Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-10 / 107 szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 10. Kitekintő - hirdetés 13 Emberi ésszel alig képzelhető el az a gyorsaság, mellyel Lope de Vega vetette papírra verseit A legtermékenyebb tollkoptatók Az olvasást népszerűsítő magyar kampányműsor, a Nagy könyv adásai folyamatosan a képernyő elé ültetik az irodalom barátait. Olvasni tehát jó dolog, de írni bizony terhes mesterség, legtöbbször még annak is, aki ily módon keresi a kenyerét. Kivételek azért köztük is akadnak. ÖSSZEÁLLÍTÁS Nemere István egy vele készült interjúban büszkén újságolta, hogy nemsokára befejezi négyszázadik könyvét. Elolvasni is szép teljesítmény ennyit egy emberöltő alatt, nemhogy megírni. A termékeny toliforgatók között ismertebbek és kevésbé ismertek egyaránt föllelhetők. Az életművével irodalomtörténeti korszakot teremtő Sámuel Johnson naponta 70 sort írt. Déry Tibor ellenben minden nap csak egyetlen oldalt írt le. Nemere akkor elégedett, ha naponta legalább 15 oldalt ír. Termékenység és hírnév, persze, korántsem ugyanaz. Például a magyar irodalom legtragikusabb sorsú költői közé tartozó Komjáthy Jenőről (1858-1895) még barátai közül is kevesen tudták, hogy verseket ír. Életében - mely mindössze 37 év - alig néhány költeménye jelent meg, és egyetlen könyve halálos ágyához érkezett. Egyetlen könyv is lehet azonban nagy: a Fanni hagyományai című kisregény szerzőjének, Kármán Józsefnek egyetlen kötetben elférő életműve előkelő örök páholyt bérelt neki a magyar irodalomban. Termékenység és tehetség sem szinonimák. Igazolja ezt Jean Racine (1639-1699) példája, aki a termékeny szerzőkkel ellentétben e- gész pályafutása alatt egytucatnyi drámát írt, de még az utódok utódai is őt tartják a legjobb francia drámaírónak. A sikernek is bonyolult a viszonya az írói szorgalomhoz. Márai Sándor több mint 60 kötetes életművéből később épp az az alkotása bizonyult a legkeresettebbnek, amelyet ő maga az egyik legkevésbé értékesnek tartott: A gyertyák csonkig égnek című regény. A termékeny íróvá váláshoz nem kell csodagyerekként tollat ragadni. G. B. Shaw, a XX. század egyik legtermékenyebb színpadi szerzője csak 42 éves korában írta első színdarabját. Marcel Proust volt még ilyen: a fél életét leélte, majd bezárkózott a szobájába, és életének a másik felében írt. Az egyik legtermékenyebb íróköltő, aki valaha élt, a spanyol Lope de Vega. Színdarabjainak száma ezernyolcszázra tehető. Valamennyit versben írta, életművét így összesen 21,3 millió verssorra becsülik. Emberi ésszel alig képzelhető el az a gyorsaság, mellyel verseit papírra vetette: egyetlen színdarabján sem dolgozott 3 napnál tovább! (Ugyanennyit dolgozott a Zabhegyező című könyvén Salinger, igaz, ő az éjszakát is felhasználta) Szorgos tollnokunk lírai és elbeszélő költeményei, prózai művei, prédikációi - mivel mellékesen pap is volt -, valamint költői levelei 21 jókora, lexikon alakú kötetet töltenek meg. Lope de Vega modern utóda az a Georges Simenon, akinek Maigret- regényeiből a becslések szerint 700 millió példány kelt el szerte a világon. A mindmáig legsikeresebb belga prózaírónak 193 regénye látott napvilágot saját nevén, további 106 különböző írói álneveken, és akkor még nem is említettük a hasonló nagyságrendekben mérhető novelláit. Halála a legszebb írói vég: könyvírás közben esett ki örökre a kezéből a toll. A XX. század egyik legolvasottabb írója, Robert Merle (1908-2004) egész életében írt, Párizs mellett fekvő hatalmas villájának dolgozószobájából csak enni jött ki. Népszerűségével vetekszik a világhírű perui író, Mario Vargas Llosa, aki az egyik legtermékenyebb és legolvasottabb latin-amerikai sikerszerző. A magyar literatúrában megbízható eligazítónak látszik egy több mint száz esztendővel ezelőtt kelt gyászjelentés: „1904. május 5-én Budapesten elhunyt Jókai Mór regényíró, a magyar romantikus próza legkiemelkedőbb képviselője, az MTA tagja, az egyik legtermékenyebb magyar író.” Az egyik? Ki vajon a másik? Hegedűs Géza szerint Krúdy Gyula „a magyar irodalomnak alighanem a legtermékenyebb írója, lehetséges, hogy Jókainál is több betűt írt le, holott ő csak 55 évet ért meg. Regényeinek száma 60 fölött van, novelláié és elbeszéléseié meghaladja a 3 ezret, s ezekhez ifjúkorától mindhalálig szakadatlanul publicisztikai cikkeket fogalmazó újságíró volt. Káprázatos jelenség!” Jókai és Krúdy óta a magyar irodalom legtermékenyebb szerzője Tersánszky Józsi Jenő, még akkor is - így a hivatásos ítész -, ha „igazán jó író nem írt még annyi felületes, gyenge, összecsapott művet, mint ő. Folyton pénzre volt szüksége, és írta, ami éppen eszébe jutott, remekműveket és hevenyészett műveket vegyesen.” Tetten érhető a termékenység a szépirodalom alkalmazott régióiban, határterületien és kültartomá- nyaiban is. Az 1863-ban született Gaal Mózes az ifjúsági irodalom egyik legtermékenyebb és legkedveltebb művelője volt, szépirodalmi formában csaknem az egész magyar történelmet feldolgozta (Hun és magyar mondák, a Hősök és királyok, Magyar királymondák stb.) A Rákosi Szidi színüskolájá- ban végzett Harmath Imre (1890-1942), az egyik legszorgalmasabb kabarészerző, 1907 és 1940 között szinte valamennyi kabaréban játszották jeleneteit, énekelték dalait. Galla Ferencnek nemcsak a cselgáncs és a többi harcművészet meghonosításában vannak érdemei, hanem számon tartják mint a magyar dzsúdó-könyvek legtermékenyebb szerzőjét is. „A lovas versek és prózák és krimik és gombfocikönyvek szerzője, az esszéista, a fáradhatadan tárca- és elő- és utószóíró”, Kossuth-díjas Tandori Dezső pedig egyszersmind a világ talán legtermékenyebb műfordítója. (MTI-Press) Kísértetiesen hasonlít A da Vinci-kód motívumaira Titokzatos kézirat ÖSSZEFOGLALÓ Egy régi dokumentum utalásai és egyes fejezetei kísérteties hasonlít mutatnak A da Vinci-kód című sikerregényre. A vezető angol aukciósházak ezért minden eredetiségvizsgálatot lefolytatnak a dokumentumon, hogy meggyőződjenek arról, nem a regény eredetiségét alátámasztó hamisítvány-e. A 17. századból származó kézirat a Bibliában szereplő összes személy életrajzát, és azok kimerítő kommentárjait tartalmazza. A kézirat mostanáig az Aberytwyth-ben található Walesi Nemzeti Könyvtár egyik külső raktárában, a Llandovery College egyik termének mélyén hevert, méghozzá az iskola archív könyvei között, melyeket 50 évvel ezelőtt szállítottak oda. Az 594 oldalas könyvecskét a könyvtár alapítója 170 évvel ezelőtt mindössze 13 fontért vette meg. Nemrég azonban az iskola vezetője, Peter Hogan kikérte a könyveket, és ekkor a könyvtárosok jelezték neki az érdekes régi kézirat létét. A kézirat szerzője egy bizonyos William Spenser, aki Hogan szerint „azt állítja, hogy megírta Jézus Krisztus teljes családfáját”. Hogan az elsők között tanulmányozta komolyan a szöveget, és - mivel ismerte A da Vinci-kódot is - hamar feltűnt neki egy érdekes párhuzam. A könyv, azaz kézirat első fele a Bibliában szereplők családfáját próbálja meg összeállítani, míg második fele egy amolyan biblikus „Ki-kicsoda”, ahol minden egyes szereplőt gondosan bemutat a szerző. A nagysikerű, ám kevés valós információtartalommal rendelkező A da Vinci-kód története itt kapcsolódik a kézirathoz: Spenser kézirata ugyanis részletesen bemutat egy olyan elemet, amit később Dan Brown könyve is tárgyal. Brown kódfejtő munkája szerint (mely növeli a turizmust, károsítja a műemlékeket, filmvászonra is kerül és az egyháziak is felszólalnak ellene egy látványos peren) Jézus elvette Mária Magdolnát, és utódaik adták á későbbi francia uralkodóház tagjait. Spenser Ki-kicsodájában is megjelenik Mária Magdolna, akiből a kézirat szerint Jézus kiűz hét démont, majd Magdolna a követője lesz. Ezután pedig több oldal is titokzatosan hiányzik a kéziratból, melyek egytől egyig Mária Magdolna további sorsát taglalják. „Igazán titokzatos, hogy pont ez a rész hiányzik” - mondta Hogan. A kézirat az iskolából a Christie’s aukciósházhoz került, hogy megállapítsák valódi-e, és milyen jelentőséggel bír. „Ideges is vagyok, ha arra gondolok mennyit érhet” - közölte Hogan. „Azt remélem nagyon-nagyon magas kereskedelmi ára lesz, bár az lesz a legnehezebb döntés, hogy mihez kezdünk a vizsgálatok után”. (NGo) A Bibliában szereplők családfáját próbálja meg összeállítani... I W í I Közelednek a perzselően forró, nyári napok, ezért jobban teszi, hogyha időben felkészül rájuk. Ez most a Chevrolet különleges ajánlatával könnyebb lesz, mint gondolná. Vásároljon most Chevrolet Kalost vagy Chevrolet Lacettit, és légkondicionálót adunk hozzá ajándékba! A Chevrolet Lacetti légkondicionálóval már 399.900 Sk-tól. A részletes információkért keresse fel Chevrolet márkakereskedőjét! Infolinka: 0800 102 702 www.chevroletsk.com ■ — c v. — BP-5-12339
