Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-10 / 107 szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 10. 20 Agrárkörkép - hirdetés A napraforgó betegségei és az ellenük való védekezés - jelentős javulást hozott a kijuttatás technikai bővülése, és a rezisztens hibridek körének szélesedése A vetésváltás pontos betartásával (Illusztrációs felvétel) A gabonafélék értékesítési nehézségei miatt napjainkban egyre többen térnek át az olajnövények termesztésére, ennek keretében a repce mellett a termelők nálunk is fokozottabban érdeklődnek a napraforgó termesztése iránt. A termesztéstechnológiában a sikeres és gazdaságos termesztés az egyik fontos szempontja az egészséges növényállomány fenntartása. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A napraforgó szár- és tányérbetegségei elleni védelemben alapvetően a gombaölő szeres kezelés során kijuttatott fungicidek széles hatásspektruma teszi lehetővé a sikeres védekezést. Megtörténik azonban, hogy az egyik esztendőben elvégzett sikeres védekezés a következő évben ugyanúgy megismételve már nem olyan hatásos. Ennek okait több szempontból is megvizsgálták a szakemberek, összefoglalónkban a szaksajtóban megfogalmazott észrevételeket adjuk közre. A napraforgónak jóval több a potenciális betegsége, mint amelyek ellen növényvédő szeres technológiával védekezni lehet. Ezért célszerű, ha többfajta védekezési módot, lehetőséget (pl. növénynemesítés, agrotechnikai stb.) ismerünk. Gyakorlati tapasztalatok alapján az agrotechnikai védekezési mód - az elővetemény és a napraforgó közötti kapcsolat betartása - részben feledésbe merült, vagy más okból nem veszik figyelembe. Általában három-négy éven elteltével termesztenek újra napraforgót ugyanazon a táblán, sőt a vetésváltás idején belül általában egyszer még repcét is termesztenek. így a betegségek szempontjából a tényleges vetésváltás intervalluma igencsak leszűkült. Ugyancsak káros az utóbbi években költségcsökkentő eljárásként ajánlott szántás nélküli talajművelés, amely feleslegesen egyre jobban tért hódít ezen a területen is. Emiatt sok fertőző anyag áttelel. Fokozódik a talajból és a talajfelszínről történő fertőzés veszélye. A betegségek fertőzési forrásait illetve az ellenük való védekezési technológiák tekintve a következő ajánlásokkal találkozhatunk: Vetőmagcsávázás A talajból történő fertőzések és a kaszattal terjedő betegségek ellen a vetőmagcsávázás nyújt védelmet. A napraforgó peronoszpóra (Plas- mopara halstedii), az Altemaria spp., Fusarium ssp., Macrophomi- na spp. stb. mind-mind meghatározó tényezők. A fertőzöttség akkor alakul ki, ha egy időben jelen van a fogékony gazdanövény, a fertőző ágens és a fertőzés bekövetkezését elősegítő időjárási tényező. A forgalomba kerülő napraforgó-vetőmag csávázott. A termelő - a csávázott vetőmag felhasználásán túlmenően - a rezisztens hibrid (hibridek) termesztésbe vonásával, a javasolt vetésváltási időszakok betartásával (figyelembe véve a az egyes betegségek vonatkozásában a gazdanövénykört is) csökkentheti a talajból történő fertőzések kockázatát. Állománypermetezés Az állománypermetezéssel a napraforgó szár- és tányérbetegségei ellen védekezünk. Itt el kell dönteni, hogy hány permetezést tervezzünk, (egyet, vagy kettőt), mikor permetezzünk (amikor már jól látszanak (egyértelműek) a fertőzések tünetei, vagy amikor a kórokozó előrejelzése szerint várható a fertőzés kialakulása). Az is fontos szempont, hogy a tábla növényállományába taposási kár nélkül még mikor tud bemenni a permetezőgép. A fertőzést okozó betegségek többnyire a napraforgó nedvdús szövetei irányába (bélszövetben is) terjednek, a szöveteket enzimjeik segítségével maradandóan károsítják, a roncsolt szövetek miatt a víz és a tápanyagszállítás akadozik, a növény egyéb funkcionális tevékenysége károsodik, végül elpusztul. A növény belsejébe bejutott kórokozót permetezéssel már nem tudjuk elpusztítani (utolérni). Ha felszívódó tulajdonságú hatóanyaggal védekeztünk, és a kórokozót sikerülne is legyőzni, akkor is ott marad a már károsodott napraforgószövet, azt permetezéssel nem tudjuk regenerálni. A betegségek ellen a napraforgó levéllemezén gombaölő szerekkel (fungicidekkel) védekezhetünk eredményesen. A spórákat, szaporító képleteket a szél szállítja véletlenszerűen a levelekhez. Kicsíráznak, kialakul a gazda-parazita kapcsolat, a kórokozó a levélerek mentén bejut a szövetekbe. Ott a permetezés általi védekezéssel már elérheteüen. Ä betegségeket több kórokozó is okozhatja, ezek viszont nem egységesen azonos időszakban sporulálnak, fertőznek. Itt kell keresni az egyes évek védekezéseinek eredményességét, vagy eredménytelenségét. Ha a fungicidet sikerül megelőzésként a levél felületére kijuttatunk és azt követően sporulált a kórokozó, akkor az adott évben az ellene való'védekezés sikeres. Ha a gombaölő szert akkor juttattuk ki, amikor a kórokozó már jól látható tüneteket mutatott (pl. szárfoltosság, tányérrothadás stb.), akkor többnyire eredménytelen lesz a védekezés, a kórfolyamat nem áll le. Megtörténhet, hogy a különböző betegségek fertőzési gyakoriságának viszonylag magas a százaléka, de mivel a fertőzöttség mértéke alacsony marad, ezért a terméshozam nem károsodott jelentősen. A betegség gazdasági kárt nem okozott. A védekezések végrehajtásához való eszközeink bővültek. Ma már sikeresen alkalmazzák (egyre többen) az önjáró permetezőgépeket (hidas traktorokat). Ezekkel a gépekkel a napraforgó virágzásakor (virágzást követő időszakokban is) lehet permetezni. A fungicidek biológiai hatékonysága ezáltal javul, a kijuttatott permedé mennyiségi növekedése miatt! Az ugyanis már számos vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a peszticidek hatékonyságát a permedé hektáronkénti mennyisége igencsak befolyásolja! Ebből a szempontból a légi védekezéseknél kijuttatott 60-80 liter víz/ha-tól mindenképpen jobb a hidas traktor által kijutatott 300-500 liter víz/ha mennyiség. A megnövelt permedé- mennyiség miatt a levelek permedé- borítottsága fokozódik, az egyes levélemeletek kezelése a penetráció (felülről lefelé haladva) ugyancsak bővül. Mindez fokozza a fungicidek biológiai hatékonyságát. Az utóbbi időszakban a napraforgó növényvédelmi technológiájában jelentős javulást hozott a kijuttatás technikai bővülése (pl. a hidas traktor), és a rezisztens hibridek körének szélesedése. Továbbra is fontos marad viszont, hogy a termelők betartsák az agronómiailag elvárható vetési sorrendet (vetésváltást). E nélkül ugyanis a biztonságos napraforgó-termesztés nehezen valósítható meg. (agnp) A lombtrágyázás jól kiegészíti a tápanyag-utánpótlási technológiát Kukorica- és napraforgó-trágyázás (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Általában elfogadott szabály, hogy a napraforgó és a kukorica a káliumtúlsúlyós műtrágyákat hasznosítja a legkedvezőbben. Mindkét növénynél a megfelelő nitrogénellátás rendkívül fontos. Napraforgó esetében 40-80 kg/ha hatóanyag javasolt, a 60 kg/ha általában elegendő lehet, csapadékos évben ennél kevesebb, míg szárazabb időjárás esetén több nitrogén kiadása szükséges. A kukorica esetében legalább 120-140 kg/ha nitrogén hatóanyag kiadása célszerű, de indokolt esetben a nitrogénadag elérheti a 170 kg/ha értéket is. Nagyon jól hasznosul, ha nitrogént megosztva adjuk ki, és kultivátorozással egy- menetben is juttatunk ki belőle. Mind a napraforgó, mind a kukorica esetében startertrágyázás beiktatása is javasolt, ez azonban az alaptrágyázást nem pótolhatja, viszont jól kiegészítheti. Erre a célra magas foszfor tartalmú műtrágyát válasszunk. A lombtrágyázás jól kiegészíti a tápanyagutánpótlási technológiát, hiszen a növényvédelmi munkákkal egybekötve is elvégezhető. Lombtrágyázás során nemcsak könnyen és gyorsan hasznosuló tápelemeket adunk a növénynek, hanem stimuláljuk a gyökér működését és ezáltal megnövelhetjük a gyökéren keresztüli tápelem felvételt is! A napraforgó lombtrágyázásakor a komplett ellátás mellett különösen a bór (B) utánpótlásra kell ügyelni, míg a kukorica esetében a cink kellő utánpótlása a legfontosabb feladat. A lombtrágyázáskor az említett szempontok érvényesítésében például sikerrel alkalmazhatók a Kemira termékcsalád FOLICARE B (17-9-33), és a FOLICARE Zn (19-11-24) készítményei, melyek a teljes mikroelemsor mellett 1500 mg/kg bőrt és 2000 mg/kg cinket is tartalmaznak. (r) Nem a vízpótlás a cél, hanem az, hogy megyédjük az állományt Fagyvédelmi öntözés tavasszal ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A közelgő fagyosszentek idején főleg a gyümölcsösökben időszerű a fagykárok megelőzése elleni öntözés. Segítségével a virágzásban lévő gyümölcsfák megvédhe- tők a kora tavaszi fagyoktól (ha a fagy nem nagyobb -2, -3 C-nál). Ennél az öntözési eljárásnál nem a vízpótlás a cél, hanem az, hogy megvédjük az állományt. A lényege, hogy 0'C alatt vizet juttatunk ki, ami egyrészt fűti a növényt, másrészt ráfagy a növényekre és ezáltal szigetelő réteget hoz létre az ágakon és a termőrészeken. Olvadáskor a szükséges hőt a jég a környezettől vonja el. Kialakításánál oda kell figyelni arra, hogy lehetőleg a teljes állományt le tudjuk fedni, és a vizet a növények felületére kell kijuttatni. Mivel nem a vízpótlás a cél, úgy kell megválasztani a szórófejeket, hogy minél nagyobb legyen a szórási sugár, és a lehető legkisebb a vízkibocsátás. Lehetőleg az ültetvény öntözőrendszerétől független legyen. Ugyanez a rendszer használható almásban arra is, hogy éréskor a termés esztétikai hatását növeljük, (w) OLAJREPCE Termés biztonsággal SPODNAM DC Megakadályozza a betakarítás előtti veszteségeket - csökkenti a betakarítás alatti veszteségeket. Megkésett betakarítás esetén korlátozza a szempergést. Deszikkáló szerekkel keverhető. Alkalmazása 2-4 héttel a betakarítás előtt 1 -1,25 l/ha. Nem gyomos állományok: SPODNAM DC® önálló alkalmazás 1,25 l/ha Deszikkálás és a betakarítás meggyorsítása esetén: Clinic’+ SPODNAM DC 2+1 l/ha (NA) glyphosate-IPA 480 g/l u Gyomos állományok: Clinic önálló alkalmazás 3-4 l/ha glyphosate-IPA 480 g/l Deszikkálás és a betakarítás meggyorsítása esetén: C//n/c + SPODNAM DC 3+1 l/ha (NA) F&N Agro Slovensko, s.r.o., Rožňavská 34, 821 04 Bratislava Tel.: 02/43 42 99 03, Fax: 02/43 42 99 36, http://www.fnagro.sk , www.fnagro.sk ^9 agro
