Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-23 / 118 szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 23. Belányi Viktor a Löffler Múzeumban Kassa. Az Erzsébet utcai Löffler Múzeum emeleti helyiségeiben holnap délután újabb kamarakiállítás nyílik. Ezúttal Belányi Vik­tor festményeivel ismerkedhet meg a kassai közönség. A felvidéki születésű művész Budapesten, Münchenben és Párizsban tanult, illetve alkotott. A Nagybányai iskola tagja volt, festményein és raj­zain a szecesszióra jellemző dekoratív jegyek fedezhetők fel. Ked­velt témái a női portrék, aktok és csendéletek. A tárlat holnap dél­után 16.30-kor nyílik, és július közepéig látható, (juk) FELHÍVÁS - ESZTERLÁNC A Hagyomány Alap és az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes idén is meghirdeti az Eszterlánc elnevezésű Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztivált. A fesztivál helyszíne Losonc és Fülek, időpontja pedig 2005. szeptember 23-25. Részvételi feltételek: 1. A fesztiválra jelentkezhet minden szlovákiai magyar - a Kárpát­medence néptánckultúráját és hagyományát ápoló - gyermek­táncegyüttes. 2. A fesztiválra maximum 2 koreográfiával (illetve műsorral) lehet benevezni, melyek összesített időtartama legfeljebb 20 perc lehet. 3. A csoport maximális összlétszáma 45 fő, a zenekart és a kísérőket is beleszámítva. Indokolt esetben a rendezők beleegyezésével a létszám túlléphető. 4. A csoport tagjainak átlagéletkora nem haladhatja meg a 15 éves kort. 5. A fesztiválra a pontosan kitöltött jelentkezési lappal és a pontos műsort tartalmazó videokazetta beküldésével lehet nevezni. A vi­deokazetta nélküli nevezést érvénytelennek tekintjük! 6. A fesztivál nem versenyjellegű, a bemutatott műsorszámokat szak­mai fórumon értékeljük. 7. A fesztivál rendezői fenntartják a jogot, hogy a benevezett műsorszámok alapján döntsenek a fesztiválon való részvételről. Jelentkezési határidő: 2005. június 10. Cím: Farkas József, Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes, Mostová. 8., 811 02 Bratislava (Tel./fax: 02/544 10 310, e-mail: farkas@ ifjuszivek.sk) Másodszor nyertek Arany Pálmát a Dardenne fivérek A gyermek lett a győztes Tizedik éve rendeznek Katedra-versenyeket a szlovákiai magyar alapiskolások számára A verseny mint ösztönző elem (Somogyi Tibor felvétele) MTI-TUDÓSÍTÁS Cannes. Az 58. Cannes-i Film- fesztiválon a belga Luc és Jean- Pierre Dardenne „Lenfant” (A gyer­mek) című filmjének ítélte szomba­ton a zsűri az Arany Pálmát. A díjnyertes alkotás egy húsz év körüli kisstílű szélhámos történe­tén keresztül a felnőtt korba, való átmenetről és az apaság felelőssé­géről szól. Az eredetileg dokumen­tumfilmes belga Dardenne fivérek másodszor nyertek Cannes-ban: 1999-ben Rosetta című filmjüket jutalmazta a zsűri Arany Pálmával. A rendezők díjukat az Irakban fog­va tartott francia újságírónőnek, Florence Aubenas-nak és sofőrjé­nek, Hussein Hanounnak ajánlot­ták. A zsűri Nagydíját az amerikai Jim Jarmush Broken Flowers című alkotása kapta, amely szintén az apaság témájáról szól. A múltjával szembenéző főhőst Bill Murray ala­kítja. Tommy Lee Jones amerikai szí­nész saját rendezésű Három teme­tés című játékfilmjében nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb férfi­színésznek járó díjat. Ugyanezen film forgatókönyvéért a mexikói Guillermo Arriagával megosztva a legjobb forgatókönyvért járó díjat is megkapta az amerikai színész a zsűritől. A legjobb színésznőnek já­ró díjat az izraeli Hanna Laslo kap­ta Amos Gitai Free Zone című film­jében nyújtott alakításáért. A nagy esélyesként számon tar­tott osztrák Michael Haneke lett a legjobb rendező a francia színek­ben induló Caché című filmjével, amely egy házaspár történetét me­séli el, akinek életét egy névtelen küldemény teljes felbolygatja. A fő­szerepekben Juliette Binoche és Dániel Auteuil. A zsűri különdíját - melynek el­nöke idén Emir Kusturica volt - a kínai Wang Xiaoshuai Shanghai Dreams című alkotásának ítélte, amely a 60-as évek Kínájában egy első szerelmét megélő 19 éves lány és családja konfliktusos történetét dolgozza fel. Az Arany Kamerát megosztva az amerikai Miranda July Én, te és a többiek című filmje és a Srí Lanka-i Vimukhti Jayasundara Az elha­gyott föld című alkotása kapta. A rövidfilmek kategóriájában - amelyben Kenyeres Bálint Before dawn című művész-akciófilmjét is jelölték az Arany Pálmára - a zsűri az ukrán Igor Strembitsky Podo- rozhni és az ausztrál Van Sower- wine Clara című filmjét megosztva díjazta. Ebben az évben ünnepli el­ső meghirdetésének tizedik évfordulóját a Katedra Ta­nulmányi Versenyek össze­foglaló címen ismert vetél­kedősorozat. Az elmúlt tíz évben elért eredményekről és a nemrég lezárult tizedik évfolyamról Hodossy Gyu­lával, a nagy sikerű verse­nyeket szervező Katedra Alapítvány igazgatójával beszélgetünk. HIZSNYAI ZOLTÁN Miként kezdődött a Katedra­versenyek egy évtizedes sikertör­ténete? Tizenkét évvel ezelőtt indítot­tuk útjára a Katedra folyóiratot, akkor alapítottuk a Katedra Ala­pítványt is, és rövid időn belül megjelent az igény az iskolák ré­széről, hogy jó lenne meghirdetni egy levelező tanulmányi versenyt. László Béla volt az, aki ennek a gondolatnak tartalmat adott, ő volt az, aki a matematikaversenyt első ízben megszervezte. Aztán el­indult az irodalmi és a történelmi verseny is, valamint az alsó tago­zatosok versenye, az utóbbi há­rom esztendőben pedig termé­szet- és környezetvédelemből is meghirdetjük a vetélkedőt. Milyen forgatókönyv szerint történik a vetélkedés? A Katedra folyóirat hónapról hó­napra közli a feladatokat, a résztve­vők ezeket megoldják, és postán el­juttatják hozzánk. Az egy évig tartó levelező verseny után jön az országos döntő, ahova a levelező verseny legjobbjai kerülnek be. Az egyes tárgyakból rendezett országos döntőkre mintegy 400 diákot hívunk meg, és persze a felkészítő tanárokat. Milyen színvonalúak ezek a versenyek? Sikerült az oktatási tárcánál elér­nünk, hogy a miénk is a minisztéri­um által ajánlott versenyek között szerepel, ami azzal jár, hogy a kö­Még az egyetemi felvételire ké­szülő diákok számára is nagy gon­dot jelent a szavaknak elemekre bontása, valamit a szóelemek pon­tos megnevezése. A felvételi dolgo­zatban is - ahogy a pontszámok mutatni szokták - a nehezebb fel­adatok közé tartozik. (A diákok ugyanis csak akkor kapják meg a teljes pontszámot, ha pontosan megnevezik az elemeket.) Ennek egyik oka lehet talán az is, hogy a tankönyvekben is pontatlanságok­kal, ellentmondásokkal találkoz­hatunk. Az ötödikesek könyvében (Szu- chy Magdolna írta, 1999-ben je­lent meg) a 37. oldalon például a következőket olvashatjuk: „A szó­tőhöz háromféle toldalék járulhat: képző, jel és rag. A toldalékokat kö­tőhang - leggyakrabban egy rövid magánhangzó - kapcsolja a szótő­höz.” Már ez az első meghatározás sem állja meg a helyét, hiszen a kö­tőhangzó (vagy előhangzó) nem lehet más, csak rövid magánhang­zépiskolák a felvételinél figyelem­be vehetik az itt elért eredménye­ket. Vannak például iskolák, ahol a matematikaversenyünk helyezett­jeinek nem kell felvételizniük. En­nek a versenynek a kérdéseit egyébként évek óta Károlyi Károly dolgozza ki számunkra, aki a ma­gyarországi országos versenyeknek is feladat-összeállítója. A számunk­ra készített feladatok nehézségi fo­ka nem alacsonyabb, és ugyan­olyan a pontozási rendszer is, még­is többször előfordult már, hogy a mi nyerteseink több pontot szerez­tek a döntőkön, mint a magyaror­szágiak. Ez fémjelzi a Katedra-ver­senyek nívóját is, ugyanakkor arról tanúskodik, hogy iskoláink jó szín­vonalon oktatják a matematikát. És én azt hiszem, a többi tantárgy ese­tében sincs szégyenkeznivalónk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden iskola és minden pe­dagógus ugyanolyan jó eredmé­nyeket ér el. A magam részéről épp ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy a diákok - közvetve pedig a pedagógusok és az iskolák - rend­szeresen megmérettessenek, a bi­zonyítási vágy és a széles körű elis­merés hatékony ösztönző elem. Hány diák kapcsolódik be évente a versenybe? A versenyzők száma egy-egy év­ben négy- és hatezer között mozog, ami nagyon nagy szám. Egészen biztos, hogy egész Szlovákiában ez a tanulmányi versenysorozat moz­gatja meg a legtöbb gyereket. A kü­lönböző országos tantárgyi verse­nyekre 400-600 diák jelentkezik be évente, míg nálunk például a matematikaversenynek több mint ezer résztvevője volt. És ne feled­kezzünk meg a felkészítő tanárok­ról sem, akiknek a száma szintén meghaladja az ezret. Tehát a mint­egy négyezer szlovákiai magyar pe­dagógusnak az egynegyede bekap­csolódik az általunk meghirdetett versenyekbe, Megjegyzem, ez a szakmai továbbképzés szempontjá­zó. Fontos lett volna itt elmondani azt is, hogy a felső nyelvállású (tel­jesen zárt) magánhangzók (u, ii, i) nem is tölthetik be a kötőhangzó szerepét, ezek már a toldalékok szerves részévé váltak (pl.: ház-a- m- az-a kötőhang; ház-uk - az -ua toldalék része). A 40. oldalon a jelek összefog­laló táblázatában pedig ezt talál­juk: „a többes szám jele: -k, -i; könyvek, könyvei.” A kilencedikesek számára ké­szült könyvben a 49. oldalon Nagy Adorján így fogalmaz: ,4 birtokos személyjelek - megjelölik a birto­kos számát és személyét, valamint a birtok számát. A több birtok jele: ­i.” Ezután táblázat következik - a birtokos személyjelek felsorolása (egyes szám: -m; -d; -a/-e/-ja/-je / többes szám: -nk/-unk/-ünk; -tok/- tek/-tök; -uk/-ük/-juk/-jük, több birtok esetén: egyes szám: -im/- aim/-eim/-jaim/-jeim; -id/-aid/- eid/-jaid/-jeid; -i/-ai/-ei/-jai/-jei; többes szám: -ink/-aink/-eink/- jaink/-jeink; -itok/-aitok/-eiték/- jaitok/-jaitek; -ik/-aik/-eik/-jaik/­ból sem elhanyagolható tény, és el­sősorban nem azért, mert a döntő­kön a felkészítők különböző elő­adásokat hallgathatnak meg, ha­nem azért, mert ahhoz, hogy a ta­nár válaszolni tudjon a diák kérdé­seire, az újabbnál újabb feladatok­ra neki is mindig fel kell készülnie. A havi feladatok javítása is renge­teg időt és energiát követel. És pe­dagógusaink jelentős hányada ezt a pluszmunkát mégis teljesen in­gyen vállalja. Nagy-nagy dicséret il­leti őket ezért. Persze az lenne a normális, ha a dicséreten kívül egy kis fizetés-kiegészítéssel is tudnánk szolgálni. A versenyek megszervezésé­nek anyagi hátterét miként sike­rül biztosítani? E téren, sajnos, még mindig van­jeik). Mindkét tankönyv pontatla­nul fogalmaz, s szerintem nagyon hiányoznak a konkrét példák. Ke­vésnek tartom csak a jelek felsoro­lását. De nézzük sorban! Először is hagyományos érte­lemben vett, általános többesjel csak egy van, a -k, mely a főnév, főnévi névmás vagy más főnévi szerepben álló más szó jelentésé­hez a többség mozzanatát teszi hozzá, pl. könyvek, hajók stb. A birtoktöbbesítő jelek (az -t és alakváltozatai: -ai/-ei/-jai/-jei) viszont a birtok többségére utal­nak. A birtoktöbbesítő jel a birtok­szón, a birtokos személyjel előtt áll, pl. cipő-i-d, könyv-ei-m, ház- ai-tok, pad-jai-nk, kert-jei-k. A birtokos személyjelek a birtok­szón megjelölik a birtokos szemé­lyét és számát. Például egy birtok esetén: könyv-e-m, könyv-e-d, könyv-e, könyv-ünk, könyv-e-tek, könyv-ük. Több birtok esetén: könyv-ei-m, könyv-ei-d, könyv-ei- ©, könyv-ei-nk, könyv-ei-tek, könyv-ei-k. A könyvekből tehát hiányoznak nak nehézségeink. Több forrásból kapunk ugyan anyagi támogatást - például a szlovák és a magyar okta­tási tárcától, a szlovák kultuszmi­nisztériumtól és az Illyés Közalapít­ványtól -, de a dotáció összesen is csak mintegy 300 ezer koronát tesz ki, miközben a költségeink megha­ladják az egymillió koronát. A kü- lönbözetet szponzori támogatások­ból, illetve tárgyi adományok és kü­lönféle engedmények révén igyek­szünk pótolni. És ez eddig még mindig sikerült ugyan, de ez az ál­landó kalapozgatás rengeteg ener­giát elvesz más szervezési felada­toktól. Azt hiszem, mind a színvo­nal, mind a résztvevők rendkívül nagy száma messzemenően indo­kolná, hogy a Katedra-versenyek a központi keretekből kiemelt támo­gatást kapjanak. a birtoktöbbesítő jelek alakválto­zatai, a birtokos személyjelek pontos rendszere, sőt még a pon­tos megnevezés is. A névszókhoz járuló jelek közül meg kell még említenünk a birtok­jelet: -é. A birtokost megnevező szóhoz járul, s a korábban már em­lített, ezért a közlésből elhagyott birtokszó jelentését kapcsolja a szótőéhez. Pl. Ez a kutya a szom­szédomé (’a szomszéd kutyája’). Jelentése a teljes birtokos jelzős szerkezet jelentésének felel meg. A eddig felsorolt jelek főnév­hez, főnévi névmáshoz vagy főné­vi értékű más szavakhoz járulnak. A névszójelek közé tartozik még az -ik kiemelő jel, mely fokozott melléknevekhez járul, s a szóban forgó dolog megkülönböztetésére használjuk, pl. a kisebbik (lány), valamint a fokjelek. Három fokot különböztetünk meg: alapfok-je­le a © fokjel; középfok - jele a -bb; felsőfok - jele a középfokú alak elé járuló leg- szócska (szép, szebb, legszebb). www. gramma, sk Luc (balra) és Jean-Pierre Dardenne az Arany Pálmával (TASR/AFP-felvétel) Egész Szlováidában ez a versenysorozat mozgatja meg a legtöbb gyereket. OTTHONUNK A NYELV A névszókhoz járuló jelek HURKA KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom