Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-12 / 160. szám, kedd
12 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 12. SZÁZBÓL HÉT AGRÁRLÉPÉS Aratás után szükséges a termőtalaj kezelése - a kialakított kettős talajszerkezet meggátolja a vízleadást A magyaroszági kormányzat nemrégiben 100 lépés néven tette közzé az elkövetkező időszakban legfontosabbnak tartott társadalmi feladatok megvalósításával kapcsolatos elképzeléseit. Az agrárágazatra ebből a száz lépésből hetet szántak. Olvasóink és a hazai agrárszakemberek kérésére reagálva a program agrárágazatra vonatkozó lépéseit tesszük közzé. Nemzeti Agrárbiztosítási Alap ♦ Létrehozzuk a Nemzeti Agrárbiztosítási Alapot, és új kárenyhítési rendszert dolgozunk ki, amely a termelők és az állam közös kockázat- és tehervállalásán alapul. Az Alaphoz csaüakozó minden termelő befizet egy meghatározott összeget, amelyet az állam azonos összeggel kiegészít. A termelő nyüatkozhat arról, hogy nem kíván ehhez a rendszerhez csatiakozni, de ebben az esetben állami kárenyhítésben nem részesülhet. ♦ További 5 évvel meghosszabbítjuk a 2003. évi aszálykár enyhítésére felvett kedvezményes hitel visszafizetésének futamidejét - a kamattámogatás ' és az állami kezességvállalás változatlan biztosításával. Állattenyésztők versenyképessége ♦ Folytatjuk a sertés- és baromfi haszonállattartás támogatását 2006-ban. (3,5 millió sertés után 1800 Ft/db és 420 ezer tonna baromfi után 9,50 Ft/kg támogatást nyújtunk) ♦ Kedvezményes hitelt biztosítunk az állattartók takarmánykukorica szükségletének megvásárlásához még ebben az évben. ♦ Támogatást nyújtunk az állati hulladék és vágóhídi melléktermék ártalmatlanításához az állattartás rárakodó költségeinek mérséklésére. ♦ Megteremtjük a jogszabályi feltételeket az állattartók termőföldhöz jutásához. Ehhez lehetővé tesszük a földek értékesítését, az állami tulajdonú földek haszonbérbe adását. így mintegy 150 állattartó telep kezelője juthat takarmánytermelést és a trágya elhelyezését szolgáló földterülethez. ♦ Enyhítjük az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb környezetvédelmi, állatjóléti, trágyakezelési szabályokat. Meghosszabbítjuk az EU-s előírásokhoz való alkalmazkodás határidejét (pl. a trágya-kihelyezési időszak megváltoztatása, az állattartó telepek EU előírásokhoz való alkalmazkodási idejének meghosszabbítása). ♦ Lehetővé tesszük, hogy a nagyobb létszámú állatállománnyal rendelkezők is hozzájussanak a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv állatjóléti és környezetvédelmi támogatásaihoz. Növénytermesztés korszerűsítése ♦ Támogatjuk az energetikai célú növénytermesztés terjedését. Szeptembertől lehetővé tesszük, hogy kiegészítő támogatást igényeljenek az energia célú szántóföldi növények termesztéséhez (közel 7000 forint/ha), valamint energiaerdőkhöz (50 ezer forint/ha). ♦ Segítjük a bio-üzemanyagok elterjesztését a már érvényben lévő jövedéki adómentesség fenntartásával. ♦ Ösztönözzük a mezőgazdasági eredetű biomasszából előállított villamos energiatermelést az átvételi árak hosszútávú rögzítésével. ♦ Mentesítjük a mezőgazdasági termelőket a vízkészlet-járulékfizetési kötelezettség alól 2006-tól kezdődően, ezzel segítve az öntözési lehetőségek jobb kihasználását (mintegy 170 ezer ha öntözhető területen az öntözés költsége hektáronként 600 Ft-tal csökken). A termőföld használatának ésszerűsítése ♦ Meghirdetjük a Földért életjáradékot program IV. ütemét. Ez 2006-tól lehetővé teszi további mintegy 7000 ember számára, hogy földjét életjáradékra váltsa. Lehetőség lesz a természetvédelmi területek felajánlására. (Az eddigi programok alapján 2003 óta 50000 ha-t vásárolt meg az állam, 18000 fő kap átlagosan havi 3200Ó Ft életjáradékot.) ♦ Ősztől kedvezményes hitelkonstrukcióval ösztönözzük a gazdaságos termeléshez szükséges birtokméret kialakítását. ♦ Tartós földhasználatot biztosítunk az önkormányzatok számára közfeladataik ellátásához a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó állami földekből. Ennek segítségével az önkormányzatok szociális földprogramot indíthatnak, sportpályákat építhetnek, közmű beruházásokat végezhetnek. Élelmiszerbiztonság, a magyar termékek piacra jutása ♦ Fokozottan és rendszeresen ellenőrizzük a Magyarországon forgalomba kerülő élelmiszerek minőségét és élelmiszerbiztonsági színvonalát. Ésszerűsítjük az élelmiszerek ellenőrzését végző hatóságok feladatait, megszüntetjük a köztük lévő átfedéseket. Az EU szabályait figyelembe véve kiemelten ellenőrizzük a határon beérkező élelmiszereket. ♦ Egyszerűsítjük a kistermelők számára az élelmiszer-előállítás és értékesítés feltételeit. Az élelmiszerbiztonságot és a fogyasztó érdekeit szem előtt tartva egyszerűbb lesz a mezőgazdasági termelők által előállított házi készítésű lekvár, méz, sajt, kolbász, befőtt, savanyúság stb. helyi értékesítése. ♦ Javítjuk a szőlő- és bortermelők gazdálkodási körülményeit. 2006. január 1-től a bor jövedéki adóját „0“ kulcsossá tesszük. Kezdeményezzük az EU-nál a szőlő- és bortermelés melléktermékeinek megsemmisítésére és lepárlás útján történő kivonására vonatkozó szabályok magyar érdekeknek megfelelő módosítását. ♦ Támogatjuk a termelői szerveződések (TÉSZ, BÉSZ, termelői csoport) létrejöttét, egyben javítjuk ezek működési feltételeit: támogatást biztosítunk működésük javításához és fejlesztési tevékenységükhöz. A szaktanácsadási rendszer korszerűsítése ♦ Létrehozzuk a regionális szaktanácsadási tudásközpontokat, amelyek az oktatási intézményekre fognak támaszkodni. Kétszintű szaktanácsadási hálózatot alakítunk ki az egyetemek és főiskolák, ezek tangazdaságai, valamint a középfokú oktatási intézmények és tangazdaságaik szintjén. Szövetkezeti üzletrészek ♦ Az állam által megvásárolt üzletrészeket átadjuk a mezőgazdasági szövetkezetek és tagjaik részére, vagyonkezelési konstrukció keretében. Lehetővé tesszük azok megvételét is. ♦ Kárpótoljuk a felszámolt mezőgazdasági szövetkezetek üzletrészeseit. Felmétjük az érintettek körét és üzletrészeik értékét, 2006-ban pedig meghirdetjük ezek kárpótlására vonatkozó jogi szabályozást ( www.fvm.hu ) Tarlóhántás és tarlóápolás (Illusztrációs felvétel) A termény- és szalmabetakarítás után a tarlón lejátszódó folyamatok közül egyrészt - a kialakuló kedvező fényviszonyoknak köszönhetően - a gyomok elkezdenek erőteljesen növekedni, másrészt pedig a kevésbé borított talajfelszín hőmérséklete jelentősen megemelkedik, ami a talaj nedvességtartalmának számottevő csökkenését váltja ki. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Ahhoz, hogy e kedvezőtlen irányú folyamatokat meg tudjuk állítani, el kell végeznünk tarlóhántást, amely gyakorlatilag a 6-15 cm mélységű talajlazítást és az utána következő sekély felszíni lezárást jelenti. Az alábbiakban Racskó József a Debreceni Egyetem munkatársának magyarországi szaksajtóban megjelent írásából teszünk közzé rövidített összefoglalót. A tarlóhántás hagyományosan elterjedt eszközei a különféle tárcsák és tárcsásboronák. A művelet során ezekkel a boronákkal a talaj felső rétegét meglazítjuk. Ez ugyan a talaj fokozott vízleadását válthatja ki, ugyanakkor ennek megakadályozása érdekében hen- gerezéssel (általában gyűrűshengerrel) tömörítjük a talaj legfelső 1-2 cm-ét. A műveletet többnyire a tárcsázással egymenetben végezzük. Az így kialakított kettős talajszerkezet meggátolja a további vízleadást. A megműveletlen felszínű fedetlen tarlóhoz viszonyítva így átlagosan 10-30%-kal kevesebb vizet veszít a talaj. A sekély, hántott réteg valójában jobban felmelegszik, s ez a - szigetelőként működő - hántott szerkezet ugyanakkor meggátolja a mélyebb rétegek fokozott felmelegedését, aminek hatására a talaj mélyebb rétegeiből a felszín felé mozgó vízpára a lazított réteg alján lecsapódik, s kellően átnyirkosodik. Ebben a nyirkos, kellően laza és levegős talajban a mikroszervezetek tevékenysége felélénkül. Figyelembe kell azonban venni, hogy a sok tarlómaradvány (magas tarló), az éretlen, túlzottan szalmás istállótrágya alkalmazásához hasonlóan - kiválthatja a talaj tápanyagkészletének átmeneti csökkenését. A tarlómaradványok és az istállótrágya lebontásában résztvevő mikroorganizmusok ugyanis az élettevékenységeikhez szükséges nitrogént a talajból veszik fel, mintegy „eleszik“ a másodvetésként vetett kultúrnövény elől. Miután a későbbiek folyamán a mikroszervezetek élettevékenysége megszűnik, az általuk kötésbe vitt nitrogént visz- szaadják a talajnak, illetve a növénynek. E hatás kiküszöbölhető, ha az egyenletesen szétzúzott tarlómaradványokhoz N-műtrágya- kiegészítést adunk, mielőtt a talajba dolgoznánk, illetve a talajlakó nitrogénmegkötő baktériumok állományát növeljük mesterségesen. A megfelelő hatás érdekében szükség lehet a hántott tarló további művelésére is. Az árvakelés és a gyomok tömeges megjelenése miatt ajánlott elvégezni, főleg addig, még mielőtt azok magot érlelnének. Ezt a talajmunkát a hántástól kissé mélyebben végezzük, így biztosítva a talaj kedvező fizikai állapotának megtartását, a következő kultúrnövény keléséhez és azt követő fejlődéséhez szükséges ökológiai feltételek kialakítását. Ez a művelet bizonyos esetekben nem pótolható, kompromisz- szum nélkül semmilyen körülmények között nem hagyható el. A tarlóhántás elsősorban a visz- szamaradt tarló talajba való bedolgozására, a terület gyommentesítésére, a kártevők, kórokozók élet- tevékenységének csökkentésére, a talaj nedvességtartalmának megőrzésére, a talaj hőforgalmának szabályozására, a talajban élő mikroorganizmusok tevékenységének fokozására irányul. Az elsődleges cél a tarlómaradványok talajba keverése, amit közvetlenül az aratás után kell elvégezni, mielőtt még a talaj kiszáradna. Ily módon biztosíthatjuk a talajban lévő vízkészlet megőrzését is. Száraz viszonyok között ugyanis ez a tarlóhántás elsődleges célja. Hiszen ha sikerül e művelettel a talaj felületén csak egykét ujjnyi porhanyós réteget teremteni, azzal a porhanyós földtakaró alatt az alsóbb rétegekből felhúzódó nedvességtől még szárazságban is annyira átnyirkosodik a föld, annyi levegőt kap, és a baktériumok oly élénken működnek, hogy eső nélkül is beérik a talaj, és ősszel jó szántást ad. További különbség, hogy a feltört tarlóban a tarlómaradvány, trágya, stb. jobban bomlik. Ha a tarlót feltörjük, annak talaja a kisebb nyári esőket is könnyebben magába fogadhatja, és a mélyebb rétegeknek átadhatja. A tarlóhántások másik kiemelt célja a gyomirtás, ill. a gyommagvak kikelésre való serkentése, majd a kikelt növények elpusztítása. A kelő és a növekedésnek indult gyomok mechanikai megsemmisítésével gyommentesítjük a talajt. Ilyenkor nyílik lehetőség ugyanis arra, hogy talajban csökkentsük a gyommagvak mennyiségét, és megszabaduljunk egyes igen kellemetlen gyomfajoktól. A nyári időszakban mechanikai jellegű eljárásokkal különösen sikeres lehet a tarackos és gyöktör- zses gyomok irtása. Ilyenek a gyomok kimerítésére, kifésülésére vagy talajba fojtására irányuló eljárások, (ú) Az agrotechnikai eljárásokat kombináljuk a vegyszeres gyomirtással, ezzel növeljük a hatékonyságot Tarlókezelés az évelő gyomnövények ellen ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az aratás utáni időszak egyik legfontosabb teendője a gabonaföldeken a tarló kezelése. Ez a művelet egyrészt megszabadít az egyre jobban elszaporodó gyomoktól, másrészt a talajélet felélénkítésével a következő termés megalapozásához szükséges feltételek kialakítását is segítjük. A tarlókezelés során a gyomirtás fontos, mivel az évelő fajok eredményes irtása a tavaszi gyomirtás során nagyon költséges, és a hatás csak részleges. A gyomnövények ellen a korán lekerült növények - őszi gabonák, repce, borsó, zab - után a tarló lepermetezé- sével hatékonyan védekezhetünk. Az évelők elleni védekezéskor az agrotechnikai eljárásokat kombinálni kell a vegyszeres gyomirtással. Ismeretes, hogy az évelő növények a nyár végén intenzíven növekednek, ebben az időszakban jelentős mértékű a tápanyag- és egyéb anyagfelvételük, így a kipermetezett vegyszert a gyökereikbe is elszállítják. Az ekkor végrehajtott permetezéssel a mélyebben lévő gyökereket is sikerrel pusztíthatjuk. A védekezéshez a terület gyomösszetételének megfelelő és arra ható készítményt kell kiválasztani. Ha a tarlón évelő egyszikűek vannak túlsúlyban (fenyércirok, tarackbúza, csillagpázsit), akkor a betakarítás után várni kell, míg a gyomok kihajtanak. A védekezés a hajtások 20-30 cm-es nagyságánál optimális, ezt totális, glifozát hatóanyagú készítményekkel kell elvégezni. Erős fertőzés esetén a gyomok újrahajtásakor a védekezést ajánlott megismételni. A hatóanyagok levelekbe való bejutását azzal is segíthetjük, hogy a permet- léhez hatásfokozót, illetve a készítmény megtapadását fokozó szert adagolunk. Ezek alkalmazásakor a dózist 10-20%-al csökkenthetjük. A szerrel együtt adott nitrogéntartalmú műtrágyák a hatóanyag felvételét, és annak a növényben való szállítását gyorsítják, így növelik a jó hatást. Az évelő egyszikűek ellen a totális gyomirtók helyett a szelektív hatású szerek is alkalmazhatók, de magasabb áruk miatt, illetve azért, mert a kétszikűek ellen többnyire hatástalanok, ezeket nem érdemes használni. Évelő kétszikű gyomnövények (szulák, acat) elleni a glifozát hatóanyagú szerek nem mindig nyújtanak megfelelő hatás, ezért ellenük a gabonákban használatos hormontartalmú szereket érdemes alkalmazni. Ilyenkor a tarlót sekélyen megtárcsázzuk, ezzel kihajtásra serkentjük a növényeket. A kizöldült tarlót ezután hormonhatású szerekkel kezeljük. A vegyes, évelő egyszikű és kétszikű gyomokkal egyaránt fertőzött területen nem javasolt a tarlóhántás. A gyomok újrahajtásakor a már említett készítmények kombinációit ajánlott használni. A tarlókezelések a magról kelő egy és kétszikűeket is elpusztítják, ez által csökkentik a következő évi (áttelelő) gyommag meny- nyiséget. (w-agro) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
