Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-16 / 139. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 16. RÖVIDEN Végső búcsú Zs. Nagy Lajostól Holnap a család, a rokonok és a pályatársak a költő szülőfalujában, Zsélyben vesznek végső búcsút Zs. Nagy Lajostól. A temetés 14 órakor kezdődik, az elhunytat Erdélyi Géza református püspök búcsúztatja. Az író- és költőtársak nevében Roncsol László mond gyászbeszédet, (ú) Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban ma 18 órakor mutatják be Öllős László Emberi jogok - Nemzeti jogok / Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai című könyvét. A kötetet bemutatja Mészáros András filozófus, egyetemi tanár. Az est házigazdája Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója. Öllős László munkája azt vizsgálja, lehetséges-e a nemzetijogok emberi jogi értelmezése, (ú) A 42. Jókai Napok mai programja 10.00 VMK (Komárom) Örkény István: Tóték - Saty- rikon Diákszínpad (Galánta) Rendezte: Hlavatý Márta 17.00 RÉV Slawomir Mrozek: Özvegyek - Bárka Színpad (Léva) Rendezte: Tóth Gábor 19.00 VMK Honfoglalás (színpadi játék) - Mai Színházi Stúdió, Selye János Egyetem és VMK (Komárom) Rendezte: Csengd Mónika és Kiss Péntek József Kertész Ákos regénye 11 fordításban jelent meg A Makra franciául is MTI-HÍR A párizsi L’Harmattan Kiadó gondozásában hamarosan megjelenő Makra című regénye megjelenésének előkészítéseként Kertész Ákos a kiadó és a sajtó képviselőivel találkozott tegnap Párizsban. A tavaly megjelent A tisztesség ára című regényének sikere után, amely krimi formájában beszél a mai magyar társadalomról, a francia kiadó az 1971-ben írt Makrát is hamarosan megjelenteti Kassai György fordításában. A tisztesség árát elsősorban stilisztikai különlegessége és szarkasztikus stílusa miatt méltatta a francia kritika. Kertész Ákos legnépszerűbb regénye - amely eddig 11 fordításban 1 millió 200 ezer példányban kelt el a világon - a tehetséges, de erős egyénisége hiánya miatt elbukó Makra Ferenc történetét meséli el. Magyarországon idén jelent meg a kötet hetedik kiadása, és eddig összesen 250 ezer példányban fogyott el. A francia kiadás bemutatását a legjelentősebb francia könyvvásáron, a Salon du Livre-en tervezi a kiadó. Kedden délelőtt a komáromi Marianum Diákszínpad ,,Sok(k)- szpír” Ahogy nekünk tetszik vagy Amit csak akarunk című előadását láthatta a Jókai Napok közönsége, Nagy László összeírásában és rendezésében. Képünkön jelenet az előadásból. (Kiss Gábor felvétele) Rozsnyóiak, egyházgelleiek, losonciak, kassaiak és királyhelmeciek fellépése a Jókai Napokon A szó hatalma és a lappangó állat Jelenet a losonci Kármán József Színház Disznójáték c. előadásából (Kiss Gábor felvétele) A 42. Jókai Napok kedd délutánjába és szerda dél- előttjébe öt előadás fért be. Testi és lelki fájások okait kutatták az alkotók politikán innen és az őskáoszon túl. Lélek kucorgott, bujkált az állat, a kimondott szó ritkán találta helyét. A József Attila-cente- nárium nem kerülhette el ezt a fesztivált sem. FORGÁCS MIKLÓS A rozsnyói Polgáry Nándor és Kristóf Roland köztes műfajú visszaemlékezése lemondott a fölfedezés és a saját vélemény öröméről, „az” élet többarcúságá- nak, „egy” élet ellentmondásosságának boncolgatásáról, és a szeretetéhség, kielégítetlenség, túlérzékenység hívószavainak engedelmeskedve festették meg sötét színekkel egy költő arcképét. A versek csak illusztrációként szolgáltak az életrajzi tényékhez, a zongorafutamok túl artisztiku- sak voltak az önbűvölő eszközte- lenséghez, túladagolt a szenvedés. Mégis felszikrázott időnként a szenvedély, s a zárókép ernyedt székvonszolásának vonatkerék- kattogást idéző hangja kifejezetten szép pillanat. Az egyházgellei fiatalok Török Rezső A sötét huszár és Rejtő Jenő Rózsa, a lovag című egyfelvonáso- saival bizonyították milyen az, ha szakmai minimum nélkül kísérel meg egy csapat színházat csinálni, ráadásul hamvas ártatlanságukat gondosan visszafojtva. Periférikus kocsma helyett egy pár nap alatt összetákolt falusi skanzen és egy vidéki kultúrház padlásának vadházasságát idézi a díszlet. A házasulási kísérlet anekdotája inkább tekinthető a két háború közötti kisember lelkivilágát szondázó szociográfiai kutatás adalékának, mint vérbő komédiázás- nak, bár Pécsük Péter Gyibay András szerepében felvillant egy lehetséges utat. A „halál inasának” és a „teremtő asszisztensének” szerelmi kásásfazekát bátortalanul és a térszervezésre, szituációkibontásra, hangulatteremtésre is fittyet hányva kerülgeti a társulat. A Rejtő-bohózatban még zavaróbbak a térkezelés sutaságai, a szövegpoénok halvaszületése, a figyelmet és jóindulatot szétmorzsoló tempótlanság. A losonci Kármán József Színház a szlovák amatőr mozgalom legbölcsebb kóklerének, Vladimír Sadíleknek a rendezésében mutatta be Czakó Gábor Disznójátékát, a létező szocializmusról és bármely diktatúráról írt politikai szatírák magyar őskövületét. A rendező a színészekre és a szövegre bízta az üzenetet, egy poénra hegyezte ki a személyi kultusz és személytelen fasizmus politikai traktátust és pamfletét ötvöző kevercsét. A színészek pontosan bújtak bele a három alaptípus bőrébe. Csák István parasztnak álcázott gyermeteg, rosszindulatra és mélyebb összefüggések átlátására képtelen kisembere, Erdélyi Attila üresfejű, egoista piperkőce és Erdélyi Gábor katonaruhába bújtatott, racionális, mások manipulálását élvező akarnoka ha nem is kínál árnyalható színészi lehetőségeket, alkalmas az összpontosított, alázatos színpadi jelenlétre. P. Kerher Edit anyakocaként szigorú visszafogottságával méltó partnere a férfikarnak, de színpadi jelenlétének akkor is súlya van, ha csak az állati kicsinység nagyravágyó menetelésének tőkesúlyaként ül a háttérben. Sadílek nem pepecsel a térbeli kompozícióval, minden idők sertésállamát egy kocsma és egy szalon elvetélt gyermekeként mutatja meg. A végső poén pedig az Európai Unió zászlaja sárga csillagok helyett sárga malackákkal. Bár a bevezető hosszadalmas, ez valóban vitriol, és Csák István kócos fejéből kiál- mélkodó tekintete megrendítően emberi pillanat az állatságban. A kassai KGSzT Mrozek Szerenádja segítségével szintén az emberszerű állatok és az állatszerű emberek birodalmába tett kirándulást. Bodon Andrea rendezésében a kamaszok egy hozzájuk valóban közelálló darabban próbálgathatták kibogozni a férfi-nő kapcsolat rejtélyeit. Sajnos a nőiesség egy-egy színét prezentáló lányok inkább a felületi jellemzésnél maradnak, af- fektálnak, tudálékoskodnak, hisztériáznak, de csak ritkán villannak elő valóban emberi apróságok, személyes pillanatok. A Rókát játszó Havasi Péter azonban zavarbaejtő egyszerűséggel is képes megszólalni. Frissesség és manír keveredik a fiatalok játékában: a gyerekek hamvasak, a színházi hagyományok egy kissé avíttak. A szövegcentrikus előadás vége viszont valódi színházi kép. A tyúkjain basáskodó kakast fölfaló Róka vihart kavar a szerencsétlen hímszárnyas tolláiból, s a fekete kalapos özvegyek demonstratíve tapsolnak. Ezzel a képpel bizonyította a társulat, hogy másként is tud a színházról gondolkodni, mint a szöveg jobb-rosszabb reprodukálása szintjén. A királyhelmeci KÁOSZ Diákszínpad nagy fába vágta a fejszéjét, amikor Rejtő Jenő nyomasztó, az ember leépülését sötét képekben vizionáló Csontbrigád c. regényét állította színpadra. Két síkon folyik a játék: a múlt a katonaiét keménysége és kilátásta- lansága, a jelen a szerelem idill- je. A test és a jelentés egyformán artikulálatlanul kereste magát a királyhelmeciek kínálta misztikus félhomályban. Titkok és rejtélyek helyett összevisszaság, rendet vajúdó őskáosz helyett a sztorival versenyt futó, zavarbaejtő törmelék. Nem a racionális érthetőség hiányzott, hanem az érzelmi és jelentésbeli vezérfonal. Hogy kiderüljön, mi az, ami megihleti a rendező Szúnyog Líviát és színpadi létre készteti a tizennégy fiatalt. Rengeteg az információ, de a mozgásetűdök közhelyesek, a történet követhetetlen, és a törzsi, félállati létbe süllyedő figurák szenvedésének megjelenítése nem lép túl az illusztráción. Furcsa atmoszférája van ennek az apokalipszis utáni világnak, csak a képeket kellett volna megtalálni hozzá. NÉZEM A DOBOZT Mozimánia, Kölyökbatman, Yodafilm Z. NÉMETH ISTVÁN A Reklámfalók éjszakájának mintájára nemrég megrendezték Magyarországon a Sorozatfalók éjszakáját, ami nem másról szól, mint hogy akinek kedve és ideje engedi, beül egy mozikomplexumba, s ott akár egyfolytában huszonnégy óra hosszát is elnézegetheti kedvenc tévéfilmsorozatának epizódjait. Az egymás melletti vetítőtermek más-más kínálattal kecsegtetik, éhen és szomjan pedig nem hal közben, hiszen óriási kóla- és pattogatott kukoricaadagokkal rongálhatja moziülésbe gémberedett szervezetét. Én a fordítottját teszem: a tévében nézem a mozit. Mármint az ilyen-olyan filmajánlókat, előzeteseket, werkfilmeket. Nem kell hozzá se kóla, se puska, se sültkrumpli. Sose gondoltam volna például, hogy egyszer még annak az ötletnek is lesznek követői és további kiaknázói, hogy egy-egy mozisikernek később készül el az előzménye. George Lucasnak ez bejött a Csillagok háborújával, ekkor néhány rendező a fejéhez kapott, és nekiállt utólagos első részt készíteni. A sorban minden bizonnyal az Ördögűző járt a legrosszabbul, ezt folytatni sem lett volna szabad, az előzmény pedig már teljesen méltatlan a klasszikushoz. Ugyanez a helyzet a Psychóval, ráadásul állítólag a Batman sem úszta meg. Bár az eddigi részekből kiderült, hogy miből lesz a denevér, azért a gyengébbek kedvéért most egy egész filmben magyarázzák el. Olyan ez szerintem, mintha az Egri csillagok sikerén felbuzdulva egy fiatal magyar rendező ne- kiállna leforgatni mondjuk a Ju- murdzsák gyermekkora című filmet, amelyben elmesélné, hogyan lett az elrabolt magyar fiúcskából egy félszemű török gazember, hányszor és hogyan vesztette el amulettjét, s miképpen szerezte azt mindig vissza. Talán akkor valaki kedvet kapna ahhoz is, hogy Hernádi Gyula folytatását, az Egri csillagok háborúját is mozivászonra vigye. Tényleg, mi történhetett a grundon azelőtt, hogy a Pál utcai fiúk végleg megvetették ott a lábukat? Merre járt Bütyök és Tuta- jos a tavaszi szünetben? Mitől lett kőszíve Baradlay Kázmérnak? Hogyan telhettek ifjú évei a Sose halunk meg vállfaárusának? Miféle foglalkozásokat próbáltak ki a Kontroll metrójegy-ellenőrei, mielőtt sorsuk a föld alá terelgette volna őket? Én már meg sem lepődtem a híren, hogy a Star Wars régebben beígért VII., VIII. és IX. epizódja helyett a 0. fog elkészülni, amely csakis és kizárólag Yoda mester fiatalkori kalandjait meséli majd el. Tényleg, mi volt az ősrobbanás előtt?
