Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-08 / 132. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 8. Európai unió 14 RÖVIDEN Önműködő metró lesz Helsinkiben? Helsinki. Automata metró közlekedhet 2010-ben a finn főváros­ban, ha a metróhálózat automatizálását célzó terveket jóváhagyják. Az automatizálás hívei azzal érvelnek, hogy az új rendszer erőssége a biztonság - alkalmazásával jelentősen csökkenne a veszélyes helyze­tek kialakulásának lehetősége. A metrómegállókat ajtókkal ellátott falak választanák el a pályától, amelyet mozgásérzékelővel látnának el, s a szerelvények azonnal leállnának, ha valaki a síneken tartózko­dik. A vonatokat biztonsági kamerákkal is felszerelnék. Ugyanakkor sokan aggódnak: hogyan reagálna egy emberi kéz irányítása nélküli szerelvény bizonyos, előre nem tervezhető veszélyhelyzetekre. E tá­bor szerint a közelmúltban történt stockholmi metrótűz éppen azt igazolta, hogy adott esetben mennyire fontos lehet a személyzet je­lenléte a vonaton. Áthidaló megoldásként elképzelhető, hogy a sze­relvényeket „cirkáló utaskísérővel” lámák el. (euhi) Del Ponte Horvátországról jelent Zágráb/Luxembourg. A hágai Nemzetközi Törvényszék főügyé­sze tegnap írásos jelentést terjesztett elő az Európai Unió soros elnök­ségének arról, hogy Horvátország miképpen működik együtt a tör­vényszékkel. A luxemburgi elnökség Carla Del Ponte okiratát várha­tóan továbbítja az EU tagállamainak. A jelentés, amelyről a főügyész hétfőn telefonon beszélt Jean Asselborn luxemburgi külügyminisz­terrel, majdnem teljesen azonos azzal, mint amelyet Carla Del Ponte az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára készített elő. Del Ponte a tervek szerint június 13-án szólal fel a Biztonsági Tanácsban. (MTI) Európa döcögve halad az integrációval Peking. Az Európai Unió alkotmányára adott francia és holland „nem” ellenére Európa halad az egységes piaccá válás útján - jelen­tette ki tegnap Pekingben Jean-Claude Trichet, az Európai Közpon­ti Bank elnöke a jegybankelnökök konferenciáján. „Nagyon sokba kerülhet, ha nem haladunk sokkal gyorsabban” - tette hozzá. A bankelnök leszögezte: az alacsony.kamatszint kedvező Európának, de kommentálta egy esetleges kamatcsökkentés lehetőségét. Az Európai Központi Bank a múlt héten változatlanul, 2 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat annak ellenére, hogy az előrejelzé­sek szerint a régió gazdasága az idén lassabban fog növekedni, mint arra korábban számítottak. (MTI) Brüsszel a U2-koncertre készülődik Az év legnagyobb rockzenei szenzációja a U2 együttes 2005-ös Vertigo című turnéja. A zenekar 13 város érintésével vonult végig Észak-Amerikán; a turné európai folytatásának első állomása júni­us 10-én, pénteken lesz Brüsszelben. A Baudouin-stadionban mintegy 60 ezer rajongó élvezheti majd a rockbanda által szolgál­tatott zenét. A belga sajtó szerint a pénteki koncert nemcsak kultu­rális, hanem társadalmi szenzációnak is beillik; 57 ezer darab je­gyet már január végén három óra leforgása alatt sikerült eladni. Az európai turné további állomásai: Manchester, London, Amster­dam, Párizs, Berlin, Milánó, München, Bécs és Katowicze. (TASR) A vállalati szférában jobban járnának a kormányfők Miniszterelnök, ha keres Az EU következő erőpróbája a 2007-2013-as költségvetés. Vajon születik kompromisszum? Egoizmusba fullad a közös cél? Hans Eichel (német) és Gordon Brown (brit) az euróövezet pénzügyminiszterinek találkozóján (Reuters-felvétel) NOL-ÉRTESÜLÉS Bár nem igazán választás kér­dése, sokkal inkább megéri kor­mányfőnek lenni a válsággal küszködő Németországban, mint akár Európa egyik leggaz­dagabb országában, a puritán Norvégiában. A miniszterelnö­kök mégis nagy vesztesek: a Hay Group brüsszeli központú ta­nácsadó cég nemrég közölt fel­mérése megállapítja, hogy a po­litikai vezetők még alapfizetésü­ket tekintve is nyolcszor-tízszer jobban keresnének, ha a köz­ügyekről a vállalati szférába nyergelnének át. Guy Verhof­ÖSSZEFOGLALÓ Számos tagországban megtart­ják a már kitűzött népszavazásokat az európai alkotmányról, annak el­lenére, hogy Nagy-Britannia bi­zonytalan időre elhalasztja a refe­rendumot. Adam Rotfeld lengyel külügyminiszter szerint a franciák, a hollandok vagy a britek nem dönthetnek a lengyelek helyett. Aleksander Kwasniewski lengyel elnök szerint Portugáliához hason­lóan októberben - az államfővá­lasztással egybekötve - tarthatnák stadt belga miniszterelnök pél­dául havi 16 ezer euró bruttót keres. Az egyéb juttatásokat nem számolva Gerhard Schröder né­met kancellár keres a legjobban európai kollégái közül, havi bruttó 22 666 euróval. Őt Jósé Manuel Barroso európai bizott­sági elnök követi 22 210 euróval, majd a brit Tony Blair és a fran­cia Dominique de Villepin jön. Érdekes, hogy a legnagyobb or­szágok vezetői után már rögtön az EU-biztosok következnek, mégpedig havi 18 ezer euró kö­rüli fizetéssel. Az EU-sor végén - természetesen?! - a közép-kelet- európai vezetők kullognak. a referendumot. A portugál kül­ügyminiszter Lisszabonban tár­gyalt Joschka Fischer német kül­ügyminiszterrel, majd közölte: az elhatározásukon csak az változtat­hat, ha az EU állam- és kormányfői közelgő csúcsértekezletükön fel­függesztik a többi uniós tagállam­ban a tervezett népszavazásokat. Dánia egyértelmű biztosítékokat vár Franciaországtól és Hollandiá­tól arra, hogy a két országban az elutasító népszavazások ellenére folytatódik az uniós alkotmány ra­tifikációs folyamata, (euhi, euvo) Két, kudarcot hozó népsza­vazást követően az Európai Uniónak nagy szüksége volna arra, hogy mielőbb sikerüljön tető alá hozni a 2007-2013-as időszak költ­ségvetését, ám a tagorszá­gok igencsak megosztottak ebben a kérdéskörben is. ÖSSZEFOGLALÓ A költségvetés tervezete azt rög­zíti, hogy mennyi pénzt költhet az EU ezekben az években á politikai prioritásként megjelölt célokra, te­hát meghatározó az EU politikai döntéseire nézve. A korábbi, Agen­da 2000 néven ismert keretterv 2006 végéig van érvényben. Az új pénzügyi lehetőségekről folyó vita több ponton is éles konfliktusba torkollhat. A tagországok nagy ré­sze elégedetlen amiatt, hogy évről évre többet fizet a közös uniós kasszába, mint amennyit vissza­kap. Ez ma már igen jelentős bel­politikai kérdés, Hollandiában és Németországban például a közvé­lemény óriási nyomást gyakorol az uniós költségek lefaragása érdeké­ben. Az új tagországok sem elége­dettek, ők ugyanolyan bőséges pénzügyi támogatást várnak el, mint amilyenben annak idején Spanyolország, Portugália, Íror­szág vagy Görögország részesült. A briteknek meggyőződésük, hogy alanyi jogon jár nekik az a (még Margaret Thatcher által kiharcolt) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A nyugat-európai tu­risták tavaly ugyanakkora össze­get költöttek el az újonnan csat­lakozott és a 2007-ben csatlako­zó kelet-közép-európai orszá­gokban, mint amennyit az összes külföldi befektető ezekben az or­szágokban megtermelt - áll a Le Monde elemzésében. A francia újság szerint Nyugat-Európa a rendszerváltás hajnalán fedezte fel Kelet-Európa kulturális és ter­mészeti gazdagságát. Évi 40 mil­lió turista tölt átlag 4,5 napot Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Litvániában, Lengyelországban, Szlovéniá­ban, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában. Az említett or­szágokba látogató turisták száma közel tíz éve stagnál, ezzel szem­ben a turizmusból fakadó bevétel megduplázódott, és tavaly elérte a 20 milliárd eurót. A Le Monde egyetért azzal, hogy a kelet-euró­pai országok legfőbb bevételi for­rása a turizmus lett, amely a bel­visszafizetés, amit azért kapnak, mert a többi tagországnál keve­sebb pénz jut a szigetre mezőgaz­dasági és regionális pénzalapok­ból. Nincs jó hatással a költségve­tési vitára az uniós polgárok köré­ben tapasztalható ellenérzés sem, amely az EU két alapító tagorszá­gában, Hollandiában és Franciaor­szágban a népszavazáson egyér­telműen megmutatkozott. A költségvetés-tervezet vitája azokon az akadályokon bukhat el, amelyek az EU népszerűségét is rombolják a polgárok szemében. Egyrészt a tagországok önzőek: a kormányok sokkal inkább arra összpontosítanak, mit nyerhetnek az EU-tól, és sokkal kevésbé látják a közös kezdeményezések valóságos előnyeit. Az EU-szleng technokrata és elitista jellege sokszor még a brüsszeli körökben egyébként jár­tas embereket is zavarba ejti. A döntéseket igénylő viták gyakran a tárgytól eltérő politikai viták szín­terévé válnak. Brüsszelben általá­nos meggyőződés, hogy az alkot­mányt elutasító népszavazásokat követően minden korábbinál na­gyobb szükség van arra, hogy a jú­nius 16-17-i csúcsértekezleten megegyezés szülessen a pénzügye­ket illetően - még egy kudarc való­sággal csapásként érné az uniót. Az EU soros elnöki tisztségét el­látó Luxemburg június 2-án mó­dosított tervezetet ismertetett. Ebben 875 milliárd euróra, azaz az EU nemzeti össztermékének (GNI) 1,06 százalékára csökken­tette a költségvetést, szemben a ső termelés 3,5 százalékát jelen­ti. Ez az arány a mediterrán or­szágokban 15 százalék. Ez a szektor a foglalkoztatottság szempontjából is fontos té­nyezővé vált: az összmunkaerő 2,5 százaléka, a szolgáltatók 8,5 százaléka dolgozik a turizmus­ban. Főképp a német (30 száza­lék) és a brit (7 százalék) turisták látogatják az új EU-tagországo- kat. Német vállalkozók vezetik a befektetési listát is, akik elsősor­ban szlovák síparadicsomokat építenek ki, a svéd és a finn be­fektetők pedig a balti szomszéda­ik felé érdeklődnek a leginkább. Az egyes kelet-európai országok­nak sikerül más-más módon fel­hívni magukra a figyelmet. Cseh­ország mindenek előtt Prága újjá­varázsolásával vonzza a külföldi­eket. A cseh fővárost választotta egyébként a régió legtöbb külföl­di befektetője székhelyéül. Szlo­vákiában is a főváros, továbbá a sípályák jelentik a vonzerőt. Len­gyelország több városa miatt is érdekes a turistáknak, míg Bulgá­bizottság ezer milliárdjával (1,14%), illetve az ún. hatok klub­ja (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Ausztria, Hol­landia és Svédország) által java­solt 815 milliárd euróval (1%). A luxemburgi elnökség kevesebbet költené kohéziós célokra, munka­helyek létesítésére és gazdasági növekedésre, ám nem módosítja a 2002-es közös agrárpolitikát, s 2007-es csatlakozásukat kö­vetően csupán 2 milliárd eurót különít el Románia és Bulgária ria és Románia olcsó tengerparti nyaralást ajánl a nyugatiaknak. A Magyarországra látogató külföl­diek idejük nagy részét Budapes­ten töltik, ahol a legfőbb vonzerőt a termálfürdők jelentik, amelyek Európa termálturizmusának 20 százalékát bonyolítják le. A fran­cia lap felhívja a figyelmet, hogy a kelet-európai országokban még mindig hiányzik a megfelelő inf­rastruktúra az elegendő mennyi­ségű és választékot kínáló szállá­sok területén, mivel a nemzetközi szállodaláncok gyakorlatilag tel­jesen lefoglalták a közép-kelet- európai országok szállodakínála­tát. Szakértők szerint a jelenlegi­nél nagyobb összeget kellene jut­tatni az európai közösségi ala­pokból az új tagállamok turiszti­kai infrastruktúrájának javításá­ra. Ezért a Le Monde meglátása szerint a 2004 és 2006 között az Európai Bizottság által jóváha­gyott 384 millió eurót a jobb szál­láslehetőségek kiépítésére kelle­ne fordítani az új EU-tagállamok- ban. (euhi) számára. Luxemburg ugyanakkor 2007-ben 4,6 milliárd euróbán rögzítené a briteknek járó vissza­fizetés összegét, majd évről évre fokozatosan megszüntetné azt. Speciális szabályozási eszközök­kel 2007 és 2013 között csökken­tenék a Hollandia, Németország és Svédország által befizetett já­rulék összegét. Első reagálásként a luxemburgi javaslatra egy bizottsági szóvivő csalódottságának adott hangot, de elismerte, hogy igen lényeges a megegyezés a csúcstalálkozón. Gerhard Schröder német kancel­lár jelezte, hogy kormánya haj­landó engedni az 1 százalékot célzó követeléséből, amennyiben már tagországok is (jelesül Nagy- Britannia) hajlandók kompro­misszumot kötni. Ezzel szemben Hollandia várhatóan minden ed­diginél keményebben lép majd fel, miután a népszavazás egyér­telművé tette, hogy állampolgá­rai csökkentenék az uniós befize­tések összegét. Az Európai Parla­ment szerdán szavaz Reimer Bö­ge jelentéséről, majd az EU kül­ügyminiszterei egy második zárt ülésen tanácskoznak június 12- én, vasárnap, (euhi) Nagy DVD: és CD-fogás Hadat üzentek a kalózoknak Madrid/Lisszabon. Kiterjedt, zenei albumokat és filmeket jog­sértő módon értékesítő kalózháló­zatot leplezett le a spanyol és por­tugál rendőrség az Ibériai­félszigeten - hétszázezer DVD-t és CD-t sikerült elkobozniuk. Ez volt a két ország rendőrségének első ilyen jellegű közös fellépése, amelynek során harminc személyt tartóztattak le, kétszáz számító­gépet és több járművet koboztak el az északi országrészeken végre­hajtott razziák során. Spanyol- országban főként szenegáliakat, szíriaiakat és jordániaiakat, Por­tugáliában marokkóiakat és brazilokat vettek őrieztbe. A por­tugál rendőrség az idén már ko­rábban is keményen fellépett a ze­nét és filmeket feketén forgalma­zók ellen. Az első negyedévben országszerte több mint 43 ezer hamis CD-t és DVD-t koboztak el, többnyire szabadtéri piacokon. A jelenlegi zsákmány az egy évvel ezelőtti mennyiség huszonötszö­röse. (euhi) Lengyelország és Portugália is a referendum mellett Megtartják a népszavazást A költségvetési megállapodás igazolná, hogy az unió dolgozik Luxembourg. Az Európai Unió működik, képes középtávú dön­tések hozására, és mindezt iga­zolni is fogja, ha a tagországok­nak a jövő héten sikerül megáll­apodásra jutniuk a 2007-2013 közötti költségvetés kereteiről - jelentette ki Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő-pénzügy­miniszter az euróövezet pénzügy­minisztereinek találkozóját kö­vetően. A megbeszélés napirend­jén szerepelt mindkét téma: az EU alkotmányos szerződésének franciaországi és hollandiai elu­tasítása utáni gazdasági kilátá­sok, illetve a fentebb említett időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetési terv. A miniszterek, továbbá Joaquin Almunia pénz­ügyi EU-biztos egyetértettek az­zal, hogy mindkét kihíváson je­lentősét lendíthetne, ha a jövő csütörtökön és pénteken tartan­dó állam- és kormányfői értekez­leten megszületne a kompro­misszum a büdzséről. Emellett kénytelenek voltak a résztvevők foglalkozni Roberto Calderoli olasz reformügyi miniszter nyi­latkozatával is, hogy Olaszor­szágban meg kellene fontolni a lí­ra újbóli bevezetését. Gerrit Zahn holland pénzügyminiszter azt hangoztatta, egyértelmű, hogy magánvéleményről és nem kor­mányálláspontról van szó. Jun­cker a találkozó után abszurdnak és értelmetlennek nevezte a fel­vetést, s leszögezte, hogy az euró­övezet elhagyása elképzelhetet­len. (MTI) A régió legtöbb külföldi befektetője a cseh fővárost választotta székhelyéül Az új tagállamok turizmusmérlege

Next

/
Oldalképek
Tartalom