Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-29 / 150. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 29. Szülőföldünk 31 Nem az a cél, hogy valakinek a magánéletét figyeljék, csupán a közterületeken történő eseményeket rögzítik Biztonsági kamerák Vágsellyén Vágsellye. Ha minden a tervek szerint halad, au­gusztus végétől utcai térfi­gyelő biztonsági kamerá­kat helyeznek üzembe a városban. GAÁL LÁSZLÓ Peter Krokavec, a városi rendőr­ség parancsnoka elmondta, Vág­sellyén évek óta téma a kamerák felszerelése, de most a megvalósí­tás kérdése is napirendre került. Az illetékesek a napokban értékelték a város által kiírt pályázatot, és kivá­lasztották a kamerákat üzemeltetni hivatott céget. Nyolc ipari kameráról van szó, amelyeket a város különböző pont­jain helyeznek el. Négy forgó ka­mera lesz a Fő utcán, ahol a legna­gyobb a forgalom. Egy kamera a Pázmány Péter utca és a SNP utca kereszteződésében, és kettő kerül Vágvecse városrészbe (a Hollý utca és a Svoboda tábornok utca keresz­teződésébe, valamint a Lúčna utcá­ba). „A biztonsági kamerák felállí­tásának nem az a célja, hogy vala­kinek a magánéletét figyeljük, csu­pán a közterületeken történő ese­ményeket rögzítjük. Éppen ezért a kameráknak lesz úgynevezett ma­gánzónája, vagyis ha például for­dulás közben valakinek a lakásab­lakára vagy az erkélyére irányul, árnyékolt felvétel készül” - mondta Krokavec. A célja a közterületeken elköve­tett bűncselekmények megelőzése, és a parancsnok szerint erre már az is nagy esélyt ad, hogy az emberek tudatában lesznek: figyelik őket. A felvételeket a városi rendőrség épü­letében elhelyezett monitorköz­pontban fogják figyelni, tehát ha kell, időben közbe tudnak lépni a járőrök. Természetesen a rögzített képanyag az események utólagos értékelésére is lehetőséget nyújt. A rendszerre a város költségveté­séből 1,5 millió koronát különítet­tek el, és a bűnmegelőzéssel foglal­kozó kormánytanács az idei évre 200 ezer koronát szavazott meg a vágsellyei projekt támogatására. A kamerák elhelyezésénél figyelem­be vették, hol a legnagyobb a lakos­ság koncentrációja, valamint azt, hogy az útkereszteződésben elhe­lyezett kamerák a lehető legna­gyobb területet „befogják”. Ha a helyzet úgy kívánná, egyes kame­rákat más utcákra helyeznek át. Peter Krokavec szerint már az csökkentheti a bűnesetek számát, hogy az emberek tudni fogják, kamera figyeli őket az utcán (Szőcs Hajnalka felvétele) Az Orange mobilszolgáltató pályázatán nyert pénzből sóbarlang kialakítását tervezik a nyárasdi óvodában Somadrin - üzlet vagy gyógyászat? JÓZAN MÓNIKA Nyárasd. Negyvenhatezer ko­ronát nyert a dunaszerdahelyi já­rásbeli község egy sóbarlang kiala­kítására az Orange Konto Esély az ön régiójának pályázati kiírásán. A Somogyi István képzőművész és feltaláló nevéhez fűződő magyar találmány alapján a helyi óvoda égjük termében alakítanák ki a Somadrin sóoldatot párologtató helyiséget. Egyes allergológus- immunológus szakorvosok szerint a sószobák alkalmasak lehetnek az alsó és felső légúti megbetege­dések alternatív kezelésére, a szlo­vák közegészségügyi hivatal sze­rint a párologtatók nem ártalma­sak az egészségre, de gyógyhatá­súk sincs. Gutái Darina, a hetvenhét gyer­meket foglalkoztató magyar tan­nyelvű óvoda igazgatónője két ok­ból tartja fontosnak a sóbarlang ki­alakítását. Egyrészt a gyermekek közül sokan allergiásak, másfelől az oktatási intézmények közti kon­kurenciaharc is megköveteli újdon­ságok bevezetését. Szlovákiában már több helyen létrehoztak sótéglákból és nagy pá­rologtató edényekből álló mester­séges sóbarlangot. Nyárasdon a nyári szünidő alatt szeretnék kiala­kítani a szobát az óvoda egyik ter­mében. A pályázat előtt szakorvosi véleményt is kértek, Svetozár Angst dunaszerdahelyi allergoló- gus ajánlotta a barlang rendszeres látogatását. „Csak a természetes mélybar­langok lehetnek gyógyhatásúak. A mesterségesen kialakított szobák­ból hiányzik a nyomás és a megfe­lelő klíma, ezért azok létesítésé­nek pusztán üzleti szerepe van - nyilatkozta lapunknak Misányik Tibor higiénikus. - A nyárasdi óvodában nem indokolt sóbarlang kialakítása, mert csak egészséges gyermekek járnak oda, nem felel meg a működési rendnek, és meg­változtatja a gyermekek napirend­jét is. Nem relaxálásra, hanem mozgásra van szüksége az óvodás korosztálynak.” A dunaszerdahe­lyi közegészségügyi hivatalhoz még nem nyújtott be kérvényt a nevelési intézmény. A nyárasdi óvodások egy csoportja (A szerző felvétele) Nagymagyaron és Szentmihályfán már működnek, Nyárasdon és Dunaszerdahelyen folyik a pályáztatás Közösségi szociális munkások alkalmazása JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Július 1-jétől közösségi szociális munkásokat és asszisztenseket fog alkalmazni Nyárasd és Dunaszerdahely önkor­mányzata a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal jóvoltából. Nagymagyaron és Szentmihályfán már áprilistól működik a program, melynek célja a munkaerő-piaci és társadalmi integráció. „A három évig tartó programban a községek csak álláskeresőket alkalmaznak. A bérüket mi finanszírozzuk, a tele­pülések 3-6 százalékkal, általában helyiségek, az iroda fenntartási költségeinek fedezésével járulnak hozzá a remélt szociális felemelke­déshez” - nyilatkozta Hanuliak Il­dikó, a Dunaszerdahelyi Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal foglalkoztatási szolgáltatá­sok főosztályának igazgatója. A rá­szorulók célcsoportjának nagysá­gától függően egy-két érettségizett szociális munkást, és két-négy asz- szisztenst alkalmazhatnak az ön­kormányzatok. Nagymagyaron a lakosság kétharmada roma, így két szociális munkás és négy asszisz­tens foglalkozik az ügyfelekkel. Fő­ként a rendtartást, a községi mun­kákat és a fiatalok szabadidős tevé­kenységét szervezik. Matiaško László polgármester értékelése sze­rint sok segítséget jelent az új mun­kaerő, és mivel saját közösségükből valók az asszisztensek, remek köz­vetítőként működnek. A község óvodájában évek óta foglalkoztat­nak roma asszisztenst, és ösztönző pótlékért is 140 embert alkalmaz­nak, ami meglátszik a rendezett fa­luképen is. Nyárasdon e héten tar­tották a jelentkezők első meghall­gatását. Mivel kevesen jelentkeztek és nem mindenki felelt meg a felté­teleknek (tartós munkanélkülinek kell lennie és érettségizettnek), újabb meghallgatások lesznek. A cél olyanokat találni, akik segítsé­get nyújthatnak a szociális ügyek intézésében, és tanácsadást is foly­tatnának a nem roma hátrányos helyzetű lakosság körében is. Magyarországi és szlovákiai környezetvédők az Ipolyt tisztítják a folyó alsó szakaszán. Beszámolónkat regionális mellékletünk jövő heti számában olvashatják. Negyedszer rendeztek gulyásfőzőversenyt Vízkeleten Ezúttal is közönségsiker ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Vízkelet. A Galánta melletti községben a helyi önkormányzat és a sportegyesület immár negyed­szer rendezte meg a gulyásfőző­versenyt. Ezúttal tizenegyen pró­báltak szerencsét, nemcsak Vízke­letről, hanem Kosútról, Hidas­kürtről és Nagymácsédról is érkez­tek „mesterszakácsok”, akiket né­pes csapat buzdított. Mindenki sa­ját alapanyagból főzött, majd négyórányi kevergetés és ízlelge­tés után a zsűri is megkóstolta a fi­nomságokat. Az ízbírók (Pomothy László gazdasági és Berényi József külügyi államtitkár, valamint Ha- lag György polgármester és Bodri János alpolgármester) igencsak nehéz helyzetben voltak, amit az is bizonyít, hogy több mint egy órán át eszegettek, tanakodtak, kik is kerüljenek a dobogós he­lyekre. Végül hazai sikernek tapsolha­tott a mintegy 500 jelenlévő: Ha­lász Bertalan bikamiriggyel ízesí­tett babgulyása kapta a legtöbb pontot (87). A második helyen a vízkeleti labdarúgó-szakosztály el­nöke, Mészáros Tibor végzett (78), marhagulyása olyannyira ízlett a családtagoknak, barátoknak, hogy a mesterszakácsnak nem is jutott belőle! A kosúti Tóth Gyula köröm- pörköltje kapta a harmadik legtöbb szavazatot (72). Nem kis meglepe­tésre Gál Richárd és a vízkeleti ifjú­sági futballcsapat végzett az előke­lő negyedik helyen, a fiatal sporto­lók marhagulyása is nagyon ízlett a jelenlévőknek. A nagy közönségsi­kerrel végződött gulyásversenyt követően hajnalig tartott a diszkó a vízkeleti focipályán, (zsi) Szakmát adnak a csökkent képességűeknek is Speciális oktatás alap- és középfokon Ekecsen JÓZAN MÓNIKA Ekecs. Június 16-tól Magyar Tannyelvű Egyesített Speciális Isko­la néven működik a csallóközi régió egyetlen, csökkent képességű gyer­mekeket befogadó alap- és szakkö­zépiskolája. Az értelmi fogyatékkal élő és halmozottan sérült diákokat is oktató intézménynek Hecht An­na, a Nagyszombati Kerületi Tan­ügyi Hivatal elöljárója adta át a hi­vatalos okiratot, amellyel össze­vonták a két intézményt. Az iskolát alapfokon 84, középis­kolásként pedig 21 diák látogatja. Bentlakásos és bejáró gyermekek is vannak közöttük, 29 pedagógus foglalkozik velük. Tomáš Erzsébet igazgatónő elmondása szerint hi­ány mutatkozik szakképzett gyógy­pedagógusokból, az alkalmazottak közül jelenleg tízen vesznek részt átképzésen. Iskolájukban sikerél­ménye lehet minden diáknak, aki az alapiskolák követelményeit ne­hezen vagy egyáltalán nem tudná teljesítem. Az oktatói-nevelői mun­kában maximálisan az egyéni bá­násmód érvényesül, kis csoportok­kal dolgoznak. „Már most túljelent­kezés van a szakközépiskolai osz­tályba. A varró szak mellett jövőre szeretnénk amolyan fiúsabb szak­mával is bővíteni a középiskolát. Készülünk az épületek felújítására is” - mondta lapunknak Tomáš Er­zsébet. Az iskola diákjai és tanárai június 16-án ünnepi műsort készí­tettek az egyesítés tiszteletére, és az ünnepségen részt vett Szigeti László oktatási államtitkár is. Hecht Anna a kerületi és helyi önkormányzat együttműködésé­nek fontosságáról szólt az egyesítési ünnepségen. Mellette Tomáš Erzsébet iskolaigazgató és Szigeti László oktatási államtitkár. (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom