Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-16 / 112 szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 16. A Tompa Mihály vers- és prózamondó versenyről A Tücsök májusi száma LAPAJ ANLÓ A tavaszi gyerekfesztiválok sora az idén is Rimaszombatban, a Tompa Mihály vers- és prózamondó verseny országos döntőjével kezdődött, amelynek immár hagyományos módon számtalan kísérőrendezvénye is van. Ettől több, mint verseny: fesztivál a javából. A három nap eseményeiről szóló színes beszámolóban a győztesek és az elsők közül ezúttal kimaradtak is elmondják véleményüket a rendezvényről. Pomichal Richárd a Kis-Kárpá- tok regényes tájaira, látnivalókban gazdag és nevezetes helyeire hívja a természetbarátokat. Gyüre Lajos verses meséje egy erdei lakodalom történetét beszéli el. Ľubomír Feldek két szellemes, magyarul először olvasható meséje a mai gyerekek nyelvén szól a mai gyerekekhez, számítva olvasói gazdag fantáziájára, (ka) FELHÍVÁS A Hagyomány Alap és az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes idén is meghirdeti az Eszterlánc elnevezésű Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztivált. A fesztivál helyszíne Losonc és Fülek, időpontja pedig 2005.' szeptember 23-25. Részvételi feltételek: 1. A fesztiválra jelentkezhet minden szlovákiai magyar - a Kárpát-medence néptánc-kultúráját és hagyományát ápoló - gyermektáncegyüttes. 2. A fesztiválra .maximum 2 koreográfiával (illetve műsorral) lehet benevezni, melyek összesített időtartama legföljebb 20 perc lehet. 3. A csoport maximális összlét- száma 45 fő, a zenekart és a kísérőket is beleszámítva. Indokolt esetben a rendezők beleegyezésével a létszám túlléphető. 4. A csoport tagjainak átlagéletkora nem haladhatja meg a 15 éves kort. 5. A fesztiválra a mellékelt, pontosan kitöltött jelentkezési lappal és a pontos műsort tartalmazó videokazetta beküldésével lehet nevezni. A videokazetta nélküli nevezést érvénytelennek tekintjük! 6. A fesztivál nem versenyjel- legű, a bemutatott műsorszámokat szakmai fórumon értékeljük. 7. A fesztivál rendezői fenntartják a jogot, hogy a benevezett műsorszámok alapján döntsenek a fesztiválon való részvételről. Jelentkezési határidő: 2005. június 10. Cím: Farkas József Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes Mostová. 8. 811 02 Bratislava Tel./fax: 02/54410 310 E-mail: farkas@ifjuszivek.sk A világ egyik legrangosabb filmfesztiválja, a cannes-i mustra nemcsak a filmekből kínálja a legjobbakat, hanem a sztárok közül is a leghíresebbeket látja vendégül David Jacobson rendező Down in the Valley című filmjét a két főszereplő, Evan Rachel Wood és Edward Norton kísérte el Cannes-ba. (Fotó: TA SR/AP) Petőfi, Márai, Bartók és Kodály írásai mutatják az utat az Ifjú Szivek új, Felföldi levelek című műsorában Úti jegyzetek a felföldről „Egy ismeretlen falu tánca” - pillanatkép a Felföldi levelek című műsorból (Rigó Konrád felvétele) Századszor kerül színpadra ma a pozsonyi Astorkában az ötvenéves Ifjú Szivek Magyar tánciskola című műsora. Nemigen volt rá példa, hogy bő egy év alatt egy műsort ennyiszer bemutassanak, s messze még a vége. MOLNÁR NORBERT Hétfőn ízelítőt kaphat a közönség a Szivek új műsorából, a Felföldi levelekből is, amelynek anyagát Petőfi Sándor, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Márai Sándor személyes leveleire fűzték fel. Hégli Dusán művészeti vezető tíz évvel ezelőtt készítette az első olyan műsort, amely a felföld tánc- hagyományait mutatta be. A Felföl-' di levelek a harmadik a sorban. „Azóta is foglalkoztat, hogyne csak feltáncoljuk, hanem meg is értsük egy-egy vidék, falu, ületve közösség táncát” - mondja Hégli. Többféleképpen szemlélhetjük a világot. Részeire szedhetjük, minden szeletét külön-külön vizsgálhatjuk, majd összerakhatjuk az egymáshoz illő darabokat, hogy az emberekről és az adott korszakról teljesebb képet kapjunk. Az új műsorban nemcsak egy falu, illetve terület táncát próbálják bemutatni, hanem a falusi élet egy bővebb szegmensét: a vidéket és magát az embert. A Felföldi levelek tulajdonképpen pillanat- •képek és múlt századi hangulatok sorozata. Az új műsor több szálon fut, Bartók és Kodály gyűjtéseinek útját követi. A két népzenekutató és zeneszerző huszadik század eleji felvidéki utazásai nemcsak a magyarlakta területeket érintették, rengeteget gyűjtöttek szlovák vidékeken, például Zólyom, Nyitra és Gö- mör megyében is. Emellett Márai Sándor, Petőfi Sándor és más „utazók” írásait használták fel. Petőfi Úti jegyzeteiben sokat írt a Felvidékről, sokszor ironikus hangnemben. „Rendkívül érdekes számomra, mit láthattak, hogyan írtak a táncról, a zenéről, az emberekről és a vidékről. Nagyon erős hangu- latiságot sugároznak e levelek. Azokat olvasva, illetve hallgatva, majd utána az adott terület táncát látva élővé válnak a szövegek, el tudjuk képzelni, akár láthatjuk, amit ők láttak, átérezhetjük, amit érezhették. Ezért hoztuk össze a leveleket és a hagyományos felföldi néptáncot. Bízom abban, a levelek segítenek, hogy ne csak muzeálisnak tekinthető táncok, hanem érzések, hús-vér emberek jelenjenek meg a színpadon” - így a művészeti vezető. A műsor körülbelül egyharma- da szlovák táncokból áll. Földrajzi és tánctörténeti szempontokat figyelembe véve járják be azokat a vidékeket, köztük szlovákokat, amelyek a felvidéki magyarokhoz legalább olyan közel állnak, mint például az erdélyiek. A Felvidéken a magyaroknál főleg az új stílusú táncok, mint a verbunk és a csárdás maradtak meg; a régi stílusúak, mint az ugrós, az eszközös, a fegyvertáncok, a forgatós táncok fejlettebb formája pedig inkább a szlovákoknál. Ennek oka nem a nemzetiségi különbségekben rejlik: a reformkor utáni táncdivat, a csárdás, a verbunk inkább a felföld déli vidékén hódított, míg a „hegyekben” az ősibb forma is megmaradt. Az Ifjú Szivek eddigi műsorait bárhova el lehetett vinni: Ausztráliában vagy Nagyszombatban pontosan annyit mondtak, mint Duna- szerdahelyen vagy Budapesten. Az új műsorban a levelek magyarul hangzanak el, tehát kizárhatják az idegen nyelvű közönséget. Ezt azonban Hégli Dusán elveti. „Ez a műsor levelek nélkül is megállná a helyét; hagyományosan földrajzi, tánctörténeti, helyrajzi szempontból van összeállítva” - mondja. Megszokhattuk már, hogy Hégli Dusán műsorai valamiféle táncszínházijelleget öltenek. A Felföldi levelek is, de ez nem epika, hanem líra. „A hagyományos táncok bemutatása és a gondolatiság nálam nem üti egymást. Amit mi csinálunk, minden tekintetben hagyományos. Az új műsorban benne van, ami az ifjú Bartók és Petőfi volt, amik az idős falusi táncosok, a zenészek, ami én vagyok.” Ma az Astorkában nem csak az új műsorból kap ízelítőt a nagyérdemű. Századszor kerül színpadra a Magyar tánciskola. Hihetetlennek tűnő szám ez. E műsor miatt azonban néhány vád is elhangzott: egyesek „hagyományfeladással” vádolták az együttest. „A gyermek matinéműsorban a színpadon van egy táblavonalzó, műanyag flakonok, ami egyeseknek nem hagyományos. Ám a műsor után a gyerekek az iskolai szünetben a vonalzót forgatták, mert ezt látták az előadáson, és emlékeztek arra, hogy a vonalzóval nemcsak püfölni lehet egymást, hanem botolni is. Ezért viszont sok mindenre hajlandó vagyok, noha továbbra sem értek egyet azzal, hogy ez nem hagyományos, hiszen a műsorból a gyerekek megtanulják a magyar nyelvterület főbb tánctípusait és táncdialektusait” - mondja Hégli. A Magyar tánciskola eddig nagyrészt magyarul „szólť’, de ment szlovákul és franciául is; bemutatták Magyarországon, de leginkább szlovákiai magyar iskolákban. Harmincezren látták, ugyanennyi órarendet osztottak ki a nézőknek magyar tánctípusokkal, százszor volt fönt a színpadon négy-öt gyerek, hogy például botoljon. Ezek után merült fel a kérdés, hogy szabad-e táblavonalzóval pásztorbotolót táncolni. Miért ne lenne szabad? OTTHONUNK A NYELV Élelmiszer-ipari termékek megnevezései MISAD KATALIN A szlovák-magyar termékkatalógusok eredetileg szlovák nyelven fogalmazott, majd magyarra fordított szójegyzékek. Készítésük során olyan új típusú szóanyag keletkezik, melyet nem hivatásos fordítók ültettek át magyarra. Ezeket a jegyzékeket senki sem lektorálja, s mivel az üzlet vagy áruházlánc általában maga nyomtatja vagy sokszorosítja az anyagot, sem kézirat-előkészítő, sem korrektor nem nézi át a jegyzéket. Éppen ezért gyakran előfordul, hogy az eredeti (szlovák nyelvű) szóanyag nyelvtani jellegzetességei megjelennek a magyar nyelvű megnevezésekben is. Mivel a fordítást végző személyek többnyire nem szakképzett fordítók, nem ismerhetik a grammatikai átváltási műveleteket vagy a forrásnyelv és a célnyelv nyelvtani rendszerét, jellegzetességeit. Konkrét nyelvtani fordítási műveletek alkalmazására pedig elsősorban a nyelvek (esetünkben a szlovák és a magyar) grammatikai rendszerének különbségei miatt lenne szükség. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a vizsgált termékkatalógusok szlovák és magyar megnevezéseinek formai felépítését. Mind a sütő- és húsipari termékekről, mind a tejtermékekről elmondható, hogy neveikben a szószerkezetek dominálnak, mivel az egyes fogalmak megnevezéséhez általában több szemantikai jegy nyelvi kifejezése szükséges. A példaanyagban talált néhány tőszó mindig egy-egy általánosabb kategóriát jelöl (ro žok- kifli, jogurt-joghurt, iyba-hal stb.). A megnevezések között kevés a képzett szó, ezeket is a szlovák nyelvű szóanyagban találtuk (sekaná-vagdalt hús, tlačenka- disznósajt, nátierka-kenő, az utóbbi jellegzetes szlovákiai magyar megnevezés). A magyar terminusokban nagy számban fordulnak elő összetett szavak, a szlovák nyelvű terméknevek között viszont egyetlen összetételt sem találtunk. Mindkét nyelvben meghatározó a jelzős szószerkezetek száma, ezek formai felépítésében azonban jelentős különbségek figyelhetők meg. A szlovák megnevezésekben gyakoriak az ún. hátravetett melléknévi vagy főnévi jelzővel jelölt szerkezetek, pl.: plece údené rolované-gön- gyölt füstölt lapocka, chlieb ras- covy-köménymagos kenyér, treska v majonéze-majonézes tőkehalsaláta, smotana dokávy-kávé- tejszín. A szlovák kongruens (a jelzett szó előtt álló) jelzőt tartalmazó szókapcsolatok standard magyar megfelelője általában összetett szó (jogurtový krém- krémjoghurt, pečienková pašté- ta-májpástétom, dukátové buch- tičky-aranygaluská). A következő jellegzetesség, hogy az egyes húsipari termékek szlovákiai magyar megnevezéseiben jóval magasabb a többes számú formák aránya, mint a standard magyarban, pl.: kuracie pečienka-szlovákiai magyarban: csirkemájak, standard magyarban: csirkemáj; kuracie sfehná-szlovákiai magyarban: csirkecombok, standard magyarban: csirkecomb. Ennek oka a két nyelv szerkezeti különbözőségében keresendő: míg a magyarban a több azonos vagy hasonló egyedből álló dolgok általában egyes számban szerepelnek, a szlovákban gyakoribb a többes szám használata. A szaknyelvi regiszterek kialakításakor mind az anyaországi, mind a kisebbségi szakembernek a szaknyelv funkciójából kell kiindulnia. A szaknyelvek célja pedig a szakmai tárgyakról, folyamatokról alkotott gondolatok rögzítése, cseréje, tehát a szakmai kommunikáció, amelynek rövidnek és pontosnak kell lennie. A kizárólagosan nyelvi minőséget érintő követelmények száma meglehetősen kevesebb, mint a logikai követelményeké: a megnevezés legyen megfelelően rövid, jól megjegyezhető, könnyen kiejthető és továbbképzésre, nyelvtani műveletekre alkalmas.
