Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-10 / 107 szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 10. Fókuszban a nyugdíjak összege Sokan csalódottak; ha később kérték volna nyugdíjaztatásukat, magasabb járadékot kapnának Túl magasak a nyugdíjak? A 2004-ben megítélt nyugdíjak Nyugdíjtípus Nyugdíjak száma Átlagos összeg Öregségi nyugdíj 13 626 koronában 10 571- a feltételek teljesítésekor megítélt 4 595 6 990- a feltételek teljesítése után a nyugdíjaskorú még dolgozott 9 031 12 319 Korkedvezményes nyugdíj 17 686 7 469 Rokkantsági nyugdíj 11 607 5 816- 70 százalékosnál kisebb mértékű hátrány 6 320 4 316- 70 százalékosnál nagyobb mértékű hátrány 5 400 7 815 Özvegyi nyugdíj - nők: beleértve azokat is, akiknek más jogon is jár nyugdíj 12 269 2 960 Özvegyi nyugdíj - férfiak: beleértve azokat is, akiknek más jogon is jár nyugdíj 2 582 2 265 Árvaellátás 3158 2 025 (Forrás: Szociális Biztosító) A tavaly életbe lépett nyugdíjrendszer fontos eleme, hogy a járadék meghatározásában legnagyobb szerepe az egyén átlagkeresetének van. Ennek köszönhetően tavaly magasabb nyugdíjakat ítélt meg a Szociális Biztosító, mint egy év- . vei korábban, amit igazságtalannak tartanak azok, akik még a régi rendszer szerint kapják nyugdíjukat. LAJOS P. JÁNOS A legkirívóbb különbségek a viszonylag jó keresettel rendelkezők között keletkeztek, hiszen 2003 végéig a nyugdíjak felső határát a törvény mintegy 9 ezer koronában határozta meg. Azokra, akik kivártak, és csak 2004-ben kérvényezték nyugdíjukat, ez a korlátozás már nem vonatkozott, és az új nyugdíj- számításnak köszönhetően akár kétszer akkora nyugdíjat kaphattak, mint a néhány nappal vagy héttel korábban nyugdíjba vonuló kollégáik. Ma már nem ritka a 15-20 ezer koronás járadék, de vannak olyanok, akik havonta 25 ezer koronát kapnak a Szociális Biztosítótól. A túl magas nyugdíjak kifizetése idővel a Szociális Biztosító költségvetését is veszélyeztetheti, főleg ha figyelembe vesszük az éves valorizációt. A biztosító statisztikai adatai szerint tavaly valóban magasabb nyugdíjakat szabtak ki, a jobban keresők inkább halasztották a nyugdíjkérelem beadását, akkor is tavaly kérték, ha már 2003-ban betöltötték a nyugdíjkorhatárt. A biztosító 9031 ilyen, a korhatár betöltése után kért nyugdíjat ítélt meg, ezek áüagos összege több mint 12 ezer korona. Összehasonlításképpen: azok átlagos nyugdíja, akik tavaly töltötték be a törvényes korhatárt, csak 6990 korona. „Tavaly októberig a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt csak azok számára ítéltünk meg nyugdíjat, akik a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgoztak, vagy korkedvezményes nyugdíjaztatásukat kérték, mindkét kategória magasabb fizetést, ezáltal magasabb nyugdíjat jelend’ - magyarázta Lýdia Výborná a biztosító osztályvezetője. Az első módosítási javaslatok éppen ezért a valorizáció módszerének megváltoztatására irányulnak. Közös bennük, hogy a magasabb nyugdíjakat csak kisebb mértékben - vagy egyáltalán nem - emelnék, míg az alacsonyabb járadékok nagyobb mértékben nőnének. Az eltérés a módszerben és az alacsony nyugdíjak felső határában mutatkozik. A szociális minisztérium azt javasolja, hogy a 2003 decembéré- ig megítélt nyugdíjakat a jelenlegi rendszerben emeljék, a később megállapítottakat azonban csak az infláció arányában emeljék. A kereszténydemokraták az átlagkere- setet - 15 825 korona - javasolják határnak, e felett nem emelnék a járadékok összegét, alatta pedig egységes, 600-700 koronás emelést javasolnak. A valorizáció mellett módosul a nyugdíjszámítás módszere is. A szociális minisztérium javaslata szerint 1984-től kellene figyelembe venni az egyén keresetét, ami részben kiegyenlítené az új nyugdíjak közti különbséget. 1989 előtt ugyanis a keresetekben nem voltak akkora különbségek, ami tükröződne a nyugdíjak összegén is. További újdonság: 2013-ig meghagynák az érvényes kompenzációs rendszert, vagyis korlátoznák a magas, és emelnék az alacsony nyugdíjakat. 3 VALORIZÁCIÓ Hogyan emelkednek a nyugdíjak? Műiden év július 1-jétől meghatározott mértékben emelkednek a nyugdíjak. Az emelésbe nincs beleszólása sem a kormánynak, sem a parlamentnek, értékét szintén a jogszabály határozza meg: az ún. svájci minta alapján a nyugdíjakat 50-50 százalékban az éves infláció és a nominális ádagbér-emelkedés alapján emelik. Változtatni csak törvénymódosítással lehet, példa erre a tavalyi év, amikor két ütemben, februárban és decemberben emelkedtek a nyugdíjak. Ha például az infláció 6 százalékos lesz, a béremelkedés 8 százalékos, akkor a nyugdíjakat (6+8):2=7 százalékkal emelik. Hogyan módosítana a minisztérium? 1. változat: A szociális ügyi minisztérium csak a 2004 előtt kiszabott nyugdíjakat valorizálná a svájci modell alapján. A 2004. január 1-je után meghatározott nyugdíjak összege csak az infláció arányában nőne. Ez - a nemzeti bank előrejelzése alapján - mintegy 1,5 százalékkal kisebb emelést jelentene az „új” nyugdíjasok számára. 2. változat: Egy megszabott összegnél alacsonyabb nyugdíjakat a svájci modell, a magasabbakat az infláció alapján emelnék. A határ egyes javaslatok szerint a korábbi maximális nyugdíj összege - vagyis mintegy 9 ezer korona lenne. Felmerült még, hogy a határ 12 ezer korona vagy a mindenkori átiagbér összege - jelenleg 15 825 korona -legyen. A javaslat csak jövőre lépne életbe. Mit javasolnak a kereszténydemokraták?- csak az alacsony nyugdíjakat emeljék konkrét összeggel, 600- 700 koronával, a magasabb járadékok összege nem változna- a határt az átlagbér összege képezné, vagyis csak a 15825 korona alatti járadékok összege emelkedne- a javaslat csak az idei nyugdíjemelésre vonatkozik A várható nyugdíjemelés (adatok százalékban) év 2005 2006* 2007* 2008* a svájci modellszerint 8,85 5 3,9 3,6 csak az infláció alapján 7,5 3,5 2,5 2 *A Szlovák Nemzed Bank előrejelzése alapján HOGYAN SZÁMOLJUK KI A NYUGDÍJAT? Hogyan számítják ki jelenleg a havi nyugdíjat? A nyugdíj összegét a szociális biztosításról szóló törvény alapján, 1994 óta a következő képlet alapján határozzák meg: Havi nyugdíj összege: POMBxRxADH POMB - átlagos személyi bérpont R - ledolgozott évek száma, illetve a járulékfizetés ideje években meghatározva ADH - aktuális nyugdíjérték - értéke minden évben a nominális bérnövekedés arányában nő, értéke 2004-ben 183,58 korona volt, 2005-ben 195,31 korona. (a rövidítések a szlovák kifejezések kezdőbetűiből állnak, ahogyan azok a szociális biztosításról szóló törvényben szerepelnek) Személyi bérpont - OMB Ennek értéke azt mutatja, hogy az egyén éves bruttó keresete milyen arányban állt a mindenkori éves átlagkeresethez. A nyugdíjszámításhoz az 1994 óta eltelt időszakot veszik figyelembe, vagyis minden évhez kapcsolódóan megállapítják a személyes bérpont értékét. Ha például az egyén átlag- keresete 1996-ban havi 7000 korona, azaz éves szinten 84 ezer korona volt, ezt arányba állítják a statisztikai hivatal által kimutatott 1996-os éves átlagkeresettel, mely 97 848 korona volt. Ebben az esetben az OMB=84 000:97 848=0,86. Akik 1994-től hosszabb ideig munkanélküliek voltak, lehetőség nyílik az 1984-től kezdődő időszakban kapott kereset figyelembevételére. Ez főleg az alsó kereseti kategóriában lévők számára lehet előnyös, mivel a kommunista rendszer idején kisebb volt a bérek közti különbség. Átlagos személyi bérpont - POMB Az 1994-től (indokolt esetben 1984-től) évente meghatározott személyi bérpont átlaga. A POMB legmagasabb figyelembe vehető értéke 3, a fizetés alapján ennél is magasabb értékkel rendelkezőknek is csak ezt veszik figyelembe a nyugdíjuk kiszámításakor. Mind az éves, mind az átlagos személyi bérpontot 4 tizedes értékre kerekítik fel. Példa: POMB=l Annak a 2004-ben nyugdíjjogosulttá váló egyénnek a nyugdíját, akinek éves bruttó keresete 1994-től minden évben megegyezett az országos átlagkereset értékével - a személyi bérpontja tehát minden évben 1 -, vagyis esetében a POMB=(10xl):10=l. Ha 18 éves korától dolgozott, azaz 42 beszámítható éve van, akkor a havi nyugdíja a képlet alapján: POMBxRxADH =1x42x183,58 =7710,3 6 korona. KOMPENZÁCIÓ A NYUGDÍJRENDSZERBEN Kik kapnak nyugdíj-kiegészítést? Az alacsony fizetéssel rendelkezők számára 3 éves átmeneti időszakot hagyott jóvá a parlament, 2004-2006 közt azok a nyugdíjba vonulók, akiknek átlagkeresete alacsonyabb az országos átlagnál, kiegészítést kapnak nyugdíjukhoz. A nyugdíj az 1,0 és a POMB valós értéke közti különbség meghatározott részével nő. A növekedés 2004- ben 60 százalék, 2005-ben 40 százalék, 2006-ben 20 százalék. Az átmeneti időszak 2007-ben ér véget, de ha 2007-ig alacsony lesz a béremelkedés, a parlament meghosszabbítja az átmeneti időszakot. Hogyan működik a kompenzáció a gyakorlatban? Az az egyén, aki például 2005-ben éri el a nyugdíjkorhatárt, és az átlagos személyi bérpontja 0,7, nyugdíja kiszámításánál emelt értékű POMB-t vesznek figyelembe. Ennek értékét 2005-ben a következő' képlet alapján számíthatjuk ki: POMB + (l-POMB)xO,4 =0,7+(l-07)x0,4=0,82. Nyugdíja tehát 42 ledolgozott év esetén 0,82x42xADH lesz, ahol az ADH a 2005-ben érvényes aktuális nyugdíjérték lesz. 2005-ben az ADH értéke 195,31 korona lesz. Ez esetben a havi nyugdíj összege 0,82x42x195,31=6726 korona lesz. A kiegészítés nélkül ugyanez a nyugdíj csak 5742 korona lett volna, a kompenzáció tehát mintegy 1000 koronát tesz ki. Korlátozás a törvényben Az egyik parlamenti módosítás következtében átmeneti időszakban redukált POMB-ér- téket vesznek figyelembe a nyugdíj kiszámításánál az átlag- kereset 125 százalékánál magasabb keresettel rendelkezők esetében. Esetükben az első 3 évben - 2004—2006-ig - redukált POMB alapján számítják ki a nyugdíj értékét. Ha az átlagos személyi bérpont 1,25-nél magasabbra jön ki, akkor az említett 3 évben a POMB 1,25 fölé eső értékének csak bizonyos százalékát veszik figyelembe. A figyelembe vehető rész értéke 2004- ben 40 százalék, 2005- ben 60 százalék, 2006-ban 80 százalék, az átmeneti időszak 2007-ben ér véget. Miként működik a korlátozás a gyakorlatban? Az az egyén, aki például 2005- ben éri el a nyugdíjkorhatárt, és az átíagos személyi bérpontja 2,5, a havi nyugdíja kiszámításánál csökkentett értékű POMB-t vesznek figyelembe. Ennek értékét a következő képlet alapján számíthatjuk ki: 1,25 + (POMB1.25) x0,6 = 1,254(2,51.25) x0,6=2,0. Nyugdíja tehát 42 ledolgozott év esetén 2,0x42xADH lesz, ahol az ADH a 2005- ben érvényes aktuális nyugdíjérték, vagyis 195,31 korona. Ez esetben a havi nyugdíj összege 2,0x42x195,31=16 406 korona lesz. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÖBB-KEVESEBB FELHŐ; 12-16 FOK A Hold kel 06.03-kor - nyugszik 23.11-kor A Duna vízállása - Pozsony: 450, árad; Medve: 470, változatlan; Komárom: 440, árad; Párkány: 370, árad. ELŐREJELZÉS Eleinte napos idő lesz, később fokozatosan megnövekszik a go- molyfelhőzet, és szórványosan záporra, zivatarra van kilátás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12-16 fok között várható. Gyenge, változékony, később déli irányú légmozgás lesz jellemző. Éjszaka 2 és -2 fok. Holnap változóan felhős ég várható, több helyütt számíthatunk esőzésre. A nappali hőmérséklet 11 és 15 fok körül alakul. Délután enyhülésre van kilátás. 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai időjárás hatásai következtében csökkenek a szív- és érrendszeri betegek tünetei. Nehézségekkel kell számolniuk azonban a reumatikus és mozgás- szervi megbetegedésekben szenvedőknek. Gyakoribb lehet a hátge- rincbántalmak miatti fejfájás, de erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. A gyengébb idegállapotú személyek esetében depressziós tünetek fordulhatnak elő, nyugtalanabbak, ingerültebbek lehetünk. kijevi 6 n—-27-KAIBo.
