Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-18 / 114 szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 18. 9 A bankok folytatták reklámpolitikájukat, az első negyedévben 20 milliárd koronával nőtt a betétállományuk Nyereséges a szlovákiai bankpiac A bankok többsége tovább növelte az ügyfelek által fizetett illetékeket (Ľuboš Pile felvétele) Pozsony. Agresszív rek­lámpolitika, folyamatosan növekedő illetékek, egyre nagyobb nyereségek - ezek a szlovák bankszek­tor jellemzői. Az ágazat el­ső negyedéves nyeresége 3,75 milliárd korona volt, és csak hat banknak csök­kent a profitja. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legnagyobb nyereségnöveke­dést az ING Bank könyvelhette el, a legnagyobb visszaesés pedig a ČSOB-t sújtotta. Természetesen idén is a piacvezető pénzintézetek érték el a legnagyobb profitot. Nyereség szempontjából a Szlo­vák Takarékpénztár vezet. Tiszta nyeresége az első negyedévben 790 millió korona volt, ami a har­madával több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A legna­gyobb nyereséget idén is a kamat- különbségből érték el, ennek kö­szönhetően azonban csak fél szá­zalékkal nőtt a profit. A Szlovák Takarékpénztár ugyanakkor to­vább növelte az ügyfelek által fi­zetett illetékeket. Ebből és a ke- reskedelmi ügyletekből származó bevétele 25 százalékkal 980 mil­lió koronára nőtt. Még ennél is magasabb nyere­ségnövekedést ért el az Általános Hitelbank (VUB). A szlovák piac második legnagyobb pénzintéze­te 50%-os növekedés mellett 762 millió koronás profitot ért el az el­ső negyedévben. A kamatkülön­bözetből származó bevételei elér­ték az 1,65 milliárd koronát. Egész másképp alakult a Tatra banka gazdálkodása. Ez az év első három hónapjában 557 millió ko­ronás nyereséget ért el, ami az előző év azonos időszakához ké­pest 100 millió koronás vissza­esésnek számít. Mindezt a bank azzal magyarázza, hogy az érték­papírokkal folytatott kereskedése nem alakult a legjobban. A szlovák bankszektor mérlegfőösszege az év első há­rom hónapjában több, mint 100 millió koronával 1,306 billió ko­ronára nőtt. A legnagyobb aktí­vumokkal a Szlovák Takarék- pénztár, az Általános Hitelbank, és a Tatra banka rendelkezik, Mérlegfőösszeg tekintetében a legnagyobb növekedést az ING Bank könyvelhette el, amely a bankokkal szembeni követelések­nek köszönhetően csaknem meg­duplázta ezt a mutatót. Pénzintézeteink az idei első negyedévben is folytatták az ag­resszív reklámpolitikát, aminek köszönhetően 20 milliárd koro- nányi betétet szedtek be az ügy­feleiktől. Március végéig össze­sítve 300 milliárd koronányi hi­telt folyósítottak. A betétek leg­inkább a Tatra bankánál nőttek, ahol az elmúlt év végi 66 milliárd koronáról 70 milliárd koronára nőttek. Az Általános Hitelbank­nál ugyan csökkentek a közszfé­rának nyújtott hitelek, ám ezt részben enyhítették a magánsze­mélyeknek nyújtott kölcsönök. A VÚB így összesen 62 milliárd ko­ronányi hitelt nyújtott. A hitelpi­acon a harmadik helyet a Szlo­vák Takarékpénztár foglalja el, amely 59 milliárdos hitelt folyó­sított. (hn, mi) Aggasztóan magas cseh illetékek Prága. A cseh versenyhivatal az eddigi legkiterjedtebb ellenőr­zést hajtja végre Csehország vezető kereskedelmi pénzintézetei­ben. A Česká spoŕitelna (CS), a Komerční banka (KB) és a Československá Obchodní Banka (ČSOB) ellen az a gyanú merült fel, hogy megegyeztek a bankilletékek nagyságában. A CS 2004- ben 8,4 milliárd cseh korona, a KB 8,8 milliárd, végezetül a ČSOB 6,7 milliárd korona nettó bevételre tett szert a banki illetékekből. E három nagybank a piac döntő hányadát a kezében tartja, 5 cseh polgárból 4 az említettek egyikénél vezeti a számláját. A cseh ban­ki illetékek egyértelműen magasabbak a szlovák, a lengyel vagy a magyar illetékeknél, (shz, m) Sértették Magyarország uniós monopolhelyzetét Drámai mértékű tejfogyasztás-csökkenés Szlovákiában Betiltották a szlovák tejet Egészségkárosodást okoz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Eltűnt a magyaror­szági boltokból a 2,8%-os zsírtar­talmú cseh és szlovák tej, Gráf Jó­zsef új agrárminiszter ugyanis egyik első intézkedéseként utasí­totta a földművelésügyi miniszté­riumhoz tartozó megyei állat­egészségügyi állomásokat, hogy ezen importtermékek kereskedel­mi forgalmazását tiltsák meg. E lé­pésre az adott alapot, hogy az EU- csatlakozási megállapodás szerint 2,8%-os zsírtartalmú tejet az unió­ban csak Magyarország állíthat elő és ezt nem szállíthatja másik tagországba. Mindezek fényében egyértelmű, hogy jogszerűen nem készülhetett Szlovákiában és Cse­hországban, valamint nem kerül­hetett magyar importra ilyen ter­mék. Magyarországnak is csak a csatlakozástól számított öt évig van lehetősége a belpiaci, illetve a harmadik országoknak történő ér­tékesítésre. A határidő lejárta után át kell térni az uniós szabályozás­ban elfogadott, 1,5 és 3,5%-os tej­félék előállítására. A Világgazda­ság értesülései szerint a hatóságok felszólító határozatokat adtak át azokon a helyeken, ahol kifogásol­ható termékeket találtak, (vg) ÚiSZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Táplálkozási szakér­tők szerint immár komoly egész­ségkárosodást is okozhat a szlová­kiai populáció esetében az utóbbi egy évtizedben tapasztalt tej- és tejtermékfogyasztás drámai mér­tékű visszaesése. Amíg ugyanis 1990-ben az egy főre eső tej- és tejtermékfogyasztás nálunk 226,3 kg volt, addig tavaly már csak 158,3 kg, szemben a táplálkozási szakértők által ajánlott 220 kiló­val. A fogyasztói szokások negatív változása a hazai tejfeldolgozók gazdasági helyzetére is kihatott: a feldolgozók 511,9 millió koronás veszteséggel zárták a tavalyi évet. Az eredményre rányomta a bélye­get az a tény is, hogy ez az iparág az uniós csatlakozásra való felké­szülés miatt 2001-2004 között 4 milliárd korona értékű beruhá­zást, korszerűsítést hajtott végre. Ha ezekre nem kerített volna saját tőkét, illetve kért és kapott volna hiteleket, akkor az EU-csatlakozás után nem termelhetett volna uni­ós piacra. A gyártók és tejterme­lők életét emellett megkeseríti a főleg a nagy üzletláncok által gya­korolt agresszív árleszorító ver­seny is. (gy) Havi átlagfizetésünkből 435 liter 95-ös oktánszámú benzin vehető meg, míg egy átlagos magyar bérből 568 liter Régiónk benzinkörképe ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Az osztrák autóklub sze­rint a környező országok némelyi­kében az ausztriainál is magasab­bak az üzemanyagárak. Az ÖAMTC statisztikája szerint például a 95-ös oktánszámú benzin literje Olaszor­szágban, Németországban és Ma­gyarországon is drágább, mint az osztrák benzinkutaknál. Ausztriá­ban átlag 0,994 euró a szuperben­zin literje, míg az előbbi országok­ban sorrendben: 1,228, 1,180 és 1,019 euró. Ennél olcsóbb viszont Csehországban (0,922), Szlovákiá­ban (0,898) és Szlovéniában (0,895). A dízel literje Ausztriában áüag 0,903 euróba kerül, míg en­nél drágább Olaszországban (1,087), Németországban (1,006), Magyarországon (0,990) és Szlo­vákiában (0,921). Olcsóbb viszont Csehországban (0,889) és Szlové­niában (0,883). Az üzemanyagok ára Ausztriában sem egységes, az autóklub szerint az ország nyugati részén drágább, mint a déli vagy keleti országrészekben. A nálunk tapasztalható magas árak miatt napjainkban egy szlovákiai havi át­lagfizetésből csak 435 liter 95-ös oktánszámú benzin vehető meg, míg egy ádagos magyar bérből 568 liter, egy német ádagbérből pedig 3233 liter vásárolható, (m, no) Ausztriában esetenként olcsóbb a gázolaj literje, mint nálunk (Ľuboš Pile felvétele) A vállalkozók feketén dolgoztatják alkalmazottaikat Járulékaink túl magasak ______Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül Szlová­kiában vannak a második legma­gasabb társadalombiztosítási járu­lékok - derül ki az Ernst & Young piackutató társaság elemzéséből. A járulékok a teljes bérköltségek közel 50 százalékát teszik ki, ami jelentős mértékben hozzájárul ah­hoz, hogy a vállalkozók egy része feketén dolgoztatja az alkalmazot­tait. Bennünket csak Franciaor­szág előz meg, ahol a társadalom- biztosítási járulékok a bérköltsé­gek 70 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a legalacsonyabb járulé­kokat Új-Zélandon fizetik, ahol ez a bérköltségek alig 2 százaléka. Az OECD-tagországok közül ugyan­akkor Szlovákiában van az egyik legalacsonyabb társasági adó. Míg nálunk ez 19 százalékos, az OECD tagországainak többségében 25- 35 százalékos. Nálunk alacso­nyabb tárasági adót fizetnek Ma­gyarországon, ahol ez 16 százalé­kos, és Írországban, ahol csak 12,5 százalékos. Szlovákiában a legala­csonyabb a személyi jövedelem- adó, ami szintén 19 százalékos. A legnagyobb személyi jövedelem- adót, 60 százalékosat Dániában fi­zetik, 50 százaléknál nagyobb az adókulcs Svédországban, Belgi­umban és Hollandiában is. (t) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Telecom profitja 900 millió korona Pozsony. A Slovak Telecom (ST) csoport, amelybe a vezeté­kes telefonszolgáltató mellett a T-Mobile Slovensko mobüszol- gáltató tartozik, az idei első ne­gyedévben több mint 7 milliárd koronás bevételre tett szert. A ve­zetékes telefon-szolgáltatásból származó bevétele 4 milliárd, a mobilszolgáltatásból származó 3,3 milliárd korona volt. A cég­csoport negyedévi nyeresége 900 millió korona. A jelenlegi 7271 alkalmazottatjuk közül 6 ezren a vezetékes telefonszolgál­tatónál dolgoznak. (TASR) Életveszélyes szlovák bútorok Pozsony. A Szlovák Fogyasz­tóvédelmi Felügyelet (SOI) 64 fajta, 3,9 millió korona értékű bútor árusítását tiltotta be. A fel­ügyelet szerint ezeknél a búto­roknál nagy a veszélye annak, hogy a-közelükben elhelyezett fényforrások hatására kigyullad­nak. Főleg olyan konyha- és há­lószobabútokról van szó, ahol a bútor és a lámpa között csak 2-10 cm-es a távolság, miközben a lámpák gyártói szerint ennek legalább 15-50 cm-nek kell len­nie. A fogyasztóvédők az elmúlt hónapban az Epeijesi kerületben végeztek nagyobb ellenőrzése­ket, ahol 1777 termék árusítását tiltották be, összesen 7,7 millió korona értékben. A legtöbb hi­bás termékre a műszaki boltok­ban, a cipő-, textil- és játéküzle­tekben bukkantak. (TASR) A legjobb hazai exportőrök Pozsony. A rózsahegyi Mondi Business Paper, a korponai Way Industry és a vágbesztercei Sau- er-Danfoss az elmúlt év legsike­resebb exportőrei, a cégek veze­tői tegnap vehették át a gazdasá­gi tárca kitüntetését. Pavol Rus­ko gazdasági miniszter adta át a kitüntetést Volkswagen Slovakia Rt-nek is, amely az elmúlt évben a legnagyobb exportőrnek szá­mított. (TASR) Újrarajzoltatnák az euróérméket Brüsszel. Bár távol állnak még az euró bevezetésétől, az egy évvel ezelőtt csatlakozott tíz új tagország képviselői már szóvá tették, hogy az euróér- méken megjelenő EU-térké­pen csupán a régi tagországok szerepelnek. Az euróbankje- gyeken a 25 tagország mind­egyikében élők felismerhetik hazájukat, ám az érmék min­denütt azonos írás oldalán a 2004 májusában csatlakozott tíz új tagország nem szerepel. Bár egyikük sem csatlakozik a közeljövőben (2007 előtt) az euróövezethez, az érintett or­szágok pénzügyminiszterei már jelezték: kérik az érmék újrarajzolását. Észtország, Lit­vánia és Szlovénia múlt hó­napban csatlakozott az euró­pai valutaárfolyam-mechaniz­mushoz, amely az euró beve­zetésének előszobája, s ez ked­vező esetben 2007-es beveze­tést tesz lehetővé. (MTI) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Árfoly am EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 39,062 Lengyel zloty 56,830 1,295 5,249 24,314 Svéd korona 28,824 Svájci frank USA-dollár 9,264 Magyarforint (100) 15,471 4,233 Szlovén tollár (100) 16,314 25,291 30,863 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,09-40,09 30,16-31,82 1,27-1,33 14,81-16,11 OTP Bank 38,03-40,02 30,07-31,73 1,26-1,32 14,87-16,02 Postabank 38,02-40,06 30,13-31,73 1,26-1,32 14,84-16,06 Szí. Takarékpénztár 38,02-39,97 30,03-31,60 1,25-1,33 14,74-16,13 Tatra banka 38,02-40,06 30,13-31,73 1,26-1,32 14,84-16,06 UniBanka 38,01-39,99 30,07-31,64 1,26-1,32 15,04-14,84 Általános Hitelbank 37,99-40,01 30,09-31,70 1,25-1,33 14,57-16,27 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom