Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-10 / 107 szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 10. RÖVIDEN Amnesztia Omar mollának Kabul. Tíznél több afgán felkelő és két amerikai tengerészgyalogos halt meg a keletafganisztáni Lagmán tartományban lezajlott összecsapásokban. Az amerikai hadsereg közleménye szerint a tűzharc még vasárnap robbant ki Dzsalálábádtól északnyugatra, miután a tengerészgyalogosoknak hírszerzési adatok alapján sikerült rábukkaniuk a lázadókra. Az év eleje óta 25 amerikai katona vesztette életét a közép-ázsiai országban. A bukott afganisztáni táüb rezsim két legkeresettebb vezetőjére, Omar mollára és Gulbuddin Hekmatjarra is kiterjedne az a lehetséges amnesztia, amelyet az új afgán kormány tervez - közölte tegnap az ún. megbékélési bizottság elnöke. A Hamid Karzai elnök vezette afgán rendszer általános megbékélést határozott el, s a tervezett amnesztia e folyamat része lenne. (MTI) Összecsapás a Templomhegyen Jeruzsálem. Hét rendőr és négy palesztin megsérült tegnap egy összecsapásban, amely izraeli rendfenntartók és tüntető palesztinok százai között zajlott le a kelet-jeru- zsálemi Templomhegyen (Mecsetek terén). Palesztinok százai megkísérelték lezárni a forgalmat a megszállt Kelet-Jeruzsálem óvárosának szélén, miután zsidó szélsőségesek kilátásba helyezték, hogy imádkozni fognak az iszlám harmadik legszentebb helyeként számon tartott Mecsetek terén, ahol a Szikladóm és az al- Aksza-mecset található. A zsidók által Templomhegynek nevezett hely egyúttal a judaizmusnak is szent helye, mert itt állt a rómaiak által Kr. u. 70-ben lerombolt templom, amelynek megmaradt nyugati falánál, az úgynevezett Siratófalnál imádkoznak ma is a vallásos zsidók. Az izraeli rendőrség hanggránátot vetett be a tüntetők ellen. (MTI) Suharto haldoklik Jakarta. Válságos állapotban van Suharto volt indonéziai elnök, akit a múlt csütörtök óta egy jakartai kórházban ápolnak. Kezelőorvosa szerint a 83 éves egykori államfőnek belső vérzései vannak. Suharto 1965-ben pucs- csal került hatalomra, és 32 éven át kormányozta az országot. 1998-ban tömegtüntetések kényszerítették lemondásra. (mn) Egyetlen más állami vezető sem sikkasztott el annyi pénzt az államkasszából; mintő (Reuters) A pompa sem tudta elkendőzni a nézeteltéréseket a háború után kialakult helyzet megítélésében - Putyin az orosz-német kiengesztelődésről Putyin rendhagyó parádét rendezett Moszkva. Félszáz állam- és kormányfő, 7000 korabeli egyenruhát viselő katona, 2600 ma is élő háborús veterán, hermetikus biztonsági zár a városközpontban. Moszkvában ünnepi óriásparádé keretében a második világháború európai befejeződésének 60. évfordulójára emlékeztek. ÖSSZEFOGLALÓ A parádén felvonultatták a nagy honvédő háborúban kitűnt alakulatok zászlóit, korabeli egyenruhát és fegyvereket viselő osztagok meneteltek, és további 2 600 veterán hajtott körbe korhű kisteherautó-utánzatok platóin egykori szovjet frontjaik (hadseregcsoportjaik) szerűit. A magas rangú vendégek között volt George Bush amerikai elnök és hitvese, Laura, Jacques Chirac francia, Hu Csimtao kínai, Aleksander Kwasniewski lengyel, Viktor Jus- csenko ukrán és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, Gerhard Schröder német kancellár, Silvio Berlusconi olasz, Koidzumi Dzsuni- csiro japán és Jósé Luis Rodriguez Zapatero spanyol kormányfő, valamint Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, aki fontosnak tartotta, hogy az orosz hírügynökségnek adott exkluzív interjúban külön köszönetét mondjon az orosz népnek a fasizmus legyőzésében vállalt áldozatáért. Hiányzott viszont az ünnepségről a három balti ország közül kettő - Észtország és Litvánia - első embere, miután Putyin nem volt hajlandó elismerni, illetve bocsánatot kérni országaik hatvan évig tartó szovjet megszállásáért. Jelen volt ellenben Vaira Vike-Frei- berga lett elnök. Ugyancsak távol maradt Mihail Szaakasvili grúz elnök, miután nem sikerült megállapodni az orosz féllel a két még létező grúziai orosz támaszpont kiürítésének menetrendjéről. Kwasniewski a moszkvai lengyel nagykövetségen nem felejtette el hangsúlyozni, miközben kitüntetéseket nyújtott át háborús veteránoknak, hogy a győzelem mást jelent az oroszoknak, és mást a lengyeleknek és több más kelet-európai népnek. „Egyes népek, például a balnak számára ez a győzelem összekapcsolódott függedenségük elvesztésével, míg mások, például a lengyelek számára szuverenitásuk jelentékeny csorbulásával és a sztálinista elnyomással járt” - fogalmazott. Koidzumi Dzsunicsiro a nap folyamán külön találkozott Putyin- nal; ennek a találkozónak jelképes jelentősége van, tekintve, hogy 60 évvel a háború befejeződése után a területi viták miatt a két ország még mindig nem írt alá békeszerződést egymással. Schrödert német háborús veteránok kísérték el a parádéra, akiket a megbékélés jegyében, Az orosz kommunisták és szélsőbaloldaliak külön megemlékezést tartottak, ők Sztálin nagyságát és a szovjet nép hősiességét magasztalták. A rendőrség nyolcvan embert vett közülük őrizetbe. (Reuters-felvétel) egyedülálló gesztussal szintén fogadott tegnap az orosz elnök. Az ünnepséget rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartották meg, a légvédelmi ütegeknek parancsuk volt arra, hogy lőjenek le minden olyan repülőgépet, amely megsérti a Moszkva felett létesített repülési tilalmi övezetet, a város központjában pedig lezártak több metróállomást és utcát. Ünnepi beszédében az orosz elnök a posztszovjet Független Államok Közösségét összekötő közös szenvedést és a volt ellenség, Németországgal való kiengesztelő- dést hangsúlyozta. „Bár a háborús dráma kimenetelét meghatározó események a Szovjetunió területén történtek, Moszkva sohasem osztotta a győzelmet sajátra és idegenre, és mindig emlékezni fog az amerikai, brit és francia szövetségesekre, valamint a német és olasz ellenállókra” - mondta Putyin, hozzátéve, soha többé nem szabad megengedni, hogy megismétlődjön a hidegháború. Kijelentette: a modern Oroszország a szabadság és a demokrácia eszméire, az államok önrendelkezési jogára építi politikáját. Ez a politika a bizalmon alapul azon államok irányában is, amelyek a múltbeli szembenállás után rátaláltak a nemzetközi együttműködés útjára. Ezzel összefüggésben Putyin a háború utáni Európa egyik legnagyobb értékének nevezte Oroszország és Németország kiengesztelődését. Civil szervezetek panasza: az emberi jogok helyzete ma jobb, mint a Szovjetunióban volt, de rosszabb, mint két évvel ezelőtt Nincs tabutéma az amerikai és az orosz elnök között ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. George Bush amerikai elnök tegnap az orosz civil társadalom húsz képviselőjével találkozott, akik arra kérték, segítsen az oroszországi emberi jogok helyzeténekjavításában. Ljudmilla Alekszejeva, a Helsinki-csoport tagja elmondta, Bush ígéretet tett az orosz civil társadalom támogatására. Alekszejeva arra hívta fel az amerikai elnök figyelmét, hogy az emberi jogok helyzete ma jobb, mint egykor a Szovjetunióban volt, de rosszabb, mint például két évvel ezelőtt. Jevgenyij Beljakov, a Civitas tagja arra kérte az amerikai elnököt, hogy adjon hangot aggodalmának az oroszországi emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban. A találkozóra még a Vörös téren tartott katonai díszszemle előtt került sor, és a civil szervezetek képviselői ezt követően részt vehettek egy 50 perces beszélgetésen Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel és az elnök tanácsadóival. George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök viszonyát a nyíltság és a bizalom jellemzi, és nincs köztük tabutéma - ismételte meg Condoleezza Rice, aki orosz kollégájával, Szergej Lavrowal együtt ismertette a Moszkva környéki elnöki rezidencián vasárnap este - magánvacsora keretében - lezajlott megbeszélést. Egyes elemzők komoly súrlódásokat vártak a két elnök között, miután a hideg- háborús hangnem elemeit vélték felfedezni Bush rigai beszédében. Nyugati hírügynökségek szerint Bush meg akarta győzni Putyint arról, hogy Oroszország számára nem jelent veszélyt a demokrácia terjedése határai körül. Lavrov azonban csak annyit mondott a szombati Bush-beszédről, hogy - mint Rice-tól megtudakolta - abban igenis szerepelt egy intelem a nemzeti kisebbségek (jelesül a baltikumi orosz ajkúak) jogainak respektálására vonatkozólag, szemben Vaira Vike-Freiberga lett elnök moszkvai megjegyzésével. Bush Rigában úgy vélte, hogy a szovjet dominancia Közép- és Kelet-Európábán az egyik legnagyobb rossz volt a történelemben. A jaltai konferencia 1945-ben a müncheni értekezlet és a Ribbentrop-Molotov paktum igazságtalan hagyományát követte. Ismét az történt, hogy miközben a nagyhatalmak tárgyaltak, a kis nemzetek szabadsága valahogyan feláldozhatónak bizonyult. „Nem fogjuk megismételni más generációk tévedését, a zsarnokság megbékítését, mentegetését, és feláldozni a szabadságot a stabilitás hiábavaló kergetése közben” - mondta. Bush kijelentette, az USA kötelező szövetségi fogadalmat tett a balti államok szabadságának megvédésére. „Szabadságotok védelmében sohasem maradtok egyedül” - hangsúlyozta a lett vezetők előtt. Bush észt és litván politikusokkal is találkozott, s kijelentette, Oroszországnak nincs oka bosszúsnak lenni, mert az USA beleavatkozik a küszöbén folyó demokratikus átalakulásba. Visszautasította azt a feltevést, hogy Washington és Moszkva kölcsönösen elfogadható módot dolgozna ki a fehéroroszországi demokrácia megteremtésére. Bush korábban Európa utolsó diktatúrájának minősítette Fehéroroszországot. „A titkos alkuk mások sorsának eldöntésére - ez az, amin kesergünk ma” mondta, és szabad, nyílt, méltányos választásokra szólította fel Fehéroroszországot. Rice és Lavrov egyébként azt is bejelentette: mindketten instrukciókat kaptak a közel-keleti kvartett tegnapi ülésére az elnököktől, akik szót ejtettek a Gázai övezetből való izraeli kivonulásról, valamint Mah- múd Abbász palesztin elnök támogatásáról. Bush és Putyin tárgyalt Irakról, Iránról és Észak-Koreáról is, megerősítve eltökéltségüket az atomsorompó-rendszer megóvásában és a terrorellenes harcban. Megismételték azt a szándékukat, hogy ez év végéig megállapodásra jutnak a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való orosz belépés piacnyitási feltételeiben. Moszkvai látogatása után az amerikai elnök tegnap folytatta körútját és a kora esti órákban Grúziába utazott. (MTI, ú) Egy héten belül már másodszor tette le az esküt az iraki kormány, a kurdok követelték az új szöveget Újabb offenzívát indítottak az amerikaiak ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Hetvenöt iraki lázadót öltek meg az amerikaiak a szíriai határ közelében a hét végén indított offenzíva első 24 órájában - közölte tegnap az amerikai hadsereg. A támadás, amelyet az Eufrátesztől északra fekvő al- Dzsazíra nevű sivatagos területen indítottak a légierő támogatásával, elsősorban a külföldről beszivárgó lázadók központja ellen irányul, és egy csempészút feletti ellenőrzés megszerzését is célozza. A megölt felkelők között vannak külföldi harcosok is. Amerikai áldozatokról nem érkezett jelentés. A The Chicago Tribune című napilap egy, a katonákkal tartó újságírótól úgy tudja, hogy a hadműveletben több mint ezer katona vesz részt. Egy ugyanebből a körzetből kiadott amerikai közlemény már vasárnap beszámolt arról, hogy megölték Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terrorista iraki csoportjának hat feltételezett tagját, s őrizetbe vettek további 54 gyanúsítottat, akiktől fegyvereket, gépkocsiba rejthető robbanószerkezeteket és pokolgépek gyártásához való anyagot koboztak el. Közben az amerikai hadsereg arról is beszámolt, hogy vasárnap 13 iraki lázadót vettek őrizetbe Bagdadban és környékén, köztük olyanokat, akik rakétameghajtású gránátokkal voltak felszerelve. Nyolc, lőfegyverrel kivégzett iraki civil holttestét találták meg tegnap hajnalban a Bagdadtól 40 kilométerre délre fekvő Juszufíja közelében. Az iraki hadsereg szerint az áldozatok valószínűleg Bagdad síita negyedéből, Szadr- városból valók, és két nappal korábban végeztek velük. A kivégzetteket a gyilkosok katonaruhába öltöztették, hogy elhitessék róluk: katonák voltak. A hozzátartozók szerint valamennyien egy családhoz tartoztak, és a múlt pénteken tűntek el, amikor rokonaik meglátogatására indultak a Bagdadtól délre fekvő területre. Legkevesebb tíz halálos áldozatot követelt az az öngyilkos merénylet, amely tegnap reggel történt Bagdadban. Rendőrségi források szerint a merénylő saját gépkocsijában robbantotta fel magát az iraki főváros déli körzetében, egy útkereszteződésnél. Ismételten letette a hivatali esküt tegnap Bagdadban Ibrahim al-Dzsaafari iraki miniszterelnök és kormányának többi tagja egy módosított esküszöveg alapján, amely - a korábbitól eltérően - műr Irak szövetségi jellegét is említi. A szöveg módosítását Maszúd Barzani, a nagyhatalmú kurd vezető követelte a parlamenttől. (MTI, t) Klaus felháborodott Jaruzelskit kitüntették Prága. Václav Klaus cseh államfő külön nyilatkozatban tartotta szükségesnek élesen bírálni azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök - másokkal együtt - Wojciech Jaruzelski volt lengyel államfőt is emlékéremmel tüntette ki tegnap, a győzelem napja alkalmából. A véleményét a moszkvai ünnepségek alatt Putyinnak személyesen is elmondó Klaus számára Jaruzelski Csehszlovákia 1968-as megszállásának szimbóluma. A ma 81 éves Jaruzelski ugyanazt az emlékérmet kapta, amelyet Albánia, Görögország és Horvátország elnöke, valamint a korábbi ciprusi elnök és az egykori román király. (MTI)
