Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-26 / 121 szám, csütörtök

25 ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 26.______________________________________________________________________________________________________________________________._______________________________________INTERJÚ ~ HIRDETÉS Duka Zólyomi Árpád: „A kisebbségi jogi problémákra fokozott érzékenységgel reagálunk, emellett nagyon fontosnak tartom a vidékfejlesztés kérdését” Ha egy döntés jó Európának, akkor az jó nekünk is „Nagyon fontosnak tartom, hogy eltávolítsuk a különbségeket az egyes országok és az egyes régiók között” (Somogyi Tibor felvétele) Strasbourg. Lassan egy éve már, hogy az MKP képvise­lői az Európai Parlament­ben ülnek. Két szlovákiai magyar a 732 fős testület­ben - látszólag csepp a ten­gerben. Ám Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád a leg­erősebb parlamenti frakció tagjai. Duka Zólyom Árpád­dal arról beszélgettünk, hogy telt az elmúlt közel egy év, és milyen eredmé­nyeket tudnak felmutatni. KOCUR LÁSZLÓ Már nem volt éppen mai gye­rek, mikor lakó- és munkahelyet váltott, teljesen más közegbe, kultúrába, munkarendbe csöp­pent. Hogy ment az átállás? Valóban egy egészen más életfor­mát kellett megszoknom, melyről sokan azt mondják, hogy nem is olyan könnyű. Nekem annyi elő­nyöm volt, hogy 1994-től a külpoli­tikában dolgoztam, a külügyi és az európai integrációs bizottság tagja voltam, így alkalmam nyüt elsajátí­tani azt a munkaformát, mely az ilyen szinten való politizáláshoz szükséges. Ennek ellenére nem könnyű ez az új életforma, mert há­rom hetet Brüsszelben töltünk, egyet pedig Strasbourgban. Sok az ide-oda utazgatás, de én utazni mindig is szerettem. Itt döbbentem rá, mennyi olyan történés van, amelyre figyelni kell az Európai Parlamentből. A külügyi bizottság tagja vagyok; a külkapcsolatok kér­dése pedig nagyon fontos az unió számára. Emberi jogi kérdésekkel is foglalkozom. E téren az unión belül mindennek rendben kellene lenni, mert ez a taggá válás feltétele, de ott van a Közel-Kelet, Irak, Irán, ahol az emberi jogok nap mint nap sérülnek. Az EU-nak erre is figyel­nie kell. Nap mint nap új informáci­ók érkeznek, melyeket fel kell dol­gozni. Itt az ember nem unatkozik. A dél-kaukázusi európai parla­menti küldöttség alelnöki tisztét is betölti. Ebből kifolyólag mi­lyen kötelezettségei vannak? Tavaly Grúziában jártunk, idén pedig Azerbajdzsánban. Bakuból Karabachig autóbusszal mentünk. Döbbenetes volt a menekülttábo­rok világa. Itt kellett felmérnünk a helyzetet, és megvizsgálni, hogy mit tesznek a térségben az európai demokratikus értékrend imple­mentációja érdekében. Ez sokszor nem könnyű feladat. A néppárti frakció az EP leg­erősebb frakciója, többen ülnek ott, mint a pozsonyi parlament­ben. A különböző EU-s „felvilá­gosító” kampányok során még a csadakozás előtt sokat megtud­hattunk az EP működéséről. Be­lülről nézve mennyire más? Valóban hatalmas frakció a mi­énk, 268 tagot számlál, de még ezen belül is van egy csoport, az Európai Demokraták csoportja, mely akár külön platformank is ne­vezhető, ide a brit konzervatívok, és a cseh ODS képviselői tartoznak. Nekik néhány dologban más a véle­ményük. Ha a frakción belül egyez­tetünk is, nagy sikernek számít, ha mind a 268 képviselő egyformán szavaz. Ez nem mindig történik így. Ezt is el kell viselni. Egy-egy dön­tést rengeteg egyeztetés, tárgyalás előz meg. Frakcióvezetőnknek, Hans-Gert Pötteringnek nagy rábe­szélőkészségre van szüksége. Nincs egyszerű helyzetben, de egyelőre úgy tűnik, a logika mindig győz. A másik fontos dolog, hogy a néppár­ti értékrendet helyesen értelmez­zük. Emellett közös nevezőre kell hozni a frakció érdekeit az otthoni érdekekkel. Arra kell törekedni, hogy döntéseink egész Európának megfeleljenek és jók legyenek. Mert ha egy döntés jó Európának, akkor az biztosan jó Szlovákiának és a szlovákiai magyaroknak is. A magyar és a szlovák kollé­gákkal hogyan tudnak együtt­működni? Tény és való, hogy politikailag mindenki a saját csoportjának megfelelő érdekeket és értékeket próbálja képviselni, a privát kap­csolatainkat normálisnak nevez­hetném. Azért persze vannak meg­lepetések, amikor valaki otthon nyilatkozik. Például, amikor a plé- numban megszólaltam magyarul, az hirtelen nagyon fontos kérdéssé vált Szlovákiában, de azóta már megszokták ezt is, hiszen a húsz hi­vatalos nyelv bármelyikén felszó­lalhatunk. Olykor szlovák kollégá­im angolul vagy németül szólalnak fel, az senkit nem zavar... Brüsszel és Strasbourg elég messze van Szlovákiától. Mit tud tenni innen a felvidéki magyar­ság érdekeiért? Ahogy már korábban is mond­tam, itt olyan döntéseket kell hoz­nunk, melyek egész Európa számá­ra jók, így bizonyosan jók a felvidé­ki magyaroknak is. A kisebbségi jo­gi problémákra általában fokozott érzékenységgel reagálunk. Emel­lett nagyon fontosnak tartom a vi­dékfejlesztés kérdését. Az Európai Unión belüli szolidaritás jegyében nagyon fontosnak tartom, hogy el­távolítsuk a különbségeket az egyes országok és az egyes régiók között. Már Szlovákiában is megfi­gyelhető, hogy a támogatások az ország keleti felébe érkeznek. Azt a régiót is fejlesztenünk kell. Amikor régiófejlesztésről beszélünk, nincs értelme a határokról beszélni. Ezen belül kiemelten fontos a vállalkozá­sok támogatása, ezen keresztül ér­hető el ugyanis egyfajta életszínvo­nal-emelkedés. Az EU-bővítés kapcsán olyan vélekedések is megfogalma­zódtak, hogy a kisebbségben élő magyarság problémáira gyógyír lehet az unió. Most kü­szöbön áll Románia csatlako­zása, Szerbia-Mentenegróé vi­szont még várat magára. Mit tudnak tenni az ottani magyar­ságért? Osztom magyar kollégáim néze­tét, mely szerint a kárpát-medencei magyarságért mindent meg kell tenni, hogy mihamarabb azok is uniós állampolgárok legyenek, akik még nem azok. Ezért különösen problematikus számunkra Romá­nia csatlakozásának a kérdése. Tudjuk, a meglévő számos hiányos­ságot nem lehet eltávolítani egy-két év alatt, ugyanakkor nekünk érde­künk, hogy a romániai magyarság minél hamarabb bekerüljön az uni­óba. Ezért is voksoltam Románia csatlakozása mellett. Amikor beke­rültek az EP-be az új tagállamok képviselői, köztük mi, magyarok is, sikerült elérni, hogy az EP felfigyel­jen a vajdasági atrocitásokra, és tényfeltáró bizottságot küldjön a térségbe. Azóta már a jelentés is el­készült. Természetesen, továbbra is figyelni fogunk a térség történései­re. Nem titok, hogy az Európai Uni­ónak vannak eszközei arra, hogy hasson a szerbia-montenegrói ál­lamigazgatásra, hogy belássák, ha közeledni akarnak az Európai Uni­óhoz sok mindenen kell még vál­toztatni, emberjogi és kisebbségi jogi kérdésekben is. Ugyanez érvé­nyes Ukrajnára is. Ugyan ott most nagy a lendület a demokratikus változások után, de azért óvatos­nak kell lennünk, mert még renge­teg a hiányosság. Ma még nem je­lenthetjük ki, hogy Ukrajna belát­ható időn belül tagja lesz az EU- nak. A következő körben Románia, Bulgária és Horvátország belépése esedékes. A további bővítéseket vi­szont nagyon meg kell gondolni. Az ajánlat 2005. május 23-tól 29-ig érvényes TO NAJLEPŠIE PRE MŇA Csevabcsicsi Fasírt nagy csomagolás sség egész nap garantált A hús szállítását és feldolgozását szigorúan ellenőrizük, ezzel garantáljuk, hogy a BILLA szupermarketekben minden vásárláskor a legjobb minőségű, friss húst és hentesárut kapja. Önnek és családjának ez azt jelenti: BILLA, ami a legjobb nekem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom