Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-02 / 153. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 2. Riport 3 Tíz éve annak, hogy a Gömör-Tornai-karszt több mint ezer barlangja felkerült a Világ Természeti és Kulturális Örökségének listájára Karszton innen, rácson túl... Gruber Péter barlangfelügyelő szerint a föld alatti rács barlangvédelmi okokból is szükséges Döcögősen ugyan, de beindult a turistaidény a Gö- mör-Tornai-karszton innen és túl. Turistabuszok tucatjai szállítják a barlanglátogatókat a mészkőplatók tövébe. A kínálat és a kereslet adott; a kérdés az, ki hogyan tud gazdálkodni a természet által e tájon oly’ bőkezűen széthintett kincsekkel. LŐRINCZ ADRIÁN A képlet igen egyszerű: adott egy körülbelül 560 négyzetkilométer kiterjedésű terület, melyen a legkülönfélébb felszíni és felszín alatti térformák váltják egymást. Aki sivatagot, tengert vagy magas- hegységet keresne e tájon, bizony csalódna. Tenger az volt, mégpedig trópusi, mondják a geológia nagyra becsült művelői, de mintegy 205-225 millió évvel ezelőtt visszahúzódott, „szivacsos” szerkezetű mészkőtáblákat hagyva maga után. Ezekbe vájták bele a folyók és patakok az évmilliók során a keskenyebb-szélesebb folyó- és szurdokvölgyeket; így a Sajó a maga néhány száz méter széles, termékeny aljzatú völgyét. A térségben található több mint ezerkétszáz barlangnak, azok élővilágának, valamint a karsztterület sokrétűségének köszönhetően a Gömör-Tornai-karszt már évtizedek óta a védettség különböző fokozatait élvezi. A különben minden szempontból egységes karsztot ma két területre illik osztani, mégpedig annak alapján, hogy a mesterségesen megvont határvonal melyik oldalán helyezkedik el. Az „innenső” ma a büszke Szlovák-karszt Nemzeti Park, míg a túlsó az ugyancsak jól csengő Aggteleki Nemzeti Park nevet viseli. „Parkcsinálás” magyar módra Mondom: egyazon világ, mégis úgy tűnik, mintha néhány évtizednyi szakadék tátongana közöttük. Pedig a már említett képlet adott, avagy: kezdetben vala a semmi... „Az aggteleki-cseppkőbarlang ősidők óta nyitott, tehát már a bükki és halstatti kultúrák nyomait is fel lehet itt lelni - vezet be a témába Gruber Péter barlangfelügyelő. - A művelt világ a XVII. századtól tud a barlang létezéséről és szépségeiről, ebből az időszakból származnak az első leírások. 1825-ben Vass Imre több mint négy kilométernyi barlangrendszert tárt fel Aggtelektől Jósvafőig, és ezzel kezdetét vette a túrázás. József nádor látogatása alkalmából már hidakat építettek a barlangban, és bevezették a gázvilágítást is. Az utolsó nagy feltárásokat a XX. század húszas éveiben végezték. Időközben feltárták a Domicai ágat is, ám a két barlangot különálló rendszernek tekintették. Végül is Kesztler Hubertnek és Slandrich Jánosnak sikerült a magyarországi oldalról a Styx-patak szifonsorait leküzdve megtalálniuk az összeköttetést a Domica- és a Baradla- barlang között. A barlangrendszer hossza jelenleg mintegy huszonhat kilométer, de folyamatosan zajlanak a feltárások, ezért mind a szlovák, mind pedig a magyar oldal összhossza évről évre növekszik, és a kiépítési munkálatok is folyamatosan zajlanak. Olyannyira, hogy a világ legnagyobb barlangi beruházása éppen a Vöröstónál valósult meg; ez másfél éven át tartott, és egy 2,3 kilométeres barlangszakaszt érint. Új járdák épültek, a barlangi világítás pedig infravörös vezérléssel működik. Létrehoztunk egy új, nyolcszáz négyzetméter alapterületű látogatóközpontot, amelyben helyet kap egy hatvan fő befogadására alkalmas előadóterem is.” A rács Az új barlangszakasz és belépőcsarnokjúnius harmadiki átadásán Magyarország és Szlovákia környezetvédelmi tárcavezetői egyaránt felvonultak, demonstrálva talán ezzel is a természeti kincsek - különösképpen a barlangok és karsztterületek - egységességének és oszthatatlanságának mivoltát. S ha már felvonultak - gondolhatták -, mozdítanak valamit a közeledés dolgán is. így kerülhetett szóba a rács ügye. A nagy nemzetközi összeboru- lás éveiben a határok sérthetetlenségére nemcsak a földön, égen és vízen vigyáztak, hanem a földfelszín alatt is. A Domicából a Barad- la-barlangba vezető járatot tehát ráccsal látták el, sőt, határkövet is helyeztek a „hegyibe.” Nos, eme rács eltávolításának gondolata fogant meg az egyik jelenlévő honatya fejében, ami „nagypolitikai- közeledéstani” szemszögből nézve fölöttébb dicséretes, idegenforgalmi szempontból viszont teljesen fölösleges. „Úgy vélem, a rács eltávolításának inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentősége volna - mondja már az „innenső” oldalon Lőrincz Ottó mérnök, a Domicai barlang felügyelője. - A rács után ugyanis mintegy öt-tíz méter megtételét követően kezdődik az úgynevezett szifonos rész; ezeken a többnyire vízzel borított vízszintes barlangjáratokon csak szakképzett búvárok tudnak átkelni. Nem utolsó sorban mérlegelnünk kell a barlangrendszer egyedülálló állatvilágára gyakorolt hatását is. Ennek minden bizonnyal nem tenne jót, ha esedeg eltévedt turisták bolygatnák őket. De gondolom, a magyarországi kollégák ennek mindenképp igyekeznének elejét venni.” Jól gondolja. „Ha leszerelik a rácsot, kénytelenek leszünk ezen az oldalon újakat felszereltetni; tisztán barlangvédelmi szempontból” - záija le a témát Gruber Péter. Két park, két világ Az Aggteleki Nemzeti Park idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, míg a Szlovák- Karszt Tájvédelmi Körzetet csupán 2001-ben, tehát alig négy éve nyilvánították nemzeti parkká. Mindkét esetben jellemző, hogy a nemzeti parkok területén, illetve a védőzónákban - ez Szlovákiában mintegy 38,5 ezer hektárnyi területet jelent - található községek lakosai kezdetben nagyon idegenkedtek a fokozott védelemmel járó megszorításoktól. Felmerült az a kérdés is, hogy látja-e még valaha az aggteleki, jósvafői, kecsői, borzovai vagy szilicei honpolgár a parktól az erdőt. Húsz év nagy idő; a határvonaltól délre élők megbékéltek a helyzettel, és erős tőkét kovácsoltak belőle. Aki lepillant a Baradla-bar- lang bejárata fölött meredő, mintegy hetven méteres szikla tetejéről, észreveszi a különbséget. Turistaközpont, szálló, „bazár”, vi- tyillók - a végén már nem lehet tudni, hogy a barlang „adja-e el” emezeket, vagy fordítva. A művelt világ ezt infrastruktúrának nevezi, a földre ereszkedve pedig üzletnek, megélhetésnek. „Nálunk a nemzeti park és a barlangrendszer szerves egységet alkotnak, és ez érvényes az igazgatásukra nézve is - tudom meg Gruber úrtól. - A jósvafői székhelyű parkigazgatóság felügyeli és igazgatja valamennyi részleg tevékenységét, szervezi a programokat, irányítja a beruházásokat. Bízom benne, hogy idén a látogatók száma meghaladja a 180 ezret, jövőre pedig túllépjük a kétszázezres határt.” Kétezerötszáz-háromezer forintos jegyárral számolva ez nem kis összeg, ám az Aggteleki Nemzeti Park turisztikai programajánlatát böngészve kiderül - a lehetőségek sora szinte kimeríthetetlen. A speciális, több mint hétórás barlangtúrával kezdve a barlangi esküvőn, a felszíni túrák és az erdei iskolák tömkelegén át a Sevillai borbélyig és Lajkó Félixig minden és mindenki fellelhető itt a szezon folyamán. Egy komoly kerékkötője van csupán a „gondtalan üzletmenetnek” - mégpedig Magyarország szerencsésnek semmiképp sem nevezhető adórendszere. Tízéves világörökség A Domicai-cseppkőbarlang posztmodem belépőcsamoka szomszédságában kőtömbbe ágyazott felirat hirdeti, hogy a kettéosztott karszt barlangjai tíz évvel ezelőtt felkerültek az UNESCO világörökségének listájára. Szép és dicső dolog, de gyakorlati haszna szinte egyenlő a semmivel. A belépővel szembeni szállót és bungalókat évek óta ki nem nyitotta senki, és a szomszédos „zöldmezős beruházásból” is csak a zöld mező valósult meg eddig. Az meg azelőtt is ott volt. „Bár van gazdája, az épületegyüttest évek óta senki nem üzemelteti -jegyzi meg a jobb időket is megélt, amúgy barlangászházból kialakított, építészeti emlék- jellegű szálló kapcsán Lőrinc Gyula, Kecső község polgármestere. - Kicsit távolabb, mintegy 1,8 hektáron egy másik vállalkozói csoport szeretne pihenő- és üdülőparkot létrehozni, ám ennek az előkészítő munkálatai is késnek. Az előrelépést valamelyest akadályozza az is, hogy az építtetőknek előbb el kellene végeztetniük a terület régészeti feltárását, és ki kellene építeniük egy olyan csatorna- rendszert, amely a szennyvizet a dombon, azaz a vízválasztó vonalon túlra továbbítaná, hogy ne kerüljön bele a Styx-patakba.” Hasonló gondok gyötrik a kecsői István gazdát is, aki meg a Domicához közeli farmján kapirgáló struccok látványávál szeretné fokozni a barlang és térsége nyújtotta látványt - ha a környezet- védő szervek is engednék. Nem lehet, a szennyvíz a talajba kerül, az meg a barlangba, és hogy fog az kinézni?! - kérdeznek vissza a szakemberek a térképre nézve, mert a helyszínre ritkán szállnak ki. István gazda kérését - az állategészségügyi szakember véleményével együtt - például „látatlanba” söpörték le az asztalról. A nemzeti parkot a Berzétén székelő parkfelügyelőség „tartja életben”, míg a cseppkőbarlang „szíve” Liptószentmiklóson, a Szlovákiai Barlangfelügyelet székhelyén dobog. Ez az utóbbi hetekben-hónapokban két nagy beruházásra is elszánta magát: „interaktív” bemutatótermet építtet a barlang belépőcsarnokában, illetve fedelet keríttet a fent már említett kőtömb fölé. Hogy ne ázzon, ne fázzon. A kérdés most az: mekkora lehet az eszmei értéke a Domicai- és Baradla-barlangok között békésen ácsorgó vasrácsnak, és hogy el lehetne-e belőle önmagánál négyszer-ötször nagyobb mennyiséget sózni a művelt Nyugatnak, mint tették azt annak idején a berlini fal maradványaival. Ha igen, a pénzből talán virágzó turistaparadicsomot lehetne varázsolni a karsztok alá. Végtére is - a képlet adott... VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ERŐS G0M0LYFELHŐSŐDÉS; 20-25 FOK A Nap kel 04.58-kor - nyugszik 20.53-kor A Hold kel 01.41-kor - nyugszik 17.37-kor A Duna vízállása - Pozsony: 330, árad; Medve: 280, árad; Komárom: 245, árad; Párkány: 155, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Általában országszerte erős gomolyfelhősödés várható, szinte mindenütt záporok, zivatarok fordulhatnak elő. Délután északnyugat felől fokozatosan felszakadozik a felhőzet. A hőmérséklet csúcsértéke 20-25 fok körül alakul. Helyenként megélénkül az északi szél. Hajnalban 14 és 10 fok várható. Holnap is több-kevesebb felhőre, igen szeles időre számíthatunk, és helyenként eső is eshet. 24 és 28 fok közötti hőmérsékleti értékekre számíthatunk. A mai időjárás a reumatikus és mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőket viselheti meg a leginkább. Gyakori lehet a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, de fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Egyeseknél légúti panaszok is nagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek. Lassulnak a reakcióink, kevésbé vagyunk képesek összpontosítani. Fáradékonyak és nyugtalanabbak leszünk. TUNISZ 32V. (Somogyi Tibor felvétele) Államhatár a Föld gyomrában
