Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-08 / 132. szám, szerda

12 Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 8. VÚB. a Gruppo Banca Intesa csoport tagja www.vub.sk • KONTAKT: 0850 123 000 mielőtt új lakásba költözne, bújjon ki az illetékfizetés alól '-/r m *é*r ý «y* <w ‘■•-t ^ ffk Y f j1 , ť ’AftiÉsftv*«' (ÉM I 10 ' ■ _ ÍL. «r.- a mj-BCT átTXáx , 4as* : ^ A ■*‘%i p> /Nr-ssÉfiirtf^fc-­V% ­\ -'V ­flexikölcsön illeték nélkül Ha új lakásba költözik, csak a VÚB Bank flexikölcsönévei nem fizet: • a hitel lejárata előtti letörlesztés a tőke 20%-áig évente - INGYEN • az ingatlan felbecslése - szakértői vélemény INGYEN • a kérvény beadása és kiértékelése - INGYEN • a jeizálogbizonylat kiállítása - INGYEN Ráadásul - INGYEN berendezéshez juthat: ha 2005. VIII. 31-éig beadja a fiexikölcsönre szőlő kérvényt, besoroljuk az IKEA áruházba szóló 66 vásárlási utalványért, melynek értéke akár 100 000 Sk is lehet, folyó sorsolásba. és máris újban lakik. banka Mediterrános, antikos, sziesztázós, délies Ciprusi utazás: frigy hátán frigy Ciprust a szerelem szige­tének is nevezik a Turisták Nagy Könyvében, hiszen gyakorlatilag nincs olyan terem, ház a szigeten, ahol ne lehetne házasságot köt­ni. Komolyabb iparág ez, mint a hagyományőrzés, pedig annak is erős bás­tyái vannak. ÚTIKALAUZ Kettő az egyben. Bután és rosszul hangzik ez a felütés, pedig van benne valami: a politikailag két részre osztott Ciprus oldalai között természetrajzilag, hangulatilag nincs különbség, csupán az eltérő illetőségű kormányok jelzik, hogy hiába az egy és oszthataüan sziget, ha ember lakik rajta, akkor egy tal­palatnyi földet is ketté le^et oszta­ni. Persze bennünket ez nem kell hogy zavarjon: aki ellátogat a Föld­közi-tenger harmadik legnagyobb szigetére, nem csalódik. Ami medi­terrános, ami antikos, ami sziesztá­zós, ami régmúlt időkbe vezetős, ami délies, ami zamatos, ami pi­hentetés, az itt mind-mind lepereg a szemünk előtt. Nem véletlen, hogy a ciprusi zászlókba magát a szigetet is belevarrják, hiszen a cip­rusi dolce vitából nehezen lehetne kiemelni olyan elemet, amivel egy­magában is lehetne illusztrálni a sokszínűséget. Egy sziget van, a csoda szigete. Ciprust legegyszerűbben re­pülőgépen közelíthetjük meg. Per­sze mehetünk hajóval is, vagy akár hosszas autós európai körutazá­sunkat fejezhetjük be itt, de utóbbi esetben készüljünk fel rá, hogy a szigeten a normális sofőr bal olda­lon közlekedik. A sziget fővárosa Larnaka, amely rengeteg aprósággal kedveskedik a látogatónak. A helyi Szent Lázár­templom nem nagyságával, hanem pazar díszítéseivel vonzza a tekin­tetet. Régi korok nagy művészeinek ikonjai évszázadok óta hirdetik a Mindenható nagyságát, miként a város hosszú tengerparti sétánya, hogy itt azért mégiscsak a halászok voltak az elsők, akik szépséges tá­játszabásba kezdtek. Persze az utó­dokra sem lehet panasz: a város kulturális központjában fiatal krea­tív művészek munkáiban gyönyör­ködhet az ember. Hasonló a helyzet Limasszolban is, ahol egy kisebb nagyvárosi fejforgatás megoldja a helyi nevezetességek feltérképezé­sét, de így legalább lesz erőnk ah­hoz, hogy kellő energiával tudjunk Pafoszra koncentrálni. Egy laza sé­ta a tengerparton meghozza a ked­vet a vízhez, amely ezen a partsza­kaszon a különlegesebbnél is kü­lönlegesebb. Nem véletlen, hogy a legenda szerint itt született Affodi- té. Szintén Pafoszban van a Kourio- ni Színház, amely gyönyörű moza­ikjaival támasztja alá a művészetek egymásra találásának páratlansá­gát. A következő állomás Agia Na­pa; a város tipikus üdülőcentrum. A part mentén tavernák, sörözők, kávézók csalogatják a vendégeket, és aki éjszaka is nagy legény, a te­mérdek szórakozóhely valamelyi­kén könnyedén be is bizonyíthatja mindezt. A ciprusi vendéglátás mintapéldája a mediterránium mentalitásnak: a ciprusi vacsora hosszabb, mint egy egész estés mo­zifilm, a szertartás így nagyon ap­rólékos. Tucatnyi fogások követik egymást, tucatnyi áldomás után. így a zene és a tánc megérkeztére már egy erőben és hangulatban is a spiccen lévő társaság indulhat be Gyakorlatilag nincs olyan terem ház a szigeten, ahol ne lehetne há zasságot kötni. Itt ez komolyabt iparág, mint a hagyományőrzés. A Deryneia Népművészeti Múzeurr például ilyen. Nem téved nagyot aki egy parasztházra gondol kies ablakokkal, bájos mesecserepek kel, a rusztikus kultúra minder gyöngyszemével. Benn kemencébe sül az emlékgyártás: aki ide beté­ved, mindent megtud a ciprusi ha­lászok egykori mindennapjairól. A turista azonban kemencék, hálók konzervált halfejek nélkül is tudja hogy itt a víz az úr, és az uraknal áldozni kell. Erre a legjobb terep at Agia Napa Vízividámpark; ne le gyen szégyenérzetünk, ht rosszabbnak ítéljük meg testi adott ságainkat Afroditénél, még nem je lent semmit: a habokból mi is kilép hetünk elegánsan, (fn.hu) A UNESCO felvenné a dél-amerikai ország látványosságát a veszélyeztetett kulturális örökségek listájára - bírálat a városfejlesztés elmaradása miatt Peru tízéves terve a Machu Picchu romjainak megmentésére MTI-PRESS Lima. A perui Nemzeti Kultu­rális Intézet tízéves tervet dolgo­zott ki Machu Picchu romjainak megóvására és konzerválására, az inkák Elveszett városát ugyan­is veszélyezteti a turistaáradat, il­letve a környékbeli ellenőrizetlen fejlesztés. A terv értelmében 20 dollárról 30 dollárra növelnék a külföldiek számára a belépti díjat, 2500-ra korlátoznák a napi látogatók szá­mát, és intézkedéseket hoznának az Inka Ösvény mentén található más romok, az állat- és növényvi­lág megóvására. Az Andok déli részén, Limától mintegy 500 kilométerre délkelet­re egy dzsungel övezte, cukorsü­veg formájú hegy tetején található romváros 1983 óta szerepel a UNESCO világörökség-listáján. 1992-ben kilencezer turista keres­te fel Machu Picchut, 2002-ben a számuk már elérte a 150 ezret. A becslések szerint néhány év alatt a turisták száma a napi mintegy 4000-ről akár 5000-re emelked­het. A UNESCO bírálta Perut amiatt, hogy a közeli Aguas Calientesben elmarad a városfejlesztés. Ebben a városban szállnak át a turisták a vonatról az őket Machu Picchura szállító autóbuszokra. A város veszélyes helyen található: tavaly egy heves esőzések okozta földcsu­szamlás több házat elsodort, mint­egy tízen életüket vesztették. A terv előirányozza a védett te­rületen élők kiköltöztetését is, csa­kúgy, mint más, a térségben lévő inka romok és ösvények nép­szerűsítését, valamint a nap ciklu­saihoz kötődő rítusokat bemutató előadások szervezését a turisták számára. A terv már életbe lépése előtt kiváltotta a helyi lakosok el­lenkezését, mert ők nem szeret­nék, hogy a kormány nagyobb el­lenőrzést gyakoroljon a nemzeti örökséghez tartozó területeken. A múlt hónapban mintegy ezer turis­ta kénytelen volt elhalasztani a romvárosba tervezett útját, mivel a helyi lakosok tiltakozása miatt szü­netelt a vonatközlekedés Cuzco és Aguas Calientes között. Machu Picchu az inka biroda­lom egyik erődítménye volt. A ke- csua nyelvet beszélő törzsek má­sokkal szövetségben a 13. század­ban alapítottak államot, amely a 15. században fejlődött biroda­lommá Dél-Amerika csendes-óceá­ni partvidékén, s a 16. századra már vagy egymillió négyzetkilo­méterre terjedt ki. Fővárosa Cuz­co, a jól szervezett közigazgatás fő embere az Inka, a Nap Fia volt. A spanyol hódítás idején polgárhá­ború dúlt a birodalomban, és miu­tán a győztes trónkövetelő Atahu- alpát Pizarro kivégeztette, néhány év alatt az egész birodalom a spa­nyolok kezére került. Az inka birodalom erődítményét ellepik és veszélyeztetik a turisták (Képarchívum

Next

/
Oldalképek
Tartalom