Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-23 / 118 szám, hétfő

ÚJ SZŐ 2005. MÁJUS 23. Régió A történelmi igazság nevében vállalni kell a hun-magyar rokonságot, ahogyan ezer éven át vállalták elődeink Atilla-szobrot avattak Csicsón Csicsó. Atilla hun király el­ső felvidéki köztéri szobrát avatták szombaton ebben a Komáromi járásbeli köz­ségben. V. KRASZNICA MELITTA A budapesti Frech’ Ottó és a csicsói Nagy Géza japán kőrisfából készült alkotását Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes, Nick Fe­renc, a Falvak Kultúrájáért Alapít­vány kuratóriumának elnöke, va­lamint Sárközi János, az Érsekúj­vári Regionális Művelődési Köz­pont komáromi irodájának veze­tője leplezte le. A meghitt hangu­latú ünnepség szónoka, Gáspár Ti­bor tanár arra figyelmeztette a je­lenlévőket, hogy bár Európa-szer- te és Magyarországon is sokan ta­gadni próbálják a rokonságot, a történelmi igazság nevében igenis vállalni kell a hun-magyar testvé­riséget. Úgy, ahogyan vállalták azt nagy királyaink, Árpád fejedelem­től kezdve Szent Lászlón keresztül Mátyás királyig és az egész ma­gyarság, ezer éven át. „Orosz ku­tatók által feltárt leletek is bizo­nyítják: a hunok, amely elnevezés férfi harcosokat jelent, időszámí­tásunk kezdetén találkoztak az ős­magyar törzsekkel. Az ő leszárma­zottaik közül való Atilla és népe is. így, két „l”-lel, ahogyan eredetileg írták ezt a nevet - hangsúlyozta a szónok. - A rokonság, mint az ere­detmondánkban is szerepel, egy­ben annak is bizonyítéka, hogy a magyarok nem jövevények a Kár­pát-medencében, hanem őslako­Frech’ Ottó és Nagy Géza alkotása japán kőrisfából készült (Somogyi Tibor felvétele) sok, akiknek testvérei, a hunok már Atilla uralkodását megelőző­en is megjelentek a térségben.” A tanár úr arra. is rámutatott, hogy Atilla egy új, egységes Európában gondolkodott, de álmát hirtelen halála miatt nem tudta megvalósí­tani. Végezetül Atilla fiának, Csa­ba királyfinak üzenetét elevenítet­te fel, aki arra buzdított: ha ko­moly veszélyben a nemzet, üzen­jünk a földdel, tűzzel, vízzel, ak­kor visszatér, és megvéd minden veszedelemtől. „A csicsói szobor is egy ilyen üzenet” - zárta szavait Gáspár tanár úr. A szobrot adományozó Falvak Kultúrájáért Alapítvány nevében Nick Ferenc elmondta: küldetésük a magyar és az egyetemes kulturá­lis örökség ápolása, gazdagítása, a települések közművelődésének és kapcsolatrendszerének fejlesztése. Az alapítvány „A kultúra a béke kö­vete” jelmondat jegyében arra tö­rekszik, hogy a háborúk, forradal­mak, határmódosítások jellemezte huszadik századot követően a hu­szonegyedik legyen a béke, az együttműködés, a népek, nemzeti­ségek és etnikumok kultúráját megőrző és gazdagító évszázad. „Alapítványunk a Csicsón felállí­tott Atilla-szoborral kíván fejet haj­tani Önök és elődeik életműve előtt, akik sok szenvedés árán, ki­tartással biztosították a magyar kulturális örökség kisebbségben történő megőrzését” - mondta. A program részét képezte még Frech’ Ottó és Rosengard Béla fafa­ragó kiállítása, Écsi Gyöngyi és ifj. Gál László fellépése, a lovasíjászok felvonulása, a 12. Béke-emlékfutás országos csapatának érkezése, va­lamint a kézműves foglalkozások. Nyers Csaba mesterszakács „törteli hun” üstben honfoglalás kori ételt - medvehagymás zöldséges köles­kását - készített, amelyet rozske­nyérrel kínáltak. EZ ITT A KÉRDÉS Minden negyedik nőt bántalmaz a férje vagy az élettársa. Ön szerint ez magánügy? Molnár Zsuzsa irodavezető, a Szlovákai Magyar Asszonyok Li­gájának tagja, Ragyolc Még mindig elég bátortalanok a nők az ilyen esetekben. Van, hogy hirtelen felindulásból törté­nik az ilyesmi, alkalomszerű, nem rendszeres, amikor még meg lehet oldani a családon belül vagy kisebb közösség, például barátok, esetleg a rokonok, jó szomszédok vagy olyan ember bevonásával, akire az erőszakos­kodó hallgat, akit tisztel. Ha a do­log eldurvul, mindenképpen a hatósághoz kell fordulni. Nem szabad megvárni az árulkodó kék foltokat és véraláfutásokat. A hatóságnak pedig ilyen esetek­ben nagyon tapintatosan, és a bántalmazott nő biztonságára fi­gyelve kellene eljárnia. Csintalan Zsuzsanna iskola- igazgató, Komárom Megdöbbentő, hogy minden negyedik nőt bántalmaznak, hi­szen joggal várnánk el, hogy a 21. században jobban tiszteljék egy­mást az emberek annál, mintsem hogy ilyen méreteket öltsön a csa­ládon belüli erőszak. Bizonyára szerepet játszik ebben a magas munkanélküliség, a rossz szociális helyzet, a kilátástalanság, az alko­hol. De mindez nem mentség. Ugyanakkor egyre nagyobb fel­adat hárul az iskolákra. Meg le­het, és meg is kell találni a módját annak, hogy a családi életre, az egymás iránti tiszteletre való ne­velést beépítsük a tananyagba. Sajnos egyre több az elvált szülők gyermeke, vagy a házasságon kí­vül született gyermek. Viselkedé­sükön gyakran észrevesszük, ami­kor krízist él át a család. Vaskó Erzsébet közgazdász, Kassa Épp ideje foglalkozni a csalá­don belüli erőszakkal és annak jo­gi oldalával. A társadalom fejlett­ségét az is jelzi, hogyan kezeli ezt a kérdést. A házastársi kapcsolat­nak a kölcsönös megbecsülésen kell alapulnia, nem pedig az év­századok alatt belénk sulykolt fér­fiközpontúságon. Aki kezet emel feleségére, megsérti emberi joga­it, hiszen a nő nem a férfi tulajdo­na, hanem a társa. Persze, a nők­nek is tudatosítaniuk kell mind­ezt. Sok kolléganőmnek sajnos természetes, hogy néha kap egy- egy pofont. Én viszont az első po­fon után elköltöznék a férjemtől. Varga Mária végzős pszicho­lógia szakos hallgató, Érsekúj­vár A családon belüli erőszakot nem szabad magánügynek te­kinteni. Azt tanultuk, hogy a se­gítségnyújtás mellett a hozzánk fordulónak tájékoztatást kell nyújtanunk arról, milyen hiva­talos formája létezik a segítség­kérésnek. Sőt, ha nagyon ko­moly problémával állunk szem­ben, mi pszichológusok is érte­síthetjük a rendőrséget. Min­denképpen elejét kell vennünk a komolyabb bajnak, vagy egy esetleges bűnténynek. Az esetek eltitkolása nagyon komoly ve­szélyt jelenthet nem csak a bán­talmazott nőre, hanem a gyer­mekekre is. (szászi, vkm, juk, száz) 3 JOGI TANÁCS Végrendelkezés Idős, gyermektelen házas­pár vagyunk, viszont mindket­tőnknek vannak testvéreink. Ezt azért fontos megemlítem, mivel az életünk folyamán megszerzett vagyonúnkat nem a törvényes örökösökre szeret­nénk hagyni, hanem egy közeli rokonunkra, akitől az évek so­rán nagyon sok segítséget kap­tunk. Úgy gondolom, ilyen esetben végrendeletet kellene írnunk. Kérdésem: érvényes-e a sa­ját kézzel írt és aláírt végren­delet, vagy közjegyzőnél kell megíratni? Megtámadható-e a végrendelet a törvényes örö­kösök által? Jelige: Végrendelet Ha az örökhagyó saját maga szeremé meghatározni, ki örö­köljön utána, és ez a személy vagy személyek nem azonosak a törvényes örökössel, akkor vég­rendeletet kell készítenie. A vég­rendelet vonatkozhat a teljes va­gyonára vagy annak egy részére. Ez utóbbi esetben a vagyon fenn­maradó része a törvényes örökö­sökre szál. Az örökhagyó nem zárhatja ki teljes mértékben a gyermekeit az örökségből, kivé­ve, ha kitagadja őket a törvény­ben meghatározott okokból. A végrendeletnek többféle formája létezik: a saját kezűleg írt, az egyéb írásos formában elkészí­tett, és a közjegyzői jegyző­könyvbe foglalt végrendelet. Mindig tartalmaznia kell a kelte­zést és a végrendelkező aláírását. A saját kezűleg út végrendeletet a végrendelkezőnek ténylegesen saját kezűleg kell megírnia és aláírnia. Az egyéb formában, például géppel megírt végrende­letet a végrendelkezőnek szintén saját kezűleg kell aláírnia két ta­nú egyidejű jelenétében, akiknek szintén alá kell írniuk a doku­mentumot. Tanú csak felnőtt, cselekvőképes személy lehet, aki nem potencionális örökös vagy annak hozzátartozója. A végren­delkezés legbiztonságosabb módja a közjegyzői jegyzőkönyv­be foglalt végrendelet, mégpedig azért, mert érvényessége megtá- madhatatlan, és mert a doku­mentum egyúttal letétbe kerül a közjegyzőnél, így védve van az esetleges megsemmisítéstől és az eltitkolásától. Az elkészített végrendelet érvényét veszíti, ha megsemmisítik, ha készítője visszavonja, vagy ha egy újabb végrendeletet készít. Minden örökhagyónak külön végrende­letet kell készítenie. A törvényes örökösöket négy csoportba sorolhatjuk be. Az első csoportba tartoznak az örökha­gyó gyermekei (ha már nem él­nek, akkor az ő gyermekeik és így tovább) és házastársa, akik egymás között egyenlő részben örökölnek. Ha az örökhagyónak nincs leszármazottja, a második csoport örököl: a házastárs, az örökhagyó szülei valamint mindazon személyek, akik az örökhagyóval közös háztartás­ban éltek a halálát megelőző leg­alább 1 éves időszakban és ebből az okból kifolyólag részt vettek a közös háztartás fenntartásában, vagy akiket az örökhagyó tartott el. A házastárs az első csoport­ban nem lehet kizárólagos örö­kös, de a második csoportban már igen, és ekkor legalább az örökség fele őt illeti. A harmadik csoportba tartozók csak abban az esetben örökölhetnek, ha az örökhagyónak sem a házastársa sem a szülei nincsenek már élet­ben. Itt szintén szóba jöhetnek az örökhagyóval közös háztar­tásban élők (ők a 2. csoportban egyedül nem örökölhetnek) va­lamint az örökhagyó testvérei (vagy az ő gyermekei). Ha a har­madik csoportban sem örököl senki, a lehetséges örökösök a negyedik csoportban az örökha­gyó további felmenői: nagyszü­lei, vagy az ő gyermekeik. A fent leírt helyzetből kiin­dulva a gyermektelen házaspár egyik tagjának halála esetén a következő helyzet áll elő: az in­gó és ingatlan vagyon, amely a házastársi vagyonközösségbe tartozott, két részre oszlik, az egyik fele az özvegy házastárs kizárólagos tulajdonába kerül, a másik fele pedig az örökség tár­gyát képezi. Ha az örökhagyó nem végrendelkezik, akkor a teljes örökség az özvegy házas­társra száll. Ha azonban hagy maga után végrendeletet, akkor szabadon dönthet az örökség sorsáról. Az özvegy halála ese­tén az ő teljes vagyona képezi az örökséget, amely törvényes örökléssel az örökhagyó testvé­reire vagy az ő gyermekeikre száll. Végrendelettel azonban ebben az esetben is korlátozás nélkül dönthet az örökhagyó az örökös személyéről. A saját kezűleg út végrendelet érvényes, és ha a törvény által előírt formában és tartalommal készült, akkor megtámadhatat- lan. Mégis tanácsos inkább köz­jegyzővel elkészíttetni ezt a do­kumentumot, és egyúttal letétbe helyen nála, mert így érvényes­ségéhez nem férhet kétség, és biztosan nem vész nyoma. Gulyás Éva ügyvéd VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT EG, NYUGATON FELHŐS; 24-28 FOK A Nap kel 05.05-kor - nyugszik 20.33-kor A Hold kel 20.41-kor- nyugszik 04.23-kor Szlovákia felett tegnap 333 Dobson-egységet mértek, ami 10 száza­lékkal alacsonyabb érték a sokéves átlagnál. Az ultraibolya sugárzás intenzitása az évszaknak megfelelő. ELŐREJELZÉS Eleinte derült lesz az égbolt, majd a nyugati országrészekben fokozatosan megvastagodik a felhőréteg, he­lyenként futó záporok alakulhat­nak ki. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24-28 fok között várható. Déli irányú légmozgás lesz jellemző. Éjszaka 15 és 11 fo­kos hőmérsékleti értékeket mér­hetünk. Holnap jobbára boron- gós időre, kiadós záporokra, he­ves zivatarokra számíthatunk; a nappali hőmérséklet 21 és 25 fok körül alakul. ORVOSMETEOROLÓGIA * Ma ■ is meleg­fronti hatás érvé­nyesül: délelőtt még nem kell kel­lemetlenségekre számítanunk, dél­után azonban fokozatosan felerő­södhetnek a szív- és érrendszeri be­tegségek tünetei. Egyes légzési és emésztőszervi nehézségek is jelent­kezhetnek. Migrénes eredetű fejfá­jásra panaszkodhatunk, a megszo­kottnál ingerültebbek, fáradéko­nyabbak leszünk. Általában gyen­gül a szellemi és fizikai teljesítmé­nyünk, nehezebben tudunk össz­pontosítani feladatainkra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom