Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-23 / 118 szám, hétfő

8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 23. FIGYELŐ Szabad magyart tanulni RMSZ/MTI Több mint négyszáz csángó­magyar gyerek tanulhatja ma az állami iskolában saját anyanyelv­ét és történelmét - hívták fel az MTI figyelmét az RMDSZ tiszt­ségviselői azzal összefüggésben, hogy a közelmúltban a moldvai Rekecsinben letették a jövendő magyar iskolaközpont alapkövét. A 84/1995-ös román tanügyi tör­vény ugyanis biztosítja számukra ezt a jogot. Más kérdés, hogy az RMDSZ közbenjárására néhány évvel ezelőtt központi beavatko­zásra lehetett csak elérni, hogy alkalmazzák is a törvény előírá­sát. Heti két óráról van szó, ame­lyet beillesztenek a többségi isko­la órarendjébe, ezeken az órákon az állam által fizetett tanárok ta­nítanak. Az idáig vezető út azonban nem volt könnyű - derült ki Kötő József oktatásügyi államtitkár nyilatkozatából. A törvény ugyanis létezett, csak nem alkal­mazták, emiatt szükség volt egy külön miniszteri rendeletre, amely kötelezte a tanfelügyelő­séget a törvény alkalmazására. Ez a rendelet meg is született, de az illetékesek utána sem siettek valóra váltani a törvényben fog­laltakat. Kötő József emlékezte­tett: a törvény szerint szülői ké­résre lehet ezeket a tanórákat be­vezetni. Csángóföldön azonban sok helyen megfélemlítették a szülőket, arra próbálva kénysze­ríteni őket, hogy vonják vissza aláírásukat, sokszor megkérdője­lezték az aláírások hitelességét is. Központi beavatkozásra volt szükség e helyzet orvoslásához - fűzte hozzá az államtitkár. Az RMDSZ kezdeményezésére 2002-ben találkozott az RMDSZ és az akkori kormánypárt, a PSD és a csángómagyar szervezet ve­zetői. Ott született a döntés arról, hogy a tanügyi törvény értelmé­ben - kiegészítve azt a végrehaj­tási rendeletekkel - a csángómagyar gyerekeknek is le­hetőségük lesz az állami iskolák­ban a magyar nyelvnek mint anyanyelvnek a tanulására. Már a 2002-2003-as tanévben 17 klézsei és 24 pusztinai csángómagyar gyerek tanulta az anyanyelvét az állami iskolák­ban. A 2003-2004-es tanévben összesen hét településen 181 csángómagyar gyerek kapott le­hetőséget anyanyelvének iskolai tanulására. Jelenleg tehát 23 csoportban, összesen 460 Bákó megyei csángómagyar gyerek ta­nulja anyanyelveként a magyart a fentiekben felsorolt 9 település állami iskolájában. Az anyanyelvűket és a többi tantárgyat anyanyelvükön is ta­nulni akarók számának folyama­tos növekedése ösztönző erőnek bizonyult arra, hogy a magyar­ság összefogjon, és támogassa a rekecsini iskolaközpont létreho­zásának tervét, amelyben már a teljes oktatás magyar tannyelvű lesz - állapította meg az ügyveze­tő elnök. HATÁRON TÚLI HÍREK Hogyan kell bánni a kisebbséggel? Az EBESZ Szerbia és Montenegró-i missziójá kiképzési tanfolya­mot indított a kormánytisztviseiők számára a kisebbségek iránti politika mércéiről és az erre vonatkozó nemzetközi konvenciók al­kalmazásáról, azzal a céllal, hogy ösztönözze a kisebbségek rész­vételét a közéletben és a hatalom minden szintjén. A részvevőknek a nemzetközi konvenciók alkalmazásában szerzett tapasztalatok­ról és gyakorlatról magyarországi, szlovák és szlovén szakemberek beszélnek. (Beta) A kisebbségi törvénytervezet ellenzői Közleményben tiltakoztak a Kovászna megyei román civil szerve­zetek a kisebbségi törvény elfogadása ellen, amelyben a területi au­tonómia érvényesítésének veszélyét, az etnikai elkülönülés megva­lósulását látják. Ezért arra kérik a kormányfőt, a parlamenti párto­kat, hogy halasszák el a törvénytervezet megvitatását, csak a Velen­cei Bizottság állásfoglalása után döntsenek a kérdésben. (R. M.Sz) Újabb magyarverés a Vajdaságban A vajdasági Bácskossuthfalván kis híján agyonvertek egy magyar fiatalembert a helyi szórakozóhelyen. Az elkövető többször han­goztatta nyilvánosság előtt, hogy ki kell irtani a magyarokat. A rendőrség az elkövető ellen feljelentést tett súlyos testi sértés oko­zása miatt, a szülők pedig ugyancsak feljelentést tesznek és ügyvé­det fogadnak. (MNO) A Vajdasági Színházmúzeum ünnepe A Vajdasági Színházmúzeum évfordulóján és a Múzeum Világ­napján, május 18-án megrendezett ünnepségen Petar Marjano- viénak, az újvidéki és a belgrádi Művészeti Akadémia volt tanárá­nak adományozták az intézmény Ezüst Babérkoszorú életműdíját. A Szerb Nemzeti Színházban rendezett ünnepségen a színházmú­zeum oklevelet adományozott többek között Ferenczi Jenő, Süve­ges Eta, Kama Margit és Gyurcsics Erzsébet színművészeknek, Franyó Zsuzsanna dramaturgnak, Vajda Tibor rendezőnek és a to­polyai Népkönyvtárnak, melynek nevében Náray Éva igazgatónő vette át az oklevelet. (Magyar Szó) Multikulturális központ Székelyudvarhelyen útjára indították a Mozaik programot és alapítványt. Az alapítvány, illetve központ vezetője, Nut Stefan ta­nár gyermekeink számára a kulturális sokszínűség megértése esély lesz és segítség, amellyel gazdagabb és boldogabb jövő elé nézhet­nek. A Mozaik multikulturális központot a svájci Pestalozzi Alapít­vány támogatja, (rmsz) Habsburg Ottó előadását a New York-i Magyar Házban mintegy kétszáz amerikai magyar hallgatta (Képarchívum) Habsburg Ottó a New York-i és clevelandi magyarok mellett washingtoni vezetőkkel is találkozott Főhercegi látogatás Amerikában A közelmúltban igen fon­tos esemény tartotta láz­ban az amerikai magyarsá­got. Dr. Habsburg Ottó fő­herceg, a nemrégiben bol­doggá avatott IV. Károly ki­rályunk legidősebb fia és egyben örököse látogatta meg az Újvilágot. AMERIKAI M. PANORÁMA Célja az volt, hogy jeles amerikai tudományos központokban elő­adásokat tartson, ugyanakkor ta­lálkozzék az amerikai magyarság vezetőivel is - Washingtonban, Clevelandben és New Yorkban. Dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke nem egyedül jött: társasá­gában volt felesége, Regina főher­cegnő, ifjabbik fia, Habsburg György, aki jelenleg Magyarország utazó nagykövete, középső leánya, Gabriella, aki Christian Meister ba­jor ügyvéd felesége és az út első ré­szén az utóbbinak 24 éves fia is, aki a bolzanói és a müncheni egye­temek hallgatója. A Habsburg-család útját két je­les amerikai magyar szervezet szponzorálta és finanszírozta: a Hungarian American Coalition (Magyar Amerikai Koalíció) és a Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jo­gok Alapítványa). Céljuk az volt, hogy a jelentős államférfinak szá­mító és igen nagy népszerűségnek örvendő, volt osztrák-magyar trónörökös jelenlétével hívja fel a figyelmet a magyarságra és Ma­gyarországra. Habsburg Ottó főherceg amerikai útja igen sok programot sűrített magába, ezek kö­zül a washingtoni és clevelandi eseményekről számolunk be részletesen. Az amerikai fővárosban dr. Habsburg Ottó találkozott a Wa­shington Times szerkesztőségével, előadásokat tartott a Johns Hopkins University Nemzetközi Tudományok Intézetében, a Heritage Alapítvány székházában, valamint a washingtoni Kossuth Házban. Ugyanakkor megbeszélé­seket folytatott Colin Powell volt amerikai külügyminiszterrel, az amerikai Kongresszus egyes veze­tőivel, valamint az amerikai ma­gyarság és a közép-európai nemze­tek képviselőivel. Washingtonban megkoszorúzta a Capitoliumban található Kossuth- és Wallenberg- szobrot, s részt vett az előkelő Cosmos Clubban tiszteletére ren­dezett díszvacsorán, ahol szintén előadást tartott. Washingtonban több rendezvényen szerepelt együtt Lantos Tamás magyar kong­resszusi képviselővel, valamint Simonyi András nagykövettel. Az utóbbi egy követségi vacsorával is megtisztelte a Habsburg-családot. „A történelmünk közös, a mi­énk, hozzátartozik mind Ferenc József, mind Kosssuth Lajos. Nem sokan tudják, hogy Kossuth fia Fe­renc József hűséges minisztere volt a magyar kormányban” - vá­laszolta Habsburg Ottó arra a kér­désre, hogyan látja az 1848-49-es szabadságharc vezetőjét, Kossuth Lajost, akinek a mellszobrát meg­koszorúzta, és akinek a képe alatt beszélt a washingtoni Kossuth- házban. A magyarság sikere érdekében a főherceg kiemelte a nemzeti egy­ség és szolidaritás szükségességét a legfontosabb kérdésekben. Mél­tatta a magyar nyelv és a kultúra megtartó és egye­sítő, a nemzetet a megráz­kódtatásokon átsegítő ere­jét. Úgy vélte, nagyon ígé­retes Magyarország jövője az Európai Unióban, már csak a kontinensen és a Kárpát­medencében elfoglalt központi földrajzi fekvésénél fogva is. Willy Brandt német szociáldemokrata politikus szavait az integrációra vonatkoztatva hangsúlyozta, hogy összenő, ami összetartozik. Dr. Habsburg Ottó clevelandi szereplése is hasonló jellegű volt. Előadást tartott a World Affairs Council által szponzorált díszva­csorán, megkoszorúzta a helyi Kossuth- és Mindszenty- szobrokat, találkozott a cleve­landi magyar vezetőkkel, részt vett a Lauer család által adott díszebéden, valamint a Szent Im- re-templomban a vasárnapi ma­gyar misén. Különösen szép volt a clevelandi Hungarian Heritage Society (Magyar Hagyomány Tár­saság) és a Magyar Múzeum által rendezett délutáni program, ahol a főherceget és családját a társa­ság elnöke, Friedrich Mária fo­gadta, és Lauer Edith, az Magyar Amerikai Koalíció tiszteletbeli el­nöke mutatta be. Óriási sikerű an­gol és magyar nyelvű beszédét kö­vetően az az idős hölgy adta át Ot­tó főhercegnek a virágcsokrot, aki az 1940-es látogatása alkalmával kislányként tette ugyanezt. Dr. Habsburg Ottó és családja ezután New Yorkba utazott, ahol további öt napot töltött. A főherceg ameri­kai jelenléte és beszédeiben állan­dóan megvallott magyar öntuda­ta nagy hatással volt az amerikai magyarságra. (V. B.) „Ha valaki hűséges a hazájához, akitor az közeli barátom.” „Szükségünk van a globalizációra, akár tetszik, akár nem.” Erdélyi iskolák, irodalmi körök vendége volt Füzesi Magda beregszászi költőnő Helyzetjelentés a kárpátaljai magyarságról R. MAGYAR SZÓ A gyergyóremetei Frater György iskola vendége volt Füzesi Magda beregszászi költőnő, a Beregi Hír­lap nyugalmazott főszerkesztője, majd pedig a Salamon Ernő Iro­dalmi Kör látta vendégül Gyergyószentmiklóson. A bemutatkozáson és a kárpát­aljai léthelyzetet is sugalló versek felolvasásán túl, Füzesi Magda is­mertette a kárpátaljai magyar iro­dalom fejlődését a kezdetektől, majd kitért a Pánsíp és Hatodik Síp folyóiratok szerepére. El­mondta, hogy ma Kárpátaljának - ahol a 2001. decemberi népszám­lálás szerint 151 500 magyar él - tíz magyar írószövetségi tagja van, közülük három József Attila-díjas. A kárpátaljai magyar oktatásra, megtudtuk, hogy Bereg, Ung, Máramaros és Ugocsa történelmi vármegyék területein összesen 96 magyar iskola működik, három re­formátus, egy római katolikus és egy görög katolikus magyar tan­nyelvű gimnázium is, amelynek végzettjei 90 %-ban tovább tanul­nak. A magyar tannyelvű iskolák­ban tanítják az ukrán nyelvet, hát­rány a nem megfelelő tankönyv és az, hogy az ukrán ajkú tanár gyak­ran nem tud magyarul, ezért jó lenne, ha a Beregszászon 8 éve működő tanárképző főiskolán ma­gyar gyermekeknek ukrán nyelvet tanító tanárokat is kiképeznének. Érdekesség, hogy a mai felnőtt ge­neráció még orosz nyelvet tanult az iskolában, nem ukránt, és ma is ezzel a nyelvtudással kényszerül boldogulni Ukrajnában. Az élet- színvonal a romániainál is alacso­nyabb, az átlagfizetés 300 hrisnya, ami 12 000 forintnak felel meg, s annak ellenér, hogy Kárpátaljára is érkeztek külföldi befektetők, s az utóbbi időben több mint 1000 közös vállalkozást jegyeztek be, 26 000 a munkanélküliek száma. A romániai helyzethez hasonlóan szép számmal vállalnak vendég­munkát Magyarországon, sokan munkavállalási engedély nélkül. A magyarországi tartózkodási ví­zum rendezéséhez a Magyar Kon­zulátus egy kihelyezett ügyfélfo­gadó irodája működik Beregszá­szon. Virágzik a határ menti keres­kedelem is. Azok a fiatalok, akik Magyarországon tanulnak és sze­reznek főiskolai vagy egyetemi diplomát, ritkán térnek vissza szü­lőföldjükre, részben, mert diplo­májukat otthon nem ismerik el, vagy mert megszokták a maga­sabb életszínvonalat. A Beregszá­szi Tanárképző Főiskola kivételé­vel a többi karon csak ukrán nyel­ven tanulhat az ifjúság, de bárho­vá magyarul felvételizhet. A kis fizetések és nyugdíjak mel­lett a kárpátaljaiak megélhetési forrása a háztáji kisgazdaság. „Még szerencse, hogy ott volt a ka­pa, meg az anyaföld, s a nép - hi­szen ez a túlélés törvénye - a szél­ben kemény talpával megfogó- dzik, s megmarad.” - írja Füzesi Magda, Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent című ta­nulmányában. A nehéz sorban élő és az uniós csatlakozásból egyelőre kirekesz­tett kárpátaljai magyarság gondja­it tetézik a vízumkényszerek, ame­lyek elszakítják a többi magyar nyelvterülettől: Füzesi Magda a budapesti román nagykövetségen 16 napra kapott beutazási vízu­mot Romániába, amelyért 40 eurót fizetett, és figyelmeztették, nehogy túlhaladja a 16 napos ha­táridőt. (G. É. E.) Behintem hajnallal magam, nem bujdoshat szüntelen a lelke rejtelmeiben kinek hazányi gondja van. (Füzesi Magda: Gondban) Füzesi Magda A nyolckötetes költőnő 1994- től, bekapcsolódva a Teológiai Doktorok Kollégiuma néprajzi szakosztályának munkájába, nép­rajzi és honismereti dolgozatokat is írt, 1998-ban nyert felvételt a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem doktorjelölti képzé­sére, majd 2003-ban a Magyar Köztársaság Táncsics Mihály-díjjal tüntette ki. Legutóbbi verseskötete A bohóc dala címei jelent meg az Intermix Kiadó gondozásában, ugyanabban az évben látott napvi­lágot Ketten a kabátban című gyermekverskötete a Csíkszeredái Pallas-Akadémia Kiadónál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom