Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-05 / 103 szám, csütörtök
8 Kultúra RÖVIDEN Arany János-díj Liszka Józsefnek Kiemelkedő tudományos teljesítményéért Liszka József néprajz- kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének ünnepi ülésén Vizi E. Szilvesztertől, az Akadémia elnökétől az Arany János-díjat. A díjat az MTA tavaly alapította a Magyarországgal szomszédos államokban, valamint a nyugat-európai és tengerentúli diaszpórában élő külhoni magyar tudósok munkájának elismerésére és jutalmazására. A Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottsága három kategóriában ítéli oda a kitüntetést: a tudományos életműért, a kiemelkedő tudományos teljesítményért, valamint a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal kutató elismerésére, (tb) A V4-es országok kulturális rendezvénysorozata Újra színes Kvartett MISLAY EDIT Pozsony. Négyféle „menüt”: ke- rekasztal-beszélgetést, kiállításokat, koncerteket, filmeket kínál idén is a Kvartett, a V4-es országok kulturális rendezvénysorozata a szlovák fővárosban. A május 8-ától 12-éig tartó programok a visegrádi országok EU-csadakozásának 1. évfordulója, továbbá a II. világháború befejezésének 60. évfordulója jegyében zajlanak. A Kvartettet tavaly rendezték meg első ízben, kezdeményezője a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete volt, s csatlakozott hozzá a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet és az SZK Kulturális Minisztériuma is. A Cseh Centrumban tegnap tartott sajtótájékoztatón Ladislav Snopko elmondta: a Kvartett nem titkolt szándéka a pozsonyi Európai Napok hagyományának folytatása, a V4-es országok kulturális értékeinek közös bemutatása. A Kvartett kerekasztal-beszélge- tését, amely vasárnap 16 órától kezdődik a Primáši palota Tükörtermében, Rudolf Chmel kulturális miniszter nyitja meg. A V4-es országok neves történészei arról folytatnak eszmecserét, müyen irányt vett a kontinens és a világ társadalmi berendezkedése a II. világháború óta eltelt 60 év alatt, Magyarországot Horváth János, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Állam- igazgatási Egyetem professzora képviseli, akinek életébe többször is drámai erővel szólt bele a történelem. Csehországból Vilém Pre- čan érkezik, Lengyelországból pedig Tornász Szarota, akinek a II. világháború a szakterülete, de itt lesz Jacques Rupnik politológus is. Május 10. a kiállítások napja lesz: 16 órától a Magyar Intézetben nyitják meg a Háború hullámain című tablókiállítást, amely a világégés éveit a kisember, az ádagpolgár szemével igyekszik láttami. A Lengyel Intézetben 17 órakor, majd a Cseh Centrumban 18 órakor nyíló kiállítás ugyancsak háborús plakátokat mutat be. A Kvartett kereté-' ben két dokumentumfilmet és két játékfilmet láthat a közönség a Mladosť moziban. A cseh színeket három fiatal dokumentumfilmes kritikus hangú munkája, Az E nap képviseli, amely Csehország EU-ba lépésének napját rögzíti és idézi fel. Szlovákia a Szeresd felebarátodat c. dokumentumfilmmel szerepel. Dušan Hudec rendező azt a nehéz történelmi időszakot idézi fel, amikor Tapolcsányba a háború után visszatérnek a koncentrációs táborokból szabadult zsidó lakói. Magyarországról az eddigi legdrágább költségvetésű magyar mozi, az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre azonos című regénye alapján Koltai Lajos rendezésében készült Sorsta- lanság érkezik a rendezvényre. Nem csupán a magyar film hőse, a szinte még gyerek Köves Gyuri él meg számos embertelen helyzetet a koncertrációs táborban, hanem a lengyel alkotás, a Kornblumenblau fiatal muzsikus főszereplője is, ám a vágy, hogy túlélje a megpróbáltatásokat, mindennél erősebb benne. A cseh filmet május 11-én 17 órától, a szlovákot 18 órától vetítik, a magyar Sorstalanság május 12-én 16.30-tól, a lengyel Korblumentb- lau 19 órától látható a Mladosfban. Igazi zenei csemegék is vátják a közönséget. Május 11-én 19 órától a Trioton nevű „majdnem visegrádi” cimbalomtrió ad koncertet a Hviezdoslav téren. A magyar He- rencsár Viktória, a szlovák Martina Krigovská és a cseh Bronislava Dočkalová bebizonyítják, hogy a cimbalom nem csupán népi muzsika előadására alkalmas. 12-én két kiváló dzsesszegyüttes lép fel: a 19 órától koncertező magyar Bolia Quartet 2003 októberében, a tenorszaxofonos Bolia Gábor 15. születésnapján alakult, s tagjai a magyar dzsesszélet olyan meghatározó alakjai, mint Szakcsi Lakatos Róbert, Oláh Zoltán és Mohay András. A Bolia Quartet után 20 órától a lengyel Jerzy Malek Septet zenél a Hviezdoslav téren. A Kvartett valamennyi rendezvénye - csakúgy, mint tavaly - ingyenes. A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában holnap 17 órakor nyitják meg Janiga József festőművész kiállítását. A tárlatot, amely június 6-áig tekinthető meg, Pogány Gábor budapesti művészettörténész nyitja meg. Janiga József: Csallóközi táj I. ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 5. Nagy sikerű író-olvasó találkozó Lilla naplójának írójával az érsekújvári Lavazza kávézóban Az ifjúkor édes eseményei Titokzatosság lengi körül a könyvet. Az olvasó, hírét véve, hogy Cs. Liszka Györgyinek megjelent a második könyve (ezt is a Nap Kiadó jelentette meg, akárcsak 2003-ban az Ezüstszálon című interjúkötetet), keresni kezdi a könyvesboltban, de nem találja. Eszébe jut a cím: Lilla naplója. Ez ott van ugyan a polcon, de ennek nincs szerzője. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA Csokonai Lillájának a naplója került volna elő? Lehetetlen. A feljegyzések 1977-81-ben íródtak. Aztán a copyrightban már megjelenik a neve szerzőként. Mielőtt olvasni kezdeném az ikerkönyv első kötetét, a kiadó figyelmeztet: „Az itt olvasható események, szereplők mind a képzelet szülöttei, a valósággal való bárminemű vélt azonosság vagy hasonlatosság a véletlen műve.” Annál nagyobb hévvel merülök bele, és csupa „véletlenre” bukkanok. Gyanúsan sok a hasonlatosság... Bár a város neve egyszer sem bukkan fel, semmi kétség - Lilla az érsekújvári gimnázium diákja. 1977. szeptember 5-én kezd a naplóírásba, mert „itt az ideje”, gimnazista lett. Alig egy hónappal később feljegyzi: „már egy hete csak őszi idénymunkára járunk. Itt mindenki úgy mondja, hogy brigádba.” A mai diákok talán el sem hiszik, hogy 1981-ben magyar érettségi tételként azt az épületes témát is választhatták, hogy „A CSKP forradalmi útjainak ábrázolása hazai irodalmunkban”. Persze nekik talán még azt is meg kell magyarázni, mit jelent(ett) a CSKP rövidítés. „A szokásos író-olvasó a könyvtárban” - jegyzi be Lilla a naplójába 1980. november 20-án. Negyed évszázaddal később, 2005. tavaszán a „szokásos író-olvasó” az érsekújvári Lavazza kávézóban. A házigazda Kecskés Ildikón, az Anton Bernolák Könyvtár igazgatóhelyettesén kívül itt Kecskés Ildikó (a bárszéken ülve), Bárczi Zsófia és Cs. Liszka Györgyi az olvasók gyűrűjében; jobbra Csanda Gábor (A szerző felvétele) van a könyvet bemutató Csanda Gábor, a kiadója, Barak László, valamint barátok (köztük egykori osztálytársak, a napló szereplői), irodalomkedvelők s az Érsekújvá- rott élő Bárczi Zsófia - az ő tiszte faggatni a szerzőt. Pénzes István levélben üdvözölte a szerzőt: „Öröm és bánat vibrál bennem, kimondhatatlan boldogság tölt el könyved, naplód olvasásakor. A múltidézés és a nosztalgia mindent megszépítő érzése hatalmasodik el rajtam, ugyanis jóleső érzés idézni az ifjúkor eseményeit. Alig ismertelek, mégis az érsekújvári gimnázium jellegzetes miliője, tanár elvtársai őrületbe kergető, ugyanazt szajkózó mondatai sajátos varázst kölcsönöznek munkádnak...” Hiteles napló a Lilláé? Fikció vagy valóság? Mindenki ismerős helyszíneket, eseményeket, személyeket keres. Talál is. Az érintettek magukra ismernek. Délelőtt a szerző gimnazista olvasóival találkozott a könyvtárban; a gyerekek sokáig hallgattak, úgy, mint mi is annak idején az író-olvasó találkozókon, mígnem egyikük - akárcsak a naplóbeli Lilla - megtörte a hallgatást. A kávéház közönsége nem hallgat, faggatja a szerzőt, a fő kérdés: Lilla azonos- e Cs. Liszka Györgyivel... Kiderül, Bárczi Zsófia fiktív naplóként olvasta a könyvet. „Mindenki úgy olvassa, ahogy jónak látja, valamilyen módon úgyis magát olvassa ki belőle” - mondja a szerző. A naplóbeli Tünde, a legjobb barátnő (igazi neve is Tünde) ma kozmetikus Párkányban. Tizenhat éves lányát is elhozta az osztálytalálkozónak is beillő író-olvasóra: „Két nap alatt olvastam el a naplót. Borzasztóan élveztem, szembesültem a valamikori énemmel. És az embernek nem mindig tetszenek az ifjúkori megnyilvánulásai. Egyébként nagyon-nagyon kedves könyv.” Kiss József történész elismeréssel jegyzi meg: „A naplót tekinthetjük az irodalom és a történelmi munka határán álló köztes műfajnak. Történész lévén némi prekoncepcióval szántam rá magam Lilla naplójának az elolvasására. Az izgatott, hogy mennyire tükröződik benne a korrajz. Aztán annyira beleéltem magamat, hogy megjelent szemem előtt a negyven évvel ezelőtti önmagam, elméláztam, mosolyogtam. Ebben nincs semmi rendkívüli, ez a hitelesség jele. De ennél több is történt. Felfigyeltem arra, hogy egyes figurákkal kapcsolatban valahogy tükröződik az is, annak érzékeltetése, hogyan tágul a világra való rálátása Lillának, egyes tanárokkal kapcsolatban hol szigorúbban és lekicsinylőén alkot véleményt, míg egy más helyzetben sokkal megértőbben, például a politikai magatartását vagy az őszinteség pillanatainak megjelenítését illetően.” A kétórás irodalmi rendezvényről hiába csengettek volna ki: a kávéház este tizenegyig szóló nyitvatartási idejét a Lilla naplójának törzsolvasói az utolsó percig igénybe vették. A világhírű popénekes hat nyelven énekli Vangelis és a leghíresebb dalszerzők legszebb dalait Demis Roussos Pozsonyban VOJTEK KATALIN Demis Roussos a könnyű műfaj Pavarottija: ugyanolyan elnyűhe- tetlen és ugyanolyan mestere az olvadékony stílusnak, mint az olasz tenorista. De míg Pavarotti lassan már befejezi énekesi karrierjét, és épp ki tudja, hányadik búcsúkoncertjénél tart, a jó egy évtizeddel fiatalabb Roussos vidáman turnézik, noha 1994-ben, franciaországi körútja során azt nyilatkozta, hogy öthat évnél nem énekel tovább. Lehet, hogy egyszer ezzel is bekerül a Guiness-féle rekordok könyvébe, mint eladott lemezeinek 40 milliós, fantasztikus számával. S talán még egy különlegességgel: rendszeresen énekel templomokban, ami nem jellemző a könnyebb zenei zsánerek művelőire. Igaz, hogy tud ő nehezebb műfajban is teljesíteni, amit néhány „testre szabott” tenorária eléneklésével bizonyított. S ha Pavarottinak köszönhetően olyanok is felismerik Kalaf áriáját vagy a Traviata Bordalát, akik messze elkerülik az operaházaknak még a környékét is, Demis Roussos a fülbemászó, behízelgő dallamosságnak szerez újabb és újabb híveket egy keményebb zenei hangzáshoz szokott világban. A popzene pópája - így becézték régebben, dús szakálla, nem éppen karcsú termete és görög származása miatt. Gyerekkorát azonban nem görög, hanem arab környezetben töltötte, jobban mondva egy multikulturális közegben, Egyiptomban, ahol vasárnaponként színes hangkavalkád- dá vegyült az arab és az európai zene. Innen eredeztethető Demis Roussos fogékonysága más kultúrák zenéje iránt, és az a képessége, hogy mindenütt otthon tudja érezni magát. Huzamosabb ideig élt Egyiptomban, ahová még a nagyszülei vándoroltak ki, később Görögországban, majd Angliában, az Egyesült Államokban, és Franciaországban. A zenével való ismerkedése még Alexandriában kezdődött, ahol a helybeli görög ortodox templom kórusában énekelt. Tizenöt éves volt, amikor családja visszaköltözött Görögországba. Athénben éltek, de Demist a tanulásnál jobban érdekelte a zene. Tizenhét évesen együttest alapított, amelynek szólógitárosa volt. Egy alkalommal, amikor a megbetegedett énekes helyett be kellett ugrania, a hallgatóság szinte le sem akarta engedni a színpadról: összehasonlíthatatlanul nagyobb sikere volt, mint gitárosként. Ez a fellépés sorsfordító erejű volt, akárcsak találkozása a fiatal Evangelis Papatha- nassiouval, a később Vangelis néven híressé vált zeneszerzővel, akivel meghódították Párizst. Aztán Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Itáliát is. S bár két évvel később, Vangelis kiválása után az Aphrodite’s Child együttes felbomlott, a siker többé nem hagyta el a már csak énekesként fellépő Demis Roussost. Hamarosan az egyik legtöbbet utazó világsztár, öt kontinens kedvence lett. (Képarchívum) Vitalitásáról, személyiségének különös kisugárzásáról most személyesen győződhetnek meg mindazok, akik május 7-én (szombaton) este 7 órakor ott lesznek a Pasienky sportcsarnokban, Demis Roussos pozsonyi koncertjén. Az autogramgyűjtők pénteken este 18 órakor a Pólus City Centerben található Panta Rhei könyvesboltban találkozhatnak az énekessel.
