Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-08 / 157. szám, péntek
MÉRGEZŐ KERTI NÖVÉNYEK Szédülést, bőrkiütést, hányás okozhatnak Sok növény tartalmaz olyan méreganyagokat (pl. glikozidokat), amelyek szédülést, hasmenést, súlyosabb esetben hányást, bőrkiütést esetleg látászavarokat vagy ájulást okoznak. E problémák elkerülése végett érdemes megfontolni, főleg kisgyermekes családok esetében, hogy milyen növényeket telepítünk kertünkbe. Az alábbiakban az édenkert.hu alapján felsorolunk néhány, régiónkban gyakran termesztett, vagy a kertekben gyakran előforduló növényt, amely mérgező anyagokat tartalmaz. Növény Melyik része mérgező? Akác(Robina pseudoacaria) kérge, maga Alkörmös (Phytolacca americana) minden része Aranyeső (Laburnum anagyroides) termése Babérmeggy (Prunus laurocerasus) levele, magja Bókoló aranyfa (Forsithiaxintermedia) magja Borostyán (Hedera helix) az idősebb növények bogyója Borsófa (Caragna arborescens) levele, termése Borsos varjúháj (Sedum acre) minden része Cserszömörce (Cotinus coggygria) minden része Díszdohány (Nicotiana x sanderae) minden része Dudafürt (Colutea arborescens) levele, maga Ecetfa (Rhustyphina) levele, termése Életfa (Thuja orientalis) levélcsúcsa, toboza Fagyai (Ligustrum vulgare) bogyója, levele, kérge Fekete csucsor (Solanum nigrum) minden része Gyöngyike (Muscari neglectum) minden része Gyöngyvirág (ConvalLaria majális) minden része Flavasszépe (Rhododendron simsii) levele, virága Flegyi babér (Kalmia latifolia) levele Hóvirág (Galanthus nivalis) hagymái Hunyor (Helleborus niger) minden része Jerikói lonc(Lonicera caprifolium) termése Kalapácscserje (Cestrum elegáns) minden része Kecskerágó (Euonymus europaeus) termése Kék burgonyacserje (Solanum rantonnetii) minden része Kikerics (Colchicum autumnale) minden része Kökörcsin (Pulsatilla grandis) minden része Kutyabenge (Frangula alnus) kérge, hajtásrészei, bogyói Leánder (Nerium oleander) minden része Lilaakác (Wisteria sinensis) minden része Madárbirs (Cotoneaster multiflorus) bogyói kissé mérgezőek Mahónia (Mahonia aguifolium) bogyója Mocsári kockgsliliom (Fritillaria meleagris) minden része Ördögcérna (Lycium barbarum) minden része Pipacs (Papaver rhoeas) minden része Puszpáng (Buxus sempervirens) minden része Pünkösdirózsa (Paeonia officinalis) virága, termése Ricinus (Ricinus communis) termése Sárgaviola (Erysimum cheiri) magja Szagos bükköny (Lathyrus odoratus) mag'ai Szellőrózsa (Anemone ranunculoides) minden része Tiszafa (Taxus baccata) a piros magköpenyen kívülminden része Tőzegrozmaring (Andromeda polifolia) levele, virága Tűztövis (Pyracantha coccinea) bogyója Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) termése Vörösgyűrűs som (Cornus sanguinea) bogyója Zanót (Cytisus hirsutus) Ä minden része A klorózis enyhébb esetekben gyógyítható, ellenben a fitoplazma okozta levélsárgulás és -sodródás nem Miért sárgulnak a csonthéjasok? A vashiány a fiatalabb leveleken jelentkezik legintenzívebben. Súlyos esetekben levélelhalást eredményez, amely a levél szélétől indul ki. CSERES ZOLTÁN A tavasszal klorózisos növény ősszel újra magától zöldül. Ez a tünet magyarázható azzal, hogy a szövetekben - az erőteljes növekedés során - felhígul a vas mennyisége. A növekedés őszre mérséklődik, így az állapot kiegyenlítődik. A növényben tavasztól őszig fokozatosan csökken a foszforsavtartalom is, így egyre enyhébb az aktív vas gátlása. A klorózis gyógyításában a vas sói, pl. a vasgálicot tartalmazó trágyák - a talajban történő gyors lekötődés miatt - önmagukban kevésbé tartós hatásúak. Erre a célra alkalmasabbak olyan vegyületek, amelyekben a vas védett formában van jelen, és ellenáll a lekötésnek. Például a meszes talajokon kijuttatott vasgá- licból nagyon rövid idő alatt vashidrát (FeO/OH), vagyis rozsda lesz. A növények gyógyításakor pontosan ezt a folyamatot kell megakadályozni. A legmegfelelőbbnek erre a fémkelátokat tartják, melyeknek a talajba, ill. a gyökérzetbe vitt komplex kötésben sokáig megőrzik kedvező tulajdonságaikat. A vashiány ellensúlyozására használt nyomelemtrágyáknál tehát az a kérdés, hogy milyen a vaskelát komplex stabilitása. Napjainkban számos fémkelátot forgalmaznak, amelyek a vastartalom mellett a kelátképző minőségben is nagyon különböznek. Kevés az olyan, amely a gyakorlatban biztonsággal alkalmazható a vashiány leküzdésére. A gyógyításra gyártott fémkelátok között is csak kevés akad, amely hosszabb hatásidővel rendelkezik. A vas mikroelem-hiányát magával a fémmel - annak köszörült forgácsával, rozsdájával vagy rozsdás vas beásásával a növény közelében - nem lehet gyógyítani. Ellenkezőleg, ez a legbiztosabb út arra, hogy a hatás elmaradjon! A hiányzó tápelemeknek ugyanis sokkal behatóbb átalakításon kell keresztülmenniük ahhoz, hogy a növény számára az adott talajkörülmények között tartósan használhatók, felvehető legyenek. A kívánt paramétereket teljesíti a már nálunk is forgalmazott Dis- solvine Fe vaskelát koncentráció, amely 3% vasat tartalmaz kelát kötésben, stabil DPTA komplexum formában. E kötésformának köszönhetően a vas - még lúgos talajkörnyezetben is - sokáig felvehető a növény számára. A vízben gyorsan és könnyen oldódik. Kijuttathatjuk talajba dolgozva (10 árra 1-10 kg mennyiségben) 10-20 cm mélyen bedolgozva, vagy levélre permetezve (2^1 kg/ha töménységben). Az utóbbi esetében azonban a kezelést többször meg kell ismételni a kívánt hatás elérése érdekében. Preventiven is használható a sárgulásra érzékeny növényeknél. A perzselés elkerülése érdekében azonban ne permetezzünk nagy melegben, valamint virágzáskor. A sárgulás azonban csak talajon keresztül gyógyítható eredményesen. A gyümölcsfák sárgulását okozhatják különböző betegségek is. Fokozottan érvényes ez a csonthéjasokra, így a kajszira és a őszibarackra. A levelek sárgulását és sodródását a fitoplazma okozza, amely nem gyógyítható. Jellegzetes tünete, hogy a levél érközei sárgászöldek, színük felé kanalasodnak. A másik gyakori megbetegedés a kajszi hervadását, elhalását előidéző gutaütés vagy apoplexia, amely gyakrabban a vegetációs idő első felében jelentkezik. Ilyenkor a fa koronája részlegesen vagy teljesen elsárgul, majd elhal. Idén, főleg a kajszin, sárgulást okozott még az apiog- nómiás levélfoltosság is. Tünetei - először sárgászöld majd sárgás elmosódott szélű, 4-5 mm-es foltok keletkeznek - könnyen összetéveszthetők a kajszihimlő levéltüneteivel. A megtámadott levelek elsárgulnak, kanalasodnak majd június végétől lehullnak. Ellene akkor lehetünk eredményesek, ha áprilistól mancozeb, thiram, cat- pan, dodin hatóanyagú (pl. Ditha- ne, Merpan, Efuzin stb.) szerekkel védekezünk. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó Időszerű tanácsok kertészkedőknek: teendők a zöldségesben, gyümölcsösben és díszkertben júliusban A gyep, sövény és virágok kezelése nyáron ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A gyep öntözését időzítsük az esti vagy a reggeli órákra. A kijuttatott víz így jobban hasznosul, kevesebb a párolgási veszteség. A fű a reggeli öntözés után gyorsan felszárad, így kevésbé kell tartanunk a kórokozóktól. A száraz időszakot leginkább a fák és a cserjék, de különösen az örökzöld növények sínylik meg. Alkalmanként még azokat a növényeket is öntözzük meg, amelyeket egyébkén nem szoktunk. A zöldségfélék közül száraz időben főként a paprikát, uborkát, tojásgyümölcsöt, paradicsomot valamint a káposztaféléket öntözzük. A melegre érzékeny növények töve köré terítsünk mulcsként fakérget, fűkaszálékot vagy szalmát. Ez segít hűvösen tartani a gyökereket, így a nagy melegben többek között még a rododendron és a klemátisz is szépen fejlődik. Bár nyáron már lelassul a sövény fejlődése, rendszeres nyírásáról azonban ilyenkor sem szabad elfeledkezni. Ez főleg a fiatal cserjéknél fontos, mert a metszés hatására jobban elágazódnak, sűrűsödnek és takarnak. Az elvirágzott évelő virágok szárait rövid csonk meghagyásával vágjuk vissza, ezzel elkerülhetjük, hogy a növény magot neveljen, miközben értékes tápanyagokat von el a vegetatív részekről. A krizantémot visszacsípéssel késztetjük elágazásra.- Amint a hajtások végein bimbók mutatkoznak, a hónaljakból előtörő kis hajtásokat a tenyészidő folyamán ki kell tördelni. így a meghagyott hajtásvégeken szép nagy virágokat kapunk. A nagyvirágú fajtákon 2-3 hajtást neveljünk, az apróbb virágúakat többszöri visszacsípéssel ágaztathatjuk el. A magas termetű dáliák akkor hoznak hosszú virágszárat és szép virágot, ha az előtörő oldalhajtásokat rendszeresen kitörjük. Egy növények 2-3 főhajtást, egy száron pedig csak egy bimbót engedjünk kifejlődni. A többi előtörő hajtásokat természetesen hagyjuk meg, rajtuk fejlődnek majd a későbbi virágok. A kis virágú, apró termetű dáliák gyorsabban fejlesztenek új virágokat, ha az elnyílottakat rendszeresen lecsípjük és eltávolítjuk. A fokhagyma virágzati szára és az azon képződő virágzat sok tápanyagot von el a fejlődő hagymától, ezért idejében távolítsuk el. Amint a levelek bámulni kezdenek, fölszedhetjük a fokhagymát a talajból. Ne feledjük, ott, ahol bőségesen és rendszeresen fogyasztanak foghagymát, ritkábban fordulnak elő rákos megbetegedések. Az őszibarackon ne feledkezzünk meg a zöldválogatásról. A sűrűn fejlődött hajtásokat és ikerhajtásokat, fattyúhajtásokat tőből távolítsuk el. Ezzel a korona fényellátottságát is kedvezőbbé tesszük, ami a vesszők jobb beéré- sét is segíti és a téli fagykár is kisebb lesz. (Kertbarát) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony július 6-án 16 Sk/köteg Komárom július 6-án 12 Sk/csomó Rimaszombat július 6-án 45 Sk/kg Zseliz július 6-án 10 Sk/csomó Losonc július 7-én 15-18 Sk/csomó Szepsi július 6-án 13 Sk/csomó Kassa június 22-én 6-10 Sk/csomó petrezselyem 16 Sk/köteg 14 Sk/kg 18 Sk/köteg 15 Sk/csomó 14-20 Sk/csomó 13 Sk/csomó 15-18 Sk/csomó burgonya 16 Sk/kg 10-15 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg 9-12 Sk/kg 13-19 Sk/kg xg tojás 2,70 Sk/db 2,30-2,80 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,10 Sk/db 2,00-2,40 Sk/db 1,40-2,20 Sk/db karalábé 10-12 Sk/db 4-6 Sk/db 25 Sk/kg 6-7 Sk/db 8-12 Sk/db 11 Sk/db .5-8 Sk/db fejes saláta 15 Sk/fej 4-6 Sk/fej 12 Sk/fej 10 Sk/fej 10 Sk/db 5-10 Sk/fej zöldpaprika 49-64 Sk/db 32-36 Sk/kg 45 Sk/kg 15-25 Sk/kg 40-60 Sk/kg 40-59 Sk/kg 40 Sk/kg paradicsom 59 Sk/kg 20-30 Sk/kg 45 Sk/kg 40 Sk/kg 25-45 Sk/kg 39 Sk/kg 32-40 Sk/kg kelkáposzta 64 Sk/kg 14 Sk/db 38 Sk/kg 8 Sk/db 18 Sk/db X 15 Sk/db meggy 80 Sk/kg 35-45 Sk/kg 45 Sk/kg X 40 Sk/kg X 50 Sk/kg zöldbab X X 40 Sk/kg 25 Sk/kg 40-50 Sk/kg X 40 Sk/kg karfiol 25-30 Sk/db 20-28 Sk/db 30 Sk/db 20-25 Sk/kg 15-25 Sk/fej 23 Sk/db 15-40 Sk/db salátauborka 19 Sk/kg 10 Sk/kg 15 Sk/kg 7 Sk/kg 10-18 Sk/kg 17-22 Sk/kg 6-30 Sk/kg őszibarack (kajszi) X 35 (40) Sk/kg 60 Sk/kg 35 Sk/kg 35-43 (35-65) Sk/kg 30 (30-45) Sk/kg 35 (30) Sk/kg alma 25-35 Sk/kg X 15-20 Sk/kg X 26-32 Sk/kg 16-25 Sk/kg X
