Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-14 / 111 szám, szombat
Egészségünkre 27 ^ vagy r]-os mennyiségben van szüksége a szervezetnek, de nem lehet elhagyni iMélkülözhetetlenek a nyomelemek ÁGOSTON HELGA Vannak olyan elemek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet számára. A mikroelemek, vagy más néven nyomelemekről van szó, amelyek közé tartozik: vas, réz, fluor, jód, szelén, cink. Ezekre az anyagokra csak pár mg-os, vagy rpos mennyiségben van szüksége a szervezetnek, de ez nem jelenti azt, hogy akár el is lehet hagyni őket. A mikroelemek a szervezetben sokféle feladatot látnak el, jelenlétük nélkülözheteden. Vas Felnőttek esetében a napi szükséges mennyiség 12-15 mg, nőknek kicsit több, mint a férfiaknak. Fő vasforrás: a hús, hal, máj, tojás. Igaz, hogy egyes növényi' eredetű élelmiszerek is tartalmaznak jelentős mennyiségű vasat, de annak csak minimális mennyisége (kb. 1 %-a) szívódik fel. A növényi táplálékokból azért is rosszabb hatásfokú a vas felszívódása, mert azt csökkenti pl. a teában, kávéban lévő csersav, a korpában lévő fkát, egyes növényi rostanyagok, ugyanis ezek az anyagok a vassal oldhatatlan komplexet képeznek. A vas jobb hasznosulását a C-vitamin segíti. A vas a vörösvérsejtek oxigénfelvételéért és a szövetekhez szállításáért felelős hemoglobin és az izomsejtek fontos összetevője. A vashiány az egyik leggyakrabban előforduló ásványianyag-hi- ány, amelynek következtében vashiányos vérszegénység jöhet létre. A vashiányt okozhatja tartós vérzés, illetve táplálkozási hibákból is kialakulhat, a húst nem fogyasztó szigorú vegetáriánusoknál. A tünete lehet sápadtság, gyengeség, fáradékonyság, hajhullás, körömtöredezés, izompanaszok. Gyerekek esetében többek között a vashiány kialakulásának kockázata miatt nem javasolt a vegetáriánus étrend. A túlzott vasbevitel csökkentheti egyéb ásványi anyagok, pl. a réz és a cink hasznosulását. Oka lehet vérátömlesztés, tartós vasterápia, vagy egy öröklődő betegség, a hemokromatózis. Az egyszerre elfogyasztott vas többlet hasmenést, hányást, illetve bélkárosodást okozhat. Réz Napi 1,4 T) bevitel szükséges felnőttek részére. Fő forrásai: teljes őrlésű gabonák, szárazhüvelyesek, olajos magbevitel alacsony Új-Zélandon, Finnországban, valamint Kínában. Szelénhiány miatt alakul ki az ún. Keshan-kór, ami nevét Kína egyik területéről kapta. A szelén túlzott bevitele ugyanúgy káros, mint a hiánya. Túlzott szelénfogyasztás az ún. szelenózis nevű betegséget okozza, amelynek tünete lehet hányinger, hányás, elváltozások a hajon, körmökön, hajhullás, bőrkiütések, idegrendszeri zavarok. Cink Felnőttek számára napi 9-10 r\ cinkbevitel javasolt. Fő forrása a hús, máj, tojás, olajos magvak, teljes őrlésű gabonafélék. A cink a szervezetben mindenhol megtalálható. Számos enzim alkotórésze, valamint szerepet játszik a sejtregenerációban, sebgyógyulásban, szükséges a növekedéshez, valamint az egészséges bőr fenntartásához. A cinkhiány kialakulhat táplálkozási hibából (kevés hús, máj, tojás fogyasztása), valamint máj-, hasnyálmirigy-betegségek, alkoholizmus, cukorbetegség, vizelet- hajtők szedése esetén. Az akro- dermatitis enteropatika egy olyan öröklődő betegség, amely során a cink nem szívódik fel, A cinkhiány tünetei közé tartozik az étvágytalanság, gyermekek esetén a lassú növekedés, bőrgyulladások, az ízérzék és szaglás romlása, hajhullás, lassan gyógyuló sebek. A túlzott cinkbevitel ritkán alakul ki, tünete a hányás, hasmenés, fémes szájíz, idegrendszeri elváltozások. Fémgőz-láznak nevezzük azt az állapotot, ami nagy meny- nyiségű cink-oxid gőz belégzése miatt jön létre, és izzadással, szapora légzéssel, gyengeséggel jár. A nagy mennyiségű cink csökkenti a réz felszívódását. A szerző dietetikus halak, kagyló, halolajok, jódozott só. A jód szerepet játszik az alapanyagcsere szabályozásában, valamint a pajzsmirigyhormon fontos alkotórésze. Ezen kívül szükséges a magzat növekedéséhez, szellemi fejlődéséhez. A jódhiány ma már ritkább, mivel a legtöbb asztali sóhoz adagolnak jódot is. Németországban a háztartások több mint 70, Svájcban 90%-a használ jódozott sót. A jódhiányos golyva nevű kórkép lényege, hogy a jódhiányos táplálkozás következtében a pajzsmirigy alulműködése jöhet létre. Ennek tünetei közé tartozik pl. pajzsmirigy megnövekedése (golyva), a duzzadt, száraz bőr, rekedt hang, súlynövekedés. A terhesség alatti jódhiány a magzat kóros fejlődését okozhatja, aminek az ún. kreténizmus (kis termet, szellemi visszamaradottság) lehet a következménye. Ilyen esetben az újszülöttet minél hamarabb el kell kezdeni kezelni. A túlzott jódbevitel ritkán fordul elő. Következménye, hogy a pajzsmirigy túlműködik, azaz több pajzsmirigyhormont termel, mint normális esetben. Az állapotot hipertireózisnak nevezzük. Hiper- tireózisban jódmentes só használata, valamint a jódban gazdag élelmiszerek fogyasztásának csökkentése ajánlott. Szelén Napi szükséglete 60-75 r| felnőtteknek. A gabonafélék szeléntartalma függ a talaj szeléntartalmától is. A gabonafélék mellett szelént tartalmaz még pl. a barna rizs, húsok, halak, belsőség. Enzimalkotó, valamint az E-vi- taminnal együtt antioxidásként viselkedik, azaz megköti a szervezetben lévő káros szabad gyököket. A szelén hiánya ritka. A szelénvak, belsőségek, hal, csokoládé. A réz szükséges egyes energiatermelő és antioxidáns hatású enzim, az adrenalin, a vörösvérsejtek, a csontok, a kötőszövet kialakulásához. A többletréz az epén keresztül kiürül a szervezetből. A rézhiány ritka, általában koraszülött vagy súlyos alultápláltságból felépülő, hasmenéses csecsemőknél, illetve egyes tápanyagok felszívódását érintő betegségeknél. A réz túlzott bevitele is ritkán fordul elő. Ételek, italok szennyeződhetnek rézzel réztartalmú edények révén. A nem kötött réz elfogyasztása okozhat hányingert, hányást, hasmenést. Fluor Napi szükséges mennyiség felnőttek számára kb. 1,5 rp Fő fluorforrásaink: ivóvíz, ásványvizek, tea, tengeri halak csontja. A fluor szerepet játszik a csontok és fogak szilárdságának biztosításában. Fluorid hiányban előfordulhat fogszuvasodás, bár ennek mértéke a fluor tartalmú fogkrémek elterjedésével jelentősen csökkent. A túlzott fluorbevitel általában olyan területeken fordul elő, ahol az ivóvíz túl sok fluoridot tartalmaz. Ezt az állapotot nevezzük fluorózisnak. A fogakon fehér foltok jelennek meg, illetve a csontokat sűrűvé, de ugyanakkor gyengévé és törékennyé teszik. Jód Felnőttek számára naponta mintegy 0,15 r| szükséges. Jódot tartalmaznak pl. a tengeri AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL A túlérzékeny bél A túlérzékeny bél a leggyakoribb gyomor- és bélrendszeri panaszcsoport a betegek körében. Jellemzője, hogy a betegség lefolyása nagymértékben egyéni. Ennek megfelelően az étrendre vonatkozóan általános szabály nem állítható fel. Két fő forma jellemző a betegségre, a hasmenés, ületve a székrekedés. Mindkét esetben törekedni kell az életmód rendezésére. A betegek étrendje minél jobban közelítsen az egészséges táplálkozáshoz. Ha székrekedés a fő panasz, alkalmazzunk rostdús étrendet. Próbáljuk meg minél változatosabban, minél többféle alapanyagból összeállítani az étrendünket. Használjunk teljes kiőrlési fokú lisztből készült kenyeret (pl. Graham-kenyér), péksüteményeket (Graham- lisztből készült péksüteményeket, korpás kiflit, ill. zsemlét). A müzli nagyon jól használható, melyet dúsíthatunk búzakorpával, zabkorpával. Együnk naponta többször friss zöldséget, gyümölcsöt. Naponta fogyasz- szunk joghurtot, kefirt, alacsony zsírtartalmú tejet és tejkészítményeket. Mindenképpen figyeljünk oda a napi megfelelő mennyiségű folyadék elfogyasztására. Naponta legalább 1,5-2 liter folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Ha hasmenés áll fenn, mindenképpen pótolni kell az elveszített folyadék mennyiségét. Mindkét esetben a diagnózis felállítása után a dietetikus egyénileg állítja össze a diétát. Figyelembe kell venni a betegség jellegzetességeit, az egyéni ízlést, a diétát egyénre, személyre szólóan kell összeállítani. Havasi Anikó dietetikus Hogyan táplálkozzunk? Legfontosabb a testsúly normalizálása. Vannak, akik örökletes hajlamuknak köszönhetően normális testalkat mellett is emelkedett vérzsírértékekkel küszködnek. A bonyolult kalóriaszámláló étkezés helyett próbáljunk meg inkább reformétrendre áttérni. Iktassunk be heti egy zöldség-, gyümölcsnapot: ilyenkor 1,5-2 kg, szezonnak megfelelő, friss zöldséget és gyümölcsöt kell elfogyasztani, 3 liter teát, ásványvizet vagy hígított gyümölcslevet célszerű meginni. A teljes kiőrlésű gabonákban található rostok csökkentik a felesleges zsírok, szénhidrátok és fehérjék felszívódását. Az érelmeszesedést és vérnyomást csökkentő legfontosabb zöldségek és vitaminok: Alma: a benne található pektin csökkenti a koleszterint, és megköti az ereket is roncsoló nehézfémeket, például az ólmot és a higanyt. Ezenkívül támogatja a szívműködést és csökkenti a vérnyomást is. Articsóka: a kutatási eredmények szerint 6-12 héten keresztüli fogyasztása jelentősen csökkenti az LDL és a triglicerid szintjét, mert fokozza a zsíranyagcserét, és aktiválja a májműködést. Banán: magas káliumtartalmának köszönheti vízhajtó és vérnyomáscsökkentő hatását, rengeteg A-, C- és B-vitamint is tartalmaz, ezért jó érvédő, rendszeres fogyasztása a koleszterinszintet is kedvezően befolyásolja. Eper: nagy mennyiségű karo- tint, C-vitamint, folsavat, mangánt és káliumot tartalmaz, ezért védi az érfalat, vízhajtó és vérnyomáscsökkentő is. Karfiol: vízhajtó, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és aktiválja az anyagcserét. Zöldborsó: nagyon sok magnéziumot és nukleinsavat is tartalmaz a ballasztanyagokon kívül, ezért védi az ereket, a szívet, és csökkenti a koleszterinszintet. Káposzta: A-vitamin-tartal- ma még a brokkoliét is meghaladja, nagy adag gyökfogó B-, E- és C-vitamint is tartalmaz, így védi az érfalat. Rostjai aktiválják az anyagcserét, csökkentik a vérzsírszintet. Póré-, vörös- és fokhagyma: mindegyikben óriási mennyiségű koleszterincsökkentő hatóanyagok találhatók, ráadásul a magas szeléntartalomnak köszönhetően az érkárosodás is csökken hatásukra. Mivel a véralvadást is csökkentik, segítenek a trombózisok kivédésében. dr. Balaicza Erika
