Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-12 / 160. szám, kedd

2005. július 12', kedd 9. évfolyam 7. szám Alacsony értékesítési árak, raktározási gondok a gabonapiacon - az élelmiszeripari búzáért csak 3000 koronát kínálnak a felvásárlók Négy kategóriában Kistermelők nagy gondjai a tárolással A búzaminőség meghatározása (Illusztrációs felvétel) A meglehetősen rapszodi- kus, csapadékos időjárás miatt ugyan pár nappal el­tolódik az idei aratás kezde­te a dél-szlovákiai járások­ban, a gazdákat azonban ezekben a napokban már inkább a termény tárolásá­nak és értékesítésének kér­dései foglalkoztatják. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A Dunaszerdahelyi járásban, a homokos, kavicsos talajokon, ahol köztudottan a legkorábban érik be a termés, az elmúlt hét végén ugyan nekifogtak a repce betakarí­tásának, de az esők itt is megálljt parancsoltak a kombájnoknak, s néhány napos kiesést eredményez­tek a munkában. Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi regionális agrár­kamara igazgatója szerint a repce egyelőre 2 - 2,2 tonna körüli hek­tárhozamokat mutat, a termelők általában ilyen átlagos hozamokra számítanak. Nagyobb gond azon­ban, hogy a repce felvásárlási ára az előzetes hírek alapján a tavalyi­hoz képest mintegy 500 koronával alacsonyabb, legalábbis a terme­lőknek csupán 6800 korona körüli árakat kínál a termény felvásárlója és feldolgozója. A gabonafélék közül a búza az előzetes felmérések szerint 3,5-4 tonna körüli hozamokat ígér, a ter­mény betakarításának elhúzódása miatt a termelők attól is tartanak, hogy a sikértartalom esedeg csök­kenhet. Itt egyelőre még nagyon alacsonyak az árajánlatok, hiszen a tavalyi gabonakészletek valamint az intervenciós felvásárlás és érté­kesítés elhúzódása miatt a piac ke­resleti oldalán inkább várakozó ál­lásponton vannak a résztvevők. Annál is inkább, mert a tavalyi készletek értékesítésében a túlkí­nálat már így is jelentősen leverte az árakat, a terményeket a tavalyi­hoz képest csak jelentős árcsökken­téssel lehet értékesíteni. Az új ta­karmánygabonáért jelenleg 2700 koronát, az élelmiszeripari búzáért pedig 3000 koronát kínálnak a fel­vásárlók, ami az uniós intervenciós árakhoz képest is eléggé alacsony­nak minősíthető, sőt még a jelenle­gi magyarországi 20 ezer forintos árszintet sem éri el. Ugyanakkor kellemetlen megle­petés érhet nagyon sok ún. kisebb, 15-20 hektáros gabonatermelőt, aki olyan helyzetbe kerülhet, hogy saját raktár híján az aratás után esetleg nem tudja majd hol elrak­tározni a termését. A nagy gabo­nafelvásárlók ugyanis egyelőre csak a hosszú távú szerződéses partnereiknek garantálják, hogy a termést átveszik tőlük, az ad hoc alapon termelőknek egyelőre semmilyen bizonyosságot nem kí­nálnak. Mészáros József nadasdi gabo­natermelő szintén ebben a cipő­ben járt az előző napokban. A mintegy 20 hektáron gabonát ter­melő gazda, aki a saját állatte­nyésztésben felhasznált mennyi­ségen túl 40-50 tonna gabona ér­tékesítési lehetőségeit kereste, a járásban meghatározó gabonafel­vásárló nagyvállalatnál nem járt sikerrel, neki nem ígértek szerző­dést. Szerencsére tudomást szer­zett a térségében nemrégiben megalakult gabonatermelői érté­kesítő társulásról, s amint azt elúj­ságolta, velük elvben már meg is egyezett, tehát az aratás után, im­már a társulás tagjaként nekik szállítja majd a terményt. Örvendetes, hogy a hazai ter­melők vélhetően a piaci nyomás hatására is végre élnek azzal az uniós piacszabályozási lehetőség­gel, amely a termelői-értékesítő szervezetek kihasználásában rej­lik. Számtalanszor leírtuk már, s magyarországi példákkal is ecse­teltük, hogy a piacon a kisebb ter­melők csak közös fellépéssel, egy­séges árukínálattal és az abból eredő piaci erővel lehetnek csak versenyképesek. Úgy tűnik, hogy a szlovákiai gabonatermelő gaz­dák ezt a kényszerű és egyben kényszerítő elvet már tudatosítot­ták, s amint a példa is igazolja, megtették az első lépéseket annak érdekében, hogy a mellőzésről szóló panaszáradat helyett bizo­nyos szinten elfogadható piaci po­zíciót vívjanak ki maguknak, (sz) A búza minőségi kategóriájának meghatározására a világban csak­nem 300 szabvány létezik, ezek kö­zül gyakorlatilag mintegy 90-et használnak. Nálunk a 461102/ 2003 állami szabvány és az inter­venciós felvásárlásra szánt gabona minőségét meghatározó 824/2000 uniós szabvány alapján minősítik a gabonaféléket. Mint ismeretes, a je­lenlegi rendszerben a hazai szab­vány négy minőségi kategóriába (P, B, A, E) sorolja az élelmiszeripari minőségű búzákat. A P kategória a nálunk élelmi- szeriparinak minősített búza minő­ségi paramétereit mutatja, a B kate­gória az EU szabvány által inter­venciós felvásárlásra szánt gabona mutatóit határozza meg, az A kate­góriába a kiváló minőségi paramé­tereket mutató búza kerül besoro­lásra, az E kategóriába pedig a kife­jezetten extra minőséget biztosító búzát minősítik. A búzafajták minőségi paraméte­reinek meghatározásában a sikér­tartalom mellett az ún. Zeleny- index és az égéstermékek szintje is egyre nagyobb szerephez jut. A be­soroláskor viszont a legnagyobb problémát még mindig a sikértar­talom meghatározásában alkalma­zott módszerek különbözősége és az így kialakult eredmény megíté­lése okozza, (sz) A termelőnek és a feldolgozónak is érdeke a gabona egységes minősítése A minőség helyzeti előnyt ad ÚJ SZÓ TÁJÉKOZTATÓ A tavalyihoz képest ugyan mintegy 5-10 százalékkal alacso­nyabb terméshozamot jeleznek előre az előzetes felmérések az idei aratási eredményeket illető­en, a termelők legnagyobb gondja azonban továbbra is az, hogy a ta­valyi gabonakészletek még min­dig jelentős raktárkapacitást köt­nek le, s ez által problémássá vá­lik az új termés biztonságos raktá­rozása. A tavalyi rekordterméshez viszonyítva az idén valószínűleg á fent említett nagyságrenddel ke­vesebb termény kerül majd beta­karításra, a túlkínálat azonban mind a búzafélékből mind pedig a kukoricából jelentős mértékben érezteti árcsökkentő hatását, s je­lenleg 25-40 százalékkal alacso­nyabb árszinten értékesíthető a termény, mint a tavalyi év hason­ló időszakában. A termelők a problémák halmo­zódásának okait főleg az interven­ciós felvásárlás elhúzódásában és rugalmaüanságában látják, noha a feldolgozókkal együtt maguk is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai piacon hosszabb ide­ig nem lehetett pontosan tudni a reális kínálati eredményeket. Mint ismeretes, a hazai terme­lők több mint 570 ezer tonna ga­bona (beleértve a kukoricát is) in­tervenciós felvásárlására tettek felajánlást az Agrárkifizetési Ügy­nökségnek. Az ügynökség tájé­koztatása szerint a kezdeti nehéz­ségek után, amit elsősorban a pénzforrások hiánya okozott, az intervenciós felvásárlás ma már folyamatosan zajlik, s mintegy 400 ezer tonnányi gabona került már így a raktárakba. Ezekből a raktárakból az unió brüsszeli központja által jóváha­gyott pályázatok révén eddig csaknem 100 ezer tonna (91. ezer tonna) búza került intervenciós kivitelre, a hónap közepéig továb­bi 51 ezer tonna kivitelére van ki­írva pályázat. A mérleget 100 ezer tonna kukorica immár jóváha­gyott spanyolországi kivitele is ja­vítja majd. A gabonapiacon várható keresle­ti-kínálati viszonyok alakulása alapján a termelők attól is tarta­nak, hogy a túlkínálat idén is érez­teti majd a hatását, s a gabonafélék belpiaci értékesítése során a feldol­gozók újra kedvezőbb pozícióból indulnak majd ki a felvásárlási árakról szóló egyezkedésben. A ga­bonaárak várható alakulásában egyelőre senki nem tud konkrétu­mot mondani, hiszen mindenki a tényleges hozamok és mennyisé­gek alapján kiszámított kínálathoz próbálja majd hozzáigazítani az ár­ajánlatát. A kiindulási alapot idén is az unió által jóváhagyott 101 eurós intervenciós árnak kéne meghatároznia, bár a hazai tapasz­talatok alapján, és az idei interven­ciós felvásárlás buktatóit tekintve még vannak, akik arra számítanak, hogy a hazai kínálatban még alatta maradhatnak az említett árnak. Nyilvánvaló, hogy a termények minőségében mutatkozó különbsé­gek az idén már markánsabban je­lentkeznek az értékesítési árakban. A malom- és pékipar képviselői is minden bizonnyal tudatosítják, hogy a minőségi terményekért el­várt felárral nem a saját pénztárcá­jukat rövidítik meg, hanem olyan kedvezményhez juthatnak, amely a piacon jelentős helyzeti előnybe hozhatja őket. Nemrégiben már hangsúlyosan is megfogalmazód­tak olyan vélemények, hogy a ter­melők és a feldolgozók végre közö­sen egyezzenek meg a gabona mi­nőségi mutatóiról, hogy már az át­vételkor egyértelmű legyen a ter­mény minőségi besorolása és az ér­te járó fizetség, (sz) (Illusztrációs felvétel) Az F&N Agro új terméket vezet be a piacra Command komplot Command 4 EC 1 I & Butisan 400 SC 15 I & Fury 10 EW 1 I agro F&N Agro Slovensko, s.r.o., Rožňavská 34,821 04 Bratislava Tel.! 02/43 42 99 03, Fax: 02/43 42 99 36, http://www.fiiagro.sk , www.fiiagro.sk Szerezzen előnyös feltételekkel 10 ha őszi káposztarepce kezelésére kitűnő hatású gyomirtó-kombinációt + bonuszként rovarirtót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom