Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-13 / 161. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 13.

Szülőföldünk 27

Z. Urbán Aladár: eltitkolt kutatási eredményekkel és tényekkel szeretnénk megismertetni az érdeklődőket, de nézeteinket senkire sem akarjuk ráerőszakolni

Jubilált Ipolyságon az Örökség Népfőiskolái Tábor

Ipolyság. Múlt vasárnap nagyszombati városnézéssel, a város magyar művelődéstörténeti emlékeinek a megtekintésével ért véget a X. Örökség Népfőiskolái Tábor.

FORGÁCS MIKLÓS

A rendszerváltás előtt alakult Palóc Társaság már tizedik éve szervezi meg a hivatalos véleménnyel nem egyező történészek, néprajzi kutatók előadásainak helyet adó rendezvényt. A sumér örökséggel, az attilai tulajdonságok magyar népben való továbbhagyományo- zódásával, a magyar őstörténet szír és sok egyéb más ősi forrás szerinti vizsgálatával, a szabir magyarokkal, a Szent Korona és az Európai Unió kapcsolatával, továbbá sok más „eltitkolt kutatási eredménynyel és ténnyel” ismerkedhettek meg az idén a táborlakók.

„Előadóink mindig leszögezik: nem kell elfogadni azt, amit mondanak, de ők így látják, véleményüket igyekeznek megindokolni. Azt akarják megmutatni, hogy így is lehet gondolkodni, és az emberek lelkében kívánnak nyomot hagyni. Nem szentírás, amit állítanak, de akár így is történhetett. Népfőiskolái táborunkban olyan információkhoz juthatnak az emberek, ame- . lyekhez nehezebb a hozzáférés. Egy nép gyökértelen, ha nem ismeri vagy félreismeri a múltját” - mondta Z. Urbán Aladár, a rendezvény főszervezője. Hozzátette: „Mi nem pártoskodunk - a magyar oldalon állunk. Akinek tetszik eZ a fajta gondolkodás, szívesen látjuk, de senkit nem küldünk el, aki ellen- véleményen van. Magunkat akarjuk megismerni, és nem azért, mert a többi nép nem érdekel bennünket, hanem mert magunkról is keZ. Urbán Aladár

veset tudunk. Hiánypótlás az, ami itt történik. Ismereteket akarunk nyújtani, azt szeretnénk, ha nem valakinek a kedve szerint alkotnánk véleményt, hanem mindenki maga gondolkodna”.

Z. Urbán elmondta, a tábor szigorú napirend szerint működött, és sem szellemiségében, sem időbeosztásában nem változott az elmúlt tíz év alatt. Egy-egy nap négy-öt előadás is hallható, és népdaltanulással kezdődik - idén is Budai Ilona énekelteti a résztvevőket. Este pedig gyakran van versösszeállítás, zenés irodalmi műsor, kiállítás, idén fa- és szarufaragványokból nyílt tárlat.

A jubileumra az a tény is utal, hogy a megnyitó nagyobb szabású és ünnepélyesebb volt, mint általában. A megnyitón beszédet mondott Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke és parlamenti képviselője, aki már a második népfőiskolái tábornak is előadója volt, valamint Lezsák Sándor magyar országgyűlési képviselő, akinek - Z. Urbán Aladár szavai szerint - „lakiteleki főiskolája adta tizenkét éve az ödetet az ipolysági táborhoz”. Ott volt a megnyitón Száraz József, a Csemadok Országos Tanácsának elnöke is és C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa.

.Általában egy-egy téma köré csoportosul az egyes táborok programja. Tavalyelőtt Attila személye köré, tavaly Csaba királyfi volt a központi téma, azelőtt a Szent Korona, vagy a legelső táborokban Henkely Gyula antropológus professzor magyarságkutatási eredményei álltak a középpontban. A jubileumra tekintettel idén az elmúlt táborok legsikeresebb előadásaiból állítottuk össze a programot. Az előadók személye volt a fontos, viszont szabadon választhatták

(A szerző felvételei)

Idén több mint ötven résztvevője volt a tábornak

meg az előadásuk tárgyát” - tájékoztatott a főszervező.

Z. Urbán számokban is visszatekintett a múltra. Eddig több mint harminc előadó szerepelt a táborban, van olyan előadó - Molnár V. József - aki mind a tíz táborban részt vett, de a többség ugyancsak visszatérő vendég. Az első években húsz körül mozgott a táborlakók száma, de néhány évvel ezelőtt nyolcvannál is többen jelentkeztek, és idén is ötven fölött volt a létbornak. Ipolyságot nyolc-tíz ember képviseli a hallgatóság soraiban, de a járást, Zselíz, Léva vonzáskörzetét nem igazán sikerült megszólítania a népfőiskolái tábornak. A résztvevők főként az idősebbek közé tartoznak, de fiatalabbak is érdeklődnek, családok is érkeznek „együtt gondolkodni”.

Z. Urbán Aladár úgy véli, a tábor létével, programjával hiánypótló.

szám. A résztvevők Pozsonytól Komáromon át Losoncig érkeztek, a Magyarországi oldalt Kőszegtől Szegedig képviselik az érdeklődők, egy-egy napra erdélyi, vajdasági vendége is volt a táA főszervező szerint azért is, mert a média mostohán bánik ezzel és a Palóc Társaság más rendezvényeivel is. A tábor minden évben kétnapos honismereti kirándulással zárul, tavaly Balassi nyomában egészen Krakkóig jutottak a táborozok, azelőtt Rákóczi-emlé- kek után utazva Borsiig, idén a Vág mente magyar művelődéstörténeti emlékeit keresték fel. Szombaton Pöstyén, Trencsén, Beckó, Csejte és Verbó volt az útvonal, majd Nagyszombattal ismerkedtek a kirándulók. „Meg kell tanulni válogatni, elválasztani a búzát az ocsútól. Ez nagyon nehéz, ezért kell elmélyülni a kutatásban. Mi egy fórum kívánunk lenni, hogy akit érdekel, ahhoz eljuthasson az ismeretanyag. Ez egy hosszú folyamat, nem olyan, hogy ha szomjas vagyok, egy sörrel oltom a szomjamat. Nem szabad abbahagyni, folytatni kell” - vélekedett Z. Urbán Aladár.

Csáky Károly szerint „reneszánsz szabású ember” sejlik fel előttünk, aki író, tanár, kertész, irodalmi lapszerkesztő, tudományos gondolkodó és könyvtáros volt egyszerre

Szeder Fábián bencés szerzetesre, polihisztorra emlékeztek Csábon

BAKI ATTILA

. Csáb. A bencés szerzetes és polihisztor Szeder Fábiánra (1784-1859) emlékeztek azon a nemzetközi szimpóziumon, amelyet június 24-én és 25-én tartottak a tudós nagykürtösi járásbeli szülőfalujában.

A kétnapos rendezvény Szeder Fábián élete és munkássága címmel immár a második - az első 1994-ben, úgyszintén Csábon volt. A szimpózium szervezője a tudós szerzetes nevét viselő Szeder Fábián Polgári Egyesület volt. A tanácskozás megnyitóján az összegyűlteket Gejza Petrík belügyminisztériumi főosztályvezető, Biró Ágnes, a kulturális tárca államtitkára, Szigeti László, az oktatási mininisztérium államtitkára és a község polgármestere, Zatyko Ferenc üdvözölte. Rövid köszöntőjükben mindannyian kiemelték: szükségét látják ilyen rendezvényeknek, hogy ezzel is minél több, Szederhez hasonló és feledésbe merült személyiségre hívják fel az utókor figyelmét.

Az első napon Csáky Károly néprajzkutató tartott tartalmas összefoglalót a bencés tudós élet- útjáról. Előadásában hangsúlyozta, Szeder személyében egy „reneszánsz szabású ember” sejlik fel előttünk, aki író, tanár, kertész, irodalmi lapszerkesztő, tudományos gondolkodó és könyvtáros volt egyszerre. Külön kitért ismeretlenségére, mivel a vele foglalkozó lexikoni szócikkek nem minden esetben közlik helyesen születési évszámát. Szó esett iskoláiról, neves tanárairól, majd a hallgatóság ízelítőt kapott Szeder Fábián néprajzi, a palóckutatás terén kifejtett munkásságáról. Kiderült, a néprajzkutatók az e téren végzett állhatatos munkája eredményeként tartják őt számon mind a mai napig. A palócokról 1819-ben megjelent tanulmánya máig haszonnal forgatható szakember és érdeklődő számára egyaránt.

Az előadást követő eszmecserében Sztyahula László komárom- füssi plébános (Szeder Komárom- füssön szolgált életének utolsó éveiben, és itt is temették el) kiemelte, hogy Fábián atya „nem elfeledett,

hanem föl nem fedezett személy” az utókor előtt. Az első napon megkoszorúzták a helyi templom falán lévő Szeder-emléktáblát, majd ünnepi szentmisét mutattak be a tudós emlékére.

A tanácskozás második napján Bánhegyi Miksa pannonhalmi bencés tanár és főkönyvtáros ismertette Szeder életútját a bencés rendbe lépésétől, tanári működését, majd szólt a Pannonhalmára visszatérő tudós áldozatos rendszerező könyvtárosi munkájáról. Őt követte Wohlné Nagy Ágota muzeológus, aki röviden összefoglalta első találkozását Szeder Fábián munkásságával, majd a tudós feljegyzéseiből adott ízelítőt, kiemelve annak precíz mivoltát.

A szimpózium utolsó előadását Limbacher Gábor néprajzkutató tartotta, vázolva a palóckutatás múltját, jelenét és jövőjét. Szeder Fábiánról mint „a magyar leíró

néprajz” megteremtőjéről és a magyar népi kutatás második generációs tagjáról szólt.

Elégedetten vonta meg a két nap mérlegét Balga László, a Szeder Fábián Polgári Egyesület elnöke, főszervező. Rámutatott arra is: az előadók sorába több tudományos intézmény részéről vártak résztvevőt, de sajnos, a számos meghívott szlovákiai és magyarországi szervezet még válaszra sem méltatta meghívójukat. Ámbár az érdemi munkát és az ott összegyűlt jó hangulatú hallgatóságot mindez nem feszélyezte. Sőt, ígéret hangzott el, hogy az előadások szövegét még idén könyv alakban is az érdeklődők rendelkezésére bocsátják.

„Nem elfeledett, hanem föl nem fedezett személy.”

II. CSICSÓI MŰVÉSZETI ÉS HAGYOMÁNYŐRZŐ NAPOK

Július 15-17. (péntektől vasárnapig)

II. Csicsói Művészeti és Hagyományőrző Napok, valamint a 43. Járási Dal- és Táncünnepély a Csallóköz, Csilizköz, Csicsó Hagyományaiért és Kultúrájáért Közhasznú Társaság, valamint a Csemadok Komáromi Területi Választmánya rendezésében.

Péntek - 13.00: Frech’ Ottó fafaragó kiállítása a medvei kultúr- házban; 14.00: Csörgő Zsuzsa és Boráros Éva „Csendéletek” kiállítása a kulcsodi kultúrházban;

14.30 és 15.00: képzőművészeti

kiállítások a csicsói Csente és Margit vendéglőkben; 15.30: Bruncz János fafaragó kiállítása a református iskola nagytermében; 16.00: Rosengart Béla „Szkítiától a honfoglalásig” című kiállítása a füssi művelődési központban; 17.00: Čech Gábor fémművész kiállítása a zárda kistermében, Csicsón; Erős József kiállítása a kolozsnémai kultúrházban; 18.00: a dél-komáromi Molaj Fotoklub „Komáromi várerőd” című fényképkiállítása a csicsói kultúrházban; 19.00: Duray Miklós „Ne félj, csak higgy!” című könyvének dedikálással egybekötött bemutatója, a könyvet Gáspár Tibor tanár úr méltatja; 19.30: az ekecs- apácaszakállasi Pimpimpálé gyer- mek-néptáncegyüttes fellépése a Csente vendéglőben; 20.00: táncház a Csente vendéglőben.

Szombat - 9.00: hagyomány- őrző nap, kézműves-foglalkozásokkal (szövés, rongyszövés, halászhálókötés, kovácsmesterségek) és kirakodóvásárral; őshonos magyar háziállatok (mangalica, rackajuh, magyar parlagi szürkemarha, komondor, kuvasz, pu- mi, mudi) bemutatója a parlagi dűlőn; hagyományos mangalicadisznó-ölés; 10.00: nyílt nap a Gáspár Sámuel Alapiskolában; 10.00: hagyományos tönkölybú- za-aratás, 13.00: kenyérsütés tön- kölybúzából a csicsói tájházban; 17.00: a nagymegyeri művészeti alapiskola Megyer néptáncegyüttesének fellépése; 19.00: Dinnyés József daltulajdonos koncertje a kulcsodi református templomban; 20.00: táncház a Margit vendéglőben.

Vasárnap - 9.00: Dinnyés József koncertje a kolozsnémai református templomban; 10.00: lo- vasíjász-bemutató; 10.00: hagyományos mesterségek bemutatója (halászhálókötés, kovácsmesterségek, rongyszövés, fazekasság, mézeskalácssütés, papírmerítés, üvegfestés, bőrdíszművesség, csicsói kakaspörkölt főzés); 11.00: Dinnyés-koncert a csicsói református templomban; 13.00: beszélgetés hazai magyar költőkkel, írókkal (Hrubík Béla és Z. Németh István).

43. Járási Dal- és Táncünnepély Vasárnap - 15.00: 43. Járási Dal- és Táncünnepély, megnyitja Dékány György, a Csemadok Komáromi TV elnöke. Fellépnek: a tanyi, a megyercsi, a lakszakál- lasi, a szentpéteri, a perbetei, az ímelyi, a naszvadi, a dunamocsi, a dunaradványi, a marari, a bátor- keszi és a csicsói hagyományőrző csoportok, a komáromi Generációk és a zselízi Kincső néptáncegyüttes, továbbá Jónás Csaba, Gál László, Écsi Gyöngyi, Dinnyés József és a búcsi Felvidéki Rockszínház. Az est záróműsora Varga Miklós koncertje. Egész napos birkasütés, martosi furkófőzés, izsai rétessütés is várja az érdeklődőket, helyszín a Gáspár Sámuel Alapiskola kertje, (vkm)

4v>--4