Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-26 / 121 szám, csütörtök
Közélet ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 26. RÖVIDEN Nő a lakhatási támogatás Pozsony. Szeptembertől újra nő a lakásfenntartási támogatás összege: egyedül élő személy esetében havi 980 koronáról 1130 koronára, több személyes háztartás esetében pedig 1670 koronáról 1920 koronára emelkedik. Erről tegnap döntött a parlament, a képviselők a gyermekek szociális jogi védelméről szóló jogszabály tárgyalásakor ugyanis elfogadták azt a javaslatot, mely módosítja az anyagi szükséghelyzetről szóló jogszabályt is. (s) 2009-ben vezetjük be az eurót Pozsony. Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint az eurózónába való belépés sem pozitívan, sem negatívan nem fogja befolyásolni a lakosság vásárlóerejét. Miklós a nyugati országok tapasztalataira hivatkozva azt állítja, a drágulás mértéke nem fogja elérni a 0,3 százalékot sem. A tervek szerint az euró 2009. január elseje és 16- a között váltaná fel a koronát. A bevezetés előtt fél évvel életbe lép a kettős árazás intézménye, a termékek ára euróbán és koronában is fel lesz tüntetve. Ez az intézkedés érinteni fog minden egyéb pénzügyi jellegű dokumentumot is. 2009. január 1-je után további egy évig lesz kötelező az árak kiírása mind a két pénznemben, de január 16-ától a korona teljesen kikerül a forgalomból. (TASR) Hopta lenyúlta a sarlót és a kalapácsot Pozsony. A belügyminisztérium bejegyezte a KSS-ből korábban távozó Ivan Hopta parlamenti képviselő új pártját, az Úsvitet. Hopta pártja alapszabályzatában rögzítette azt is, hogy egyedül az Úsvit használhatja szimbólumként a sarlóval és kalapáccsal ékesített vörös csillagot. Ez a pont a KSS alapszabályából hiányzik, a kommunistáknak a jövőben tehát le kell mondaniuk a fenti jelképek használatáról. A két párt ugyanazt a réteget szándékozik megszólítani szinte azonos programmal, a kapitalista eredetű piaci versenyszellem tehát Hoptának köszönhetően betört a kommunisták soraiba is. (TASR) Vojtaššák a kórházat vádolja Pozsony. Jozef Vojtaššák professzor büntetőjogi feljelentést tett a Pozsonyi Egyetemi Kórház vezetése ellen, mely a héten kezdeményezte leváltását a kórház II. Ortopéd klinikájának éléről. „Az egész ügy egy előre kitervelt összeesküvés ellenem - állítja Vojtaššák. - Minden ellenem felhozott vádat visszautasítok.” Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal ellenőrzése megállapította, hogy a professzor előnyben részesítette azokat a betegeket, akik anyagilag támogatták a kórházat, ami törvényellenes és ellenkezik az orvosi etikával, (ú, s) Bár egyre kellemesebb az idő, tegnap egészen nyárias nap volt, a meteorológusok szerint júniusban sem lesz kánikula, nem dőlnek meg a hőrekordok. A hétvégén 30 fok is lehet, de ez ilyenkor megszokott. Öt éve a júniusi rekord 36,3 fok volt Pozsonyban és 37,5 Ógyallán. (Pavol Funtál felvétele) A beadvány szerint a jogszabály négy pontban sérti az ország alaptörvényét Alkotmánybíróságra adták az egészségügyi reformtörvényeket Pozsony. „Ahogyan azt már az egészségügyi reform parlamenti tárgyalásakor jeleztük, az alkotmánybírósághoz fordultunk a törvények egyes, szerintünk alkotmányellenes rendelkezései miatt” - jelentette be tegnap Zuzana Martináková, a Szabad Fórum elnöke. ÚJ SZÓ-HÍR Négy beadvány készült - melyet a Smerrel közösen dolgoztak ki, és hétfőn eljuttattak az alkotmánybírósághoz -, melyek szerint a jogszabályok négy pontban sértik az ország alapszabályát. „Az egészségügyi reform árucikké alacsonyí- totta az emberek egészségét” - véli Pavol Paška, a Smer alelnöke. Szerinte elfogadhatatlan, hogy az ingyenes egészségügyi ellátás mértékét kormányrendelet határozza meg, ez ellentétes az alkotmány vonatkozó rendelkezésével is. Az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvényben azt kifogásolják, hogy az orvosoknak a működési engedély kérvényezésekor a teljes fedd- hetetlenségi bizonyítványt csatolniuk kell, mely tartalmazza az időközben már elévült büntetéseket is. „Ennek alapján nem kaphat működési engedélyt az az orvos, akit például harminc évvel ezelőtt két hónap felfüggesztett büntetésre ítéltek” - állítja Ondrej Škodler, a Szabad Fórum egészségügyi szakértője. A harmadik beadványban, melynek sürgősségi eljárásban való megtárgyalását kérik, azt kifogásolják, hogy a kötelező egészségbiztosítási járulékot magáncégek, részvénytársasággá alakult egészségbiztosítók kezelik majd. „Megengedheteden, hogy a kötelező biztosítási járulékok egyeseknek hasznot hozzanak” - magyarázta a beadványt Pavol Paška. A negyedik beadvány az egészség- ügyi dolgozók sztrájkhoz való jogát érinti, melyet korlátoz a törvény. „A sztrájkhoz való jog alapvető emberi jog, melyet nem lehet korlátozni” - véli a Smer alelnöke. Az egészségügyi minisztérium tiszteletben tartja az ellenzék jogát, hogy az alkotmánybírósághoz forduljon, de bízik benne, hogy a taláros testület az egész reformot veszi figyelembe, mondta lapunknak Karol Farkašovský, a minisztérium szóvivője. „Bízunk benne, hogy észreveszik a beadványok mögött rejlő politikai szándékot” - mondta. - A reform hosszú távú folyamat, egyik napról a másikra nem várható eredmény.” Az alkotmánybíróság ma jelöli ki, hogy a két ellenzéki párt beadványait melyik bíró vagy bírák felügyelik. , A beadványokat egyelőre nem láttam, így lehetetlen megmondani, hogy mennyi időt vesz majd igénybe a tárgyalásuk” - mondta lapunknak Mészáros Lajos alkotmánybíró, (lpj) Mit kifogásol a Smer és a Szabad Fórum? ♦ az ingyenes egészségügyi ellátás mértékét, a gyógyszer- és az egészségügyi segédeszközök áljegyzékét alacsonyabb szintű norma - kormány- vagy miniszteri rendelet határozza meg ♦ törvény korlátozza az egészségügyi dolgozók sztrájkhoz való jogát ♦ az egészségügyi dolgozók működési engedélyének kiállításakor figyelembe kell venni a már elévült jogerős büntetést is ♦ a kötelező egészségbiztosítási járulékot magántársaságok - részvénytársasággá alakult egészségbiztosítók kezelik (lpj) A cél az, hogy minél kevesebb gyerek nevelkedjen nevelőotthonban Könnyíti az örökbefogadást ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Minél kevesebb gyermek kerüljön nevelőotthonokba, és a már nevelőotthonokban élők mielőbb nevelőcsaládot vagy örökbe fogadó szülőket találjanak maguknak - így lehetne röviden összefoglalni a gyermekek szociális jogi védelméről szóló jogszabályt, melyet tegnap fogadott el a parlament. „A törvény feladata a krízishelyzetek megoldásának szabályozása - magyarázta a törvény jelentőségét Miroslav Beblavý, a szociális ügyi minisztérium államtitkára. - Olyan helyzetek megoldásához ad útmutatót, amikor a család válságba kerül vagy szétesik, és a gyermek élete, egészsége vagy szellemi fejlődése veszélybe kerül.” Meghatározza, mi a feladatuk üyen esetekben a helyi, megyei önkormányzatoknak és az állami szerveknek, hogyan működjenek a gyermekotthonok. „Két felismerésre alapoztuk a törvény filozófiáját: az utóbbi időszakban több olyan tevékenység sem volt megfelelően szabályozva, melyek a valóságban léteztek” - állítja az államtitkár. - Ilyen például a községek feladata a családok széthullásának megelőzésében, vagy a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetésében.” Helena Voleková, a SOCIA Alapítvány igazgatónője szerint a törvény eredményessége kérdéses. „A célkitűzések szépek, de a megvalósítás eredményessége kérdéses” mondta lapunknak Voleková. Az eredményesség ugyanis azon múlik, hogy az önkormányzatoknak rendelkezésükre áll-e a szükséges számú szakképzett munkaerő. „A krízishelyzetek megoldása nem csak pénzkérdés, elsősorban szakképzett szociális munkások szükségesek hozzá, és sajnos a törvényből nem derül ki, ki biztosítja képzésüket, ki fizeti majd őket” - állítja a szakértő. A törvény szabályozza a család nélkül maradt gyermekek elhelyezését is. „A legjobb megoldás ebben az esetben az örökbefogadás, ezt követi a nevelőszülői gondozás, majd a professzionális szülők. A legutolsó helyen a gyermekotthon áll, melyet ha lehet, el kell kerülni, vagy legalább a lehető legrövidebb időre korlátozni a gyermek ott-tar- tózkodását” - véli Beblavý. Módosul a nemzetközi örökbefogadás szabályozása is, ha egy évig nem jelentkezik hazai érdeklődő, a gyermeket központi szociális hivatal felveszi a nemzetközi örökbefogadásra várók jegyzékébe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hazai jelentkezők többé már nem adoptálhatják őt, a hivatal köteles haladéktalanul tájékoztatni az örökbefogadás iránt érdeklődő hazai és külföldijelentkezőket is. (lpj) Lipšic javaslata: Béremelés a Legfelsőbb Bíróságon Pozsony. A Legfelsőbb Bíróságon és a Főügyészségen dolgozó bírók és ügyészek jutalma legyen a képviselői fizetés kétszerese - csaknem százezer korona -, javasolja Dániel Lipšic igazságügyi miniszter. Már többször felmerült: a bíróknak mindenképpen többet kellene adni, hogy ne lehessen őket kenőpénzzel megkörnyékezni. Lipšic a tárcaközi véleményre bocsátott tervezetben a hatékonyabb korrupcióellenes harc biztosításával indokolta a béremelést. Ha a parlament rábólint, a javaslat júliusban lép hatályba. A közjogi méltóságok bérezéséről szóló törvény értelmében jelenleg a honatyák alapfizetésének 1,3-szoro- sát kapják. Ehhez további pótlékok járnak, például a vezető funkcióért akár tízezer koronás kiegészítést is kaphatnak, az alkotmánybíróknak pedig attól függően, hol van az állandó lakhelyük, alapfizetésük akár 64 százalékát is megkaphatják pluszba, (s, sza) Gyermek- és ifjúságügyi kormánybiztos Pozsony. Zuzana Martináková, a Szabad Fórum elnöke javaslatára a parlament határozatban kötelezte a kormányt egy gyermek- és ifjúságügyi kormánybiztosi hivatal létrehozására. „A hátrányos helyzetű gyermekek problémáival több minisztérium is foglalkozik, ezért elkerülhetetlen egy központi kormányzati szerv létrehozása, mely koordinálná ezt a munkát” - indokolta javaslatát a képviselőnő, (lpj) Kritikus hangvételű jelentést tett közzé tegnap az Amnesty International Romapolitikája miatt bírálják Szlovákiát Az újfajta szóbeli több napon át tart, nagyobb megterhelést jelent a végzősöknek Néhány tárgyból más iskolán vizsgáznak ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Nem jellemző Szlovákiára az emberi jogok rendszeres megsértése, de továbbra is problémát jelent a romákkal szembeni rasszizmus - áll az Amnesty International 2004-re vonatkozó, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását elemző jelentésében, melyet tegnap hoztak nyilvánosságra. „A szlovák kormány nem foglalkozik megfelelően a fajgyűlölet kérdésével - mindent félvállról vesz. Például a rendőrség romák elleni támadásai soha nincsenek alaposan kivizsgálva” - jelentette ki Laco Oravec, a Milan Šimečka alapítvány képviselője. A jelentésben külön említik a tavaly februári roma lázadásokat Kelet-Szlovákiá- ban. „Természetesen nem támogatjuk a romák fosztogatásait, de a rendőrség több alkalommal is megsértette a törvényt. Az akkor letartóztatott romák például nem beszélhettek családjukkal, ügyvédjükkel. Három nőnek állítólag az előzetes letartóztatásban akaratuk ellenére levágták a haját” - magyarázta Oravec. A rendőrség cáfolja, hogy hibázott volna. Bírálat érte az elmegyógyintézeteket is, mert rácsos ágyakban helyezték el a szellemi fogyatékkal élőket. A 2004 januárjában elfogadott törvény ugyan tiltja a fogyatékkal élők és lelki betegek mozgásának korlátozását, ám ez csak a szociális intézményekre vonatkozik. A kórházak és elmegyógyintézetek, ahol a leggyakrabban használják a rácsos ágyakat, nem szerepelnek a törvényben. Egyesek szerint a közzétett jelentés túlságosan kritikus hangvételű, nem veszi figyelembe a pozitív eredményeket - például a Szlovákiában elfogadott antidiszk- riminációs törvényt sem említi. A jelentésből kiderül: világszerte leggyakrabban a rabok alapvető emberi jogait sértik meg. „Az Egyesült Államok felügyelete alatt lévő Abu Ghraib börtönben a mai napig kínozzák a foglyokat. Az amerikai kormány nyilvánvalóan nem akar foglalkozni a történtekkel. Egy-két katonát ugyan elítéltek, de alaposan nem vizsgálták ki az ügyet - mutatott rá Ingrid Králová, az Amnesty International képviselője. - Ha egy nagyhatalom ilyesmit megengedhet magának, az a kisebb országokat is felbátoríthatja.” Háttéranyagunk a 7. oldalon, (dem) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagymegyer/Tornalja. Több iskolán negyedik napja zajlanak a szóbeli érettségi vizsgák, eddig fennakadások nélkül, az Állami Pedagógia Intézethez eddig nem érkezett panasz. A mintegy 65 ezer maturandus idei megmérettetése június 10-én érvéget. ,Általánosságban elégedett vagyok az érettségizők eddigi teljesítményével, a vizsgabiztosok is megerősítették véleményemet - tájékoztatta lapunkat Véghné B. Zsuzsanna, a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatója. - Harmincnégy gimnazista végzősünk van, a jövő héten a gimnázium mellet működő kereskedelmi akadémia 130 végzőse érettségizik. A magasabb tanulói létszám miatt a vizsga lebonyolítása bonyolultabbnak ígérkezik, a tervek szerint egyszerre hét vizsgabizottság lesz. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy a harmadikosok szakmai gyakorlaton vesznek majd részt, az alsóbb évfolyamokban pedig rövidebb lesz a tanítás. Igazgatói szabadot nem rendeltünk el.” Főleg azok a diákok választották az emelt szintű szóbelit, akik magyarországi egyetemre vagy főiskolára jelentkeztek, a tanulók többsége az alap szintű vizsgára vállalkozott. Az igazgató úgy látja, a vizsgakérdések kreativitásra ösztönzik a diákokat: „A válaszadás során lehetőségük nyílik az önkifejezésre is, nézőpontjukat is bele- szőhetik a feleletbe. Viszont az új típusú érettségi hátránya, hogy a több napon át tartó vizsgáztatás miatt a diákok nagyobb megterhelésnek vannak kitéve. Kétségkívüli előnye azonban, hogy a vizsgabiztosok cseréje révén szorosabb együttműködésre nyílik lehetőség a középiskolák között, ez javítja a tapasztalatcserét is.” Egyes középiskolákon nehézségeket okoz, hogy a diákok nem minden tárgyból érettségizhetnek helyben. „A szóbelik lebonyolítása során együttműködünk a rima- szombati állami és református, illetve a füleki gimnáziummal. Például fizikából Füleken kellett érettségizniük a diákjainknak - közölte Galo Pál Vilmos, a tornaijai gimnázium igazgatója. - A füleki végzősök informatikából, a rimaszombatiak pedig történelemből érettségiznek minálunk.”
