Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-04 / 129. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 4. Egészségünkre 31 A szem belső részének gyulladása veszélyes, de szerencsére ritkább, mint a felszíni gyulladások Csökken a tápanyagellátás DR. FARKAS BEÁTA Az uvea, a szem burkainak kö­zépső rétege. Három része van: szi­várványhártya (írisz), sugártest (corpus ciliare), érhártya (chorioi- dea). Az uvea elnevezés onnan ered, hogy a szkléra (szemfehérje) eltávolítása után a szemgolyó sötét szőlőszemre emlékeztet, mivel na­gyon sűrű az érhálózata. Mind a három résznek különböző a funkci­ója, és ennek megfelelően külön­böző a szerkezete is. A szivárványhártya a szemlen­cse előtt mint diafragma feszül ki, közepén kerek nyílással, vagyis a pupillával, amely a szembe jutó fény mennyiségét szabályozza. Fel­színén szabad szemmel is látható számos, főképpen sugárirányú ki­emelkedés van, ezek erek, amelyek gazdagon ágazottak, és egymással is összeköttetésben vannak. A szi­várványhártya színe a hátsó felszí­nét borító festékhám vastagságától függ­A sugártest keresztmetszete há­romszög alakú. Sugámyúlványai- nak fontos szerepe van a csarnok­víz termelésében. A csarnokvíz lát­ja el tápanyaggal a szem belső ré­szeit. Ezen kívül jelentős szerepet játszik az akkomodációban, vagyis a szem alkalmazkodó képességé­nek az irányításában. Az érhártya a látóideg belépési helyén kívül az egész szemfeneket kibéleli. Sűrű érfonadék alkotja, amelynek közeit melanintartalmú sejtek töltik ki, ezért színe majd­nem fekete. Az érhártyának jelen­tős szerepe van az ideghártya, kü­lönösképpen a sárgafolt látósejtré­tegének oxigén- és tápanyagellátá­sában. Az uvea gyulladásakor a táp­anyagellátás nagymértékben csök­ken, így a szem legérzékenyebb ré­szeiben, vagyis a szemlencsében, a retinában és az üvegtestben kóros, gyakran maradandó elváltozások keletkezhetnek, ami a szem fénytö­rőközegének elhomályosodásához vezet. Ezért a szem és az immun- rendszer kapcsolata a szervezeten belül nagyon különleges. A szem belső részének gyulladása tehát sokkal veszélyesebb, de szerencsére ritkább is, mint a felszíni gyulladá­sok. A gyulladás az uvea különböző részeit érintheti. Leggyakoribb a szivárványhártya és a sugártest gyulladása (iritis, iridocyclitis, uvei­tis anterior). Az érhártya gyulladá­sa (chorioiditis, chorioreti­nitis) ritkább, de sokkal ve­szélyesebb, mivel előidéz­heti az ideghártya kóros el­változását is, ami tartós lá­tásromláshoz vezethet. Okok A gyulladás okait eredetük sze­rint két csoportra osztjuk: exogén és endogén gyulladásra. Az első esetben a kórokozók balesetek kö­vetkeztében, vér útján vagy a sza­ruhártya fekélyesedése következté­ben jutnak a szembe. A gyulladás lehet vírusos (herpesvirus), bakte­riális (borelia), de okozhatja para­zita (toxocara, toxoplazma) vagy penészgomba is. Az endogén gyulladás az immun- rendszer nagymértékű reakciója a szervezetben történő kóros folya­matokra. Tehát a szervezetben ta­lálható, a szemtől távol eső gyulla­dásos góc váltja ki. Ebben az eset­ben a gyulladás okának kiderítése nagyon nehéz. Az esetek 30%-ában ismételt kivizsgálások ellenére nem sikerül megállapítani az okot. Egyes esetekben a szervezet tipikus betegségei váltják a ki a szem gyul­ladását, ezek közé tartozik az ízüle­tek, a bőr, az emésztőrendszer, a húgyvezeték és a nemi szervek gyulladása (az ízületek reumatikus betegségei, Bechterev-kór stb.). Ezek a betegségek általában több szervet támadnak meg, és a szem gyulladása csak a tünetek egyike. A gyulladás diagnosztikája A gyulladás tünetei annyira mar­kánsak, hogy az esetek többségé­ben a páciens felkeresi szemorvo­sát. A tartós látásromlás megaka­dályozása érdekében a kezelést mi­nél előbb el kell kezdeni. A gyulla­dás okának meghatározása több ki­vizsgálást igényel. A szemészeti vizsgálaton kívül, vérvételre, rönt- genológiai kivizsgálásra, és az eset­től függően más speciális kivizsgá­lásra is szükség van. Kiderült, hogy bizonyos genotípusú emberek haj­lamosabbak erre a betegségre, ezért a genetikai kivizsgálás (HLA tipizáció) is célravezető lehet. Ezen betegség diagnosztikája nagyon szerteágazó, kezelése pedig gyak­ran komplikált, így célszérű kór­házban végezni a kivizsgálásokat. Kezelés A látás megtartása érdekében a kezelést minél előbb el kell kezde­ni, mivel minden esetben nagy a veszélye a tartós látásromlásnak. Az utóbbi tíz évben szerencsére a kezelés lehetőségei kiszélesedtek. A terápia alapja a gyulladás csök­kentése, bizonyos esetekben a szemgolyó mellé gyulladás csök­kentő injekciót is kell szúrni. Fonto­sak az antibiotikumok. A pupilla tá­gításával csökkenthetjük a gyulla­dást. A kezelést az is nehezíti, hogy a speciális szerológia, immunológi­ai kivizsgálások eredményei csak napok esetleg hetek múlva készül­nek el. A terápia főleg azokban az esetekben komplikált, ahol másod­lagosan emelkedik a szemnyomás. Ilyenkor nehéz megtalálni mindkét tünet optimális kezelését. A páci­ens élete során, főleg az endogén gyulladások esetében, a betegség többször visszatérhet és idővel szürke hályog is keletkezhet. A szem és az immunrendszer kapcsolata nagyon specifikus, ami legmarkánsabban a szem belső bur­kának a gyulladásainál tükröződik. Az orvostudomány fejlődésével re­mélhetőleg ezen betegségek diag­nosztikája és kezelése is egyszerűb­bé és eredményesebbé válik. A szerző szemorvos A gyulladás tünetei A páciens fényérzékenységre, csökkent látásélességre, fájdalomra és a szemfehérje bevörösödésére panaszkodik. A pupilla szűk. A be­tegség általában hirtelen kezdődik, és valamennyi tünet azonnal je­lentkezik. Tipikus a szúró fájdalom a közeli tárgyak fixálásakor, pél­dául olvasáskor. Bizonyos esetekben a betegség csak lassan alakul ki, és a páciens úszkáló homályokat lát. Az utóbbi tíz évben a kezelés lehetőségei kiszélesedtek. Egy évvel azelőtt jöttek rá a kutatók, hogy a 17-es kromoszómában található a BRCA1 gén Remény emlőrákos pácienseknek ÚJDONSÁG Brit kutatók a betegséget kivál­tó géndefektust - laboratóriumi körülmények között, kísérleti ege­reken - sikeresen kezelték. Az emlőrák együk rettegett, örökletesnek tartott formája (a betegség kialakulásában az egyik legjelentősebb ri­zikótényező a pozitív csa­ládi anamnézis) elleni te­rápia kidolgozására adód­hat remény. Alan Ashworth és team­je, a londoni Rákkutató Intézet munkatársai sikeresen kezelték gyógyszerekkel a kísérleti egere­ken a rák e típusát okozó gén de­fektusát. A brit kutatók a Nature hasábjain publikálták eredmé­nyeiket. A terápia célja, hogy a Poly-ADP-Ribose-Polymerase (PARP) enzimmel az örökletes emlőtumorra hajlamosító gének közül a két legfontosabb - a ki­lencvenes években felfedezett, géneltéréses BRCA1 és BRCA2 - hibás működését gátolják. Természetesen nem minden emlőrákos eset a „mellrák-gén” következménye, ugyanakkor egy hetvenéves páciens esetében 85 százalék a valószínűsége annak, hogy az öröklött betegség megje­lenik a szervezetében. Az új terá­pia sikerrel kecsegtet - fogalma­zott Andrew Tutt, a londoni Guy’s Kórház emlőrák-specialistája. E kezelési módszernek jelentős elő­nyei lehetnek a kemoterápiával szemben, melynek során a rákos sejteken túl egészséges szövetek is károsodhatnak. A laboratóriumi rágcsálókísér­letek után az elkövetkezendő hó­napokban az első embereken vég­zett PARP-tesztekre is sor kerül­het. „Mindenekelőtt azonban azt kell a kutatóknak tisztázniuk, mi­lyen nem kívánt mellékhatások­kal járhat az új módszer - hangsú­lyozta Alan Ashworth. Csak ezután lehetséges a módszert a BRCA1, és BRCA2 génmutációval rendelkező páciensek esetében bevetni. Alan Ashworth úgy véli, a PARP-enzim kiegyensúlyozhatja a módosult BRCA1 és BRCA2 hibás működését. Alan Ashworth 1995-ben, a 13 kromoszómában található BRCA2 felfedezésében is érdemeket szer­zett. Egy évvel azelőtt jöttek rá a ku­tatók, hogy a 17-es kromoszómá­ban található a BRCA1 gén. Ha e gének mutálódnak, gátolhatják a rákos sejtek elleni testazonos har­cot. t Az emlőrákos megbetegedések hátterében mintegy öt százalék­ban áll genetikai hajlam. A kör­nyezeti hatások, valamint a páci­ens életvitele - mint például a do­hányzás - áll az első helyen a ki­váltó okok között, (us) ...a hátterében mintegy öt százalékban áll geneti­kai hajlam. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Dr. Nagy Géza természetgyógyász Fehér foltjaim vannak Jelige: 38 éves férfi. „Fehér foltjaim vannak a bőrömön. Már sok helyen voltam, sok mindent kipróbáltam, de nem segített semmi. Szégyellem magam, mert a szám szélén is vannak fehér foltok. Szeret­ném tudni, hogy a gyógynövé­nyek világában van-e olyan nö­vény, ami segítene a bajomon.” Igen, van segítség, de a gyó­gyulás nem olyan egyszerű. A fe­hér foltokat szaknyelven vitili- gónak nevezzük. A szakirodalom azt úja, hogy oka ismereden, de ezzel csak részben lehet egyetér­teni, mert fokozottan azoknál az egyéneknél fordul elő, akiknek kandidózisuk (gombafertőzé­sük) van a vastagbélben. Ez vala­hogy összefügg vele, mert mint­ha a kandida gomba okozná a melanin bőrfesték hiányát. A ta­pasztalatok szerint, ha a kandi­dózist a vastagbélből sikerül el­tüntetni, akkor a vitiligo terjedé­se is leáll. Külsőleg pedig olyan barnító krémekkel kenjük be a fe­hér foltokat, amelyek a káros ibo­lyántúli sugarakat visszaverik, és a barm'tó sugarakat pedig elnye­lik. De kezdjük elölről. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, először is sok időre és türelemre van szük­ség. Első lépésként rendet kell tenni a vastagbélben, és ki kell söpörni a penészgombákat a vas­tagbélből, mert ezek serkentik a vitiligó kialakulását. Először is főzzünk teát bazsalikomból, dió­levélből, kakukkfűből, borsika- fűből, izsópfűből. Diétát kell tar­tani, azaz nem szabad gombát, élesztőt és élesztős kenyeret en­ni, csökkentem kell a disznóhús és az édesség fogyasztását. Az élet növényével, a jukkával meg kell kötni a vastagbélben keletke­zett káros anyagokat. így kimos­suk a szervezetből az összes lera­kódást, ugyanis mindent eltá­volít, amire a szervezetnek nincs szüksége, tehát a véráramban vagy a szövetekben lévő kandida gombákat is. Amikor a szervezet kitisztul, és a nyirokrendszerben elindul a tisztító folyamat, akkor kezdi a szervezet kijavítani a szépséghibát. Ezt a folyamatot segíthetjük olyan gyógykrém- mel, amelyben furokumarinok vannak. Ilyen az angyalfű, a lestyán és a földitömjén. Az ilyen kivonatot tartalmazó krémmel be kell kenni a fehér foltot, és utána napozni kell. Természete­sen nem egész nap, vagy sokáig, 1-2 órát, mert az is megtörtén­het, hogy a fehér folt a túlzott na­pozástól gyulladásba jön. 10 na­pon keresztül csak 5 percig, a kö­vetkező 10 napon 10 percig, a kö­vetkező 10 napon 15 percig, majd a következő napokban 20 percig napozhatunk, hogy a fe­hér foltok megbámuljanak. Té­len kvarcoljuk, de szintén foko­zatosan. A változás mindenkinél hosszabb vagy rövidebb időt igé­nyel. Nagyon fontos a türelem. Az is megtörténhet, hogy egyes helyeken gyorsan eltűnnek a fe­hér foltok, más helyeken pedig csak lassan. A lényeg az, hogy megáll a fehér foltok növekedé­se, kezdenek bámulni, és idővel megszabadul az ember a kelle­metlenségektől. A lényeg a türe­lem és az utasítások pontos meg­tartása. Dr. Martin Hrivnák szexológus A tablettához kéjvágy is kell „Hallottam a merevedési za­var gyógyítására szolgáló or­vosságról, amely állítólag 36 óráig hat. Nem veszélyes az ilyen hosszú ideig tartó me­revedés?” A gyógyszer, amelyről ír, való­ban jelen van a szlovákiai pia­con. Hatása 36 óráig tart, de ez nem jelenti azt, hogy annak, aki beveszi a gyógyszert, 36 óráig merevedése lesz. Az erekció ja­vítására szolgáló valamennyi tabletta akkor hat, ha kéjvágy is van, vagyis libidónak és szexuá­lis stimulációnak, például előjá­téknak is lenni kell. Enélkül a gyógyszer nem hat. Ha a fér­finak van kéjvágya és a szexuá­lis inger is kielégítő, a gyógyszer biztosítja a merevedést, ideális esetben olyat, amilyen a zavar kialakulása előtt volt. A 36 órás hatás azt jelenti, hogy a férfi 36 óráig képes - akár többször is - a nemi kapcsolatra. Kik nyertek Béta-karotint tartalmazó készítményt nyert Bartos Mária felsőszeli, Bábi Veronika vágai és Radocha Pál madari olvasónk. Koenzim Q10 készítményt küldünk Szabó Renáta bátkai, Ajpek Ibolya somorjai és Szanyi József kassai olvasónknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom