Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-01 / 126. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005.JÚNIUSI. RÖVIDEN Tovább várnak az ápolónők Tripoli. November 15-ig elhalasztotta a líbiai legfelsőbb bíróság a döntést, hogy elfogadja-e a halálra ítélt öt bolgár ápolónő és egy palesztin orvos fellebbezését. Valamennyiü- ket azzal vádolják, hogy fertőzött vér átömlesztésével több száz líbiai gyermeket tettek AIDS-beteggé. A bíró a halasztás bejelentésekor nem bocsátkozott részletekbe. Az ápolónők ártatlannak vallják magukat. (MTI) Közeledik Szaddám pere Bagdad. Két hónapon belül megkezdődhet Szaddám Húszéin megbuktatott iraki diktátor bírósági felelősségre vonása a terhére rótt emberiesség elleni bűnök ügyében - közölte Dzsalal Talabani. Az iraki elnök hangsúlyozta, az iraki kormány mindent megtesz, hogy előkészítse a terepet a bíróságnak, amely képes lesz Szad- dámról dönteni. (MTI) Az utolsó képek Szaddám- ról (TASR/MP-felvétel) Trianon-plakátok Budapesten Budapest. Nem indul eljárás az egyes budapesti nagykövetségek közelében kihelyezett Trianon-plakátok miatt. A falragaszokon nagy betűkkel olvasható a Trianon-felirat, a 85-ös szám és a június 4-e, ami a békediktátum aláírásának közelgő 85. évfordulójára utalhat, továbbá az, hogy „...együtt vesszük vissza!”. A rendőrség szerint a plakátokon nincs önkényuralmi jelkép és közösség elleni izgatásra utaló jelek sincsenek. (MTI) Segítséget vár az üzbég ellenzék Taskent. Az emberi és polgárijogok érvényesülése fölött őrködő nemzetközi szervezetekhez fordultak üzbég ellenzékiek a törvénytelen letartóztatások miatt, amelyek az andizsáni felkelést követik. Tíz aktivista az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió vezetőinek segítségét kérte. Az üzenetet csak az interneten továbbíthatták, mivel házi őrizetben vannak. (MTI) Orosz-grúz megállapodás Tbiliszi. Mihail Szaakasvili grúz elnök üdvözölte a Moszkva és Tbiliszi között a grúziai orosz támaszpontok megszüntetéséről megkötött „történelmi” megállapodást. Az első húsz orosz harckocsit már ez év szeptember elsejére kivonják Grúziából. Az orosz támaszpontokat 2008 végéig teljesen felszámolják. (MTI) Dominique de Villepin eddigi belügyminiszter, volt külügyminiszter lett az új francia kormányfő Erős az antiszemitizmus Jacques Chirac feláldozta Raffarint BeXbeíT (TASR/AFP-felvétel) Párizs. A francia elnök Dominique de Villepin eddigi belügyminisztert nevezte ki új miniszterelnökké -jelentette be Párizsban az elnöki hivatal. ÖSSZEFOGLALÓNK Az 51 éves Villepin eddig belügyminiszter volt Jean-Pierre Raffarin kormányában. Az ő feladata lesz „friss lendületet adni” a francia kormány politikájának, ahogyan azt Jacques Chirac köz- társasági elnök vasárnap este, az európai alkotmány elutasításával végződő népszavazás utáni televíziós nyilatkozatában megígérte. Villepin kabinetje összetételéről sem ő, sem pedig Chirac nem nyilatkozott egyelőre, de egy francia képviselő a France-Info rádiónak máris elárulta, hogy a belügyi tárKOKES JÁNOS Prága. A cseh államfő és a kormányfő megállapodtak abban, hogy hivatalos külföldi látogatásaik során igyekezni fognak egységesen magyarázni Csehország külpolitikáját, s ezzel elsimították a köztük múlt héten kirobbant élés vitát. Václav Klaus és Jin' Paroubek tegnap reggel a prágai Hradzsinban találkoztak, hogy lezárják a múlt héten kirobbant vitájukat arról, hogy a kormány, vagy az államfő jogkörébe tartozik-e a külpolitika. „Megállapodtunk abban, hogy a cseh külpolitika alapvető kérdéseit külföldi látogatásaink során egyformán fogjuk magyarázni, illetve cát az a Nicolas Sarkozy kapja meg, aki szintén a kormányfői tisztség várományosa volt, és korábban már vezette a belügyminisztériumot. A kormányfő várhatóan beszédet intéz a nemzethez, amelyben vázolja az új kormány programját. A kormány névsorát a tervek szerint ma hozzák nyilvánosságra. Egyes politikai elemzők a korábbiakhoz képest karcsúbb kabinetet várnak. Dominique de Villepin számított a legesélyesebbnek a népszerűtlen Raffarin posztjára, akit a sikertelen gazdasági reformok és a magas munkanélküliség után az európai alkotmány leszavazásáért bűnbaknak tekintett az elnök. Kicsoda De Villepin? Dominique de Villepin régi, megbízható szövetségese Jacques Chirac államfőnek. Az arisztokrata származású de Villepin Rabatban azon leszünk, hogy magyarázataink összhangban legyenek” - mondta az egyórás megbeszélés után Paroubek. Leszögezte, maga részéről a vitát lezártnak tekinti. „Az államfő és a kormányfő egyetértettek abban, hogy a külpolitika terén szükség van a rendszeres konzultációkra, különösen a nyilatkozatok kölcsönös megvizsgálására azok eredeti formájában, s nem a szövegkörnyezetükből kiragadva, úgy ahogy az a médiákban tükröződik” -jelentette ki Petr Hájek elnöki szóvivő, aki építő jellegűnek minősítette a találkozót. A vita elsősorban azért robbant ki, mert a kormány és az államfő véleménye az európai alkotmányról alapvetően eltér egymástól. Az új francia miniszterelnök született 1953. november 14-én. Irodalmi és jogi végzettsége után politikai tudományokból szerzett diplomát a francia elitképzőben, az ENA-n. A francia külügyminisztériumban közel-keleti tanácsadóként kezdte pályafutását 1984 és 1987 között, majd 1989-ig Franciaország washingtoni nagykövetségének sajtóattaséja volt. 1995 és 2002 között, Chirac első elnöksége idején az államfő legközelebbi munkatársának számított, mint az elnöki hivatal főtitkára, majd 2002-ben külügyminiszter lett. Villepin íróként is ismert: történelmi munkát publikált a napóleoni korról, és versei is Míg a kormány külpolitikai prioritásként kezeli az alkotmány elfogadtatását, addig Václav Klaus külföldön is az európai alkotmány ellen kampányolt, ami a kormánykörök nemtetszését váltotta ki. A miniszterelnök ezért a múlt héten nyíltan felszólította Klaust, hogy külföldi útjai során képviselje az ország hivatalos külpolitikáját, amelyet a kormány határoz meg. Paroubek azt is jelezte, ha az államfő nem tesz eleget a kormány elvárásainak, akkor a kabinet utasításokat fog adni külföldi útjaihoz, esetleg nem hagyja azokat jóvá. A legfelsőbb vezetők utazásait a külügyminisztérium javaslatára a kormány hagyja jóvá. Klaus a bírálatokat határozottan visszautamegjelentek. Ebben a minőségében ő testesítette meg az iraki háborúval szemben megnyilvánuló francia ellenállást. De Villepin fő erénye: az elnök iránti rendíthetetlen hűsége. Fő gyenge pontja: soha nem viselt választáson alapuló magas tisztséget. Elsöprő stílusának és beszédírói rutinjának köszönhetően sokan benne látják azon kevés politikus egyikét, akiben megvan a ravaszság ahhoz, hogy vetélytársa lehessen Nicolas Sarkozynek, a becsvágyó közép-jobb pártelnöknek, aki alighanem Chirac ellenfele lesz a 2007-ben esedékes elnökválasztáson. sította, s azt állította, hivatalos alkalmakkor a hivatalos politikai irányvonalat képviseli. Az alkotmány kérdése azonban Csehországban még nincs elfogadva, úgy mindkét álláspont - a támogató és az elutasító - is legitim. Ugyanakkor egyértelműen azt állította, hogy a külpolitikában az alkotmány szerint az elnök nincs alárendelve a kormánynak. Ez a vita a kormány és az államfői hivatal között már a kilencvenes évek eleje óta tart, s a jogászok véleménye is megoszlik. Hasonló vitája volt egyébként magának Kla- usnak is kormányfőként Václav Havel akkori államfővel, aki Klaustól eltérően támogatta Jugoszlávia bombázását a NATO által. Berlin. A holokauszt tanulságainak közös levonására hívta fel a második világháború után született nemzedékeket Izrael államfője a német törvényhozásban mondott beszédében. Móse Kacav a második izraeli elnök Ezer Weizman után, aki felszólalhatott a német Bundestag képviselői előtt. A hivatalos látogatáson Berlinben tartózkodó Kacav beszédében leszögezte: a náci korszak zsidóüldözései és gyilkosságai nem bocsáthatók meg, „a soá traumája mindörökké elkíséri a zsidó népet”. Kacav abból az alkalomból tartózkodik Berlinben, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és Izrael 40 éve létesített egymással diplomáciai kapcsolatot. Az izraeli államfő szerint antiszemita hullám is létezik, mégpedig a második világháború óta a legerősebb. Megköszönte az európai kormányoknak, köztük a németnek az antiszemitizmussal szembeni fellépést, de Kacav szerint ezek a lépések nem elegendőek. (MTI) Palicsi konfliktus Magyar anyját szidták Belgrad. Szabálysértési eljárást indított a szabadkai rendőrség egy szerb gimnazista ellen, aki a hét végén megtámadott egy magyar fiatalt a palicsi Kisvendéglőnél. Borivoj Mucalj szabadkai rendőrfőnök szerint a verekedés tanúival és résztvevőivel folytatott beszélgetés során megállapították, hogy a két fiatal közötti verekedés akkor történt, amikor egy szabadkai gimnázium tanulói érettségijüket ünnepelték. Az 1986-os születésű B. A. (a magyar nemzetiségű sértett) társaival egy pádon ült a palicsi Kisvendéglő melletti parkban, és egy pillanatban odavetett egy megjegyzést az étterem előtt álló lányoknak. Az 1982-es születésű C. A. (a szerb nemzetiségű támadó) ezen felháborodott, néhány ütést mért B. A.- ra, könnyebb testi sérüléseket okozva neki. A sértett csak a rendőrség unszolására volt hajlandó kórházba menni. Noha a vizsgálat szerint nem nemzetiségi torzsalkodás történt, a sértett apja azt közölte, hogy fia „magyar anyját” szidták a szerb fiatalok. (MTI) Dánia hallani sem akar újratárgyalásról Koppenhága. A dán kormányfő visszautasította az európai alkotmány szövegének újratárgyalását, miután vasárnap a francia választók többsége nemet mondott a dokumentumra. Anders Fogh Rasmussen leszögezte: Dánia azt akarja, hogy a 25 tagállam egyértelmű döntést hozzon az európai alkotmány ratifikálási folyamatáról a június 16-17-én esedékes csúcsértekezleten. Ha pedig olyan döntés születik a brüsszeli csúcson, hogy folytatódjék a ratifikálás, akkor ennek az általunk ismert szerződés alapján kell történnie, nem többön és nem kevesebben - állította a dán miniszterelnök. (MTI) A cseh miniszterelnök és a köztársasági elnök ezentúl ugyanazt mondja majd külföldön Jirí Paroubek és Václav Klaus lezárták vitájukat Ivo Samson külügyi szakértő szerint