Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-09 / 133. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 9. Iskola utca -17 Már 8-10 éves kortól kezdve szinte minden gyermeknél megfigyelhetünk valamilyen folyamatos tevékenységet Az önismeret fejlődése Az önismeret elősegíti, hogy választási, döntési helyzetekben mérlegelni tudjunk (Somogyi Tibor felvétele) Az emberismeret, az önismeret és az önértékelés képessége nem születik velünk, meglehetősen lassan alakul és későn bontakozik ki. Már az óvodáskorú gyermek is sokat tud a világról, számos tulajdonságát ismeri a tárgyaknak, de ha környezetének tagjairól van szó, akkor nem az értelem, hanem az érzelem sugallja megítéléseit. SZEBERÉNYIZ. JUDIT Rendszerint azt, amit rokonszenvesként vagy ellenszenvesként megél, a másik ember abszolút tulajdonságaként fogja fel (a különben jószívű nagynénit például irigynek mondja, mert nem adta oda neki az értékes porcelánszobrocskát játszani). A kisiskolás tájékozódási ismeretei a környezet tárgyairól megközelítik a felnőtt szintjét, mihelyt azonban környezetének tagjait kell meghatároznia: szajkózott megállapításokat közöl, azt, amit a kérdéses személyről neki mondani illik. Ha azt kérjük, saját tapasztalatai alapján beszéljen pajtásairól, többnyire külső vonásokkal jellemzi őket: „nálam kisebb, de erős, jól tud fára mászni” stb. Azt, hogy valamelyik társa okos, csak akkor mondja, ha már a tanító nénitől is hallotta ezt. Gyűjtés, modellezés Az önismereti igény a serdülőkorban ébred fel igazán. Igen jelentős tényező itt az érdeklődéstől vezérelte, rendezett és szervezett tevékenység. Már 8-10 éves kortól kezdve szinte minden gyermeknél megfigyelhetünk valamilyen folyamatos tevékenységet, amely hasonló a felnőtt hobbitevékenységéhez, de a gyermek életében mélyebb és szerteágazóbb funkciót tölt be, mint a hobbik a felnőttekében. Ide tartoznak a gyűjtés különböző változatai, a modellezés, a különféle 'technikájú művészkedések (gyöngyfűzés stb.), a tréningszerű sportolás és egyebek. A folyamatosság mellett igen fontos mozzanat, hogy a gyermek igyekszik alkalmazni ezekben a tevékenységekben a legkülönbözőbb forrásokból merített ismereteit. Ahol valami olyant tanul meg, amelyet ebben a folyamatos tevékenységben felhasználhat, azt kiegészítő vagy díszítő elemként bevonja játékába, művészkedésébe. Manipulálnak bennünket? Ezek a tevékenységek fontos kötődési-kapcsolódási lehetőségek. Pl. az egyforma dolgokat gyűjtők barátkoznak, csereberélnek, kisebb csoportokat alkotnak, közös vállalkozásba kezdenek, több az együttes élményük. Fontos értékké válik a teljesítmény. A közös tevékenységben résztvevők szakértői a tevékenységhez tartozó műveleteknek. Hozzáértőként bírálják, hogy egy gyűjtemény jól van-e elrendezve, vagy nem. A gyermek elé a kis közösség mintegy tükröt tart, amelyben megláthatja, kicsit megmérheti a közösség számára fontos készségeinek és eredményeinek a szintjét. Persze a folyamatos tevékenység során kialakult kisközösségek hátrányosan is befolyásolhatják az önismeret fejlődését. Az indulati- lag fűtött kisközösségi versengésben olyan fordulatok is megfigyelhetők, amelyek csökkentik a szolidaritást, féltékenység, irigység, pletyka is felütheti a fejét. Ennek ellensúlyozása a 13. év táján a tapasztaltabb felnőttek vagy nagyobb gyerekek beavatkozásával lehetséges. A teljesítmény meghatározásában, a készségek felmérésében még szükség van olyan tekintélyre, aki járatos az adott tevékenységben (sportoló gyerekeknél az edző, gyakran a szakköri vezető, esetleg maga a pedagógus). Az önismeret a hatékony önszabályozás eszköze, elősegíti, hogy választási, döntési helyzetekben esetleg mérlegelni tudjunk, hogy mi az, ami a sajátunk, s mi az, ami idegen hatásként, manipulációként érvényesül. Egyéni és csoportos önismereti beszélgetések során a család és az iskola sokat segíthet a serdülőknek, akik különösen nyitottak az önismeretre. PÁLYÁZÓ Egyetemisták, doktorandusok figyelmébe ISMERTETÉS A Kempelen Farkas Társaság, a felvidéki magyar doktorandusok és fiatal kutatók szövetsége, pályázatot hirdet egyetemi hallgatók, doktorandusok és más fiatal kutatók számára. A pályázat tárgya egy kutatócsoportban való részvétel, amelyet a Kempelen Farkas Társaság egy egyszeri ösztöndíjjal támogat. A kutató csoportok négy témakört dolgoznak fel, amelyet témánként egy 15-20 oldalas munkában publikálnak, továbbá egy Power Point prezentációval bemutatnak. Az egyes kutatócsoportok négy tagból állnak. A kutatás befejezése után, a munkák egy közös szakmai kötetben lennének publikálva, amelyek a doktorandus hallgatók esetén a publikációs listát bővítik. Az egyszeri ösztöndíj összege 100 ezer Ft, amelyet a nyertes pályázók két tételben kapnak meg. Az ösztöndíj első fele a kutatás elején, míg a másik fele a munka befejezésével kerül kifizetésre. Jelentkezni és további információt kérni a keszegh@selye.sk email címen lehet. A jelentkezés határideje 2005. június 12. A jelentkezési lapon kívül a pályázás feltétele egy magyar nyelvű amerikai típusú önéletrajz. A sikeres pályázókat 2005. június 20-ig értesítik. * A csoportok a következő négy témakört dolgozzák fel: 1. Adóreform Szlovákiában: a régi rendszer rövid ismertetése; az új rendszer koncepciója és felépítése; az új rendszer bevezetése óta rendelkezésre álló mutatók elemzése; a magyar és szlovák adórendszer mutatóinak összevetése; konklúzió és ajánlások megfogalmazása. 2. A szlovák szociális rendszer reformja: a reform koncepciója és célkitűzései; az új elemek bemutatása; a reform empirikus ismertetése; a reform társadalmi megítélése; az eredményesség értékelése; konklúzió és ajánlások megfogalmazása. 3. A szlovák egészségügy reformja: a reform kulcselemeinek bemutatása; az eddig elért eredmények és felmerülő problémák; a reform társadalmi megítélése; a szlovák és a magyar rendszer eredményességének összevetése; konklúzió és ajánlások megfogalmazása. * 4. Munkaerő migráció a szlovák-magyar határ mentén: a munkaerő migráció feltérképezése; a vándorló munkaerő összetételének felvázolása; a munkaerő migráció hatása a helyi lakosságra; a munkaerő migráció hatása a regionális gazdaságra; konklúzió és ajánlások megfogalmazása, (ú) Az intézetek dolgozóinak értesülései jóval kuszábbak és korlátozottabbak voltak, mint a pedagógusokéi Az ötödik érettségi tantárgyról KÖBÖLKÚTI VARGA JÓZSEF A jelenleg hatályos oktatási törvény értelmében a magyar tanítási nyelvű középiskolák (mindenekelőtt a gimnáziumok) diákjai öt tantárgyból tesznek szóbeli érettségi vizsgát. Vagyis az előző időszakhoz képest megnőtt a tanulók meg- terheltsége. Az új érettségi vizsga kidolgozásának kezdeti fázisában ugyan a kijelölt „illetékes összeállító csoport” formálisan meghallgatta a tudományos intézetek és pedagógiai központok módszertanosainak-di- daktikusainak véleményét és ellenjavaslatait, de ezekből csupán töredékét emelte át az új koncepcióba. Az intézetek dolgozóinak értesülései nemegyszer jóval kuszábbak és korlátozottabbak voltak, mint a gyakorló pedagógusoké. Hiányzott a koordináció a tudományos öszszejövetelek és megbeszélések tekintetében. így állhatott elő az a furcsa eset, hogy saját tantárgyunk (amely munkatöltetünkben szerepel) besorolásáról, különböző szerkezeti változásairól, meg általánosságban az érettségi szervezési kérdéseiről csak akkor értesültünk, amikor már bizonyos ebbéli témakörök készen voltak. Nos, ebből az ún. „műhelyből” született meg az ötödik tantárgy ötlete is. Akkor, amikor még négyre sem voltunk felkészülve a célkövetelmények kapcsán. Hiszen még ezek is állandóan változtak a pedagógusok véleményei és gyakorlati útmutatásai alapján. Bár az ötödik szóbeli érettségi tantárgy bevezetésével szemben a minisztérium is enyhe ellenállást tanúsított, mégis úgy határozott, a véleménynyilvánítást, valamint a megfogalmazás-kidolgozás mikéntjét ráhagyja a szakemberekre. Nos, hogy kivel (kikkel) konzultáltak a „kijelölt megbízottak”, nem tudni, de annyi bizonyos: amikor mindez tudomásunkra jutott, bizony berzenkedtünk ellene. Inkább a módszeres mellőzés, semmint a szóba került ötödik tantárgy miatt. Merthogy melyik és hány pszichológus vizsgálta meg a tizenkilenc éves diákok tűrőképességét, lélektani diszpozícióit? Ma is azt vallom: ha már öt tantárgyat iktattunk be (szakközépiskolákban, szaktanintézetekben ennél több is lehet), akkor természetszerűleg engedjük meg, hogy a diák válasszon meg belőlük legalább kettőt... Már csak a demokrácia nevében is... Lehet, hogy így mégis csak igazságosabb lenne... Égbekiáltó bűnnek tartom, ha az eleve humán beállítottságú diákot, aki további tanulmányai során például inkább a nyelveket, a levéltárosságot, a pszichológiát, az újságírást, az esztétikát, vagy a tömegkommunikációt részesíti előnyben, belekényszerítjük a természettudományok labirintusába, hogy tudásbeli-lelki diszpozícióit meghazudtolva kénytelen legyen esetleg matematikát, biológiát vagy fizikát választani. Nem kétséges: szükség van egy korszerűbb, eurokompatibilisebb érettségi rendszer kidolgozására, hogy egyenlő eséllyel pályázhassunk magasabb tudásszint elérésére más országok diákjaival egyetemben. De nem transzcendens sugallatokra hallgatva, hanem konzultációk révén és a közvéleménykutatás eredményeire támaszkodva. Mert Önök, Tisztelt Kollégák, gyakorlati tapasztalataikból adódóan is megerősíthetik: eljárt az idő a múlt évtizedek pozitivistaformalista érettségiztető „szabályzata” felett. Mondom: még nem tökéletes a szabály! De ha majd anyanyelvi és szlovák nyelvi viszonylatokban a nyelvhelyességi-kommunikatív kompetenciák, illetve irodalmi ténykérdésekben a szövegközpontúság lesz a mérvadó, akkor bátran mondhatjuk: megérte, hogy változtattunk... Merthogy vele együtt mi is változtunk... Hiányzott a koordináció a tudományos összejövetelek és megbeszélések tekintetében (Somogyi Tibor felvétele) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést június 16-ig beküldik, megnyerhetik az Új Szó német-magyar képes szótárát. 1. Hány tantárgyból érettségiztek idén a maturandu- sok? a. ötből b. négyből c. kilencből 2. Ki lett az év legsikeresebb tanára? a. Nagy Anita b. Negyedi Roman c. Pelle István 3. Ha a kompromisszumos megoldást szeretnénk, először is azt... tisztázni, vajon mit szeretne a kamasz, és mit szeretnénk mi? a. .igyekezzünk b. figyeljünk c. játsszunk 4. Szerencsére a lakásban ... mellett a kamaszoknak legalább ennyire fontos az is, hogy a barátaikkal találkozzanak, és mindenféle programokat szervezzenek, olyanokat is, amire az iskola idő alatt nem volt lehetőségük. a. látogatás b. pihenés c. kuksolás 5. Ki nyerte a laptopot? a. Nagy Anita b. Nagy Csilla c. Negyedi Anita 6. Az önismereti... a serdülőkorban ébred fel igazán. a. igény b. hajlam c. szexualitás Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2b, 3b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal az pozsonyi Peles Zsuzsának kedvezett a szerencse, az Új Szó német-magyar képes szótárát küldjük neki. m itt i........ Az ú|SZÓ NÉMET-MAGYAR KÉPES SZÓTÁRA 13 fé*no, 225 fénykép, több min* 1500 Mej«é< Ilii, Ml ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
