Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-20 / 167. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 20. A község neve a honfoglalás korából származik Helységnevek a történelemben - Őrös 26 Szülőföldünk _______ BO GOLY JÁNOS A Karcsa partján fekvő község neve először 1310-ben bukkan fel (Dl. 42698) Wrus alakban. A 15. század első felében Ewrus-ként szerepel egy okiratban (1432). Az írott névalak bizonytalansága csak a 16. század közepén mérséklődik, amikor az 1549-es keltezésű egri Szent János Könyvében az Eoreos megnevezés olvasható, amely kiejtésében emlékeztet a mai névre. Lényegében a 18. század második felétől már megállapodott a hagyományos és mind a mai napig érvényes megnevezés: Őrös. Sajnálatos viszont az az egyre gyakoribb eset, amikor az „őr” szó által befolyásolva ekként írják le a község nevét: Őrös. Ez a helytelen és hagyományokat sértő név nem tudni, milyen okból bekerült a szlovákiai magyar községek névjegyzékébe is, amit törvényerőre is emeltek (az ún. „táblatörvény”), és a községtáblán is ekként van feltüntetve. Talán apróságnak tűnik a „kukacoskodás” egy ékezet körül, de valójában nem az, mert egy település neve talán a legfontosabb ismérve egyediségének, sajátosságának, és nincs semmiféle elfogadható indok arra (ebben az esetben különösen), hogy valamilyen képzelt nyelvtani okból megváltoztassák. Az említett névalak pedig semmilyen okiratban vagy magyarországi névjegyzékben nem fordul elő. 1927-ig Őrös maradt a község hivatalos neve, és csak ekkor „keresztelték” el, vélt szláv fordítás nyomán a Strážne névre, amely mind a mai napig a hivatalos szlovák megnevezés. Őrös nevének eredetét a honfoglalás korában kell keresni. Az ősi magyar nemzetségnevek között igen elterjedt volt az Örs, sőt Anonymusnál az Örsúr is előfordul. Más megoldás aligha fogadható el, hisz a gyepű (egykori határvédmű) sem itt húzódott és az a délibábos magyarázat, amit némely szlovák etimológus szorgalmaz, miszerint „határőrök települése volt” pedig egyenesen nevetséges, hisz a trianoni határ véglegesen csak 1925-ben volt meghúzva, addig Bodrogköz területén semmilyen államhatár nem húzódott. Többgenerációs szórakozás Jászón Az ifjúság jövőképére is hatni szeretnének KOZSÁR ZSUZSANNA Jászó. A Nagyforrásnál megrendezett „isten hozta piknikkel” véget ért az egyhetes Jászói Nyári Egyetem, melyet a Csemadok Kassa-vi- déki Területi Választmánya már nyolcadszor rendezett meg a jászói autókempingben. A tábornak mindig van egy jelmondata, melyet idén a szervezők Makovecz Imrétől kölcsönöztek: „Jövőt kell építenünk, kőből házat, lélekből hazát.” A szervezők szeremének hatni az ifjúság jövőképére is, már ez éven is beiktattak egy beszélgetést fiatal lelkészekkel, illetve a sportolói példaképeket is ezért válogatták be a tábori műsorszámok közé. „A fiatalok nem igénylik azt, amit a felnőttektől kapnak az iskolában és otthon, viszont amit az utca kínál nekik, az nagyon veszedelmes. Nagyon sok csábításnak vannak kitéve” - mondta Mihályi Molnár László. Szeretnék persze, ha a tábor továbbra is a többgenerációs családi nyaralások egyik lehetőségének számítana, ahol a kisgyerektől a nagyszülőig mindenki talál neki megfelelő szórakozást. A zene és a költészet, a kézműves foglalkozások, játszóház, meseház persze elmaradhatatlan része volt az egyhetes nyári egyetemnek, ám a szervezők szerint legnagyobb értéke a lélekformáló előadásoknak volt. Röpke közvélemény-kutatás alapján ugyan sokaknak tetszett Reisz András meteorológus is, akit a lelkes rajongók vacsorázni sem hagytak, és persze a KOR-ZÁR és a Kicsi Hang is megérdemelt sikert aratott. Lenkén a munkanélküliség lényegesen alacsonyabb, A helységnévtábla és a frissen felszentelt címer (P. Bodnár Enikő) A baromfiudvar bigámiája nem zavarta a KGSzT szereplőit. A tyúkok karakterüknek megfelelően reagálnak. Nívódíjat kapott a Mrozek-mű mint a környéken. A munkaképes lakosságnak mindössze nyolc százaléka állástalan. Felavatták a falu zászlaját és címerét PUSKO GÁBOR Lenke. Címert és zászlót avattak június utolsó hétvégéjén Lenkén. A lenkeiek végigjárták az ilyenkor szokásos intézeteket, a heraldikai bizottságot, és tavaly nyár végére megkapták a zászlót és a címert. Ekkor döntött úgy a képviselő-testület, hogy az idén ünnepséget rendeznek, mely alkalomból felavatják a falu jelképeit is. A falunapon itt volt a magyarországi testvértelepülés, Vadna száztagú küldöttsége is. Lenke 190 lakosának hatvan százaléka magyar, negyven szlovák nemzetiségű. A falunak sem iskolája, sem óvodája nincs - évekkel ezelőtt megszűnt - a gyerekek a szomszédos Méhi és Tornaija oktatási ' intézményeit látogatják. Lenke 1989 előtt közigazgatásilag Méhihez tartozott, a helybeliek közül sokan úgy vélik, ez az időszak, a központosítás korszaka visszavetette a falut a fejlődésben. A faluban a szomszédos Hubóval közösen az elmúlt időszakban sikerült kiépíteni az ivóvízhálózatot, szennyvízvezeték és gáz azonban nincs, s július elejéig még a mobiltelefon-szolgáltatók sem találták érdekesnek a térséget. A kistáj polgármesterei folyamatos levelezésének köszönhetően Lenke fölött felépült egy átjátszó antenna, s épp ottjártunkkor indult a próbaüzem. „A 2003-as év azzal telt el, hogy számba vettük a falu tulajdonát” - mondja Marian Habovčík. Rendezték a tulajdonjogot, telkeket, épületeket szereztek meg. így került a faluhoz a Szüágyi család kastélya, a tűzoltószertár, a községi hivatal, a falu útjainak egy része. A telekkönyvi hivatalból kapott adatok alapján lakosonként meghatározták a helyi adók összegét, hogy mindenki a valós állapotnak megfelelően fizessen járulékot. Ezt nem mindenütt sikerült még elérni. Történtek látványos dolgok is: pályázati pénzekből lecserélték a helyi hangszórót és felújították a közvilágítást. Ez utóbbi lépéssel - köszönhetően a takarékos égőknek - mintegy a felére csökkent a villanyszámla, ami egy 950 ezer koronás éves költségvetéssel rendelkező faluban nem elhanyagolható szempont. Lenke a munkanélküliség terén is üde színfoltja a térségnek. Míg ugyanis a közeli Tornaiján a munkanélküliség évek óta negyven százalék körül mozog, s a környező falvakban még rosszabb a helyzet - 60-95 százalékos munkanélküliséggel - Lenke munkaképes lakosságának mindössze 8 százaléka állástalan. „Elég sok a vállalkozó a faluban. Néhányan Csehországban találtak munkát és a tornaijai üzemekbe is sokan járnak dolgozni” - mondta a polgár, mester. Hozzátette még, a kastély iránt többen is érdeklődnek. A bérbeadás vagy eladás újabb munkahelyek létrejöttének lehetőségét feltételezi. Szeretnék rendezni azoknak az utaknak a tulajdonjogát, amelyek még nincsenek az önkormányzat tulajdonában, s a temetőt is szeretnék megkapni. A községháza felújításához már csak néhány engedélyt kell beszerezni. „A tervekhez a költségvetésünk kevés, úgyhogy rendszeresen pályázunk. Egy olyar kis falu esetében, mint Lenke, minden fillér számít. Vannak dolgok, amelyeket egyedül is el tudunk végezni, de vannak olyanok is, amelyekhez össze kell fognunk a szomszéd településekkel. Csinálni kell. mert a munkát más nem végzi el helyettünk” - mondta végezetül a polgármester. Még a mobiltelefon-szolgáltatók sem