elképzelhető az ENSZ jelenleg öt állandó tagot tömörítő Biztonsági Tanácsának bővítése Konferencia az Egyesült Nemzetek Szövetsége reformjáról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Dag Hammarskjöld svéd diplomatára, az Egyesült Nemzetek Szervezete egykori főtitkárára emlékeztek tegnap egy Svédország szlovákiai nagykövetsége, a hazai külügyi tárca és a Szlovák Külpolitikai Társaság szervezésében megtartott konferencián a politikus születésének századik évfordulója alkalmából. A tanácskozás résztvevői - köztük Magda Vášáryová külügyi államtitkár - méltatták a jeles diplomata világpolitikában betöltött szerepét: „Főbb gondolatai ma is érvényesek, a biztonságpolitika és az emberi jogok terén a nemzetek fokozott együttműködésére törekedett.” Torsten Örn svéd nagykövet hangsúlyozta, az ENSZ legfontosabb feladata, hogy támogassa az egyes politikai rendszerek, a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását, hozzájáruljon a szegénység felszámolásához. Emellett a globalizációs folyamatokat is befolyásolnia kell, hogy azok valamennyi nemzet érdekeit szolgálják. Ivo Samson külügyi szakértő, a Szlovák Külpolitikai Társaság munkatársa szerint az első számú közellenség jelenleg a nemzetközi terrorizmus. Samson szerint elképzelhető az ENSZ jelenleg öt állandó tagot tömörítő Biztonsági Tanácsának bővítése. Gazdasági ereje miatt Németország és Japán, lakosainak száma miatt pedig Brazília és India számíthat felvételre. Németország egyébként már régóta szeretne a BT állandó tagjává válni, hiszen így vétójoga lenne a szervezet döntéseit illetően. Az öt jelenlegi állandó tag - az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína- a II. világháború győzteseiként jutott a pozícióhoz. Olof Skoog, a svéd külügyi tárca munkatársa emlékeztetett, miközben a nemzetközi terrorizmus ellen harcol a civilizált világ, nem tisztázott mit is takar maga a fogalom. Az ENSZ reformjával kapcsolatban elmondta, főleg a biztonság, a fejlődés, az emberi jogok és az ENSZ- apparátus átalakításának kérdései képezik a fő feladatokat. Véleménye szerint a fejlesztés és a béke fenntartása szorosan összefügg, mivel egy gazdaságilag stabil országban kisebb a valószínűsége a katonai konfliktusoknak és a terrorizmus kialakulásának. Anton Pinter, a szlovák külügyminisztérium politikai főigazgatója Dag Hammarskjöld (Képarchívum) úgy látja, az ENSZ csak akkor nyerheti vissza erejét, ha hatékonyan működő szervezetté alakul. A BT bővítése elkerülhetetlen, mert ezáltal is nőne a szervezet befolyása, il- letve nagyobb szerepet vállalhatna a nemzetközi béke fenntartásában és a krízisek kezelésében, (érvé) Dag Hjalmar Agne Carl Hammarskjöld (1905- 1961) svéd politikus. 1936-45-ig pénzügyi államtitkár, majd a svéd Nemzeti Bank elnöke (1941-48). 1949-ben külügyi államtitkár, majd 1951-53-ban tárca nélküli miniszter. 1954-ben a Svéd Tudományos Akadémia tagja lett. 1953-tól haláláig az ENSZ főtitkára. Világpolitikai kérdésekben többnyire az USA álláspontjának elfogadtatására törekedett. Afrika fölött helikopterszerencsétlenség áldozata lett. 1961-ben Nobel- békedíjat kapott. Az ENSZ második főtitkára volt, aki a hidegháborús évtizedekben igyekezett segíteni a béke fennmaradását. Mindmáig az ENSZ legnagyobb hatású vezetőjének ismerik el, aki példamutató módon bizonyította politika és erkölcs, politika és lelkiség összekapcsolásának a lehetőségét.
