Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-25 / 147. szám, szombat

8 Kultúra Nagyszabású jótékonysági koncert Érsekújvár. Az érsekújvári származású és ott élő operaénekes, Klein Otokár nagyszabású jótékonysági koncertre invitálja a művé­szetszerető közönséget. Ma este 19 órai kezdettel a felújított amfiteát­rumban neves budapesti és pozsonyi művészek lépnek fel: Peter Dvorský, Tokody Ilona, Gregor József, Jolana Fogašová, Adriana Kohútová, Ján Galia, Dušan Jarjabek, Martin Malachovský és termé­szetesen az est házigazdája. Közreműködik a Szlovák Nemzeti Szín­ház szimfonikus zenekara Rastislav Štúr vezényletével, (k) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: A kalóz szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Hipermarket sz. 19 Vízkereszt vagy amit akartok vasárnap 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A három sárkány sz., v. 21 MOZI POZSONY AUPARK - PALACE: Madagaszkár (am.) sz., v. 15,15.40,16.30,17, 17.40,18.30,20.20 Baromi jó 3 (cseh) sz., v. 15.10 Rózsaszín regény (cseh) sz., v. 17.20,19.30, 20.30 Szerelem sokadik látásra (am.) sz., v. 14.20,16.40,19,21.20 Mennyei Királyság (am.) sz., v. 19.40 Ping­vinek vándorlása (am.) sz., v. 16.10,18,19.50,21.40 Galaxis útikala­uz stopposoknak (am.) sz., v. 16.20,18.50,21A tolmács (ang.) sz., v. 16,18.40 Hölgyválasz (am.) sz., v. 15.20,17.50,20 Fűrész (am.) sz., v. 17.30 Szahara (am.) sž., v. 15.30, 18 Star Wars III - A Sititek bosszúja (am.) sz., v. 17.30,20.40 Pata-csata (dél-afr.-am.) sz., v. 16 A randiguru (am.) sz., v. PÓLUS - METROPOLIS: Szerelem sokadik látásra (am.) sz., v. 14.30,16.40,18.50,21 Madagaszkár (am.) sz., v. 14.15,15,15.30,16,16.45,17.15,17.45,18.30,19 Rózsaszín regény (cseh) sz., v. 15.20, 19.35, 21.40 Galaxis útikalauz stopposoknak (am.) sz., v. 15.10,17.20,19.30 Hölgyválasz (am.) sz., v. 17.25,19.50 Szahara (am.) sz., v. 18.40 A tolmács (ang.) sz., v. 16.05,20.15 KASSA DRUŽBA: A kör 2 (am.) sz., v. 18,20.15 CAPITOL: Szerelem soka­dik látásra (am.) sz., v. 16,18,20 ÚSMEV: Madagaszkár (am.) sz., v. 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Mennyei Királyság (am.) sz., v. 21.30 GALÁNTA - VMK: A bukás - Hitler utolsó napjai (ném.) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - AMFITEÁTRUM: Rózsaszín regény (cseh) sz., v. 19 DUNASZERDAHELY - LUX: Az élet egy csoda (jug.-fr.) sz., v. 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Beépített szépség 2. - Csábítunk és vé­dünk (am.) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Mennyei Királyság (am.) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: Beépített szépség 2. - Csábítunk és védünk (am.) sz. 19 Yesmen (am.) v. 16.30,19 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: Hölgyválasz (am.) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: A csajom apja ideges (am.) sz., v. 15.30,17.45, 20 Fehér zaj (kan.-am.) sz., v. 18.15 Galaxis útikalauz stopposoknak (am.-ang.) sz., v. 15.45,18, 20.15 Gorilla bácsi (kan.-am.) sz., v. 15.30 Mada­gaszkár (am.) sz., v. 14,16,18, 20 Mennyei Királyság (am.) sz., v. 16.45, 19.30 Pata-csata (dél-afr.-am.) sz., v. 14.30, 16.30 Sin City (am.) sz., v. 14.45, 17.15, 19.45 Star Wars III. - A Sithek bosszúja (am.) sz., v. 14.30,17.15, 20 Szerelem sokadik látásra (am.) sz., v. 15.17.15.19.30 A tolmács (ang.) sz., v. 17.45, 20.15 A dunaszerdahelyi RAF-II új CD-je Véresen komoly KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA „Adott egy zenekar hibátlan technikai tudással, jó nótákkal. Ke­mények, ugyanakkor dallamosak, zúznak, ahol kell, de nem primití­vek” - írta róluk egyik kritikusuk. „A stílusunkat nehéz meghatározni - mondja a dunaszerdahelyi RAF-II frontembere, Hervay László. - Eb­ben a felállásban (Deák Ferenc, dob; Bartál Gábor, billentyű; Gálffy József, gitár; Farkas Marian, basszusgitár) tavaly szeptember óta játszunk, de a zenekar több mint két évtizedes múltat tud maga mögött.” Most éppen lemezbemu­tatóra készülnek: júliusban keresz­telik új, Véresen komoly című CD- jüket. Többnyire saját szövegírók­kal dolgoznak, de a második CD- lemezükre két fiatal költő, Vankó Attila és Szabó Mátyás is írt szá­mukra dalszöveget. A RAF-II ma Bacsfán játszik az Ocsófeszten, a Bikini előzenekara- ként, július 8-án a Nadfeszten lép fel, az Ossian előtt, július 16-án Nádszegen, a motorostalálkozón zenélnek, július 17-én a nagyme­gyeri rockfesztiválon, augusztus 19-én Kamocsán, augusztus 20-án pedig a dióspatonyi falunapon ta­lálkozhatnak velük a rajongók. A Régizenei Napok holnapi programja Pozsony - Pálffy Palota Caspar Joseph Mertz - Napo­(Zámocká ulica) -18 óra leon Coste - Nicolo Paganini - Luigi Rinaldo Legnani - Mauro Mesterek gitárzenéje a 19. Giuliani században Pavel Stiedl, gitár (CZ) ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 25. A kisvárdai színházi fesztivál mérlege: tíz napon át minden este legalább három teltházas előadás A jelteremtés szabadsága Egy jelenet a Szabadkai Népszínház fődíjas produkciójából (theater, hu - Ilovszky Béla felvételei) Nemrég fejeződött be Kis­várdán a Határon Túli Ma­gyar Színházak XVII. Fesz­tiválja. Az egyedülálló, rangos seregszemlén ti­zenhét színház, illetve tár­sulat és stúdió huszonhét előadását láthatta a kö­zönség. Az arány: több em­lékezetes, karakteres mun­ka és néhány könnyen fe­lejthető, afféle vizuális cu­korka-szerű produkció. CSEPÉCZ SZILVIA Felvezetőként Nyakó Béla, a kis­várdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatójának köszöntőjéből idéznék. „Gyorsan változó vilá­gunkban az állandóságot jelenti ez a találkozó. Kimondhatjuk, a szín­házi emberek nemes küldetése, hogy alkotó együttlét révén szol­gálják a magyar nyelv, a határain­kon túl élő magyarság összetarto­zásának ügyét, és estéről estére megajándékozzák közönségüket a csak a teátrum által nyújtható él­ményekkel” - mondta az intéz­ményvezető. Ami a pedig közönséget illeti, jelen sorok írója nagyokat ámult. Tíz napon át minden este leg­alább három előadás, hat órától éjjel kettőig, fél háromig. Ennek ellenére mindhárom helyszínen, nevezetesen a Művészetek Házá­ban, a Várszínházban és a felújí­tott zsinagógában gyakorlatilag mindig telt ház volt, olyannyira, hogy a „szakmabeliek” néhány­szor be sem fértek. (Önkéntelenül is eszembe jutott legnagyobb - igaz, amatőr - magyar színházi fesztiválunk látogatottsága, de gyorsan el is hessegettem az összehasonlítás gondolatát...) Felsorolni ugyan fel lehetne va­lamennyi kisvárdai előadást, de mert bővebb bemutatásuk hely­szűke miatt lehetetlen, két hazai színházunk produkcióinak fogad­tatása mellett inkább csemegéz­nék a legizgalmasabb (és szakmai részről ugyanakkor esetleg legvita­tottabb) darabokból. A programot már negyedik éve Darvay Nagy Adrienne színháztör­ténész és Szűcs Katalin Ágnes szí­nikritikus, a Criticai Lapok főszer­kesztője, a Magyar Színházi Kriti­kusok Céhének elnöke állítja ösz- sze. Azaz ők járják végig a felvidé­ki, az erdélyi, a délvidéki és a kár­pátaljai magyar színházakat, nézik meg az előadásokat, és választják ki a verseny-, illetve off-produkció- kat. A legfontosabb szempont a színvonal. Szűcs Katalin Ágnes szerint ez az off-programok eseté­ben is fontos, „mert jelentős érté­kek születnek a határon túli szín­házakban, viszont egy fesztivál ak­kor tud erős, vonzó lenni, ha ott csupa izgalmas, fontos és jó elő­adás látható”. Az idén határozottan a kortárs szerzők művei voltak túlsúlyban, de a szakmai zsűri (Bagossy László rendező, Csorna Judit színművész, Dömötör Adrienne színikritikus, Duró Győző dramaturg, a magyar Képzőművészeti Egyetem látvány- tervezői tanszékének docense, a szombathelyi Karneválszínház mű­vészeti vezetője, valamint Gazsó György színművész) mégis inkább a klasszikus színjátszás hagyomá­nyaira épülő darabokra fókuszált, s a színház nem realista vonulata a díjak odaítélésében mintha kevés­bé lett volna képviselve. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Szabadkai Népszínház Nyikolaj Koljada Muriin Murlo cí­mű darabjának nagy sikerű előadásával a legcsekélyebb mér­tékben is indokolatlanul nyerte volna el a kisvárdai fesztivál fődí­ját. Hernyák György rendezésében hibátlanul felépített helyzetekből álló, megrázó drámát láttunk. A háromszintes térben játszódó tör­ténet helyszíne egy lepusztult orosz falu, a hangulat csehovi, ha­bár itt három helyett két nővér vergődik-vágyódik reménytelenül. Az alapvetően jóhiszemű Olga (Pe- sitz Mónika), az alkoholista Misa (Mezei Zoltán) szeretője egyre ha­tározottabban halad a téboly felé, őt csúfolják Muriin Muriónak, Marilyn Monroe után szabadon. Irina (Vicéi Natália) szintén alko­holmámorban várja a végítélet el­jövetelét, amikor baljós társas­águkba megérkezik vidéki pi­henőjére az új albérlő, Aljosa (Kal­ló Béla), a romlatlan író. „Aljosa beleolvad ebbe a depresszív világ­ba, és.csak nagyon nehezen, Olga unszolására képes kilépni belőle. Szép és megrázó a befejező kép, amikor az egyedül maradó Olga előtt az önazonosulás szimbólu­ma, a tükör is szétreped. Innen már nincs kiút.” Erősek és hitele­sek a színészi alakítások is, Pesitz Mónika és Vicéi Natália játékát egyéni díjjal jutalmazták. Ugyancsak Koljada-darabban, a komáromi Jókai Színház Czajlik József rendezte Mese a halott cár­kisasszonyról című stódióelőadá- sában nyújtott alakításáért kapta Szoták Andrea és Szyrcsek Anita „A versenyen kívüli előadások leg­kiemelkedőbb színészi teljesítmé­nyéért” járó különdíjat. Ami a Jó­kai Színházat illeti - noha a ver­senyprogramban nyitóelőadásként szereplő II. József című, Verebes István rendezte Szomory Dezső- színmű, és az off-produkcióként bemutatott A gazdag szegények cí­mű, Schlanger András által szín­padra állított vígszínmű bemutatá­sa is pozitív visszhangot kapott -, az idén be kellett érnünk a két em­lített egyéni díjjal. A kassai Thália Színház A tün­dérlaki lányok című előadása vi­szont sokkal rosszabbul járt. A Várszínház szabadtéri színpadán bemutatott, Szegvári Menyhért rendezte Heltai Jenő-darabot szó szerint elsodorta a vihar. A vas­tag takarókba burkolózó közön­ség a jeges szélben is kitartott ugyan, de ez aligha vigasztalta a falatnyi kosztümökben didergő színészeket. A már említett fődíjas produkció mellett a fesztivál olyan nagyszerű és híres előadásokat „kínált”, mint Shakespeare Othello, a velencei mór című drámája (Sepsiszent­györgyi Tamási Áron Színház), a Médeia-körök (Újvidéki Színház), Csehov Lakodalom (Gyergyó- szentmiklósi Figura Stúdió Szín­ház), Örkény István Tóték (Bereg­szászi Illyés Gyula Magyar Nemze­ti Színház) vagy Schimmelpfennig Az arab éjszaka (Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Stúdió- színháza) című színműve. A végére hagytam a sokunk számára leg-leg-leget, a kisvárdai fesztivál egyetlen előadását, amely a megfelelő technikai felté­telek helybeli hiánya miatt a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Szín­házban került bemutatásra. Ge- orgh Büchner Woyzeck című drá­májáról van szó, melyből a Ko­lozsvári Állami Magyar Színház készített stúdió-előadást, Mihai Maniutiu rendezésében. A törté­net nagyon röviden az egyszerű katonaborbélynak, Woyzecknek és gyermeke anyjának, a kikapós Marie-nak a szerelmi drámája. Woyzeck vergődik a féltékenység és az őt körülvevő brutális környe­zet egyre fullasztóbb szorításában, végül pedig gyilkol, mert szeret. Ez így most persze olyan, mintha nem mondtam volna semmit. Merthogy Maniutiu „látványszín- háza” lenyűgöző: a mozdulatok- mozgássorok, a zörejek, a han­gok, a hatalmas kivetítőkön meg­jelenő Woyzeck (Bogdán Zsolt) és Marie (Kézdi Imola) arcát mutató közeli képek, az egyes gondolati­érzelmi elemek (elvegyülni, elfoj­tani vagy kiválni?) hallatlanul pontosan megtervezett vissza- visszatérése, a koroktól függetle­nített szellemi lázállapot megra­gadása. Az előadás kínos, keser­ves szembenézés önmagunkkal, illetve a bűnnel - és olyan ele­mentáris, zsigeri, „borzadva is szeretni” érzést vált ki, hogy a né­ma megrendülés még napokkal később is kísérti az embert. Bog­dán Zsolt Jászai Mari-díjas szín­művész Woyzeck alakjának meg­formálásáért a szakmai zsűri dön­tése alapján különdíjat kapott. Bogdán Zsolt és Kézdi Imola a Kolozsvári Állami Magyar Színház Woyzeck-előadásában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom