Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-19 / 115 szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 12. Iskola utca 15 A részvevők összesítették és megvitatták az elmúlt hónapokban lebonyolított próbamérések tapasztalatait Mi fán terem a DIFER? Május 6-án tartotta értéke­lő összejövetelét a Comenius Pedagógiai Inté­zet DIFER-csoportja, amely a 4-8 éves gyerme­kek diagnosztikus fejlő­désvizsgálatával, mint is­koláknak nyújtandó szol­gáltatás bevezetésével fog­lalkozik. CSÍK ZOLTÁN A részvevők összesítették és megvitatták az elmúlt hónapok­ban lebonyolított próbamérések tapasztalatait. A tanácskozáson részt vettek a tatai Cogito et Solvo Pedagógiai Szolgáltató Kft. szak­emberei is. Dosztál Magdolna és Dosztál Péter előadása után Bicó Eszter fejlesztő pedagógus az alapkészségek fejlesztése terüle­tén szolgált gyakorlati tanácsok­kal. Az elhangzott észrevételek közül említhető, hogy az iskolák általában nem tudják, mire hasz­nálható a DIFER, ezért tájékozta­tó előadásokra volna szükség. Lé­nyege, hogy megmérhetők azok az alapkészségek, amelyek kriti­kusnak tekinthetők a tanulás szempontjából. A DIFER prog­ramcsomag standardizált teszte­ket tartalmaz, amelyek kimutat­ják, hogy a tanuló elérte-e vala­mely alapkészség fejlettségi opti­mumát, ill. mennyire közelítette azt meg. A gyerekek különböző szintű készségekkel kerülnek is­kolába, s nem mindegy, mikor hozzák be a lemaradásaikat. A mérések eredményei megbeszél­hetek a szülőkkel, s így azok part­nerré tehetők gyermekük előbbre lépésében. A mérés a gyermekek számára érdekes beszélgetést je­lent, nem fárasztó, s nem okoz streszt. Gyenge képességű tanulók Gyakran hangoztatott elvárás a gyenge képességű tanulók integ­rálása a normál iskolai közösség­be. A sikeres beilleszkedés szem­pontjából azonban nem közönbös, hogy erre mikor kerül sor. Kedvező volna már az óvo­Az iskolába lépés után lefolytatott mérés megismétlése a tanév végén visszaigazolásul szolgál a fej­lődés, netán a visszaesés mértékéről (Képarchívum) dáskorú gyerekeknél elvégezni a mérést, ezáltal bizonyosságot sze­rezni a gyermek iskolaérettségé­ről. Az iskolába lépés után lefoly­tatott mérés megismétlése a tanév végén visszaigazolásul szolgál a fejlődés, netán a visszaesés mér­tékéről. Az így kimutatott fejlődé­si diagram kézzelfogható bizonyí­téka annak a hozzáadott érték­nek, amelyet a pedagógus a gyer­meknél egy adott év alatt elért. A tanulás sikerességét befolyá­soló alapkészségek 8-9 éves korig mérhetők ezzel a módszerrel. Az értelmileg visszamaradott tanulók haladásának nyomonkövetésére azonban később is használhatók a tesztek. Az ő esetükben a fejlődési diagramok a felsőbb osztályokban is bizonyítékul szolgálhatnak a szülők és a tanfelügyeleti szervek számára, hogy milyen fejlettségi szintet értek el, s mi várható el tő­lük az iskolai munka során. Segít­ségével a pedagógus tanácstalan­ságát felváltja az értelmet adó in­dividuális fejlesztő munka. A tanulók nem értik a fogalmakat A képességek fejlesztésének a felsőbb osztályokban sem csök­ken a jelentősége. Tartalomba ágyazott kritériumorientált ké­pességfejlesztésre kell törekedni, ami azt jelenti, hogy a pedagógus­nak minden tartalmat a fejlesz­tendő képesség szempontjából kell feldolgoznia. A nemzetközi PISA mérések negatív eredményei következtében már nálunk is kul­tusza van az olvasás-szövegértés hangoztatásának. Elgondolkodta­tó ezek után, hogy az iskolában a hangos, szép olvasást értékeljük- e, vagy inkább a csöndes megér­tést. Gyakran tapasztalható, hogy a tanulók nem értik a fogalmakat, tehát a szöveget sem érthetik meg. A meg nem értett szövegek okozzák, hogy a tanuló valahol le­marad, s emiatt évekig nem éri magát utol. A tananyag mennyi­ségével csínján kell bánni, hogy legyen idő és lehetőség minden szót megmagyarázni ill. megérte­ni. Az összetett mondatokból tud­nia kell a gyereknek elemi gondo­latokat képezni, majd a szöveget saját szavaival visszamondani. Ha a gyerek merni fogja átfogalmaz­ni az összetett gyakorlatokat, az­zal elejétvesszük a magolásnak, és minden bizonnyal javulni fog a szövegértési képessége is. A DIFER-csoport tagjai június folya­mán szeretnék lebonyolítani a záróméréseket, majd szeptember­től eleget tenni szélesebb körben az iskolák felkérésének az első osztályosok mérésében. Olyan iskolai oktatást várunk, amely elsősorban az önálló gondolkodásra készíti fel a fiatalságot Az áldozatok csakis a tanintézetek diákjai MARKÓ EMIL Általában elfogadott álláspont, hogy a nevelés célja olyan szemé­lyiségek kialakítása, akik képesek a hozzájuk érkező információk és saját tapasztalatainak alapján önállóan elbírálni, hogy mi jel­lemzi az adott helyzetet, és ennek megfelelően tudnak cselekedni. Ezért olyan iskolai oktatást vá­runk, amely elsősorban az önálló gondolkodásra készíti fel a fiatal­ságot, és olyan tömegkommuni­kációt, amely teljesebb és tárgyi- lagosabb tényeket közöl a való­ságról. Rábízza az olvasóra, hall­gatóra, nézőre, hogy értelmezze őket. A mindennapi élet ma (Szlová­kiában is) nem ezt mutatja. A& is­kolai oktatás, családi nevelés bi­zonyos szemléletet igyekszik be­sulykolni a még képlékeny tudat­ba, amely azután érvényesül a té­nyek értelmezésében, de ezek is különféle célok, érdekek szerint válogatva, hangsúlyozva vagy el­hallgatva érkeznek, nyíltan vagy­aim még rosszabb - leplezett mó­don befolyásolva, az egyén állás- foglalásának kialakítását. így jön létre - az én nézetem szerint - az a helyzet, hogy a társadalom erő­sen megoszlik helyzet, esemé­nyek értékelésében (pl. viták, bo­nyodalmak az érettségi tételek kö­rül, ill. az iskolaügyi minisztérium reagálása a hiányok eltussolása érdekében - pozitív doxa), és ér­tetlenül áll mások eltérő állásfog­lalásával szemben. Ez végső soron a társadalom „szétszakadásához”, a más felfogást vállalók ellenség­ként való minősítéséhez vezet, pedig „csak” reagálás a reális hi­bák kiküszöbölésére. A torzítások viszonylag kis cso­portok érdekeinek következtében jönnek létre (ebben az esetben a minisztérium alkalmazottai az érintettek), és az „áldozatok” nagy része: a társadalom, az isko­la diákjai, a családok, szülők, stb. semmilyen hasznot nem élvez ab­ból, hogy a többség (a munkatár­sak) ellentétesen ítéli meg az ese­ményeket, s késhegyig menő vitá­ba bonyolódik. Óriási tehát a nevelők, kommu­nikációt irányítók felelőssége (pl. a tanárok, tanítók, szülők, a mi­nisztérium) ezen a téren. Sokuk ennek nincs tudatában, és köny- nyelműen használja a rábízott, neki jutott lehetőséget. Elviselhe­tővé lehet tenni, ha általánossá válik a tolerancia, a másság elfo­gadása mind a két oldal számára. Ez az, ami sajnálatosan egyre ke­vésbé jellemzi a mai helyzetet. Mindinkább uralkodóvá válik az értetlenség a rosszindulat feltéte­lezése a másként gondolkodókkal és vélekedőkkel szemben. Ellen­ségnek minősül, akivel nem érde­mes szót érteni. Sokan azt a következtetést von­ják le ebből, hogy közönyössé vál­nak a közügyek iránt, mások vi­szont egyre radikálisabb megol­dásokat követelnek (pl. lemon­dást a tisztségről, vagy leváltást szorgalmazzák), és már a mérsé­keltebb, azonos oldalon állókat is ellenségként, árulónak kezelik. Ez idő szerint a legnagyobb ve­szély a közönyösek táborának nö­vekedése, ami egyre kisebb réteg­re hagyja a nemzet sorsának ala­kítását, a közügyekkel való foglal­kozást. Kiutat csak a türelem, a tolerancia erősödése, a pluralista társadalom alapelvének mind szélesebb körök által történő elfo­gadása jelenthet, amely a törté­nelmi tapasztalatok és hagyomá­nyok figyelembevételével keresi a megoldást a társadalom valós problémáira. A hiba nem a diákok „készülékében” van Érettségiről másképp BORKA ROLAND Az utóbbi napok igencsak meg­tépázzák a diákok idegeit. Nem csupán az életre való felkészülés szerves részét képező érettségi vizsga körüli sorozatos botrány okoz fejfájást a diákoknak, ha­nem a megnövekedett követel­mények teljesítése is igencsak megviseli őket. Az új érettségi úgy érte a diákokat, mint a derült égből a villámcsapás. A nem át­gondolt és szervezetlen változta­tás az érettségi rendszerben nem­csak a diákokat kavarta fel, ha­nem egyes politikai pártok képvi­selői is negatívan nyilatkozta róla. Akadt, aki szellemi merényletnek nevezte az új érettségi rendszer bevezetését, amely mindenkép­pen a több ezer érettségizőn csat­tant. Először csupán a megnövekedett elvárások teljesí­tésére való felkészülés okozott nagy nehézségeket a diákoknak, majd az ismételt matematika vizs­ga váltotta ki az ellenszenvüket. Olyannyira, hogy tüntetési akciót szerveztek, mely nem a várt eredményt érte el. A diákok szá­mos városban a főtérre vonulva tiltakoztak és Martin Frone okta­tásügyi miniszter távozását kér­ték. Kevés sikerrel. A matemati­kai érettségi tételt meg kellett is­mételni. A diákok közül néhá- nyan tehetetlenségüket kifejezve pizsamában, szabadidős ruhában vettek részt rajta. Ezzel azonban a média figyelmét igen, de az illeté­kes miniszter figyelmét nem hív­ták fel. Az eset után néhány parla­menti képviselő a miniszter távo­zását kezdeményezte. A mai na­pig nem tudni, sikerrel jár-e a kezdeményezésük. Nem a miniszter feladata, hogy személyesen kinyomtassa, szállít­sa és őrizze a tételeket, de felelős annak biztonságos lebonyolításá­ért. Nyilvánvaló, a hiba nem a diá­kok „készülékében” van, mégis ők a szenvedő alanyai a miniszter úr ballépésének. Az érettségi rend­szerben történt hiba miatt Magya­rországon meghalt egy diák, több embert letartóztatás vár, és ki tudja, még hánynak okozott be- gyógyíthatatlan lelki sebeket. A mai világban a diákok nehezeb­ben igazodnak el, s ezt az új érett­ségi rendszer bevezetése sem könnyítette meg. Csak bízhatunk, hogy a jövőben hasonló baklövés­re nem kerül sor. Csak abban bízhatunk, hogy a jövőben hasonló baklövésre nem kerül sor (Képarchívum) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvas­sák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszol­nak az általunk feltett kérdé­sekre, és a megfejtést május 25- ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, A Vi­dám kalendárium 2005-öt. 1. Hol tartották azt a vetélkedőt, amely­nek témája Mikszáth Kálmán műve, a Beszterce ostroma volt? a. Rimaszombatban b. Füleken c. Komáromban 2. A megmérettetés vég­eredménye: első helyen a ... alapiskola lett. a. tornaijai b. gömöralmágyi c. nagyszombati 3. Azt, hogy a ... esztétikus- ságát is meg kell védeni, iga­zán kevés embernek jut eszé­be. a. idő b. tér c. környezet 4. Az iskolában igazán nemcsak ilyen „távoli” téma­ként jelenik meg a környezet- védelem, hiszen már az alsó tagozatos környezetismeret és ... oktatás óráin is kapnak bőven ilyen tájékoztatást. a. honismereti b. természetrajzi c. biológiai 5. Akinek sem ott­hon, sem az iskolában nem volt módja meg­élni, gyakorolni a tar- C Jjj talmas, szép emberi £ E érintkezés módozata­it, az felnőtt korban sem lesz képes mint­egy varázsszóra, ön­erejéből megteremte­ni a maga és a családja életé­nek, munkakörnyezetének... a. esztétikumát b. erejét c. szépségét Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az aláb­bi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: la, 2b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek já­tékunkban. Ezúttal a kassai Ká­dár Évának kedvezett a szeren­cse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom