Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-23 / 170. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZŐ 2005. JÚLIUS 23. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Tagadja a gyilkosságokat Besztercebánya. Megkez­dődött tegnap a Besztercebá­nyai Kerületi Bíróságon a ket­tős gyilkossággal vádolt Peter G. tárgyalása. A 29 éves zó- lyomlipcsei (Slovenská Ľupča, Besztercebányai járás) férfi ta­gadta, hogy ő ölte meg a 18 éves lucatői (Lučatín) Vladi­mír S.-t és a 35 éves mezőközi (Medzibrod) Ľubomír T.-t. A bíró előtt azt állította: az első gyilkosságról a nyomozótól ér­tesült, a másodikat pedig az unokafivére követte el, akinek kiegyenlítetlen számlái miatt nyomós oka lehetett végezni az áldozattal. A tárgyalást bi­zonytalan időre elnapolták. (TASR) Megfojtotta az édesanyját Bélabánya (Banská Belá). Gyilkosság miatt vádemelési javaslatot tett a rendőrség az ellen a 27 éves férfi ellen, aki a Selmecbányái járásbeli falu­ban egy veszekedést követően végzett 57 éves édesanyjával. Ľuboš Podlesný, a beszterce­bányai kerületi rendőrségi he­lyettes szóvivő szerint a gya­núsított a gyilkosság másnap­ján jelentette a Selmecbányái kórházban a halálesetet. Az igazságügyi orvos szakértő szerint az asszonyt megfojtot­ták. (ú) Értékes ékszereket lopott Nagymihály. Mintegy há­rommillió korona értékben lo­pott el csütörtökön reggel ék­szereket egy ismeretlen a vá­rosban parkoló Volkswagen Sharan típusú autóból. Az aranyból és fehér nemes­fémből készült ékszerek tulaj­donosa egy szakolcai magán- vállalkozó. (ú) Kirabolták a stoppost Breznóbánya. Kirabolta a sofőr és utastársa azt a 18 éves stoppos fiatalembert, akit a vá­ros közelében vettek fel autó­jukba. A városba érve kiszáll­tak a Škoda 120-as típusú gép­kocsiból, az egyik férfi nyakon ragadta a stoppost, a másik pe­dig magához vette 5000 koro­náját. Ezután elhajtottak a helyszínről, (ú) Megtámadta a rendőrt Kassa. Hatósági közeg elle­ni támadás miatt indult eljárás a 29 éves Jaroslav M. ellen. Be­jelentés érkezett a helyi rend­őrőrsre, hogy egy férfi garáz­dálkodik a Május 1. téren. A rendőrök kiérkezése után Ja­roslav M. szitkozódni kezdett, majd rátámadt az egyik egyen­ruhásra. (ú) Lopni küldte a gyereket Igló. Lopásra kényszerített a 15 éves Miroslav W. egy 12 éves kisdiákot. A helyi szak­munkásképző diákja az egyik bevásárlóközpontba küldte a sértettet, aki onnan egy üveg vodkát és két dezodort lopott el. A biztonsági őr elfogta a kis­fiút; Miroslav W. szabadlábon védekezhet, (ú) A költségeket állami támogatásból fedezik (Szabó Bernadett felvétele) Az átadás a rossz időjárás, a folytonos esőzések miatt késik Felújítják a vízhálózatot Szentmária. A bodrogközi településen heteken belül befejeződik a község ivóvíz­vezeték-hálózatának felújí­tása. A több mint hárommil- lió koronás beruházás költ­ségeit teljes egészében álla­mi támogatásból fedezik. LECZO ZOLTÁN Homyák István polgármester el­mondta, a munkálatok az idén má­jusban kezdődtek meg, és az előze­tes tervek szerint egy, másfél hónap alatt be is fejeződtek volna. Sajnos a kedvezőtlen időjárás és a sok eső miatt a vízvezetékrendszer átadása néhány héttel eltolódott, ám a szakemberek szerint augusztus kö­zepére a 620 lelkes község mind a 163 lakóházát és a középületeket is rákapcsolják az új hálózatra. A hetvenes évek elején Szentmá­ria az első községek egyike volt, amelyben kiépítették az ivóvízveze­ték-hálózatot. Az akkor lefektetett fémcsövek azonban fokozatosan el­öregedtek, és az utóbbi időben szin­te mindennapos volt a faluban a csőtörés. A tarthatatlan helyzet megoldására különböző pályázatok kidolgozásával próbáltak meg pénzt szerezni. A gondokat most a Kelet-Szlovákiai Vízművek támoga­tásával sikerül megoldaniuk. Szent- márián a régi, elavult fémcsövek helyére műanyag csöveket fektet­nek le, az így kiépülő rendszer már a szigorú európai uniós előírások­nak is megfelel. A felújításhoz a községnek anyagilag nem kell hoz­zájárulnia, mindössze a terepren­dezési munkálatokhoz biztosítottak munkaerőt a foglalkoztatási prog­ramban alkalmazottak bevonásá­val. A polgármester hangsúlyozta, állami támogatás nélkül képtelenek lennének ezt a beruházást elvégez­ni, ugyanis a faluban semmilyen nagyobb vállalat nem működik. A helyi állami gazdasági udvar - mely az itt élők többségének munkát adott - még 1994-ben tönkrement. Azóta jelentősebb befektető nem jött a faluba, mindössze néhány kis­vállalkozás működik itt. Megoldást jelenthetne a vidéki turizmus fej­lesztése, ám egyelőre csak a néhány szomszédos községgel közösen ki­dolgozott tervezet készült el, annak megvalósítása még jó néhány évet igénybe vesz majd. A polgármester azt is elmondta, hogy Szentmáriá- nak egyelőre fejlesztési terve sincs, ezért a múltban^Jöbb támogatási formától is elestek. Most azonban ezt a hiányosságot pótolni szeret­nék. A terv kidolgozására szintén pályázati forrásokat vesznek igény­be, hisz önállóan még ezt a néhány százezer koronás kiadást sem vál­lalhatják. Tiltakoznak az eperjesi polgárok a roma telep további bővítése ellen Falat húzni a lakótelep köré? ÚJ SZÓ-HÍR Eperjes. Petíciót juttattak el a város vezetéséhez a kelet-szlová­kiai település lakói, melyben til­takoznak a régi téglagyár terüle­tén létesített roma telep további bővítése ellen. Az aláírók nem akarják, hogy a város történelmi központjától alig pár száz méter­re található területen még több olyan személy éljen, akikkel mind a helyi önkormányzatnak, mind a polgároknak már koráb­ban is komoly gondjai voltak. A város vezetése néhány éve egy 176 szükséglakásból álló létesít­ményt hozott itt létre, melyben többnyire roma származású bér­lőket helyeztek el. Az önkor­mányzat eredetileg 240 szükség- lakást szeretett volna építeni, ám ehhez akkor nem sikerült elegen­dő anyagi forrást találni. A telep további bővítését ellenzők sze­rint az itt élők közül sokan most sem fizetik a lakbért, és viselke­désükkel zavarják a többi lakó nyugalmát. A tiltakozók továbbá követelik a város vezetésétől, hogy a lakótelep körül haladék­talanul építsék fel az eredeti épí­tési tervben is szereplő öt méter magas falat, hogy megóvja a kör­nyékbeli polgárokat a kellemet­len szomszédságtól. Az önkor­mányzat augusztusban valószínű­leg szakbizottságot hoz létre a helyzet rendezésére, (leczo) A segélyhívásoknak 3,5-6,5 százaléka megalapozott Telefonbetyárok és unatkozó nyugdíjasok JUHÁSZ KATALIN Kassa. Nem biztos, hogy érde­mes büszkélkednie a kassai kerü­leti hivatal krízisosztályának az­zal az országos elsőséggel, ame­lyet a 112-es sürgősségi telefon­számra érkező hívások száma alapján sikerült kivívniuk. Štefan Košík osztályvezető szerint csu­pán a pozsonyi kerület közelíti meg a kassait a tavaly bevezetett új hívószámra érkező telefonok számát illetően. Míg a 112-re ha­vonta 80-90 ezer hívás érkezik, a 150, 155 és 158-as telefonszá­mokon havonta csupán 40-50 ezren kérnek segítséget. A sta­tisztikában azonban az a meg­döbbentő adat is szerepel, hogy az egységesített európai uniós hí­vószámra érkező „megalapozott” hívások aránya csupán 3,5-6,5 százalék között mozog. „Csak lassan tudjuk csökkente­ni a megalapozatlan hívások ará­nyát. Ez sajnos országos problé­ma, más kerületekben is sokan hívják feleslegesen a sürgősségi telefonszámot. Többen csak taná­csot, információt szeretnének kér­ni, mások próbára akarják tenni a készenléti egységek reakcióidejét. Sokan kihasználják a 112-es szám ingyenességét arra, hogy beszél­gessenek, kipanaszkodj ák magu­kat, vagy káromkodjanak egy jót” - mondta lapunknak Štefan Košík, a kassai kerületi hivatal il­letékes osztályának vezetője, hoz­zátéve, hogy erről nehezen lehet leszoktatni a telefonálókat. A rendőrség és a kerületi hivatal kö­zötti nehézkes együttműködés miatt a vonalat feleslegesen lefog­lalok ellen indított eljárások közül még egyetlenegy sem zárult siker­rel. A mobilszolgáltatók ugyanis csak bírósági felszólításra adják ki a hívó fél telefonszámát, és ezt kö­vetően is nehéz bizonyítani, hogy a szóban forgó mobilról valóban a tulajdonos hívta a segélyvonalat. „Nyugat-Európában is csupán 21 százalék körül mozog a megala­pozott szükséghívások aránya. A koordinációs központ alkalma­zottai szerencsére már meg tud­ják ítélni egy-egy hívás valódi fontosságát, és indokolatlan vo­nalfoglalás esetében azonnal le­teszik a kagylót” - állítja Košík, aki szerint eddig szerencsére sen­ki sem halt még meg amiatt, hogy a mentőkocsi feleslegesen indult el más címre. A nyilvános fülkék­ből történő hívások esetében a központ riaszthatja a rendőrsé­get, ez esetben addig tartják szó­val a telefonbetyárt, amíg meg nem érkezik a járőr a helyszínre. Az ilyen „sikeres lefülelések” szá­ma azonban elenyésző. A kassai központ 12 alkalmazottal dolgo­zik, akik két műszakban váltják egymást. Košík szerint csak idő és pénz kérdése, mikor bővíthető az állomány. ÖNKORMÁNYZAT Igényt tartanak a poliklinikám PUSKO GÁBOR Tornaija. A képviselő-testü­let ülésén az egészségügy kér­dése kapta a legnagyobb fi­gyelmet. A város kérte a Besz­tercebányai Megyei Önkor­mányzattól azt a Tornaija főte­rén álló épületegyüttest, mely­ben az 1950-es évek végétől működik a helyi poliklinika. Mint azt az ülésen jelenlévő Szögedi Anna megyei képvise­lő elmondta, a megyei közgyű­lés nem adhatta el az épületet mindaddig, míg az ott végzett egészségügyi szolgáltatások magánosítása lé nem zajlott. Addig mindössze arra volt le­hetőség, hogy az épület feletti gondnokság jogát kérje a vá­ros. Mára azonban már semmi sem akadályozza az egészség- ügyi központ eladását. „Három lehetőség van: a poliklinikát a város veszi meg, az intézményt jelenleg felügyelő orvos és vál­lalkozása jut hozzá, vagy a ri­maszombati kórházat működ­tető nonprofit szervezet kapja meg” - tájékoztatta a helyi képviselőket Szögedi Anna. Ez utóbbi két lehetőség esetében azonban sem a tornaijai képvi­selők, sem az orvosok nem lát­nak garanciát arra, hogy a léte­sítményben továbbra is mű­ködhetnek a jelenleg meglévő szakszolgáltatások, s attól tar­tanak, hogy a nem helybeli tu­lajdonos a veszteséges része­ket egyszerűen megszünteti. Ezért döntött úgy az önkor­mányzat, hogy megerősíti ko­rábbi igényét a poliklinika megvásárlására. Az orvosok és a város vezetése is meg van győződve arról, hogy ezt az in­tézményt lehetséges úgy is mű­ködtetni, hogy ne halmozzon fel milliós tartozásokat. Az ülésen szóba került a kö­zelmúltban megszüntetett óvo­da is. A képviselők úgy döntöt­tek, a épületben egészségügyi központot hoznak létre, a gyer­mekorvosok ide helyezhetnék át rendelőjüket. Kiállítást rendeztek a táborban készült alkotásokból. A szervezők szerint az anyag bármely kortárs galériában megállná a helyét. Színvonalas tárlat nyílt Rozsnyón KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. Kiállították a IV. Rajzszeg Országos Képzőművé­szeti Alkotótábor termését. Az anyagot a délutáni foglalkozások során készített művek is gazdagí­tották, hiszen a szabad grafika, a festészet, az objektumok készíté­se, az architektúra és a tűzzo­mánc nagy érdeklődést váltott ki a középiskolás korú táborlakók között. Persze, szellemiekben is gazdagodhattak, hiszen a szí­nészmesterség és a média szek­ció látogatásával új dimenziók nyíltak meg előttük. A Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány és a Rovás által ne­gyedszer megrendezett tábor so­rán készült művek mindennél jobban bizonyítják azt, hogy nagy szükség van a képzőművé­szeti alkotótáborra, amely igyek­szik pótolni a középiskolákban elhanyagolt képzőművészeti ok­tatást. A szervezők a megnyitón megjegyezték, a kiállított anyag bármely kortárs galériában meg­állná a helyét, s a megnyitón megjelent szülők ismét kelleme­sen meglepődhettek azon, mi­lyen tehetség rejlik csemetéjük­ben. Az alkotások közül azok látha­tók még szeptember végéig a Rá­kóczi Magyar Házban, amelyeket a táborlakó művészpalánták az archívumban hagynak. Sok fest­ményt, grafikát, tűzzománc ék­szert hazavihettek, s a szervezők emlékül mindenkit megajándé­koztak egy-egy CD-vel, amelyen a tábor életét megörökítő, több mint kétezer fotó látható. Az alkotásokat látva a szülők büszkék lehettek gyerekeikre (Szabó Ottó felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom