Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-02 / 153. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 FIGYELŐ MTI/APA Csehországban július 15- étől áll rendelkezésre az érdeklődő cégek számára a dokumentáció a teheijárművekre bevezetendő autópályadíjak elektronikus beszedési rendszerének kiépítésére meghirdetett pályázaton. Szeptember közepére már a pályázatok kinyitását, decemberre pedig a szerződés aláírását tervezik. Az érdeklődők között szerepel a Siemens, a Kapsch, a T- Systems, az IBM és a Toll Collett. Az üzembe helyezés időpontját 2007. január 1-jé- ben jelölték meg, de még nem eldöntött, mely járművekre terjed ki a rendszer.- Csak ugorj, nem fulladsz meg. Kiengedtem a vizet. (Kiss Tibor rajza) HÉTVÉG(R)E Ne vegyenek fekete kínai gatyát! Irigyelhetjük a szlovák újságíró kollégákat nyelvijá- ték-lehetőségeikért. A Magyarországot képernyő elé szegező műsor, a valóság- show-k hungarikuma VyVolení címen fog futni az egyik szlovák kereskedelmi csatornán. KOCUR LÁSZLÓ A kifejezéssel többféleképen el lehet játszadozni, hálás glosszaté- ma, míg mi csak így nevezhetjük: a szlovák ValóVilág. Erre pedig csak Ganxsta Zolee azonos című „dalának” sorai rímelnek, melyekben szintén rengeteg a nyelvijáték-le- hetőség, a szó összes lehetséges értelmében, viszont azok nem bírják el a nyomdafestéket... Tódul a nép csőstül a válogatásokra. Hogyne tódulna, hisz a tét hatalmas, a győztes tízmillióval lesz gazdagabb. Aki kellően erős gyomrű volt ahhoz, hogy kövesse a legnézettebb hazai kereskedelmi tévé nemrégiben lezárult reality show-ját, láthatta, az emberek ennek az összegnek az ötödéért is bármire képesek. A bérből és fizetésből élők többsége számára a tízmillió elképzelhetetlen summa, egy traktoros vagy csőszerelő nem is álmodhat róla, hogy egy élet munkájával összegründoljon ennyit. A kiadónknak készült közvéleménykutatás szerint országunkban nem tül nagy élmény munkába járni, a munkaadók többsége ugyanis semmilyen pluszpénzt nem ad az alkalmazottaknak a fizun kívül. Ennek ellenére mi még akkor is dolgozunk, amikor nem kellene. A szlovákok 21, a magyarok 30 százaléka mondta, hogy ő biz’ betegen is bemegy dolgozni. „Jól motivált dolgozók” - mondaná egy humánpolitikai menedzser. „Félnek, hogy holnap még ez sem lesz” - mondaná, aki látott már minimálbérért dolgozó spárgaszedőt a Csallóközben. Ám ügy tűnik, a körülmények mégsem annyira sanyarúak, kihalni már biztosan nem fogunk. A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly kétezerrel több gyerek született, mint 2003-ban. Pedig nem emlékszem huzamosabb áramszünetre. (Most egy pillanatra megpróbálom elképzelni a lányos anyák helyzetét, akik mindent megtennének azért, nehogy a nyári szünidő „folyományaként” gyermekük statisztikai adat legyen a hivatal egyik ilyen táblázatában. Szar ügy.) A jelenségnek persze van komoly, szakszerű magyarázata is, de mivel az övön aluli összefüggések tudományos magyarázatára senki sem kíváncsi, ennek fejtegetésétől most eltekintek, akit érdekel, forduljon a statisztikai hivatalhoz. Azon viszont mindenképpen érdemes eltűnődni, milyen körülmények között fognak felnőni ezek a gyerekek: Szlovákiában tavaly 27 885 frigy köttetett, a bíróságok pedig 10 889 házasságot bontottak fel. Azt is megtudtuk a héten, a felnövekvő generáció egy részének jót fog tenni a nyári napsütés: 5,39 százalékuk még nem érett meg. Az űj típusú érettségi vizsgán több mint 3300 maturandus hasalt el. „Nem tragédia” - kommentálta a történteket Martin Frone szakminiszter, az új típusú érettségi legnagyobb nyertese, majd hozzátette: „Franciaországban az érettségizők 21 százaléka nem felelt meg.” Frone miniszter eddig sem volt a szívem csücske, de ez a megjegyzése minden eddigit alulmúl. Hajói tudom, nem a francia adófizetőktől kapja a fizetését, ne a gallok problémáit oldja, hanem a mieinket, ha már egyszer úgy gondolta, hogy ő fogja megváltani a hazai oktatást, és nem távozott akkor, amikor minden felvilágosult ország oktatási minisztere felállt volna a bársonyszékből. Jön a nyár, ez érződik a sajtó témaválasztásán is. Megjelentek az izgalmas fogyasztóvédelmi témák. Az aflatoxinos szlovákiai fűszer- paprika már meg se kottyan, megedződtünk a Dél-Amerikából beho- zotton, de itt van például a kínai gatya esete. Az érzékeny, övön aluli tájékunkra is érzékenyen odafigyelő fogyasztóvédőknek szemet szúrt a kínai gatya színe. Túl intenzív volt, ugyanis némelyik a megengedett festékanyag'négyszeresét tartalmazta, tizenegy kínai ruhából kilenc nem felelt meg az előírt normáknak. A szakhatóság azonnal riadót fújt, majdhogynem a kínai ruhák bojkottjára szólított fel. Az egyik női alsóneműben még krómot is találtak. Borzasztó! Ám egy dologról megfeledkeztek a derék fogyasztóvédők. A fémes jelzők - például acélos - eddig jobbára a férfi szexualitáshoz voltak társíthatok. Az eddig ismeretien krómos bugyival tehát a kínai gyártók újabb lépést tettek meg a nemek közötti egyenlőség útján. A tizennégy korszerű vadászgép tízéves bérleti díja 20 milliárd korona - most még csak hat áll hadrendben Már Gripenek vigyázzák Csehország légterét KOKES JÁNOS Svéd gyártmányú Jas-39 Gripen típusú vadászgépek vigyázzák tegnap reggel óta az ország légterét - jelentette be Prágában Ladislav Minarík, a cseh légierő parancsnoka. A cseh hadsereg jelenleg hat Gripennel rendelkezik, további nyolc pedig az év második felében érkezik meg Svédországból. A 14 korszerű vadászgép tízéves bérleti díja mintegy 20 milliárd cseh korona. „Minden rendben van. A Gripenek már hadrendbe álltak” - nyilatkozta a közszolgálati rádiónak Minarík. Kifejtette: a Gripeneknek a Prága melletti Čáslav repülőterén van a törzshelyük, s 24 órás váltásban két-két gép fogja felügyelni a cseh, valamint részben a szomszédos német légteret. Prága és Berlin megállapodása alapján ugyanezt teszi a német légierő is. Két további gép pedig állandóan tartalékban lesz a repülőtéren. Csehország azt szeretné, ha a légtér részben közös felügyeletében a németeken kívül a lengyelekkel is meg tudna állapodni. „Nehezebb lesz a megegyezés a semleges osztrákokkal” -jegyezte meg Minarík. Prága és Pozsony között továbbra is érvényben van a „közös ég”- megállapodás,,amely széles körű együttműködést tesz lehetővé. Csehország az első NATO-állam, amely svéd Gripen vadászgépeket állított hadrendbe. Ugyancsak Gri- peneket fog bérelni Svédországtól a magyar hadsereg légiereje is. Az összes apróbb hibát, amely a repülőgépeken az átvétel után előfordult, már kijavították. LEVÉLBONTÁS Házinyúlra nem lövünk A magyar köznyelvben sok hasonló szólásmondás van. Valóban, a házinyúl elérhető a ketrecben, s ugyanolyan veszélyben van, mint vadon élő társai. Kiráncigálják, fejbe ütik, megölik. De amiről írni szeretnék... Ha az ember lánya öreg, özvegy, ráadásul mozgássérült, meglódul a fantáziája. Például adófizetés alkalmával (amelyet „kegyesen” részletekben állapítottak meg). Adva van egy öreg családi ház, amely közel 100 éves, az akkori követelményeknek felel meg: lakórész és gazdasági épületek. A tulajdonos százéves magányában tölti napjait. A sokszor átkeresztelt városvezetés idén alaposan felemelte az ingatlanadót, mivel az helyben marad. Az adófizetőnek kimutatják globálisan a „sokcélú” épület után fizetendő összeget. Lehet nosztalgiázni hajdani istállóról, háziállatokról, beszolgáltatásokról. A „sokcélú” épület ma már egyetlen célt szolgál: lomtár. Már szilárd tüzelő elhelyezésére sem szükséges. Viszont a város vezetőségének szüksége van a pénzre, tehát globa- lizál. Egyenrangú a lakóépülettel minden helyiség. Ez talán arcátlanság, de legyünk megértők. A városnak fejlődnie kell. Három bank egy bokorban, két mobilszalon egymás mellett, ki kell mutatni a jólétet”. Az öreg, özvegy, rokkant polgár pedig bagatell kamatot kap a bankban elhelyezett pénzéért. Otthon nem tartja, mert (még) olvas újságot, értesül róla, hogy csalók kereshetik fel és elrabolják. Akik meg magas kamatot ígérnek, azok is csalók, és odavész a temetésre szánt pénz. A vezetékes telefonért a számlázott összeg 70 százalékát a szolgáltatás díja teszi ki. A szolgáltatás teszi a népet kiszolgáltatottá, ezáltal beteggé. Ha van pénze, költse gyógyszerre, ha nincs, üljön a kuckójában, mint a nyúl a ketrecben. Győri Sarolta Szepsi KOMMENTÁR Pénzszórás egyenesben LOVÁSZ ATTILA A szlovák adófizető polgár a múlt hónapban kezdett önmagára dolgozni. Majdnem fél évig az államra dolgozott, így feltehetően eléggé érzékeny arra, mit művel a politikai osztály a pénzével. A múlt heti események kapcsán akár mérges is lehetne. A demokrácia drága intézmény, de az érdekképviseletnek az elmúlt héten bemutatott módja felért a pazarlással. Történt ugyanis, hogy Robert Fico, aki a rendszerváltás óta az államkasszából csak kapott, újra bizalmatlansági indítványt nyújtott be Mikuláš Dzurinda ellen. Tudjuk, pártjának prioritása a kormányfő eltávolítása, s volt már alkalmunk e helyen megkérdezni, vajon megszűnne-e a Smer, ha Dzurinda valóban menne. Az a parlamenti vita, ami az indítvány kapcsán elindult, a szlovák politikai élet alagsorát mutatta be. Mi mást is mutathatott volna, ha Fico mint az ellenzék legerősebb embere semmilyen politikai és gazdasági alternatívát nem képes fölmutatni. Politikai eszköztára a létező (természeténél fogva tehát vitatható) intézkedések kritikájában merül ki. Pártjának nincs határozott és adatokkal alátámasztott elképzelése és programja az államháztartásról, a közigazgatásról, de még a büntető kódexről sem, hiszen a jogászdocens pártvezér akkora marhaságokat képes összehordani a Btk. kapcsán, amelyeken minden olvasottabb középiskolásnak nevetnie kell. Dzurindát és kormányát sok mindenért szidni lehet, nem egyszer éppen ezen a helyen meg is kapja a magáét. Ha viszont a törvényhozás életéből vesz el egy parttalan és tartalomtól sterilen mentes általános vita nagyon drága s közpénzekből finanszírozott órákat, akkor Ficóéknak is eszükbejuthatott volna, hogy amíg a süket duma zajlott, a gazdasági miniszter (Fico eszköztárának plagizáto- ra) majdnem megszabadította a gázművek ügyfeleit vagy 50 milliárd koronától. Vagy észrevehette volna, hogy az EU-ban komoly költségvetési vita zajlik, s talán megfogalmazhatta volna, milyen érdekeket, tehát milyen értékeket képviselne, ha ő nyerné a választásokat. Mindezt nem tette, úgyhogy világos: aki Ficóra szavaz, annak fogalma sincs, mire és kire szavaz, és pontosan úgy járhatunk, mint a közös Csehszlovákiát és önálló Szlovákiát egy időben óhajtó szlovákok Mečiarral tizenhárom éve. Az efféle parttalan viták egyik csodálatos következménye, hogy az adófizető nem figyel föl a fontos dolgokra. Például a gázműves kany- hallóságon túl arra, hogy a spanyol kormányfő megkérdezte Gyurcsány Ferenctől, vajon nem fél-e a költségvetési hiány növelésétől. Pedig a Gyurcsány-kabinet még csak nem is adóreformot készít, hanem csak adókozmetikázást. A spanyol miniszterelnök bizonyára jó néven veszi majd, ha Fico esetleg kormányfő lesz (ettől mentse az országot az ég), s visszahozza az igazságtalan és a bevételek szempontjából nullaszázalékos hatékonyságú progresszív adózást. Mert ez az egyetlen, igazán olvasható programja annak az embernek, aki felfuvalkodottságában nem átallja magát Tony Blairhez hasonlítani. Közben meg az ablakon szórja az adófizetők pénzét. Egyenes adásban... JEGYZET Mediterrán meditálás TALLÓSI BÉLA Olvasom a nagyokos tanácsokat komoly szakemberektől, orvosmeteorológusoktól, hogyan óvhatjuk magunkat a kánikula egészségkárosító hatásaitól. Nem is gondoltam, hogy a kánikula és az ember viszonya megalapozott tudományos kutatás tárgya. Pedig az! S micsoda eredményeket tud felmutatni e.tudományág! Legújabban olyan tanácsokkal rukkolt elő, hogy kánikulában térjünk át mediterrán életmódra, délidőben ne tartózkodjunk a napon, igyunk több liter folyadékot, és öltözködjünk könnyű ruhába. Nosza, megfogadtam a tanácsokat, s ma, amikor ezeket a sorokat írom, már nem béléses nagykabátban jöttem munkába, a jégeralsót is otthon hagytam, a kezeslábast is levetettem. Ma bezzeg nem süt a nap. Direkt beborult. Pedig reggel az artézi kúton telefolyattam a tízliteres demi- zsont finom biovízzel, holott az életben víz le nem ment a torkomon, több liter meg végképp nem, nyáron meg csak azért se. Kánikulában kimondottan tartózkodtam a folyadékfogyasztástól, kortyot nem lehetett volna belém erőltetni. Eddig. Bezzeg mostantól, hogy tudományos eredmények támasztják alá, kiiszom az artézit... Az meg, hogy délidőben ne menjek a napra! Dehogy megyek! Mondom is a búzának: búza, délidőben nem aratlak. Megvárom, amíg enyhül. Akkor majd leváglak a száradról, de addig tűrj. Nincs aratás akármikor. Még hogy délidőben! Ott hullj ki, drága búzám, a kalászodból, de csak azért se megyek a napra! Nem ám, mert mostantól áttérek a mediterrán életmódra. De tudnék is mediterrán életmódot folytatni, csak hát ahhoz ide nekem a Földközi-tengert! Elképzelem, ahogy ebéd után a nagy melegben húzom a lóbőrt. Alkonyaikor kiülök a mólóra, hallgatom a hullámok csapódását, harapom a jó sós és egészséges levegőben a disznóflekkent, vagy falatozom a juhtokányt. Szürcsölöm hozzá a habos maláfakoktélt, belobbantom a vízipipát, és meditálva pöfékelek bele az éjszakába. Mint egy pasa. Hajnalban lefekszem, és délig alszom. Azt is tanácsolják, hogy az ablakokat éjszakára hagyjuk nyitva, nappalra viszont sötétítsünk be. Ám akinek a lehúzott redőnyök mögött is melege van, az menjen ki árnyékos, hűs parkokba - olvasható a tanácsadóban. Egy hasznos dolog azonban nem szerepel a tanácsok között. Hogy kikapcsolhatom-e már a fűtést?