Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-17 / 140. szám, péntek

UJ SZÓ 2005. JUNIUS 17. Kitekintő - hirdetés 15 Bár a kalandtúra nem tartozik a tömegsportok közé, Magyarországon már megvannak a rajongói; Szlovákiában egyelőre nem szerveznek versenyeket Körösi Csorna után szabadon, kalandor stílusban Képzeljünk el egy olyan sportágat, amely nem ki­mondottan a pénzről szól; amelyben nincs profi és amatőr mezőny, és a sza­bályok sem megingatha- tatlanok; amelyben a fel- készültségen és fizikai rá­termettségen kívül a túl­élési ösztöné és a pszichi­kai teherbírásé a fő szerep; amelyben a cél a tűrőké­pesség határainak a tágítá­sa, és önmagunk, valamint a természet megismerése. Ez a kalandtúra. LŐRINCZ ADRIÁN Úgy vélem, soha nem fog kide­rülni, kik egyengették a napjaink­ban multisportként emlegetett ka­landtúra útját. Amiben biztosak le­hetünk: a kalandtúrázók büszkék lehetnek a nagy elődökre. Akik az élmezőnybe tartoztak Valószínűleg az Ázsiából Ameri­kába a Bering-szoroson mintegy 15 ezer évvel ezelőtt átvándorló emberősök és a vikingek lehettek az elsők, akik állítólag előbb jártak Amerikában, mint bármely más felfedező. De megemlíthetem Mar­co Pólót is, aki megjárta Kínát, vagy éppen az amazonasi esőerdő­ben tévelygő konkvisztádorokat (hódítókat), akiket a mesés eldorá- dó víziója kergetett az ötmillió négyzetkilométernyi dzsungelbe. Ha lenne ilyen, a hittérítők külön fejezetet érdemelnének a kaland­túra történetéről szóló könyvben, hiszen a középkor egyik mondását idézve: „Elöl jár a kereszt, utána a kereskedő, ezután jön a zászló, majd a kard.” Ez egyben az idegen országok gyarmatosításának re­ceptje is, a szerzetesek szerepe te­hát elvitathatatlan. Hol vagyunk ebben a végtelen történetben mi, magyarok? Min­denütt, hiszen a magyar utazók ne­véhez számos jelentős földrajzi és kultúrtörténeti felfedezés fűződik. A sort talán Julianus dominikánus szerzetessel illik kezdeni, aki rend­társaival a magyarok ősi földjét ku­tatva eljutott egészen a Volga mel­lékére. Benyovszky Móricot a poli­tika szeszélye üldözte végig a fél vi­lágon, míg Körösi Csorna Sándort a tudásszomj. A sort gyarapítja Ma­gyar László, Xántus János, Vám- béry Ármin, valamint az a több tu­Kalandtúra és multisport cat magyar világjáró, akik valami­lyen módon hozzájárultak ahhoz, hogy a térkép fehér foltjai színekkel teljenek meg. A mai kalandtúra ki­csit másról szól; arról, hogy mennyire tudunk élni a természet és a saját fizikumunk nyújtotta adottságokkal. Túlélők a Dunakanyarban Hídvégi-Üstös Pál, a Dunaka­nyar Túlélő Akadémia vezetője va­lamikor a múlt század nyolcvanas éveinek derekán abszolválta élete első túlélőversenyét, amikor társa­ival rövid ideig a magyar-román határ sérthetetlenségére éberen vi­gyázó román határőrök „vendég­szeretetét” élvezhette. Kitartó em­ber lévén nem adta fel, és harma­dik nekifutásra, 1988-ban sikerült átkelnie a zöld határon. Való­színűleg nem ez a momentum ra­gadtatta arra, hogy túlélőakadé­miát nyisson, és kalandtúrákat szervezzen. Elmondása szerint nem árt, ha az ember berendezke­dik a túlélésre. „Rohanó világban élünk, amelyben az embereknek arra sincs idejük, hogy megtanul­ják, miképp viselkedjenek, ha beüt egy természeti vagy más katasztró­fa - mondja Hídvégi-Üstös Pál. - Számos esetben tapasztalhattuk, hogy a pánik talán több emberéle­tet sodort veszélybe, mint maga a katasztrófa, ezért ragadtuk ma­gunkhoz a kezdeményezést, és alapítottuk meg társaimmal a Du­nakanyar Túlélő Akadémiát. Fő­képp kaland- és túlélőtáborokat szervezünk, melyeken a részt­vevők katasztrófa- és polgárvédel­mi kiképzést kapnak, elsajátíthat­ják az elsősegélynyújtást, de pszi­chológiai felkészítésen is részt vesznek, hogy tudják kezelni az egyes helyzeteket. Hogy hol jön be a képbe a sport? Adrenalin- és ext­rém-sportparkot is működtetünk, mely egy kicsit arról is szól, hogy az emberek kipróbálhassák: hol van a tűrőképességük határa, mi az, amire még képesek. Tehát fel­mérhetik fizikai és pszichikai le­hetőségeiket. Kiváló alkalmat nyújt erre a kalandtúra, mely ka­land is és túra is egyszerre - de fő­képp multisport.” Kis kalandtúra-történet Lépjünk most túl a gyökerek ku­tatásán, és nézzük a kalandtúra- sport alig egy évtizedes történetét! „A kalandtúra mint sport újkeletű, de gyökerei nyilván a nagy földraj­zi felfedezések hőskorába nyúlnak vissza - meséli Hídvégi-Üstös Pál. - Ezek a dzsungeleken, hegylánco­kon vagy éppen sivatagokon ke­resztül vezető utak magukban hor­dozták a mai versenyek alapjait, szellemiségét. Bizonyára a nagy felfedezők, utazók inspirálták ko­runk egyik nagy kalandorát, a francia Gerald Fusilt, amikor más­fél évtizeddel ezelőtt életre hívta a világ mai napig legismertebb és legrangosabb túlélő- és kalandfu­tamát, a Raid Gauloises-t, melyre ma már csak négy selejtező abszol­válásával lehet eljutni. De ismertek és közkedveltek az olyan verse­nyek is, mint az Eco Challenge, a Camel Trophy vagy a Déli-sark át- szelése. Minden túlélő- és kaland­túra lényege, hogy az egyén vagy a csapat eljusson a térképen megje­lölt rajtpontból a célba. Közben persze ellenőrző pontokat érinte­nek, és különféle feladatokat olda­nak meg. Mindezt a lehető legrövi­debb időn belül, kizárólag a meg- m engedett és kötelezően előírt esz­közök használatával, a szabályok betartása mellett. Mert bár a fel­adatok teljesítése során a ver­senyzők nincsenek rövid pórázra engedve, a legkisebb szabálytalan­ság is büntetőpontokat, néhány esetben pedig kizárást von maga után. Ma már az egynapos erőpró­báktól kezdve a többhetes kemény megmérettetésekig szerveznek versenyeket. Főképp a vegyes csa­patversenyek jellemzők, és az egyik legfontosabb szabály, hogy a csapatok nem fogadhatnak el sem­milyen külső segítséget. Nagyon fontos persze a terepismeret; az 1994-es Raid Gauloises-t például Malajziában, Sarawak szigetén rendezték meg. Ezt egy malájok­ból álló csapat nyerte meg, mely­nek tagjai öt és fél nap alatt teljesí­tették a tíznapos távot. Ma a verse­nyek szervezése terén az amerikai­ak és a franciák viszik el a pálmát, aminek egyik oka nyilván az, hogy a természet adta lehetőségek na­gyon sokrétűek mind az Egyesült Államokban, mind pedig Francia- országban. De a magyaroknak sem lehet okuk panaszra, hiszen a Kár­pát-medence felszíni tagoltsága jó lehetőséget nyújt arra, hogy a leg­különbözőbb körülmények kö­zepette próbáljuk ki magunkat. Ezért hívjuk most életre a Kaland­túra Keresztül Magyarországon el­nevezésű versenyt.” Kalandorok és amatőrök ne kíméljenek! A kereken ezer - pontosabban 4x250 - kilométeres túra a keleti határszélről, Tiszabecsből indul, és a nyugati szomszédoknál, Szent- gotthárdnál ér véget. Eközben a versenyzőknek alkalmuk nyílik a terepviszonyok széles skálájának kipróbálására. „A távot a négyfős csapatoknak futva, úszva, kenuzva, Hol van a tűrőképességünk határa? Fontos a terep- és térképismeret lovagolva, vízesésen ereszkedve, sziklát mászva, és persze bringázva kell megtenniük - mondja zárszó gyanánt a főszervező. - A 2005. jú­lius 29-től augusztus 21-ig tartó, négy hétvégét felölelő versenyt négy szakaszra osztottuk. Az első szakasz Tiszabecs-Miskolc lesz, a második Miskolc-Visegrád, a har­madik Visegrád-Badacsony, a záró szakasz pedig Badacsony-Szent- gotthárd. Mivel ennek a sportág­nak egyik nagy előnye az, hogy a profik nem uralják el a mezőnyt, bí­zom benne, hogy sok amatőr je­lentkezik a kalandtúrára. Jelsza­vunk: többet ésszel, mint erővel! A hangsúly a kitartáson és a csapat- szellemen van. Az ezer kilométeres távon a versenyzőknek lehetősé­gük nyílik egy teljesen más szinten megismerni a természetet és ön­magukat; az érzés semmihez sem hasonlítható, mert a kalandtúra nem csupán hősies vállalkozás, ha­nem igazi, életre szóló élmény. Ha kipróbálja az ember, többé nem marad az, aki volt, hanem megszál­lottjává válik: állandóan új kihívá­sokat fog keresni.” Kiknek szól a túlélő- és kalandtúra? A kalandtúra nemtől és korcso­porttól független; mindenki neki­vághat, aki úgy érzi, teljesíteni tud­ja a távot. Csak egy példa: a min­den idők legnagyobb kalandtúra- versenyzőjének tartott férfi har­mincéves koráig nem is ismerte ezt az életformát, és 42 esztendősen nyerte meg az Eco Challenge-t. A (Somogyi Tibor felvételei) mai napig versenyez, és műidig él­vonalbeli helyezést ér el. Ugyanak­kor előfordult az is, hogy az Öböl­háborút megjárt amerikai kom­mandósokból álló csapat eltévedt a Raid Gauloises egyik résztávján. A kemény kiképzésben részesült pro­fi katonákból álló csapat két férfi tagja végül is a kimerültségtől nem tudta befejezni a versenyt. A kalandtúrákon a szervezők csak nagyjából határozzák meg a versenypályát, mégpedig ellenőrző pontok felállításával. A biztonságos térképismeret, a navigációban való jártasság elengedhetetlen. A leg­egyszerűbb a kötött pályás keresés, amely során adott sorrendben kell megkeresni az ellenőrző pontokat. Egy másik versenyforma, amikor a versenyzőknek meghatározott időn belül tetszőleges sorrendben kell felkeresniük a bázisokat, és begyűjteniük a lehető legtöbb pontot. Külön kategóriát képvisel­nek a stratégiai játékok, melyben a zsákmánypontok begyűjtése a cél. Ezeket gyakran szakadékok vagy barlangok mélyén, esetleg magaslatokon lehet megtalálni; a pálma azé, aki előbb ér oda, a töb­bi hoppon marad. Magyarország legismertebb ka­landtúrája és túlélőversenye a Zemplén-kalandtúra, a Bakonyi Túlélő Verseny és az RP Túlélőver­seny volt. A sok extrém feladattal tarkított Kalandtúra Keresztül Ma­gyarországon verseny maratoni­nak számít. Erről bővebb tájékozta­tás a vüágháló www.tuleloakade- mia.hu honlapján található. AAA AUTO Autócentrum ÖNÖKNEK KÖSZÖNHETJÜK, HOGY MÁR SZLOVÁKIÁBAN IS Ml VAGYUNK A Nr 1! Ml KÍNÁLJUK A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKOT A LEGJOBB ÁRON! Minden kocsihoz DIGITÁLIS AUTÓRÁDIÓT kap INGYEN! A kocsi eredetére és a karosszériaszámra az élettartam végéig garanciát vállalunk! Használt autók felvásárlása a legmagasabb áron - készpénzben, azonnal fizetünk! 400 MINŐSÉGI KOCSI www.aaaauto . ^ 0268 268 268 ELADÁS ÉS FELVÁSÁRLÁS: BRATISLAVA, Panónska cesta, HÉ.-VA.: 8-20 FELVÁSÁRLÁS: KOŠICE, Medzi mestami 5, HÉ.-PČ.: 8-18 „On is megragadhatj esélyét!" Ján Lašák BP-5-12825

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom