Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-01 / 152. szám, péntek
6 Külföld RÖVIDEN Ante Gotovina támogatói Zágráb. A horvát hatóságok azonosították a háborús bűnök vádjával körözött Ante . Gotovina horvát extábornok számos támogatóját. A Vjes- nik tegnap közölte az egyik azonosított támogató nevét: a pulai székhelyű Optima cég segíti anyagilag a hágai törvényszék elfogatóparancsa • elől bujkáló extábornokot. A cégben részesedése van Jad- ranko Prlicnek, a Bosznia- Hercegovina délnyugati részén önhatalmúlag kikiáltott, 1992 és 1994 között létezett Horvát Köztársaság miniszterelnökének. (MTI) Nem találják Mladicsot Belgrád. Ismételten cáfolta Zoran Sztojkovics szerb igazságügyi miniszter azt, hogy a szerb kormány tárgyalna Ratko Mladiccsal az önkéntes feladásról. Azt mondta, a srebrenicai népirtással vádolt volt boszniai szerb hadseregparancsnokot keresik a hatóságok és kiadják Hágának, mihelyt a nyomára bukkannak. A miniszter szerint minden szerbiai szakszolgálat kutat Mladics után, a hatóságok segítséget kapnak a szomszédos és más országoktól is, de egyelőre nem járták sikerrel. (MTI) Berlusconi mégsem adja fel Róma. Silvio Berlusconi olasz kormányfő bejelentette, az általa vezetett jobbközép pártszövetség miniszterelnök-jelöltjeként indulni kíván a 2006-os parlamenti választásokon. Ezzel véget vetett azoknak a találgatásoknak, amelyek szerint azt tervezgette, hogy visszavonul a politikától. A spekulációknak tápot adott az, hogy a Berlusconi-kormány népszerűségét megtépázták a gazdasági nehézségek és a részvétel az iraki háborúban. (MTI) Berlusconi: „Nem nehézséget jelentek, ellenkezőleg, mentsvár vagyok” (Képarchívum) Házasodhatnak a melegek Madrid. Támogatta a spanyol parlament alsóháza a melegek házasodásáról és gyerekvállalásáról szóló javaslatot, ezzel érvénytelenítették a felsőház múlt heti elutasítását. A döntést egy hónapon belül törvénybe iktatják. Ezzel Spanyolország lesz a harmadik európai ország, ahol házasságot köthetnek a homoszexuális párok. (MTI) Egykori amerikai túszok az új iráni államfőben felismerni vélik egyik fogva tartójukat Ahmadinezsád terrorista? Savannah. Huszonöt évvel azt követően, hogy Iránban fogva ejtették őket, öt volt amerikai túsz azt állítja, hogy az új iráni elnökben felismerni véli egyik őrét. ÖSSZEFOGLALÓ Az iráni elnökválasztásról sugárzott felvételek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy Mah- múd Ahmadinezsád volt az egyik iráni fogva tartójuk. A ma 73 esztendős Chuck Scott, az amerikai hadsereg nyugalmazott ezredese kijelentette: akkor is felismerné őt, ha haját szőkére festenék és levágnák a szakállár „Egyike volt a két- három legmagasabb rangú vezetőnek. Az új iráni elnök egy terrorista” - jelentette ki magabiztosan a Washington Jimesnak. Három volt fogolytársa - David Roeder, William Paugherty és Don A. Sharer - szerint semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy Mahmúd Ahmadinezsád egyike volt a túszejtőknek. Sharer nyugalmazott tengerészkapitány jellemzése szerint Ahmadinezsád „szélsőséges, kegyeden ember”, tovább azt nyilatkozta, egyike volt azoknak, akik kihallgatták, de már nem tudott visszaemlékezni arra, hogy a jelenlegi államfő mit kérdezett tőle. Chuck Scott és William Daugherty. Mindketten biztosak abban, hogy Ahmadinezsád is vallatta őket. ( ČTK/AP-felvételek) Egy másik volt amerikai túsz, Thomas E. Schaefer, a légierő nyugállományú ezredese azonban kételkedik, neki az új iráni elnök arcáról és nevéről nem jut eszébe egykori őre. Több volt iráni túszejtő diák kijelentette, hogy Mahmúd Ahmadinezsád nem vett részt az akcióban. Az új iráni elnök egyik közeli tanácsadója is cáfolta az értesülést. Az elnöki iroda is tagadta a vádat, arról azonban nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy a 444 napos túszdráma idején a jelenlegi államfő mit csinált. Emlékeztetőül: fegyveres muszlint diákok 1979. november 4-én megszállták az USA teheráni nagy- követségét, ahol 444 napig fogságban tartottak 52 amerikait. Az akciót azért indították, mert Amerika nem volt hajlandó kiadni Teheránnak Mohamed Reza Pahlavi .megbuktatott iráni sahot, hogy a volt uralkodót bíróság elé állítsák. Washington 1980-ban megszakította diplomáciai kapcsolatait Teheránnal. Volt egy emlékezetes amerikai túszmentési kísérlet is, a helikopteres kommandós akció azonban csúfos kudarcot vallott, hatalmas politikai botrány lett belőle. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy Jimmy Carter akkori elnököt nem választották újra. (m, t, -nák) Az olasz kormány nem tudott az emberrablásról Dagad a CIA-botrány MTI-HÍR Összecsapások a gázai zsidó telepeken Zárt katonai övezet Róma. Az olasz kormány nem tudott arról, hogy az amerikai CIA ügynökei elraboltak Olaszországból egy egyiptomi imámot. Silvio Berlusconi miniszterelnök az amerikai nagykövetet is magához kérette az olasz szuverenitást sértő ügy tisztázására - közölte tegnap Carlo Giovanardi, a parlamenti kapcsolatok minisztere a szenátust tájékoztatva. Határozottan cáfolta a The Washington Post állításait. A lap tegnap azt írta, a CIA annak idején, két éve értesítette az olasz titkosszolgálatot arról, hogy egy Milánóban élő szélsőséges iszlám vezető elrablására készül. Itáliában dagad a botrány ai ország szuverenitását sértő amerikai akció miatt, s immár egész Európában köröztetik azt a 13 CIA-ügynököt, akik ellen olasz ügyészek letartóztatási parancsot adtak ki a terrorkapcsolatokkal gyanúsított Abu Omar imám elrablása ügyében. Giovanardi leszögezte: mivel a kormány „nem kapott tájékoztatást” az amerikai CLA-akcióról, így nem is adhatta áldását ilyen, a nemzetközi szerződéseket és az alkotmányt sértő cselekményre. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg zárt katonai övezetté nyilvánította a Gázai övezetben lévő zsidó telepeket, miután a felszámolásukat ellenző szélsőséges zsidók összecsaptak izraeli katonákkal. A rendelkezést Dán Harel tábornok, az izraeli hadsereg déli csoportjának parancsnoka írta alá. A döntés a helyi lakosok védelmére irányul. Meg akarják kímélni őket attól, hogy a kiürítésre kiszemelt 21 telepre olyan szélsőséges nacionalisták újabb özöne zúduljon be, akik az elmúlt napokban már rátámadtak a térségben palesztinokra és a biztonsági erőkre. A kiprovokált verekedésekben többen megsérültek. A telepek elköltöztetését augusztus közepén kezdik meg. A mostani döntés értelmében a telepekre csak a helyi lakosokat, a létfontosságú szektorokban dolgozókat és az újságírókat engedik be. Több száz izraeli katona és rohamrendőr megrohamozott tegnap egy szállodát, amelyet a Gázai övezet izraeli kiürítése ellen tiltakozók foglaltak el Gus Katif zsidó telep tőszomszédságában. Ariel Sáron kormányfő módfelett aggasztónak nevezte a helyzetet. Egy fedésben dolgozó CIA-ügynök nevének kiszivárogtatása ügyében emeltek ellenük vádat Börtön fenyeget két amerikai újságírót MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Egyhetes haladékot adott - helyi idő szerint szerdán - a washingtoni szövetségi kerületi bíró két amerikai újságírónak arra, hogy felfedjék bizalmas forrásaikat annak a vádesküdtszéknek, amely egy fedésben dolgozó CIA-ügynök nevének a kiszivárogtatása ügyében folytat vizsgálatot. Judith Millert, a The New York Times, illetve Matthew Coopert, a Time hírmagazin újságíróját 18 hónapos börtön fenyegeti, ha a bíróság felszólítása ellenére továbbra is megtagadják a tanúvallomást annak a kiderítésében, ki szivárogtatta ki törvénysértő módon 2003- ban Valerie Plame CIA-ügynök nevét a sajtónak. A történet egyik furcsasága, hogy Plame személyazonosságát nem is ők hozták nyilvánosságra, hanem Robert Novak konzervatív kommentátor, akit ugyanaz a forrás tájékoztatott, mint őket. A két újságírót már tavaly októberben 18 hónap szabadságvesztésre ítélték a bíróság megsértése címén, amit idén februárban egy fellebbviteli bíróság is megerősített, a szövetségi legfelsőbb bíróság 1972. évi döntésére hivatkozva. A 33 évvel ezelőtt (egy kábítószeres ügyben) hozott döntés szerint az alkotmánynak a sajtó- szabadságot biztosító első kiegészítése nem mentesíti az újságírót a tanúvallomás kötelezettségétől, ha az fontos egy bűncselekmény feltárásában, és ilyenkor az sem számít, ha forrásaik a nevük elhallgatását kérték. A szövetségi legfelsőbb bíróság hétfőn elutasította, hogy érdemben foglalkozzon