találták érdekesnek a térséget. Fiatalok, lelkesek, egymás szavába vágva beszélnek. A mostani Jókai Napok jó emlékként maradnak meg bennük, hiszen nívódíjat hoztak, ráadásnak pedig a legjobb díszlet és a legjobb férfi alakítás díját. Jó volt a fesztivál, de még ennél is jobb maga a darab. KOZSÁR ZSUZSANNA Mrozek egyfelvonásosa, a Szerenád mindössze ötszereplős mű. Egy róka, egy kakas, három tyúk. A szó igazi és képletes értelmében egyaránt. A róka ugyanis nemcsak meg akaija enni a tyúkokat, hanem beveti összes férfiúi báját a meg nem értett boldogtalan outsidertől a pszichopatológiai esetig, némi macsó beütéstől sem mentesen. A tyúkok karakterüknek megfelelően reagálnak, a szőke nő mindent bevesz, a barna tudálékos és önjelölt gyógyító, a vörös hiszté- rika. A végén mégis a kakas az áldozat, a papucsfélj szerepét nagy- hangúsággal leplező háremtulajdonos. A pergős darabban persze rengeteg a munka, még több az elemzés, a karakterek pontos betájolása. Sokat veszekedtek rajta, ám ez csak a színészi teljesítmény javára vált. Ahogy a többszörös szereposztás is. A főszerep, a róka ugyan nem volt lekettőzve, ám tyúkokból kettő-három is akadt, a kakas is másodmaga viaskodott a szereppel. Hogy a fesztiválon majd a legjobbak játszanak, nemcsak jó értelemben vett versengést idézett elő, hanem szorgalmas gyakorlást is, lógászat nélkül. „A róka jó csajozós szerep - mondta a karaktert remekül megformáló ifj. Havasi Péter. - Persze meg kellett szokni, hogy ennyi nő tapad rám. De a valós életben sem szeretnék más lenni.” A tyúkok jól megértették egymást, a baromfiudvar bigámiája (Képarchívum) eren játszó társulatból csak a kakas volt elégedetlen a neki jutott szereppel. Hundža Tamás ugyanis a zenés darabokat, főleg musicaleket kedveli, az idegbajos kakas kissé távol áll tőle. A társulat hoppon maradt többi tagja dühkitörések nélkül vette tudomásul, hogy Komáromban csak közönségként vesz részt a fesztiválon. Ősszel majd ők is megmutathatják, mire képesek a rájuk osztott állatszerepben. Bodon Andrea, a társulat vezetője szerint már ideje volt, hogy a KGSzT áttérjen a meséről más műfajokra. Egy Mrozek-darabra a zsűri is teljesen más szemmel néz, mint a mesedramatizációra vagy Heltai Jenő keleti témájú játékára. A jövőben újra a kevés szereplős, rövidebb darabok közül választanak majd ,játszanivalót”, melynek színrevitelében nyilván újra hathatós segítséget nyújt Sirilo Eszter segédrendező, Sirilo Gyula zenei és műszaki munkatárs és Fecsó Szilárd, a jelenlegi díjnyertes díszlet megteremtője. „Csak a testére büszke a szőke tyúk” „A róka jó csajozós szerep” egyáltalán nem zavarta őket. Ösz- szefoghattak a kakas kárára, akit robbanós természete ellenére is sikerült néhányszor az orránál fogva vezetni. A róka viszont versengést idézett elő bennük, féltékenység, irigység kíséretében. , A szőke egy igaz plázacica - magyarázta Elek Erika. - Csak a testére büszke, nem hiányzik neki, hogy a fejében is legyen valami. Ő a tyúkok közt a legfiatalabb, legalábbis szerintünk. Utána következik a barna, végül a vörös.” Básti Andrea - a vörös tyúk - szerint ezt a szerepet teljesen őrá írták. Nem mintha mindig hisztériázna, de a karakter nagyon ül neki. Mint a tyúkok legtapasztaltabbja, a rókát már ismeri, a többieket félti tőle, de ugyanakkor irigyli is. Ő már csak árulkodással harcol, nem a női taktikákat veti be. Rövid szerep, sajnos, csak a mű elején és végén van jelenése, de azért szeretnivaló. A kissé visszafogottabb, okoskodó barna tyúk szintén remek szerep, melynek eljátszása három jelölt közül Havasi Tímeára jutott. A premi
