Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-30 / 176. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 30. 22 Egészségünkre A kezdeti erős fájdalmak esetén néhány napos ágynyugalom javasolt, mely természetesen nem azt jelenti, hogy a beteg egész nap a televíziót bámulja Ha fáj a derék, ha mozgásunk korlátoz hf Talán nincs is olyan ember, akinek még soha nem fájt volna a dereka. Sokan állandó derékfájással küszködnek, másoknál nehéz munka vagy megfázás után jelentkezik. Ideg- gyógyászati rendelőintézetben talán a leggyakoribb panasz a hosszabb-rö- videbb ideig tartó derékfájás, mely nagyban megnehezíti a beteg életét. DR. PÓCZIK GÁBOR Nem képes hosszabb ideig ülni, állni, még a cipőjét sem tudja felvenni fájdalmai miatt. - Mitől fáj a derekam, meg lehet gyógyítani ? - teszik fel minden esetben a kérdést, melyre nehéz egyértelmű választ adni. A legtöbb orvos erre azt válaszolja, hogy a gerinc az oka a panaszoknak. Néhány szó a gerincről A gerincet a csigolyák alkotják, amelyek üregében helyezkedik el a gerincvelő, csigolyák oldalán levő nyílásokon pedig erek, idegek vezetnek be és ki. Az ember gerincét hét nyakcsigolya, 12 hátcsigolya, 5 ágyéki csigolya alkotja, melyek kis ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az öt keresztcsonti csigolya 20-25 éves korig megcsontosodik, és egységes kereszt- csontot alkot. A gerinc része még a 3-6 farkcsigolya is, amelyek az embernél elkorcsosodtak, elvesztették jelentőségüket. A csigolyákat nagyon erős szalagrendszer köti össze, amelyek megakadályozzák, hogy elmozduljanak. Porcos lemezek választják el egymástól, amelyek egy külső rostos gyűrűből (anulus fibrosus) és egy belső magból (nucleus pulposus) állnak. A gerinccsatornában helyezkedik el a gerincvelő. melyből 31 pár ge- rincvelói ideg indul ki, ezek az idegek elektro- j- mos vezetékek módjára behálózzák egész testünket. Nekik köszönhetjük, hogy mozgatni tudjuk kezünket, lábunkat, és érzékeljük a bennünket érő ingereket. Az ember törzs- fejlődése folyamán a gerinc jelentős változáson ment keresztül. A legtöbb emlős négykézláb jár, melyhez alkalmazkodik a gerinc formája, illetve funkciója. Az emberré válás során ez megváltozott, a két lábon való járás teljesen másként terheli meg a gerincet, sokkal nagyobb megterhelésnek vannak kitéve a csigolyák közti porcos lemezek. Ezt a megterhelést fokozza a nehéz fizikai munka, az állandó természetellenes megterhelés. Gondoljunk csak a bányászokra, favágókra, vasúti rakodómunkásokra, hentesekre, és a többi, nehéz fizikai munkát végző emberre, milyen terhelésnek van kitéve a gerinc, illetve a csigolyák közti porckorong. Ugyanígy az évekig tartó autóvezetés, a hosszan tartó rázkódások szintén nyomot hagynak a gerincen. Az évek múlásával egyébként is csökken a porckorong víztartalma, emiatt megváltozik a szerkezete, csökken a rugalmassága, szűkebbé válik a csigolyatestek közti rés. A porckorong változásai hatással vannak a szomszédos csigolyákra, melyek szélein kinövések (spondylo- sisok) keletkeznek. Ugyanígy szűkül a csigolyatesteket alkotó pici ízületek közti rés is. Hosszabb idő elteltével ízületek degeneratív elváltozása figyelhető meg (spon- dylartrosis). A gerinc betegségei Az egyik leggyakrabban előforduló betegség a lumbago. Az akut lumbago leggyakrabban Jt . nehéz tárgyak emelésekor, hirtelen mozdulatok után, illetve megfázáskor keletkezik. Ilyenkor a beteg heves derékfájásra panaszkodik. A fájások miatt - melyek nem sugároznak a lábba - a beteg képtelen sokáig egy helyben ülni, állni. Megkeményednek a gerinc mellett húzódó izmok is, melyek tovább növelik a fájdalmat. Ezek a hirtelen jelentkező fájdalmak általában néhány nap után enyhülnek, de az évek múlásával egyre gyakoribbá válhatnak. Elősegíti a derékfájdalmak ismétlődését a hosz- szantartó helytelen 'testtartás, a túlerőltetés, az elhízás, a terhesség, a deréktáji sérülések, daganatok, fertőzések, a veleszületett szűk gerinccsatorna, csontritkulás - hogy csak a leggyakoribb okokat említsem. Bármilyen okból is keletkezzen a derékfájás, a lelki problémák (depresszió, szorongás, lelki konfliktusok) minden esetben súlyosbítják a panaszokat, mivel csökkentik a beteg fájdalomküszöbét. Hosszabb távon azt eredményezik, hogy a derékfájás krónikussá válik (a fájdalom rögzül a beteg agyában), mely hatására a klasszikus fájdalomcsillapítók, gyulladásgátlók elveszítik hatásukat. A betegek megérzik az időjárás-változást, már 3-4 nappal az időjárás-változás előtt erősödnek fájdalmaik, kénytelenek orvoshoz fordulni. Gyakran előfordul, hogy a fájdalom kisugárzik a beteg lábába is. Ilyenkor gyöki tünetekről beszélünk. Ezeknek a panaszoknak a leggyakoribb oka a porckorongsérv. Ez azt jelenti, hogy a porckorong külső rostos gyűrűinek károsodott rostjai között porckorongszövet nyomódik ki, amely gyakran a gerinccsatornába kerül, s ott nyomja a gerincet. A porckorongszövet benyomódhat a csigolyák közti lyukakba is, ahol az ott kilépő ideggyököket nyomja el. Ugyanígy hatással lehetnek a gerincből kilépő idegekre a csigolyákon keletkező egyes csontkinövések is (spondylosis). A panaszok általában hirtelen jelentkeznek, de semmiképpen nem hozható mindig kapcsolatba a nagyfokú testi megerőltetéssel vagy a hirtelen mozdulattal. A betegek leggyakrabban a következő panaszokkal fordulnak orvoshoz: ♦ heves fájdalom, mely gyakran lehetetlenné teszi a mozgást, ♦ a fájdalom kezdetben csak a deréktájra korlátozódik, később kisugárzik a lábba is ♦ a fájdalom bizonyos mozdulatok során fokozódik, köhögéskor illetve tüsszentéskor szintén erősebb, ♦ sok esetben a láb érzékenysége csökken, ♦ hosszabb ideig tartó panaszok esetén sorvadhatnak azok az izmok, melyeket az elnyomott ideg működtet. A legtöbb derékfájás csupán rövid ideig tart, és többnyire magától illetve fájdalomcsillapítók, gyulladásgátlók hatására elmúlik. Ilyenkor elég felkeresni a körzeti orvost, aki ellátja a beteget a szükséges gyógyszerekkel, illetve hasznos tanácsokkal arról, hogyan kell kímélni a gerincet. Sok esetben a derékfájás hátterében lelki panaszok állnak. Ilyenkor a beteg úgy érzi, hogy gerince nyomásra érzékeny, sok esetben égő gerincfájdalmai vannak, ahonnan lüktető nyomások, esetleg égő fájdalom formájában kisugárzik a fejbe, kézbe, lábba. Ha a fájdalommal együtt vizeletproblémák is jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez az állapot sürgős orvosi ellátást igényel. Ha a derékfájás (amely nem társul vizelet-visszatartási panaszokkal) 10-14 napon belül sem szűnik meg, esetleg még erősebbé válik, szakorvosi kivizsgálás szükséges. Az ideg- gyógyász a reflexkalapáccsal megállapítja, melyik ideg van „elnyomva”. Szükség lehet ortopédiai kivizsgálásra is, mivel a csípőízület betegségei, csontritkulás, medencetáji betegségek, farokcsont fájdalmai stb. szintén jelentkezhetnek deréktáji fájdalmak formájában. Már az egyszerű röntgen is sokat elárul a fájdalom eredetéről. Kb. 90 %-os valószínűséggel a jó röntgenorvos meg tudja állapítani a fájdalom ókát (csigolyatörés, csontkinövések, porckorong-gyulladás, csont- ritkulás, egyes csigolyák elcsúszása előre ’ illetve hátrafelé, gerinctumor, áttétek, stb). Vannak azonban olyan tünetek, panaszok, melyekre nagyon oda kell figyelni, mivel azt jelzik, hogy nem magának a gerincnek a megbetegedéséről (csontkinövések, gerincsérv stb.) van szó, hanem tumor, eseüeg valamilyen fertőzés áll a háttérben. Mit tegyünk, ha fáj a derekunk? Elsősorban a 7-10 napnál hosz- szabb ideig tartó deréktáji fájdalmak esetén keressük fel a körzeti orvost, aki eldönti, hogy milyen szakorvosi kivizsgálásra van szükség. A kivizsgálás után az orvos dönt arról, milyen egyéb vizsgálatok (röntgen, vérképvizsgálat, vérsüllyedés, CT, stb.) szükségesek, milyen gyógyszerekre van szükség. A legtöbb esetben elégségesnek bizonyulnak a nem szte- roid gyulladásgátlók, izomlazí- tók, fájdalomcsillapítók, melyeket különféle kenőcsök alkalmazásával lehet kiegészíteni. A gyógyszeAjánlások ♦ súlyt soha ne emeljen hajlított derékkal, ♦ emeléskor a súlyt a test mellett kell tartani, ♦ a csípők hajlításával kell előrehajolni, nem pedig derékból, ♦ tegye munkáját olyan könnyűvé, amilyen köny- nyűvé csak lehetséges, ♦ mozogjon, sportoljon minél többet, ♦ járáskor, üléskor tartsa a gerincét egyenesen. rek mellett a betegnek is aktívan részt kell vennie a kezelésben. A kezdeti, nagyon erős fájdalmak esetén javasolt a néhány napos ágynyugalom, mely természetesen nem azt jelenti, hogy a beteg 2-3 párnával a feje alatt egész nap a televíziót bámulja azt várva, mikor kezdenek hatni a gyógyszerek. Ehelyett a kemény ágyon való fekvés javasolt csípőben és térdben kissé behajlított lábbal. Az erős fájdalmak enyhülésével próbáljunk hason is feküdni, kezünkkel megemelve törzsünket. Kezdetben a fájások miatt ez csak rö- videbb időre sikerül, de később egyre hosszabb ideig lehetünk ebben a pózban. A lényeg az, hogy ezeket a mozdulatokat naponta többször meg kell ismételni. A fájások enyhültével kerülhet sor a „rehabilitációra”, ahol egyrészt különféle procedúrák (aktív és .passzív torna, parafinpakolás, vízsugármasszázs, ultrahang illetve pulzáló mágneses tér alkalmazása, különféle masszírozási módok, elektromos készülékekkel történő ingerlés, stb.) alkalmazásával tovább csökkenthetőek a beteg fájdalmai, másrészt a terapeuta elmagyarázza a betegnek, miNem a gerinc betegségéről van szó, ha: ♦ a beteget már kezelik rákos betegség ellen, ♦ aokáig szed szteroid gyulladásgátlók szedése (kortikoidok), ♦ megmagyarázhatatlan testsúlycsökkenés, ♦ hőemelkedések, illetve láz, ♦ krónikus gyulladás (pl. krónikus vesegyulladás, krónikus tüdő- gyulladás, stb.), ♦ több mint 1 hónapon át fennálló nagyon erős fájdalom, mely nem reagál a kezelésre, ♦ fekvéskor jelentkező (főleg éjjel) intenzív derékfájdalom, ♦ derékfájás, mely sokkal erősebb álló helyzetben,,piint üléskor. lyen gyakorlatokat végezzen otthon, hogyan kell kímélni a gerincet. Mivel sok ember nehéz fizikai munkát végez, vagy hosszú órákon keresztül kénytelen ugyanabban a testhelyzetben maradni (pl. számítógép előtt, varrógép mellett, stb.), fontos ismerni a gerinckímélő életmód alapjait. A gyógyszeres kezelés, gerinckímélő életmód mellett jó hatással lehet a gyógyfürdő is. Sajnos itt is érvényes az, hogy a leggondosabb kezelés sem hoz teljes gyógyulást. Előfordul, hogy a fájások súlyosbodnak, nem múlnak el a hagyományos kezelés hatására sem, esetleg még a láb izmai is sorvadni kezdenek. Ilyenkor felmerül a műtéti kezelés lehetősége is. Egyes eseteket eltekintve (intenzív fájások, vizelet-visszatartási zavarokkal) a műtét a szakirodalom szerint csak a létező kezelési módok hatástalansága esetén ajánlott. A legtöbb ember azonban megtanul együtt élni a gerincproblémáival, melyeket a hagyományos kezeléssel és a gerinckímélő életmóddal viszonylag elviselhetővé tud tenni. A szerző neurológus
