Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-04 / 129. szám, szombat
ÚJ szó 2005. június 4.__________________________________________FÓKUSZBAN: A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS 85. ÉVFORDULÓJA Az első világháborút lezáró békeszerződés alapján Magyarország elveszítette területeinek jelentős részét - az események, amelyek Trianonhoz vezettek Az első világháború utáni időszak eseményei Nyolcvanöt éve írták alá a trianoni kastélyban az első világháborút lezáró béke- szerződést, ami alapján Magyarország elveszítette területeinek jelentős részét, s létrejött Csehszlovákia. Az alábbiakban az eseményekhez vezető kronológiát közlünk. ÖSSZEÁLLÍTÁS 1918 09. 28. A Monarchia békejegyzékkel fordul az antanthatalmakhoz. 10. 16. I. Károly osztrák császár kiáltványt tesz közzé. 10.17. Tisza István elismeri, a központi hatalmak elvesztették a háborút. 10. 28.1. Károly különbékét ajánl 10. 30. Kitör az őszirózsás forradalom a magyar fővárosban. 10. 31. Meggyilkolják Tisza Istvánt. 11.16. Magyarország független és önálló népköztársaság. 1919 01. 23. A belügyminiszter rendőri intézkedésekre kapott felhatalmazást a kommunisták ellen. 03. 21. Bevezetik a proletárdiktatúrát. 03. 26. Kisajátítják a 100 holdnál nagyobb birtokokat. 04. 04. A Tanácsköztársaság kiadja államosítási rendeletét. 04.19. Létrehozzák a magyar Vörös Hadsereget. 06. 23. Ferdinánd Foch, az antant hadsereg főparancsnoka ultimátumot intéz a Tanácsköztársasághoz. 06. 26. Pozsonyban június 30-ig meghosszabbítják a magyar-csehszlovák ideiglenes fegyverszünetet. 06. 29. A Forradalmi Kormányzótanács utasítja a Vörös Hadsereg főparancsnokságát a Felvidéknek a június 13-i jegyzékben megszabott vonalig történő kiürítésére. 06. 30. A Vörös Hadsereg megkezdi a Felvidék kiürítését. 07. 07. A csehszlovák hadsereg bevonul Kassára. 07. 24. A Tiszánál megindul a román hadsereg főerőinek ellentámadása Karcag térségében. 08. 04. A fehérterror kezdete: különítmények és számonkérés. 08. 04. A román csapatok bevonulnak Budapestre. 08. 07. József főherceg átveszi a hatalmat. 08. 09. Horthy elrendeli a Magyar Nemzeti Hadsereg felállítását. 08.15. A Friedrich-kormány elfogatóparancsot ad ki a Forradalmi Kormányzótanács valamennyi volt népbiztosa ellen. 08. 15. Horthy Miklós átveszi a magyar fegyveres erők feletti főparancsnokságot. 08.20. Internálják a kommunistákat. 11. 16. Horthy bevonul Budapestre. 1920 01. 05. Párizsba utazik a magyar békeküldöttség. 01. 15. Clemenceau közli a Magyarországgal kötendő béke feltételeit. 01.16. Párizsban Apponyi népszavazást kér. 01.20. A békeküldöttség visszatér Budapestre. 03. 30. A román csapatok kivonulnak a Tiszántúlról. 06.04. A magyar küldöttség aláírja a trianoni békeszerződést, (forrás: mult-kor.hu) MEGKÉRDEZTÜK Megfelelő teret kap a Trianon-kérdés a szlovákiai magyar oktatásban? Simon Attila, a Történelem- tanárok Társulásának elnöke Sajnos megfelelő tankönyvek hiányában - márpedig a XX. századi történelem oktatására középiskoláinkban nincsenek megfelelő tankönyvek - óriási eltérések lehetnek abban, hogy mit tanítanak Trianonról az egyes iskolákban. A felelősség súlya a pedagógusok vállán nyugszik. Vannak olyanok, akik a téma súlyának megfelelő módon oktatják, de nyilván vannak olyan kollégák is, akik - mivel ez sokak számára még mindig kényes kérdés - kevesebbet foglalkoznak vele. A történelemtanárokat kellőképpen felkészíti a felsőoktatási rendszer ennek a kényes témának az oktatására? A tanárképzés eddig Nyitrán és Pozsonyban összpontosult. Nyitrán és Pozsonyban is egyformán szlovák történelmi nézőpont alapján oktatják a tanárjelölteket. Nyilvánvaló, hogy ez nem szerencsés dolog egy olyan pedagógus számára, aki magyar iskolában kíván tanítani. Persze, a magyar tanárok többsége utánajár a dolgoknak, de a tanárképzés hiányosságait ez nem feledtetheti. Csak remélni tudom, a Selye Egyetemen induló történelemtanár-képzés meg fogja oldani ezt a problémát. A szlovák közoktatási intézményekben hogy tekintenek erre a periódusra? A szlovák felfogás abból indul ki, hogy Trianon jóvátétel a történelmi Magyarországon korábban elszenvedett vélt vagy valós sérelmeikért, s így közvetlen kapcsolatot látnak Trianon és a dualizmus korának érzéketlen nemzetiségi politikája között. Éppen ezért úgy gondolják, Trianonban teljes mértékben jogos döntések születtek, s a jelenleginél igazságosabb etnikai határokat nem is lehetett volna húzni. Ez azonban nem igaz. Ha megvizsgáljuk a korabeli etnikai térképeket, akkor láthatjuk, hogy a Felvidéken nagyon éles volt az etnikai határ, mely nem esett egybe a jelenlegi politikai határokkal. De hát Trianonban nem etnikai, hanem stratégiai és gazdasági elvek mentén döntöttek. Gyakorló pedagógusként milyennek látja a tanulók viszonyát ehhez a témához? A diákokat természetesen érdekli a téma, ahogy minden téma, mely érdekesen van tálalva. A diákoknak van is véleményük, nagyon gyakran azt tapasztalom, hogy kiforrott véleménnyel érkeznek a Trianont tárgyaló órákra. Ma már olyan sok helyről juthattak információkhoz Trianonnal kapcsolatban, hogy általában mindegyikük rendelkezik valamiféle viszonyulással. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a szlovákok és a magyarok körében egyaránt sok tévhit él Trianonnal kapcsolatban. Ezek egy részét is vissza lehet hallani a diákoktól. Lehet ehhez a témához érzelemmentesen viszonyulni az oktatás során? Az érzelmek természetes velejárói életünknek. S mivel a trianoni döntés a mai napig meghatározza életünket, nem is szemlélhetjük azt érzelmek nélkül. Nem az a baj tehát, ha érzelmek munkálnak bennünk Trianon kapcsán, hanem az, ha ezek az érzelmek fölülírják a tényeket és a realitásérzékünket. Trianonra mindig emlékeznünk kell, el kell mondani az utánunk következő generációknak, hogy mi és miért történt ott, de ennyi. Mai életünk középpontjába más értékeket és célokat kell állítanunk, (koc) A magyarokról kialakított hamis kép is hozzájárult a túlzó területi követelésekhez Nem az etnikai határok döntöttek ÜJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha meg akarjuk érteni a trianoni békeszerződést, vissza kell mennünk az időben, legalább a XIX. század utolsó harmadáig, mikor a szabadságharcot lezáró időszakot és a kiegyezést követően megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia - állítja Fehér Csaba történész, a komáromi Duna Mente és Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója. „A Kárpát-medencének ez a része már évszázadok óta sok- nemzetiségű birodalom volt, nemcsak az osztrák, hanem a magyar területek is - mondta érdeklődésünkre Fehér, majd hozzátette - ennek gyökerei akár a tatárjárásig is visszavezethetők. Ezt, illetve a török hódoltságot követően nagyarányú szláv betelepítés történt erre a területre. A szláv népekre nagy hatással voltak a cári Oroszország által támogatott pánszláv eszmék, melyek szétzilálták a birodalom egységét. Ebben a cseheknek nagy szerepük volt. Mindegyik nemzetnek, az erdélyi románoknak, a délvidéki szerbeknek, horvátoknak megvolt az anyaországuk, kivéve a cseheket és a szlovákokat. Talán ezért is születhetett meg a csehszlovákizmus eszméje, mely hangoztatta, hogy a csehek és a szlovákok voltaképpen egy nép.” Ez az eszme nagyon komoly támogatást kapott, mivel rengeteg cseh nemzetiségű tanító működött az egykori Észak-Magyarország, a mai Szlovákia területén. Fehér szerint „a háborúban a szövetségi rendszerek kialakulása, átállások, hitszegések - például Románia esetében - vezettek oda, hogy a területi igények egyre fokozódtak, s ezeknek eleget is tettek az antanthatalmak. Romániának az átállásért odaígérték Erdélyt és Bukovinát, a Monarchia szétverésében elévülhetetlen érdemeket szerző Benešnek és Masaryknak a Felvidéket, a megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak pedig a Délvidéket. A híres wilsoni pontokat - főleg azok önrendelkezésre vonatkozó részét - a magyart kivéve minden más nemzetiséggel szemben betartották. A nemzetiségek által a magyarokról kialakított hamis kép is hozzájárult ahhoz, hogy a nyugat teljesítse túlzó területi követeléseiket, így történhetett meg, hogy 3,3-3,4 millió magyart szakítottak el az anyaországtól azzal, hogy nem az etnikai határokat, hanem különféle mondvacsinált stratégiai szempontokat vették figyelembe.” A Felvidék esetében ez egymillió-hetvenezer embert jelent, akiknek jó része egy tömbben élt. így lett az Ipoly- ból és a Ronyva-patakból hajózható határfolyó. Persze a magyar külpolitika is ludas a dologban, mivel tudtak arról, hogy milyen képet festenek Magyarországról külföldön a nemzetiségek, de nem tettek ellene semmit. Ezek így együtt vezettek ahhoz, ami Trianonban történt. Apponyi, Teleki és Bethlen személyében valóban szakmai küldöttség utazott ki tárgyalni, de teljesen felesleges volt missziójuk, ugyanis már 1917-ben eldöntött tény volt, hogy Magyarországot feldarabolják - mondta Fehér Csaba. A történész szerint azért, hogy Magyarországon a világháború után győzött a proletárforradalom, Európa a felelős. „A diktatúrák általában a zűrzavarban és a káoszban születtek. Károlyi Mihályt azért lehet nemzet- és hazaárulónak nevezni, mert kikiáltotta a köztársaságot, majd egész egyszerűen átadta a hatalmat a kommunistáknak, Kun Bé- láéknak.” „A magyar nemzet életében nem volt ilyen nagy trauma. A legtöbb történelmi sorscsapás után talpra tudott állni a nemzet, mivel azok nem szakították szét ilyen formában az országot, nem rendelték a magyarságot így idegen uralom alá” - vélekedik a történész. Szerinte a trianoni traumát úgy lehet orvosolni, ha az autonómiaformákat biztosítanak a magyarság számára. (kcr) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HOLNAPTÓL LEHŰLÉS, 25-29 FOK A Nap kel 04.56-kor - nyugszik 20.45-kor A Hold kel 03.14-kor - nyugszik 18.32-kor A Duna vízállása - Pozsony: 355, apad; Medve: 370, apad; Komárom: 340, apad; Párkány: 270, apad. ELŐREJELZÉS Ma napos időre számíthatunk, délután a nyugat- és közép-szlovákiai térségben fokozatosan megnövekszik a felhőzet. Több helyen zápor, zivatar kialakulása valószínűsíthető. A legmagasabb nappali hőmérséklet 25 és 29 fok között váltakozhat. Holnap egy hidegfront éri el a térséget nyugati irányból, a hőmérséklet 19-23 fokra csökken. Állandósul a mérsékelt erejű, nyugatról fújó szél. A következő napokban tovább folytatódik a lehűlés. ORVOSMETEOROLÓGIA Az ország keleti részén nem lesz érezhető az átvonuló hideg; front hatása, az időjárás továbbra is jótékony hatással lesz a szervezetre. A nyugati országrészben leginkább a reumatikus jellegű betegségekkel küszködök problémái sokasodnak meg, fokozottabb megterhelésnek lesz kitéve a szív és az érrendszer. Az időjárásra érzékenyek fejfájással, az ízületi valamint a fantomfájdalmak kiújulá- sával is számolhatnak.
