Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-27 / 148. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 27. Kitekintő - hirdetés 11 ét pi gyors profi hitelek iparosoknak és kisvállalkozóknak Az első milliárd pillanatok alatt elfogyott. A gyors profi hitel lehetőségével nem egész 2 hónap alatt 3800 iparos és kisvállalkozó élt. És Ön? bürokratikus formaságok nélkül - elég az egy evre szóló adóigazolás és adóbevallás várakozás nélkül a kölcsönt már másnap jóváhagyjuk « bebiztosítás nélkül - elég, ha biankóváltóval kezeskedik A VÚB Bank minden kirendeltségén. • m és máris van rá pénze. m «p m 4P & « .. * » » • 0i m m. & ^ * • VÚB, a Gruppo Banta Intesa csoport tagja WWW.VUb.sk • KONTAKT 0850 123 000 megtisztítottuk a hitelhez vezető útját BP-5-12832 Clémentine Delait büszke volt sűrű arcszőrzetére A szakállas nő nemrég előkerült emlékiratai MTI-INFORMÁCIÓ Nancy. „Csodálatos, göndör, tömött szakállam volt, amely kettős redőben hullott alá” - írta nemrég előkerült emlékirataiban Clémentine Delait, az 1865-ben Kelet-Franciaországban született híres szakállas nő. Egy Roland Marchal nevű 79 éves gyűjtő bukkant rá egy vidéki padláson, és rögtön megvásárolta az iskolafüzetbe lila tintával rótt feljegyzéseket, amelyeket látványos felvételek és korabeli cikk-kivágások egészítettek ki. „Hogy miként eredt meg a szakállam, már nem tudom, de arra emlékszem, hogy 18 éves koromban felső ajkam fölött már sokat ígérő pihe serkedezett, amely kellemesen kiemelte barna arcszínemet” - mondta el íródeákjának Clémentine a maga szókimondó stílusában, aki 1939-ben halt meg, és hála dús szakállának, regionális, sőt mzetközi nevezetességgé vált. Ahogy szokásos volt akkortájt azoknál, akik nehezen írtak, Clémentine a múlt század harmincas éveiben egy helyi krónikást kért fel arra, hogy vesse papírra emlékeit. A hölgy kezdetben pékséget és kávézót nyitott Thaon-les- Vosges helységben, és naponta szorgalmasan borotválkozott egészen addig, amíg - egy vevővel kötött fogadás kapcsán - meg nem növesztette állszőrzetét. „A siker Delait naplója (Archívum) nem váratott magára... A férfiak bolondultak értem” - jegyezte meg visszaemlékezéseiben az asszony, aki jó üzleti érzékkel rögtön „A szakállas nő kávézója” névre keresztelte át bisztróját. Noha többször felkérték, hogy lépjen fel a publikum előtt, Clémentine kitért a meghívások elől, hogy beteg férje mellett maradhasson, akivel egy gyereket is örökbe fogadott. Férje haláláig eszébe sem jutott, hogy cirkuszi látványosságként lépjen fel, később aztán engedett a kéréseknek, és négy éven át különböző turnékon vett részt; Épinai városában pl. cirkuszi vadállatok ketrecében készült róla fénykép. „Szerény életem makulátlan volt, minden honfitársam megbecsült” - hangsúlyozta a kemény karakterű asszony, s végezetül azt kérte, sírkövére azt véssék fel: „Itt nyugszik Clémentine Delait, a szakállas nő.” Az ítélet-végrehajtást élőben közvetítette a tévé A szerencsejáték miatt vesszőzték meg őket INDEX.HU Bireuen. Nyilvánosan meg- vesszőztek 15 férfit, akiket szerencsejáték vétkében találtak bűnösnek Indonézia Aceh tartományában. A lázadó többségű tartományban az iszlám jog, a saria 2003-as bevezetése óta ez volt az első ilyen jellegű megtorlás. A büntetést a nyugat-indonéziai tartomány Bireuen városának nagymecseténél hajtották végre a pénteki istentisztelet után. A vesszőzést egy bő tunikába öltözött, maszkot viselő köz- tisztviselő hajtotta végre, gépies mozdulattal ütlegelve nádpálcával az elítéltek hátát. Összesen 26 személyt ítéltek el amiatt, mert szerény összegekért játszott. Az orvosok szerint csupán tizenöten voltak alkalmasak a testi fenyítésre, a többieken akkor hajtják végre az ítéletet, ha jobb lesz az egészségi állapotuk. Az indonéz kormány 2001-ben engedélyezte, hogy Aceh tartományban fokozatosan életbe léptessék a sariát. A szigetállam többi részében nem az iszlám törvénykezés, hanem a holland megszállás idején hozott szigorú törvények érvényesek. A halálra kínzott huszonhárom éves Maricica Irina Cornici apáca egy, az eurointegráció előtt álló nemzet útkeresésének a mártírja - írják a-romániai lapok • Az ördög gyilkolta meg? ® Bukarest. A moldvai kolostorban ördögűzés közben halálra kínzott apáca esete önvizsgálatra készteti-e a román népet, amelyik még nem tudja, hogy csak szeretné, vagy igazán akarja is Európát? - teszi fel a kérdést pénteki vezércikkében a Krónika. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az erdélyi napilap Az útkeresés mártírja című vezércikkében emlékeztet: a Vaslui megyei Ta- nacu lakóinak egy része szerint maga az ördög ölte meg Nlarici- ca Irina Cornici apácát a falu melletti Szentháromság-kolostorban. A kijelentés nem egy, a középkort idéző történelmi regény mondata, hanem a legfrissebb napilapokban olvasható. A fiatal nővér kínok közti halála bulvárcsemegéből nagyon hamar országos üggyé vált: talk- show-k, riportok, publicisztikai anyagok tömkelegé foglalkozik a kolostorfőnök és a négy apáca tettével. Az ügy a hétköznapok legfőbb beszédtémájává vált, háttérbe szorítva egyéb fontos témákat: például a vasutas- sztrájkot és a parlamentben benyújtott ellenzéki bizalmatlan- sági indítványt. A médiában kirajzolódó kép azt mutatja, hogy Románia szinte egy emberként ítéli el a barbárnak tekintett cselekedetet. Ám ez a teljes, valós kép? - teszi fel a szerző kétkedőén a kérdést, megállapítva: Tanacu lakóinak véleménye például egészen más, és abban az országban, ahol a javas- asszonyok igazi médiasztárok, és egyetemet végzett emberek kérik pópájukat, törje meg a rájuk mondott rontás varázsát, képmutatás kijelenteni, hogy Petru Dániel Corogeanu kolostorfőnök (az apáca keresztre feszítését és kínzását kezdeményező pap) elszigetelt elmebeteg. Nem arról van szó inkább, hogy az a réteg, amelyik számára csak egy vélemény létezik - mégpedig a pópáé -, nem jut szerephez a médiában? Vagy ha igen, akkor például a közvélemény-kutatások azon oszlopaiban, amelyek az Európai Unióról semmilyen ismeretekkel nem rendelkezők sajnálatosan nagy számát jelzik - írja a lap. A média által közvetített népharag Románia modernizációjának egyik legnagyobb ellenlábasát, az ortodox egyházat is azonnali és nagyon határozott állás- foglalásra késztette. A pópa és az apácák kiközösítése azonban még mindig nem lebbenti fel a (AP-felvétel) Corogeanu kolostorfőnök és az eltévelyedett apácák a rendőrök gyűrűjében fátylat arról, hogyan, milyen törvények alapján zajlik az élet a gombamód szaporodó kolostorokban, ahonnan sokszor teljes falvak életét irányítják - fejti ki a Krónika cikkírója. Maricica Irina Cornici meghalt, és nagy űrt hagyott maga után: egy kettősségben élő, a Balkánból Európába menekülni próbáló ország útkeresését a jövő és a múlt között. Szenvedése és pusztulása vajon lesz-e annyira katartikus, hogy önvizsgálatra késztessen egy népet, amelyik még nem tudja, hogy valóban az eurointegráció útjára szándékozik-e lépni. (MTI)
