Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-09 / 133. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 9. RÖVIDEN Új kampányfőnök az MKP-nál Pozsony. Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési mi­niszter lett az MKP új kampányfőnöke. A kormány tegnapi ülése után lapunknak elárulta: a párt már kidolgozta kampánystratégi­áját az őszi megyei választásokra, először azonban az MKP elnök­sége vitatja meg. „Nem tartanám jó ötletnek, ha az újságírók előbb megismernék” - tette hozzá Gyurovszky. (dp) Titkosszolgálati törvény: egy hét halasztás Pozsony. Az MKP javaslatára a kormány tegnap nem foglalko­zott a titkosszolgálatokról szóló törvényjavaslattal. A magyar mi­niszterek szerint kulcsfontosságú jogszabályról van szó, s legalább egy hetet kértek alapos áttanulmányozására. „Csáky Pál minisz­terelnök-helyettes elmondta, még nem győzték elolvasni a normá­kat, s azt kérte, egy héttel halasszuk el a vitát ” - mondta Juraj Liška védelmi miniszter. „Elmúlt egyéves tapasztalatom alapján úgy vélem, a titkosszolgálat már nem is annyira titkos. Ezért kell tüzetesen átnéznem és szakértőkkel megtárgyalnom a javaslatot” - magyarázta Simon Zsolt földművelésügyi miniszter, (dem) Hazahozták a halott hegymászót Pozsony. Hazaszállították a Himalájában elhunyt hegymászó holttestét - közölte Eduard Kukán külügyminiszter, aki ezt a szlo­vák diplomácia sikerének tartja. „Az elhunyt hegymászókat min­dig a hegyekben hagyják. A család külön kívánságára azonban si­került néhány önkéntest szerezni, és lehozni a holttestet” - tette hozzá Kukán. Ľuboš Stacha májusban vesztette életét a világ hato­dik legmagasabb hegycsúcsának megmászása közben, (dem) Rudolf Zajac válaszba majd el Martin Franctól Tóth a kinevezésére vár ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány tegnap visszahívta államtitkári tisztségé­ből František Tóthot, akit hamaro­san kulturális miniszternek nevez­nek ki. Mikuláš Dzurinda kormány­fő erre még tegnap javaslatot tett Ivan Gašparovič államfőnél, erősí­tette meg Martin Maruška kor­mányszóvivő. Marek Trubač, az ál­lamfő szóvivője ezt az információt alátámasztotta. Ivan Gašparovič már korábban kijelentette, a kor­mányfő kérésére kész kinevezni Tóthot, kérdéses azonban, mikor teszi ezt meg. Pavol Rusko gazdasá­gi miniszter szerint Tóth a kor­mányban képes lesz együttműköd­ni egykori főnökével és riválisával, Martin Frone oktatási tárcavezető­vel. „Rudolf Zajac egészségügyi mi­niszter szerencsére kettőjük között fog ülni. Remélem, hogy a jobb és baloldalt egyaránt védeni fogja, és kommunikációs hidat, nem pedig gátat alakít majd ki” - pontosított Rusko. Tóth-ot Stanislav Kropilák helyettesítette a parlamentben, aki­nek tegnap lejárt pótképviselői mandátuma. Lelépőre is jogosult, Rusko szerint azonban a párt meg­egyezett, hogy a teljes összeget jó­tékonysági célra fordítják, (dem) Évekig eltart, míg meghonosodik a javaslat A buszon is kötelező lesz a biztonsági öv használata ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Ez az Európai Parla­ment egyik friss döntése. Az újabb uniós irányelv hamarosan Szlová­kiában is hatályos lesz, végrehajtá­sát most készítik elő. Brüsszel célja a biztonságosabb buszközlekedés, az övék használata a helyközi, tá­volsági és nemzetközi járatokon lesz kötelező, a városi buszokon minden marad a régiben. Jelenleg a távolsági buszokon néhány ülésen van biztonsági öv - a sofőrén kívül még legfeljebb há­rom-négy helyen, de az ott ülőn nem köteles becsatolni. Az Európai Parlament abban bízik, az új nor­mának köszönhetően jelentősen csökken a tragikus kimenetelű köz­úti balesetek száma. A közlekedési tárca nem kívánt nyilatkozni az ügyben, mondván: az elképzelésre még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania. „Természetesen min­den olyan rendeletet támogatunk, amely növeli az utasok biztonságát. De csak elfogadása után foglalunk állást” - nyilatkozta érdeklődé­sünkre Tomáš Šarluška szóvivő. Övék csak az újonnan vásárolt járművekben lesznek, a régiekbe lehetetlen beszerelni. A rendelet el­sősorban a gyártókat érinti: nem a közlekedési vállalatoknak (SAD), hanem a gyártóknak kell a jármű­veket felszerelniük. Emil Binda, a pozsonyi SAD elnöke lapunknak el­mondta: a biztonságot ugyan nö­velné az övék használata, ám az új előírásnak nem lesz különösebb hatása. „Hatályba lépésekor az or­szágban pár ilyen busz lesz. Az em­berek életükben legfeljebb egyszer utaznak majd ilyen busszal, vagyis nem lesz módjuk hozzászokni, enélkül viszont nincs értelme” - magyarázta érdeklődésünkre Bin­da. Ennek ellenére a rendelemek mégis lenne pozitív hatása: csak annyi utas szállhatna fel, amennyi szabad ülőhely van - állva, tola­kodva nem lehetne utazni. „Sajná­latos dolog, hogy az Európai Unió­ban azt törvény szabályozza, hogy hány malacot lehet egy teherautón vinni, azt viszont nem, hogy hány embert gyömöszölhetnek fel egy buszra” - jegyezte meg Binda. A személygépkocsikhoz hasonló­an az autóbuszon is a rendőrség fogja ellenőrizni a biztonsági övék használatát. Csehország meg is előzte az EU-t, ott már egy éve kö­telező a biztonsági öv, s a rendőrök véletlenszerűen kiválasztott buszo­kat ellenőriznek. „Nagyon hosszú időbe telik, mire a közutakon ter­mészetessé válnak az ilyen buszok. Azt hiszem, gyakrabban találko­zunk majd amerikai elnökkel az ut­cán, mint biztonsági övékkel a buszban” - tette hozzá a pozsonyi SAD vezetője, (dem) A szlovák rendszer állapota az unió régi tagállamai 1987-es szintjének felel meg Kié a legbetegebb egészségügy? Pozsony. A lengyelek után Szlovákia lakossága a leg­elégedetlenebb országa egészségügyi rendszeré­nek működésével: a tízes skálán (10 a legjobb) a len­gyel 3,8-as, a szlovák egészségügy pedig 4,4-es osztályzatot kapott. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szlovákiát Magyarország és Németország követi egyformán 5,1-es értékeléssel, a legelégedet­tebbek a franciák, egészségügyük 6,9-es átlaggal végzett az élen. A Stockholm Network, az európai fejlesztő és elemző csoportok há­lózata által készített Poles Apart? (Ég és föld?) című kiadványában, mely Lengyelország, Magyaror­szág és Szlovákia egészségügyi rendszereit hasonlítja össze más uniós tagállamok rendszereivel. „A szlovák rendszer állapota leg­fontosabb mutatóit tekintve az unió régi tagállamai 1987-es szintjének felel meg” - állítja Peter Pažitný, a pozsonyi Egész­ségpolitikai Intézet (HPI) munka­társa. - Ez vonatkozik a demográ­fiai mutatókra éppúgy, mint az egészségügy fenntartására fordí­tott összegre.” Szlovákia a többi visegrádi országhoz hasonlóan, mintegy 2-3-szor kevesebbet for­dít erre a célra, mint a régi tagál­lamok. „Ez azonban megfelel a gazdaság teljesítőképességének” - véli Pažitný. Szerinte azonban a visegrádi országoknak nem sza­bad másolniuk a gazdagabb uniós tagállamok egészségbiztosítási modelljeit. „A kilencvenes évek elején ezt megpróbálták Magyarországon, de rá kellett jönniük, hogy nincs elég pénzük a fenntartására” - ál­lítja a gazdasági szakember. Véle­ménye és a kiadvány alapján Szlovákia az unió egészét tekint­ve is élen jár egészségügyi rend­szere átalakításában. „Nemcsak az új tagállamok számára elke­rülhetetlen a reform, a régiek egészségügyi rendszere is átala­kításra szorul, mivel a társadal­mak egyre inkább elöregednek - mondta a tanulmány bemutató­ján Pažitný. - Hollandia a szlovák egészségbiztosítási modellhez hasonlót vezet be 2006-tól, Né­metország pedig a szlovák rend­szerhez hasonlító finanszírozási elképzelésen dolgozik.” A régi szlovák egészségügyi modellt a svédasztalhoz hasonlí­totta, melyről általában mindenki többet vesz, mint amennyire szüksége van, és olyat is meg­eszik, ami megfekszi a gyomrát. „Ennek a „svédasztalos” rendszer­nek vetett véget az egészségügyi reform” - mondta Pažitný. A ta­nulmányban található adatok a Populus nemzetközi közvéle­mény-kutató ügynökség felméré­seiből származnak, melyeket idén januárban és februárban végez­tek. Eszerint Szlovákia lakosságá­nak 88 százaléka szerint szükség van az átalakításra, mert a koráb­bi rendszer egyre rosszabb lett volna. A legreformpártibb ország Magyarország, ott 100 emberből 95 úgy látja, hogy az egészségügy átalakításra szorul. dpj) Külföldön jobb az ellátás, mint hazájában? Jobb* Ugyanolyan* Rosszabb* Lengyelország 90 4 5 Magyarország 78 14 • 9 Szlovákia 73 12 15 Csehország 65 26 10 Olaszország 63 26 11 Nagy-Britannia 60 29 12 Spanyolország 42 35 26 Németország 38 27 35 Hollandia 34 41 25 Svédország 24 43 34 Franciaország * százalékban 20 31 48 (forrás: Poles Apart?) Ahol piszkos ügyletek folynak, ott most elkezdenek félni - állítja az önkormányzatokról a számvevőszék Több a jogkör, nagyobb lett a korrupció is ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az önkormányzatok, az egészségbiztosítók és a közhasz­nú szervezetek gazdálkodását is el­lenőrizheti a számvevőszék, egye­zett bele a kormány. Az Önkor­mányzatok Szigorúbb Ellenőrzésé­ért Kezdeményezés elégedett a döntéssel. A társulás szerint az ön- kormányzatok a korrupció meleg­ágyai, ugyanis a hatáskörökkel együtt az állam a visszaélési lehető­ségeket is decentralizálta. „Ha ko­molyan gondoljuk a korrupció elle­ni harcot, szükség van a külső el­lenőrzésre” - szögezte le Daniel Lipšic igazságügyi miniszter. Ha a parlamentben a képviselők megkí- törvény elfogadásához 90 szavazat sérelnék kiegészíteni a javaslatát kell. „Nem biztos, hogy lesz elég azzal, hogy a számvevőszék a pár- voks, hiszen a törvényhozásban tok gazdálkodását is megvizsgál- sok a polgármester és önkormány­hassa, ez ellen sem lesz kifogása. A zati képviselő” - mondta lapunk­Tiltakoznak az önkormányzatok Pozsony. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) eluta­sítja a számvevőszéki ellenőrzést. „Ez az önkormányzatiság létét kér­dőjelezi meg, visszatérést jelentene az 1990 előtti rendszerhez ” - mondta lapunknak MichaLSýkora, a ZMOS elnöke. Szerinte az ellen­őrzés a gyakorlatban is kivitelezhetetlen. „Az önkormányzatok nem vezetik külön dossziéban a költségvetésből és a személyi jövedelem- adóból befolyt pénz és az egyéb saját jövedelem felhasználásáról szó­ló iratokat” - állítja. Szerinte az önkormányzati főellenőröknek elég széles jogköreik vannak, (lpj) nak Bárdos Gyula, az MKP frakció- vezetője. A számvevőszék örül az új hatás­körnek, ám attól tart, nem lesz pénze, sem embere az ellenőrzése. Megpróbálják átcsoportosítani a költségvetést, és az államkasszából is nagyobb támogatást kérnek. „Évente a községek legfeljebb öt százalékát tudjuk ellenőrizni. Ettől függetlenül ott, ahol piszkos ügyle­tek folynak, elkezdenek félni” - mondta Tibor Tábory szóvivő. A számvevőszék szerint erősíteni kel­lene az önkormányzatok belső el­lenőrzését is, tavaly csak a települé­sek tíz százalékán volt községi el­lenőr. (s, t, sza) Ha tetten érnek valakit, a vizsgálati fogsághoz nem kellene a parlamenti beleegyezés Ismét terítéken a képviselők immunitása ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Hamarosan a képvi­selői és bírói immunitást szűkítő alkotmánytörvény-tervezet is a kormány elé kerül, ígérte meg tegnap Dániel Lipšic igazságügyi miniszter. Javaslatát még áprilisban - Csáky Pál kormányalelnök kéré­sére - ismertette a koalíciós part­nerekkel. A KDH és az MKP támo­gatásáról biztosította a tárcaveze­tőt, sőt a magyar párt további szi­gorítást szorgalmazott: akkor se kelljen a parlament beleegyezését kérni, ha olyan személyt akarnak vizsgálati fogságba venni, akit tet­ten érnek. Az ANO és az SDKÚ időt kért a tervezet tanulmányozására, s lét­rehoztak egy koalíciós bizottsá­got, mely feladata kompromisz- szumot keresni. Azóta a politiku­sok lényegében csak az egymás közötti viszony rendezésével fog­lalkoztak, az immunitásról nem mondtak véleményt. „A legutóbbi tanácskozáson sem egyeztünk meg semmiről, az ANO és az SDKÚ pedig további haladékot kért” - erősítette meg lapunknak Bárdos Gyula, a szakbizottság MKP-s tagja. Lipšic bízik benne, a Koalíciós Tanács legközelebbi ülése utáni két héten belül a kabi­net rábólint a mentelmi jog korlá­tozására. „A magyar miniszterekre e té­ren számíthat. Azt sem lehet ki­zárni, hogy erre a témára is rá­nyomja majd bélyegét a KDH és az ANO közötti villongás” - tette hozzá Bárdos, (sza) Az oktatási minisztérium szerint megfelelő keretet biztosítottak az önkormányzatok számára 400 millió hiányzik a pedagógusbérek emelésére ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Komárom. Az önkor­mányzatok szerint százmilliók hi­ányoznak a pedagógusbérek júli­ustól esedékes emelésére, melyről januárban döntött a kormány. A pénzügyminisztérium viszont azt állítja, elegendő pénzt adtak erre. Legnagyobb arányban a pályakez­dő és fiatal pedagógusok bére emelkedik. „Az alap- és középiskolák pe­dagógusainak béremelésére még nincs meg a teljes fedezet, az is­kolafenntartó önkormányzatok költségvetéséből mintegy 200- 400 millió korona hiányzik - kö­zölte lapunkkal Olga Gáfriková, a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségének (ZMOS) szóvivő­je. - Folyamatosan tárgyalunk az oktatási tárcával a teljes keret előteremtéséről.” Szigeti László oktatási államtit­kár szerint viszont biztosított az emelésre szánt mintegy 600 mil­lió korona. „A következő két hét­ben a kerületi tanügyi hivatalok felmérik az iskolák idei első félévi központi támogatásának mérté­kére, illetve a második félévre vo­natkozó igényeket. Ezután vilá­gos képet kaphatunk, mennyibe is kerül a tervezett béremelés.” Az államtitkár közölte, ha vala­miért mégsem volna elegendő az előirányzott összeg, tárgyalni fognak a pénzügyminisztérium­mal „Megígérhetem, hogy július­ban megkapják az ígért béreme­lést a pedagógusok.” (érvé) Megtoldja az önkormányzat? Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere attól tart, végül az ön- kormányzatoknak kell kigazdálkodniuk a hiányzó összeget. Úgy véli, az állam ismét kellemetlen helyzetbe hozta az iskolafenntartó települések vezetését. Megnyugtatásul közölte: „Az önkormány­zatok a jövőben is mindent megtesznek, hogy eleget tegyenek az iskolákkal szembeni kötelezettségeiknek, noha felesleges pénzük nincs, és a polgármestereket egyéb feladatok is terhelik.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom