Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-28 / 149. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 28. RÖVIDEN Vizsgálódik a Bundeswehr Berlin. Bizottságot küldött tegnap a Bundeswehr Afganisztánba, hogy kivizsgálja azt a robbanást, amelyben életét vesztette két német katona. A német hadsereg potsdami bevetési központjában továbbra sem zárják ki annak a lehetőségét, hogy merénylet okozta a Tahár tartományban lőszerrakodás közben bekövetkezett szombati detonációt, amelyben szörnyethalt legkevesebb öt afgán segítő is. Az ISAF kötelékében kétezer német katona szolgál. Eddig 18 német katona esett el Afganisztánban. (MTI) Sokáig bírják a felkelők Washington. Az amerikai védelmi miniszter azt mondta vasárnap, hogy az iraki felkelők még akár 12 évig is harcolhatnak az iraki kormány ellen. Donald Rumsfeld a Fox televízióban olyan kérdésekre válaszolt, amelyek főként az iraki háborúra, a növekvő amerikai veszteségekre, az iraki lázadók folytatódó támadásaira és a háború értelmére vonatkoztak. „Ez a felkelés még több évig eltarthat, a lázadók 5, 6, 8, 10-12 évig folytathatják a harcot” - fogalmazott. Az AP- Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak több mint fele már hibának tartja a háborút. „A külföldi csapatok nem fogják leverni a felkelést. Olyan környezetet fogunk teremteni, hogy az iraki nép és az iraki biztonsági erők győzni tudjanak a felkelőkkel szemben” - mondta a miniszter. (MTI) Rumsfeld az amerikai kormány egyik legnépszerűtlenebb tagja (Reuters) Félezer terrorszervezet Moszkva. A világban 500 terrorista és szélsőséges szervezet létezik. Ez egy moszkvai nemzetközi konferencián hangzott el. Nyikolaj Ov- csinnyikov, az orosz belügy szervezett bűnözéssel foglalkozó főosztályának vezetője közölte: a terrorista csoportok az elmúlt évtizedben mintegy hatezer terrorcselekményt követtek el, amelyek következtében 25 ezer ember meghalt vagy megsebesült. Különösen aggasztó az a körülmény, hogy a terrorcselekmények célpontjaivá iskolák, bevásárlóközpontok, pályaudvarok, repülőterek, a közlekedési infrastruktúra, valamint a különböző tömegrendezvények színhelyei váltak. További veszélyt jelenthet az, ha a terroristáknak sikerül tömegpusztító fegyvert szerezniük. (MTI) Az uniós feltételek teljesítéséhez gyors kormányalakításra van szükség Ajánlat a legyőzöttnek Szófia. Hármas koalícióra tettek javaslatot a távozó jobbközép kormánypárt és a török kisebbség pártjának a szombati parlamenti választáson legjobb eredményt elért szocialisták. „A fő cél a stabil kormány létrehozása - közölte Rumen Ovcsarov, a Bolgár Szocialista Párt alelnöke. A nem hivatalos tárgyalások már meg is kezdődtek a parlamenti többség megteremtéséről. A választásokon a volt kommunista párt helyébe lépett szocialisták 31 százalékot kaptak, és ezzel 82 helyet szereztek a 240 fős parlamentben. A jobbközép Nemzeti Mozgalom (Szimeon Szaksz- koburggotszki miniszterelnök pártja) 19,88 százalékkal és 53 képviselővel a második helyen végzett, a harmadik pedig a török kisebbség jogvédő pártja, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért lett (12,68 százalék, 34 képviselő). A szocialisták szerint a miniszterelnöki poszt őket illeti meg, de hajlandóak tárgyalni róla. (MTI) Szergej Sztanisev szocialista pártelnök lehet az új kormányfő (Reuters-felvétel) Az európaiak már júliusban egy átfogó javaslatcsomagot terjesztenek Teherán elé Iránra figyel a világ Washington/Brüsszel/ Berlin. A világpolitika vezető témája volt tegnap az iráni elnökválasztás váratlan eredménye. Az EU kivárásra játszik az új iráni elnök kapcsán. Gerhard Schröder is erről tárgyalt tegnap Washingtonban Bush elnökkel. ÖSSZEFOGLALÓ Schröder kancellár amerikai látogatása a német választási előkészületek miatt a tervezettnél rövi- debb lett. Ugyanis tegnap nyújtotta be Schröder a bundestagbeli bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatát. Ezzel hozzáfogott azon tervének megvalósításához, hogy előrehozott választásokon próbál támogatást szerezni a szodáldemokra- ta-zöld koalíciós kormány megszorító jellegű reformjaihoz. A bizalmi szavazásra július 1-jén, pénteken kerítenének sort. A kancellár, aki helyi idő szerint vasárnap este érkezett Washingtonba, azt mondta, továbbra is bízik az iráni atomprogram körüli konfliktus békés megoldásának lehetőségében. Úgy vélekedett, az őskonzervatívnak tekintett Mah- múd Ahmadinedzsád győzelme az iráni elnökválasztásokon mit sem változtat azon a német állásponton, hogy az iráni atomprogrammal kapcsolatos vitára békés megoldást kell találni. „Döntő jelentősége van annak, hogy Németország, Franciaország és Nagy-Bri- tannia, amelyek a viszály elsimításán fáradoznak, a lehető leggyorsabban offenzív tárgyalási ajánlatot tegyenek a teheráni vezetésnek. Viszonzásképpen ellenőrizhető biztosítékokat várnak Irántól arra nézve, hogy a közép-ázsiai ország nem épít atomfegyvert. A nukleáris energia békés felhasználásának jogát senki sem akarja elvitatni Teherántól” - hangsúlyozta a kancellár, aki óvott attól, hogy a Nyugat már most esetleges szankciókat vegyen fontolóra Iránnal szemben. Utalva az emelkedő olajárakra azt mondta, az ilyen büntetőintézkedések más országokat sokkal inkább sújtanának, mint Iránt magát. Tegnap a francia diplomácia vezetője is a tárgyalások folytatására szólította fel Teheránt. Tony Blair brit miniszterelnök kijelentette: London elválja, hogy Teherán teljesítse kötelezettségeit atompolitikáját illetően. Hozzáfűzte: a nemzetközi közösség ezen a téren nem lesz engedékeny az új iráni elnökkel szemben. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője egyelőre nem látja okát, hogy az európaiak változtassanak Iránnal kapcsolatos politikájukon Mahmúd Ahmadinezsád megválasztása után. Ugyanakkor az EU-bizottság külügyi szóvivője hétfőn sürgette a teheráni vezetést: vizsgálja ki a választási szabálytalanságokról szóló híreket. Solana tegnap úgy nyilatkozott, egyelőre várakozó állásponton van, s megvárja, mit tesz az új államfő. Mint hozzátette, az iráni féllel folytatott legutóbbi tárgyalási fordulón, május végén arról állapodtak meg, az európaiak egy átfogó javaslatcsomagot terjesztenek elő júliusban arról, milyen lehetőségeket lámák nem pusztán az iráni atomprogram ügyében kirobbant vita megoldására, de más vitás kérdések (emberi jogok, gazdasági kapcsolatok) rendezésére is. Az USA 238-as plutónium előállítására készül Új botrány Amerikában MTI-JELENTÉS New York. A hidegháború lezárása óta először ismét 238-as izotópszámú plutónium előállítására készül az Egyesült Államok. Erről tegnap számolt be a The New York Times. A lap megszólaltatta a program vezetőit is, akik elmondták, a plutóniumot szinte teljes egészében titkos célokra használják majd fel. Részleteket nem közöltek, de a lap tudni véli, hogy a veszélyes anyaggal hírszerzési berendezéseket erősítenek majd. Timothy Frazier, az energiaügyi minisztérium rádioizotop részlegének vezetője nemrégiben cáfolta, hogy olyan katonai jellegű műveletet terveznének, amelybe nukleáris fegyvereket, műholdakat, illetve a világűrbe telepített fegyvereket vonnának be. Az illetékes hangoztatta: kizárólag védelmi célokra kívánják felhasználni a plutóniumot. A The New York Times úgy tudja, Idaho szövetségi államban harminc év alatt 1,5 milliárd dollár értékben 150 kilogramm 238-as plutóniumot állítanak elő, amely több százszor radioaktívabb, mint a 239-es, amelyet atomfegyverek gyártására alkalmaznak. Az orvosok felhívják a figyelmet arra, már egy csepp belélegzése is komoly rákveszélyt okozhat. Az amerikai környezetvédők valószínűleg hevesen tiltakozni fognak a tervek kivitelezése ellen. A 238-as plutónium értéke: olyan hőfokot tud generálni, amelyet elektromos árammá lehet átalakítani. Az USA a nyolcvanas években állt le a 238-as izotópszámú plutónium gyártásával. Azóta Oroszországtól szerezte be ezt a veszélyes anyagot, de Washington egy Moszkvával kötött szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy katonai célokra nem használja fel a behozott anyagot. Washington nem reagál az olasz vádakra Európai körözést adtak ki MTI-HÍR Róma. Immár egész Európában köröztetik azt a 13 CIA-ügynököt, akik ellen olasz ügyészek letartóz- tatási parancsot adtak ki a terrorkapcsolatokkal gyanúsított Abu Omar imám elrablása ügyében. Ezt tegnap jelentette a Corriere della Sera, amely már hónapok óta magánnyomozást is folytat az ügyben. A CIA13 titkos ügynöke, semmibe véve az olasz szuverenitást, még 2003 februárjában rabolta el Milánóból az egyiptomi férfit, akit az avianói amerikai légi bázisról Kairóba szállítottak, és ott hónapokon át kínoztak. A milánói lap tegnap azt is megszellőztette, a CIAügynökök a római amerikai nagy- követség telefonjait is használták, amiből nagyobb diplomáciai botrány is lehet. Az olasz titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság (COPACO) vezetője, Enzo Bianco hangsúlyozta: a törvényhozás szándékában áll az amerikai jogsértő akció kivizsgálása, s egyben elválja, hogy a Berlusconi- kormány magyarázatot kérjen a közeli barátnak és szövetségesnek tekintett USA-tól a milánói emberrablás minden részletére vonatkozóan. Bianco ugyanakkor sajnálattal állapította meg: amerikai részről egyelőre semmi jele az együttműködési készségnek. Vük Draskovics rendezési elképzelései Koszovó mint Bosznia? MTI-HÍR Belgrád. Vük Draskovics szer- bia-montenegrói külügyminiszter figyelmeztetett: Koszovó függetlensége automatikusan a boszniai Szerb Köztársaság (RS) függetlenségét jelentené ugyanolyan elvek szerint. Draskovics a Blicnek azt mondta, a külföldi vezetőkkel való tárgyalásokon mindig szorgalmazza az egyforma mércék alkalmazását, és hangsúlyozza, hogy a koszovói rendezés Szerbia keretein belül Boszniát is megszilárdítaná. „Amit az albánok megkapnak Koszovóban, azt a szer- beknek meg kell kapniuk a boszniai Szerb Köztársaságban” - szögezte le Draskovic, mielőtt kétnapos útra indult Koszovóba. Megismételte: Koszovónak Dél-Tirol „megvalósult”, és a volt Krajinai Szerb Köztársaság (RSK) „nem megvalósult” jogállásához hasonló státust kell kapnia. PORTRÉ A kisemberek hisznek neki MTI-JELENTÉS Teherán. Nyugati elemzők az Iráni Iszlám Köztársaság vezetőségének ultrakonzervatív keményvonalasai közé sorolják a megválasztott (még be nem iktatott) iráni elnököt. Mahmúd Ahmadinedzsád sohasem csinált titkot iszlámista meggyőződéséből, mindig is síkra- száílt az 1979-es iszlám forradalom eszméiért, noha szinte az egyetlen az ország főbb vezetői közül, aki nem visel és soha nem is viselt vallási tisztséget, címet. Elnök- választási kampányában új iszlám forradalmat szorgalmazott, amely jólétet teremt a szegények, a mezítlábasok számára. Mindig is elutasította elődjének, Mohammed Hataminak azokat a kísérleteit, amelyeket politikai reformok bevezetésére és a Nyugathoz való közeledésre tett. Ahmadinedzsád 2003 óta volt Teherán polgármestere. A milliós metropolis közigazgatásának élén sokat adott arra, hogy a néphez közel állóként tüntesse fel magát, hogy a kisemberek hősévé váljék. Magas beosztása ellenére a főváros egyik szegényes munkásnegyedében lakik. Szerény életvitelével nagy népszerűségre tett szert, és hitelessé tette személyét a szegény rétegek szemében. Nőttön-nő népszerűsége attól is, hogy rendre kijár a munkások és a munkanélküliek közé, s közvetlen hangon megbeszéli velük ügyes-bajos dolgaikat, anyagi nehézségeiket. Külpolitikai tapasztalata gyakorlatilag nincs. Egyetlen külpolitikai szereplése, amely nemzetközileg valamelyest ismertté tette nevét, Klaus Wowereit berlini kormányzó polgár- mesterrel folytatott heves vitája volt 2004 tavaszán. Tiltakozott, amikor a német főváros vezetősége emléktáblát akart elhelyezni a berlini Mykonos étterem előtt, ott meggyilkolt iráni kurd ellenzékiek emlékére. (Berlin az iráni titkos- szolgálatot gyanúsította a bűntettel.) Ahmadinedzsád kilátásba helyezte, hogy akkor ő olyan táblát helyeztet el Teheránban, amely felsorolja, milyen vegyi fegyvereket szállított Németország Szaddám Húszéin iraki diktátor rezsimjének. Ahmadinedzsád 1956. október 28-án született a közép-iráni Garmszárban. Teheránban szerzett építőmérnöki diplomát. (Jelenleg professzori állása van az egyik műszaki egyetemen.) A sah (Reuters-felvétel) uralma idején részt vett a rendszer iszlám ellenzékének tevékenységében. Az Irak elleni háború (1980-1988) alatt az iszlám köztársaság fegyveres elitalakulatának, a Forradalmi Gárdának a tagja volt. Egy ideig Ardabil tartomány kormányzója is volt. Blair beismerése Tárgyalás a felkelőkkel London. A brit kormányfő tegnap elismerte: brit, amerikai és iraki illetékesek tárgyalnak az Irakban dúló erőszakért felelős csoportokkal, hogy bevonják őket a politikai folyamatba. Megjegyezte ugyanakkor, London terrorizmussal kapcsolatos álláspontja jottányit sem változott, s nem tárgyalnak olyan keményvonalasokkal, mint amilyen az al-Kaidának felesküdött jordáni- ai származású terrorista, Abu Muszab az-Zarkávi. Tony Blair nyilatkozata egy nappal azután hangzott el, hogy az amerikai és iraki kormányzat tisztviselői közölték, tárgyalásban állnak törzsi vezetőkkel, papi személyekkel és az iraki szunnita ellenállással kapcsolatba hozható csoportokkal az erőszak megfékezése érdekében. (MTI)
