tíznapos, bonyolult esetekben húsznapos válaszadási határidőt ír elő. A kormány ezt már korábban meg akarta hosszabbítani legalább harminc napra. Taktikát változtattak Az emberjogi aktivisták szerint a politikusok taktikát változtattak: mivel az infotörvényt nem sikerült módosítani, a szankciókat próbálják kiiktatni, éspedig egy másik törvényen, a kihágásokról szólón keresztül. Jelenleg indokolatlan információmegtagadás esetén pénzbírság szabható ki, esetleg megtilthatják az intézménynek addigi tevékenysége gyakorlását. „A kihágásokat elbíráló hivatalok általában járási szervek, mert a legtöbb galibát a helyi szervek okozzák. Tapasztalataim szerint a járási hivatalokban a helyiek ismerősei, barátai ülnek, úgyhogy a pénzbírság is ilyen mértékű. Legalább két esetről tudok, amikor csak 200, illetve 500 koronás büntetést szabtak ki, miközben a törvény 50 ezret is lehetővé tesz. A belügy ezt teljesen megszüntetné” - mondta lapunknak Vladimír Pirošík, a Transparency International korrupcióellenes szervezettel együttműködő jogász, (sza) Pedagógusbérek Jut-e a többre vagy nem? Pozsony. Nem valószínű, hogy jövőre sikerül 18 ezer koronára emelni a közoktatásban dolgozó pedagógusok havi bérét, noha a pénzügyminisztérium ezzel hiteget - jelentette ki Zuzana Martináková. A Szabad Fórum elnöke rámutatott: az alap- és középiskolák pedagógusainak havi jövedelme átlagban 15 800 korona, és szerinte kérdéses, Martin Frone oktatási és Ivan Mikloš pénzügyminiszternek sikerül-e meggyőznie a kormány többi tagját egy ilyen mértékű emelésről. Martináková szerint az iskolafenntartó önkormányzatok nem kapták meg még a július elsejétől hatályos béremelésre szánt fedezetet sem. Nehezményezi, hogy az óvodák alkalmazottjai kimaradtak a béremelésből. Úgy véli, az óvodákat - az alapiskolákhoz hasonlóan - szintén átruházott önkormányzati jogkörben kellene működtetni. Monika Murová, az oktatási minisztérium szóvivője cáfolta Martináková kijelentését, mondván: az önkormányzatok megkapták a szükséges pénzt, vagyis nincs akadálya, hogy a pedagógusoknak átutalják a jóváhagyott magasabb fizetést. „Egyes esetekben előfordulhat, hogy mégsem lesz elegendő az elkülönített összeg. Főként a kisiskolák és az átlagosnál több pályakezdő pedagógust foglalkoztató intézmények tanárainak fizetése lehet alacsonyabb a beígértnél. Ennek kompenzálására a települési önkormányzatok további 130, a megyei önkormányzatok pedig plusz 90 millió koronát kapnak” - mondta lapunknak a szóvivő. Az oktatási tárca nem érti, hogy az önkormányzatok miért nem tiltakoztak, amikor a jogkörök elosztásáról szóló megállapodás előkészítése zajlott. Murová leszögezte, az oktatási tárca üdvözli Miklósnak a pedagógusi béremelésre tett javaslatát: „Elégedettek csak akkor lehetünk, ha a tam'tók és tanárok havi bére elérné a nemzetgazdaságban kifizetett áüagbér 1,2-szeresét.” A pénzügyminiszter szerint a javasolt jövő évi béremelés 646 millió koronából megoldható lenne. Az oktatási tárca ezzel szemben úgy véli, legalább 1,5 milliárd kellene a terv megvalósításához, (érvé) Nem tudják, miért titkolódznak folyton Pozsony. A Polgár és Demokrácia Alapítvány rendszeresen monitorozza az infotörvény betartását, s kifogásolta, amiért a kormány nem akarta nyilvánosságra hozni a külföldi befektetőkkel - legutóbb a KIA-val - kötött szerződéseket. „Foglalkozunk a távközlési vállalat magánosítási szerződésével is - ez ugyanis még mindig szigorúan titkos dokumentum, s nagyon kíváncsiak vagyunk ennek okára. A külügyminisztérium pedig nem akarta közzétenni alkalmazottai nevét, mondván: ezek személyes adatok, noha csak a törvény helytelen értelmezéséről van szó. Ugyancsak eltitkolják a köztisztviselők, magas állami pozíciókat betöltő személyek tiszteletdíját, mert állítólag ez is személyi adatnak minősül” - mondta lapunknak Peter Wilfling, a szervezet jogásza, (sz-a) Csak 200-500 koronás büntetést szabtak ki, miközben 50 ezrest is lehet. Szeptembertől új, uniós okmánnyal utazhatnak a „kiváltságosok” is - megszüntették az eddigi gyakorlatot Szigorították a diplomata-útlevelek kiadását ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Már nem kapnak automatikusan diplomata-útlevelet az államfő, a házelnök vagy a miniszterelnök delegációinak tagjai - közölte lapunkkal Ivan Horský, a külügyminisztérium sajtosztályának vezetője. A korábban érvényes rendeletet, amely ezt lehetővé tette, a szlovák diplomácia javaslatára szüntették meg. Az útlevelekről szóló törvény legújabb módosításával így a törvényhozók elérték, hogy a diplomata-údevelekkel már nem lehet visszaélni. 2001-ben ugyanis Rudolf Schuster egykori államfő gyermekei, Peter és Irena megkapták ezt a különleges úti okmányt, mivel az államfő brazíliai szolgálati útja során az elnöki küldöttség tagjaként voltak bejelentve. Ennek köszönhetően a fiatalok a szolgálati út után még néhány hétig édesapjukkal Brazíliában nyaralhattak. Hazatérve az údeveleket vissza kellett volna adniuk a külügynek, ám Schuster gyermekei csak apjuk megbízatási idejének a lejárta után szolgáltatták vissza az okmányokat. A jelenleg hatályos törvény értelmében a parlamenti képviselők, kormánytagok, alkotmánybírók, az egyes szaktárcák államtitkárai, külföldön dolgozó diplomaták, valamint családtagjaik is megkapják, ha tartósan külföldön tartózkodnak. Rendkívüli esetben a külügyminiszter egy előre meghatározott időre más polgárnak is kiadhatja a diplomata-útlevelet. Ennek az állampolgárnak azonban külföldön olyan munkát kell végeznie, melyhez elkerülhetetlen ilyen különleges okmány - hazatérése után pedig le kell adnia. Horský tájékoztatása szerint szeptembertől a diplomatákra is útlevélcsere vár. Minden állampolgáréhoz hasonlóan ugyanis az övékét is uniós iratok váltják fel. (dem) (Pavol Majer felvételei) Villámgyors bontás. Tegnap délelőtt alig tíz kilogramm robbanóanyagfelhasználásával tüntették el a föld felszínéről a Pozsonyi Autógyár egyik régi épületét.