Miller és Cooper ügyével, amely így visszakerült az első fokon őket 18 hónap elzárással sújtó washingtoni szövetségi kerületi bírósághoz. Thomas Hogan bíró jövő szerdára tűzte ki az utolsó tárgyalást. A két újságíró minden fellebbezési lehetőséget kimerített. Valerie Plame a tömegpusztító fegyverek szakértőjeként dolgozott a CIA fedett ügynökeként. Férje, Joseph Wüson volt amerikai nagykövet 2003 júliusában a The New York Times hasábjain megcáfolta, hogy Szaddám Húszéin volt iraki elnök sárga pogácsának nevezett uránércet akajt volna az afrikai Nigerben beszerezni atomfegyverprogramjához, amit George Bush amerikai elnök állított egy beszédében a bagdadi rezsim elleni katonai fellépés igazolására. Wilson a CIA megbízásából korábban maga járt utána a híresztelésnek Nigerben, ahol egykor nagykövet volt, és megállapította, hogy az egész ügy légből kapott. Robert Novak konzervatív publicista nem sokkal Wilson cikke után nyilvánosságra hozta, hogy a diplomata felesége a CIA munkatársa, és ő javasolta férjét a nigeri küldetésre. Haraszti Miklós, az EBESZ sajtószabadság-képviselője Alberto Gonzales amerikai igazságügy-miniszterhez intézett levelében szerdán aggodalmának adott hangot a két újságíró esetleges bebörtönzése miatt. Judith Miller és Matthew Cooper egy hét haladékot kapott (SITA/AP-f elvétel) Libanoni döntés Szinjóra alakít kormányt Bejrút. Fuád Szinjóra volt pénzügyminisztert, a meggyilkolt Rafik Hariri volt kormányfő közeli munkatársát bízta meg tegnap kormányalakítással Emile Lahud libanoni elnök. Ezt megelőzően az államfő konzultációkat folytatott a május-júniusi választások eredményeként létrejött parlamenti csoportokkal. Hivatalos forrás szerint az új parlament 128 tagja közül 126 támogatja Szinjórát, aki a Rafik Hariri által 1992 és 2004 között vezetett öt kormány pénzügy- minisztere volt. Jelenleg a Hariri család többségi tulajdonában lévő, négy bankot magában foglaló Groupe Méditerranée elnök-vezérigazgatója. Szinjóra kormányfői kinevezését a szunnita Szaad Hariri, a meggyilkolt volt miniszterelnök fia vezette választási koalíció javasolta. (MTI) Két héten belül V4-CSÚCS Budapesten Budapest. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a visegrádi négyek soros elnökeként két héten belül Budapestre várja Csehország, Szlovákia és Lengyelország kormányfőit. Batiz András szóvivő tegnap elmondta, a csúcson várhatóan részt vesz Ausztria és Szlovénia kormányfője is. A megbeszélések témája az uniós költségvetés és az azzal összefüggő, Budapest kompromisszum néven ismert magyar javaslat lesz. (MTI) George Bush rendelete Vagyonok zárolása Washington. George Bush amerikai elnök elrendelte a tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére irányuló iráni, észak-koreai és szíriai törekvésekben közreműködő külföldi cégek, bankok, illetve személyek USA-beli javainak a zárolását. A rendelet célpontja egyebek között az észak-koreai Tanchon Commercial Bank, a Korea Mining Development Trading Corportion, a Korea Ryonbong General Corporation, az iráni Aerospace Industries Organization, a Shahid Hem- mat és a Shahid Bakeri ipari csoportok, az iráni atomenergia hivatal, illetve egy szíriai kutatóintézet. John Snow pénzügyminiszter közleményében arra buzdította a világ országait, az amerikai példát követve foganatosítsanak hasonló intézkedéseket a tömegpusztító fegyverek terjedésében vétkes cégek és személyek javainak a befagyasztására. A rendelet része azoknak az újabb intézkedéseknek, amelyeket Bush szerdán hagyott jóvá az amerikai titkosszolgálatok megreformálására. Az elnök összesen 70 indítványnak adott zöld utat abból a 74-ből, amelyet egy független bizottság terjesztett be márciusban a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények tanulságaként feltárt hiányosságok és mulasztások kiküszöbölésére. Az új reformintézkedések között szerepel a Nemzetbiztonsági Szolgálat megalakítása a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) kebelén belül. Az új hivatal fogja össze az FBI-nál és az igazságügyi tárcánál végzett információgyűjtést és hangolja össze a kémelhárítás feladatait és az erőforrások fel használását. (MTI) ÚJ SZÓ 2005.JÚLIUSI.
