Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-01 / 126. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005.JÚNIUSI. Gazdaság és fogyasztók 11 A legtöbben hamis igazolásokkal, fiktív kezesekkel próbálják kicsalni a pénzt a szlovákiai pénzintézetektől Csalók ostromolják a bankokat A bankok időnként nem véletlenül bizalmatlanok az ügyfelekkel szemben. A ČSOB egyik fiókjának például 16 millió korona kárt okoztak a csalók. (Képarchívum) Pozsony. Áprilisban az elő­ző két hónaphoz viszonyít­va még olcsóbban juthat­tunk hitelhez, az átlagos éves lakossági hitelkamat 11,2 százalékra csökkent. Ez lényegesen alacso­nyabb, mint évekkel ez­előtt, sokan azonban ezt sem engedhetik meg ma­guknak, így egyre többen folyamodnak csaláshoz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A hitelcsalások legelterjedtebb módja, amikor az ügyeskedők ha­mis papírokkal jutnak kölcsön­höz, amit aztán természetesen nem fizetnek vissza. Egy ilyenre már idén márciusban felhívta a fi­gyelmet a ČSOB, amelynek 16 millió koronája veszett oda. A 35 csaló a bank egy és ugyanazon fi­ókját kopasztotta meg. Múlt hé­ten újabb csalásokra derült fény, amit a ČSOB egyik pozsonyi fiók­jának okoztak. Itt a kár egyelőre ismeretlen, a bank azonban me­gerősítette, hogy eddig 108 felje­lentést tettek. Mindez persze csak a jéghegy csúcsa, hiszen hasonló csalásokról szinte az összes pénzintézet be­szélhetne. Persze a kár nagyságá­ról és a csalók számáról nem szíve­sen beszélnek. Teszik mindezt a saját érdekükben is, hiszen a csa­lók ellen minden esetben feljelen­tést tesznek, és az információk ki­szivárogtatása esetleg hátráltat­Kész az új HESO-index Jó és rossz döntések sora Pozsony. Az INEKO intézet köz­zétette legfrissebb, ún. HESO inde­xét, amely azt fejezi ki, hogy 2005 első negyedében melyek voltak a legjobb gazdaságpolitikai dönté­sek. Az időszak legjobb döntésének a nemzeti lisszaboni stratégia elké­szítését tartják, amely Szlovákia versenyképességének növelését cé­lozza 2010-ig. A 2. helyen a távköz­lési hivatal döntése végzett, amely kötelezte a Slovak Telecomot a ve­zetékes telefonpiac megnyitására. A 3. helyen a deregulációval kap­csolatos döntések állnak, ezek sze­rint 2007 júliusától megszűnik a bérlakások lakbérének szabályozá­sa, a városi tömegközlekedés vitel­díjának megállapítását a megyék helyett a települések végzik. A HE­SO-index a legrosszabb lépések közé sorolta a Szlovák Légitársa­ság (SA) eladását az Austrian Airli- nesnak, továbbá a jegybank hóna­pokig tartó küzdelmét a korona erősödése ellen, (shz, ú) hatná a nyomozást. Ha a rendőr­ség elkapja a csalókat, és a bíróság elismeri a bűnüket, a banknak kö­telesek visszafizetni az adósságu­kat. Ha a rendőrség nem jár siker­rel, a bankoknak a biztosító fizet. Hogy a rendőrség hány ilyen eset­tel foglalkozott, azt maguk a rend­őrök sem képesek megmondani, külön statisztikát ugyanis nem ve­zetnek az ilyesfajta csalásokról. Kimutatásaikban a hitelcsalásokat a biztosítási csalásokkal, az indo­kolatlan vagyonszerzéssel és a cég szándékos csődbevitelével együtt tárgyalják. Ebben a kategóriában tavaly 1277 bűnesetet regisztrál­tak, ami csaknem háromszor több, mint 2003-ban. Közülük 843 ese­tet tártak fel. És mi a legbeváltabb módszer a bankok becsapására? A legtöbben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Brüsszel. Az Egyesült Államok jogorvoslati ké­relemmel fordult a Világkereske­delmi Szervezethez (WTO) annak kapcsán, hogy az európai re­pülőgépgyártó cég pénzügyi tá­mogatást kapott, mely hátrányo­san befolyásolja a Boeinggel való szabad versenyt. Peter Mandel- son, európai kereskedelmi megbí­zott „rendkívül sajnálatosnak” ne­vezte az amerikai döntést. Ameri­kai részről Rob Portman nehez­ményezi, hogy az EU nem kívánja megakadályozni az Airbusnak szánt újabb szubvenciókat, az EU tagállamai ismét mintegy 1,7 mil­liárd dollárt szándékoznak támo­gatásként adni. Az amerikai kor­mány azért fenyegeti perrel az Airbust, mivel a szubvenciókkal támogatott A350-es így szerintük tisztességtelen versenyelőnybe kerül a Boeing 787-tel szemben. Uniós adatok szerint a Boeing vi­szont 1992 óta mintegy 23 milli­hamis igazolásokkal próbálják meg elfedni kilétüket. Olyan fog­lalkoztatótól „szereznek be” iga­zolást a bevételeikről, amelynél soha nem dolgoztak, vagy ha dol­goztak is, munkaviszonyuk még a hitelkérelem előtt megszűnt. Van­nak azonban olyan esetek is, ami­kor a kérvényező által feltüntetett cég nem is létezik. A bankok a munkáltató által kiadott igazolás alapján bírálják el a hitelkérel­münk jogosságát és a fizetőképes­ségünket. Minél nagyobb a fizeté­sünk, annál több hitelhez jutha­tunk, a csalók ezért igyekeznek a lehető legjobb színben feltüntetni magukat. Talán a legkellemetle­nebb módja a hitelcsalásnak, ha lopott iratokkal vesznek fel köl­csönt. Ilyen esetekben ugyanis an­nak kell fizetnie, akinek esetleg árd dollárnyi támogatáshoz ju­tott. Az Airbus-nak szánt támoga­tásokkal kapcsolatban az Egyesült Államok már számos esetben til­takozott, tárgyalások folytak a szubvenció leállításáról vagy mér­sékléséről, de ezek nem vezettek megegyezésre. Az Európai Unió se rest, és ellenpanaszt nyújt be a Boeing konszern ellen a WTO- nál, azzal vádolva az amerikai lé­gitársaságot, hogy az törvénytele­nül jut állami támogatáshoz - je­lentette be tegnap Peter Mandel- son, az EU kereskedelmi biztosa. Brüsszel és Washington között az ügyben ezzel kiújult a 2005 janu­árjában átmenetileg leállított ke­reskedelmi háborúskodás. Az At­lanti-óceán két partja között már hosszabb ideje az Airbus-Boeing- vita jelenti az egyik legkomolyabb gazdasági feszültségforrást: mindkét fél azt állítja, hogy a má­sik túl nagy támogatást ad saját repülőgépgyártó cégének, s ezzel torzítja a szabad versenyt, kárt okoz a másiknak, (m, lm) fogalma sincs arról, hogy az iga­zolványai csalók kezébe kerültek. Nem kevesen élnek vissza azon­ban a kezességgel is. A Postabank­nál például úgy folyamodtak hi­telhez, hogy egy csoporton belül kölcsönösen kezeskedtek egymás­nak, miközben persze hamis ira­tokat használtak. Az Istrobanka néhány ügyfele a meghatározott célra felvehető hitelhez szükséges számlákat hamisította. A bankok a csalók ellen csak még szigorúbb ellenőrzéssel és a problémás ügyfelek kiszűrésével védekezhetnek. Minden banknak általában megvan a feketelistája azokról, akiknek nem érdemes kölcsönözniük. Ha a szigorú ros­tán mégis átjutnak a csalók, a bankokon már csak a rendőrség segíthet, (s, t, mi) Csehországi fizetések 17 678 korona az átlagbér Prága. 2005 első negyedévében a cseh átlagfizetés elérte a 17 678 koronát, ami 970 koronával, azaz 5,8%-kal több, mint 2004 első ne­gyedében. Az inflációtól megtisztí­tott reálbér-növekedés 4,1%-ra rú­gott. Az idei bérnövekedés egyálta­lán nem túlzott ütemű, hiszen 1993 óta nem volt ilyen lassú. „Szemmel látható, hogy a társasá­gok kontroll alatt tartják a kiadása­ikat, hogy ne veszítsenek verseny- képességükből” - állítja Pavel So- bíšek, a HVB Bank elemzője. A bé­rek nagysága továbbra is Csehor­szág egyik fő versenyképességi té­nyezője - vélekedik Petr Dufek, a ČSOB szakértője, „mivel a járulé­kok nagyságát is figyelembe véve az iparban folyósított bérek tavaly még a németországi bérek negye­dét sem érték el.” David Marek, a Patria Finance elemzője úgy látja, idén összességében 6%-kal emel­kedhetnek az átlagbérek, elérve a 19 120 koronát. (ČTK) Kiélezett vita az USA és az EU között az Airbus miatt Szárnyat adtak vádjaiknak A szupermarketek és a hipermarketek már nálunk is a háttérbe szorították a hagyományos üzleteket Gyorsan változnak a bevásárlási szokásaink ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ACNielsen piac­kutató ügynökség felmérése sze­rint a szlovákiai polgárok 69 szá­zaléka már a korszerű nagy be­vásárló központokban, szuper­marketekben vásárol. A felmérés szerint a hagyományos boltokat immár csak a lakosság alig egyti- zede részesíti előnyben, az egy­negyede pedig a szuper- és hi­permarketeket, valamint a klasszikus kisebb üzleteket is fel­keresi. A 69 százalékos mutató­val Csehországgal együtt az él­bolyba tartozunk, mivel Magyar- országon ez a mutató csak 56 százalék, Lengyelország eseté­ben pedig csupán 35 százalék. Az elmúlt négy évben Szlovákiá­ban a hipermarketek száma 295 százalékkal nőtt, 2004 végén or­szágosan 75 volt belőle. A viseg­rádi négyek csoportjában az 1 millió főre jutó hipermarketek terén Szlovákia a második helyet foglalta el Csehország mögött. Az ACNielsen felmérésének egyik meglepetése: a nagy bevá­sárló központok elsősorban könnyű megközelíthetőségük, árubőségük, színességük miatt vonzók, és csupán ezután követ­kezik az alacsonyabb árak szívó­hatása. Érdekes, hogy míg a hi­permarketek előretörése terén az élvonalba tartozunk, addig a diszkontboltok egyelőre nem nyerték el a tetszésünket. Csu­pán a megkérdezettek 2 százalé­ka válaszolta azt, hogy bevásár­lásainak zömét a diszkontokban bonyolítja le. E téren tehát térsé­günkben sereghajtók vagyunk, ami részben a diszkontboltok alacsony számával is magyaráz­ható. (hn, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Rajtolt a Cargo Slovakia eladása Pozsony. A kormány tegnap hivatalosan is meghirdette a Cargo Slovakia vasúti teherfu­varozó társaság privatizációját. „Az a célunk, hogy az év végéig lezárjuk a magánosítási folya­matot - mondta Pavol Prokopo- vič közlekedési miniszter, aki korábban közölte: 15 és 20 mil­liárd korona privatizációs bevé­tellel számol. A cég alaptőkéje 11,56 milliárd korona, tavaly közel 50 millió tonna árut fuvar rozott. A Cargo 2005 első ne­gyedében 3,3 milliárd korona forgalom mellett 423 millió ko­rona nyereséget könyvelt el. Járműállománya több mint 800 mozdonyból és 16 ezer vagon­ból áll. (s, t) A dunaszerdahelyi cukorgyár profitja Dunaszerdahely. Az Eastern Sugar Slovensko dunaszerdahe­lyi cukorgyár tavaly 239,7 millió koronával növelte nyereségét, amely így elérte a 385,1 millió koronát. A cég forgalma pedig 2,484 milliárd koronára rúgott. A csallóközi cukorgyár részvé­nyeinek 95,6%-a van az Eastern Sugár-csoport kezében. (SITA) Bolemant Lilla az Eximbankban Pozsony. A kormány tegnapi ülésén elfogadta Ivan Mikloš pénzügyminiszter beterjesztését, amelynek értelmében Hideghéty Árpádot leváltották a külkeres­kedelmet támogató állami Exim- bank felügyelő tanácsi tagságá­ból és helyette Bolemant Lillát, az építésügyi és régiófejlesztési tárca miniszteri titkárságának irodavezetőjét választották. Az Eximbank tavaly 66,9 milliárd korona értékű exportot támoga­tott, ami 23%-kal több, mint egy évvel korábban. (TASR) Buszsofőröket vár Nagy-Britannia Pozsony. A www.zamestna- nie.sk internetes címen autó­buszsofőröket toboroznak Nagy-Britanniába. A több száz munkahely kiközvetítése díj­mentes, a kínált havi fizetés át­számítva 60 és 100 ezer korona között mozog. Az érdeklődők közvetlenül az interneten re­gisztrálhatják magukat. Az an­gol nyelv ismerete előnyt jelent, MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 39,022 Lenqvel zlotv 9,483 Anqolfont 57,323 Maqvar forint(100) 15,380 Cseh korona 1,283 Svéd korona 4,263 Dán korona 5,242 Szlovén tollár (100) 16,293 Japán ien(100) 29,184 Sváiri frank 25,297 Kanadai dollár 25,044 USA-dollár 31,511 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,00-40,00 30,78-32,44 1,25-1,31 14,74-16,04 OTP Bank 38,02-40,00 30,74-32,44 1,25-1,32 14,82-15,95 Postabank 37,98-40,00 30,74-32,38 1,26-1,32 14,76-15,98 Szí. Takarékpénztár 38,02-39,97 30,73-32,34 1,25-1,32 14,70-16,08 Tatra banka 37,98-40,00 30,74-32,38 1,26-1,32 14,76-15,98 UniBanka 38,02-40,02 30,83-32,44 1,25-1,32 15,00-15,78 Általános Hitelbank 38,03-40,07 30,78-32,42 1,25-1,32 14,54-16,23 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) azonban a SAPA ügynökség ré­vén a nyelvtanfolyam biztosítása is megoldott. (SITA) 4500 jelentkező a Hyundai/KIÁ-nál Zsolna. A KIA Motors Slova­kia társaság eddig 4500 ér­deklődő munkavállalót regiszt­rált, közülük 1 százalék a Szlo­vákiában élő külföldi állampol­gár. Dušan Dvorák, a társaság szóvivője szerint a jelentkezők kétharmada felsőfokú végzett­séggel rendelkezik és tud ango­lul. A jelenleg épülő autógyár napjainkban mintegy 100 főt foglalkoztat, ez a szám az év vé­gére 400-ra emelkedik. (TASR) A HVB/UniCredito fúzió leépítést okoz Berlin. A német HypoVereins- bank (HVB) kilátásba helyezett eladása nem lesz hatással a HVB ausztriai leányvállalatának, a Bank Austria Creditanstaltnak a személyi állományára, Kelet-Eu- rópában azonban több ezer munkahely kerülhet veszélybe - nyilatkozta Metehan Sen pénz­ügyi elemző. Ausztriában és Né­metországban csekély lesz a szi­nergia-hatás a két bank összeol­vadása után, mert egyik ország­ban sincs jelen az UniCredito. Kelet-Európábán viszont a leépí­tés elérheti a 10 százalékot, azaz a 4800 főt a fúziót követően. Az elemző úgy látja, hogy az UniC­redito elnöke, Profumo minden eszközt meg fog ragadni a költsé­gek csökkentésére. A Bank Aust­ria Creditanstaltnak 18 ezer al­kalmazottja van Kelet-Európá- ban, az UniCreditónak 30 ezer. A két bank egyesülése viszont nem jelentheti azt, hogy a HVB-t da­rabokra szedik. (MTI) Eladó a pozsonyi és a kassai repülőtér Pozsony. A közlekedési és táv­közlési minisztérium azt javasol­ja, hogy a pozsonyi M. R. Štefá­nik repülőteret és a kassai repte­ret 66-66 százalékban magáno- sítsák, mivel a 34 százalékos el­lenőrző részvénycsomagot a szaktárca egyelőre megtartaná. A minisztérium várhatóan július­ban hirdeti ki a versenytárgy­alást, az sem zárható ki, hogy mindkét repülőteret egyetlen társaság Veszi meg. A pozsonyi repteret 2005 első negyedében 173 ezer, a kassait pedig 39 ezer utas vette igénybe. (SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom