Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-09 / 106 szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 9. Nagyszünet 9 Ha most kilépünk az ajtón, és utunkat siker koronázza, abban a törődésnek, a tanításnak nagy része lesz Ballag már a vén diák Tovább kell lépnünk, hogy haladni tudjunk, de nehéz a búcsú­zás (Képarchívum) Ballagás - búcsúzás ez ed­digi élettől, bizonyos érte­lemben önmagátoktól is. Visszatekintés a korábbi életútra, számadás, leltár az elmúltakról és előrete­kintés a jövendő, a cél felé. KOLOZSVÁRI ZSÓFIA Újra itt vagyunk. Négy éve még kutató szemmel kerestük azt az embert, aki majd az osztályfőnö­künk lesz. Négy éve az iskola előtt állva úgy éreztük, mint Móricz Zsigmond, aki ezt írta: „A szívem megdobbant és elszorult, amikor a szentelt falak feltűntek előttem. A Nagytemplom impozáns hátteré­ben a Kollégium várszerű kapuja elé léptem- a magyar századok dör­gő szépsége hatott rám.” Olyan gyorsan elszállt ez a négy év! És most, egy új élet hajnalán fé­lig sírva, félig nevetve búcsúzunk egymástól. Isten hozzádot kell mondanunk a már jól ismert falak­nak, embereknek. Ilyenkor számba vesszük, kitől is kell elbúcsúzni. Tisztelt tanáraink! Bocsánatot kérünk minden akarva és akarat­lanul elkövetett csíny és nehézség miatt, amit okoztunk; nem volt bennünk rossz szándék. Fiatalok vagyunk, lázadók, tettre készek. Ha most kilépünk az ajtón, és utunkat siker koronázza, abban a törődésnek, a szeretetteljes taní­tásnak nagy része lesz. Köszönjük a bizalmat és a reményt, amit kaptunk. Bízunk benne, hogy méltóak leszünk a névre, mellyel az iskola ruházott fel. Megpróbál­juk mindenkor és mindenhol a legjobb tudásunkat adni. Remél­jük, hogy az, amit itt tanultunk, elég lesz egy boldog élet megte­remtéséhez. Kedves szüléink! Köszönjük, hogy hagytok bennünket a saját utunkon járni. Nem tudjuk még, milyen nehéz elengedni olyan vala­kinek a kezét, akihez érzelmek ezer szála fűz. Köszönjük, hogy eddig mellettünk álltatok és köszönjük a könnyeket, melyeket talán most ér­tünk hullattok. Igen, felnőttünk, de számotokra mindig azok a gyere­kek maradunk, akiknek ti egyen­gettétek elő lépéseiket. Mindent megteszünk és meg fogunk tenni, hogy büszkék lehessetek ránk, mert higgyétek el, a gyermek csak azért lépdel az úton, hogy szülei ar­cán egy büszke, boldog mosolyt láthasson. Kedves harmadikosok! Tavaly még nekünk is teher volt a balla­gás. Sok a teendő, mindenhol ott kell lennetek. Mégis kérünk, nézze­tek ránk, ha csak egy percre is. Az ember sokszor csak azért harcol, hogy megmaradjon mások emléke­zetében. Azt hiszem nincs más hátra, indulnunk kell. A változás nehéz, de szüksé­ges. Tovább kell lépnünk, hogy haladni tudjunk, de nehéz a búcsúzás. A rossz emlékek mindig háttérbe szorulnak, s csak a kisszállások, a kirándulások felhőtlen kacagása cseng a fülünkben. Úgy látszik, ez az élet rendje. Mindig máshová kerülünk, és mi­kor már megszoknánk és megsze­retnénk új helyünket - újból men­nünk kell. így lesz az élet örök kör­forgássá. Nem tudom, mit is szólhatnék még. Talán csak egy valamit szeret­nék ballagó társaim szívére helyez­ni, James Clavell szavaival élve: „Becsület is van a világon. Ha vala­kivel dolgotok van, mondjatok neki igazat és akkor neki is igazat kell beszélnie, különben nem becsüle­tes ember. Úgy védjétek a másik embert, ahogy tőle elvárjátok, hogy titeket védjen. És ha valaki­nek nincs becsülete, azt kerüljétek el, mert titeket is beszennyez. Ne felejtsétek el, vannak becsületes emberek és piszkos emberek. Van becsületes pénz és mocskos pénz. Igaz, hogy a becsületnek is vannak fokozatai, de az embernek csak egy értékrendje van.” Mindig máshová kerülünk, és mikor már megszoknánk és meg­szeretnénk új helyünket - újból mennünk kell (Képarchívum) Köszönjük, hogy hagytok bennünket a saját utunkon járni. A résztvevők az útiköltséget állják. A német fél fizeti a tanfolyam árát, a szállást, az étkezést és a biztosítást. Német nyelvtanfolyam fiataloknak Kasselben ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS A Nemzetközi Ifjúságcsere-prog- ram Németországban idén újra megrendezi a Multilaterális német nyelvtanfolyamot fiatalok számára a németországi Kasselben. A prog­ram 2005. augusztus 27-től szep­tember 24-ig tart majd, a nyelvtan- folyam célja, hogy népszerűsítse a diákmunkát és a nemzetek közti együttélést. A négyhetes kurzust mindenek­előtt azon fiatal diákmunkások és önkéntesek részvételével számol, akik minimálisan két évig tanultak németül (200 tanítási óra). A né­metszakos egyetemisták, fordítók és tolmácsok nem vehetnek részt a tanfolyamon, jelentkezési ívüket érvénytelennek tekintik. A tanfolyamot háromfajta célki­tűzéssel hívták életre: elsősorban a résztvevők a kommunikációs kész­ségét akarják fejleszteni nemzetkö­zi jellegű tevékenységek által. Szókincsbővítés A kurzus fejleszteni szeremé a fi­atalok értési és beszédkészségét, ám mivel a tanfolyam csak négy hétig tart, a nyelvtan csak egy rövid foglalkozás erejéig lesz jelen az ok­tatási programban. A résztvevők megismerkednek a németországi ifjúsági munka pár alapterületével, mely elsősorban szókincsük bővíté­sét szolgálja, hogy el tudjanak fo­lyékonyan beszélgetni németül a más országokból érkező diákokkal. A tanfolyamon lehetőséget kap minden résztvevő a tapasztalatcse­rére és az interkulturális tanulásra. A résztvevők csupán az útiköltséget állják. A német fél fizeti a tanfo­lyam árát, a szállást, az étkezést és a biztosítást. Továnni információkat és a je­lentkezési ívet megtaláljátok a www.europa-kolleg.de webolda- lon. A jelentkezési íveket június 6- ig kell eljuttatni a következő címre: Zahraničné oddelenie, Rada mlá­deže Slovenska, Pražská 11,81104 Bratislava 1. (he) A tanfolyamon minden résztvevő lehetőséget kap a tapasztalatcserére (Képarchívum) VIGYORGÓ Légy Béluci büszkén mondja a ma­májának:- Anya! Öt legyet ütöttem le az előbb. Két hímet és három nős­tényt.- Ezt meg ugyan honnan tudod ilyen pontosan?- Egyszerű. Kettő az asztalon ült, három a tükör előtt. Merész Az oviban a gyerekek rajzolat­nak. Az óvónő körbejár és meg­szemléli az alkotásokat. Meg­kérdezi Zsuzsikától:- Kislányom, te mit rajzolsz?- Istent.- De Zsuzsika, senki nem tudja, Isten milyen is valójában.- Ha várnak egy percet, meg­tudhatják. Por Egy fiatal pár nemrég kezdte el közös életét. Az ifjú arát nem érdekelte különösebben a házi­munka, mígnem egy este az akkor már türelmetlen férj ki­szólt a nappaliból:- Drágám, mi történt a porral ezen az asztalon? Tegnap bele­írtam egy telefonszámot, és most nem találom. Sportos kutyus (vicclap.hu) SZAMÁRFÜL Mikszáth Kálmán: Különös házasság KÖNYVAJÁNLÓ A mai korban elképzelhetet­lennek tűnik az, hogy az ember ne a választottjával, a szívszerel­mével kössön házasságot, ha­nem hozzákényszerítsék valaki olyanhoz, akit nem szeret. Ám nem volt ez műidig így. Történ­tek régebben különös esemé­nyek, amelyekről Mikszáth, a, jó palóc” nem mindennapi tehet­séggel és fanyar humorral szá­mol be... Ki ne ismerné a magyar iroda­lom egyik legjelentősebb sze­mélyiségét, Mikszáth Kálmánt, akinek talán az egyik legéret­tebb regénye, a Különös házas­ság, amely 1900-ban íródott. A regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgaz­dag Buttler János gróf és a kato­likus pap által teherbe ejtett Dőry Mária kényszerházasságá­nak különös története az auli- kus és klerikális (egyházi) erők ellen küzdő, hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, a 19. század elején zajló botrá­nyos válóper kiszivárgott adatai alapján. Na, de haladjunk csak sorjában! A regény kezdetén a pataki (Sárospatak) koUégiumból Bomócra igyekszik két diák: gróf Buttler János és barátja, Bemáth Zsigmond. Ám vesztükre megáll- nak Röszkén, ahol el is töltenek egy napot Dőry báró házában, aki megesketi a két ifjút, hogy visszafelé is benéznek majd hoz­zá. Buttler és Bemáth ezután ha­zatér Bomócra, ahol János gróf a szünidő alatt megkéri Horváth Piroska kisasszony kezét, akibe már régóta szerelmes, és a lány is viszontszereti. Az atyai áldást is megkapják, és jövő nyárra kitű­zik a lakodalom napját. Ám a „sors” közbeszól, ugyan­is közben megtudjuk, hogy Dőry báró lányának, Máriának a fur­csa rosszulléteit a terhesség okozza, és ezért apja fondorla­tos, ármányos tervet eszel ki (hi­szen akkoriban óriási szégyen­nek számított lányként gyerme­ket szülni). Foglyul ejtik a szün­időről visszafelé igyekvő két diá­kot Dőry házában, és Buttler gróffal erőnek erejével feleségül vetetik Dőry Máriát. Az egyház áldását éppen az a pap mondja ki, aki Máriát teherbe ejtette. A gróf és családja persze, mélységesen felháborodik az el­járáson, és mindent megtesznek azért, hogy érvénytelenítsék a nem kívánt házasságot. Ám ak­koriban ez nem volt egyszerű do­log. Hosszan elhúzódó per veszi kezdetét, amelynek végén - hiá­ba az igazság - az egyház érvé­nyesnek mondja ki a házasságot. Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolja regényében: a nagy­urak és nagypapok világa áU az egyik oldalon, s a szálak elvezet­nek elzárt papi szemináriumok­ba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János meUett felsorakoz­nak a Bemáthok, a Fáyhoz ha­sonló kuruckodó magyar kis- urak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll - Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester személyében - maga a nép is. Ók már a jövő ígéretét, 1848 egykor majd fellobbanó fü­zét hordják magukban. Ám addig még sok víz lefolyik a Dunán, és hogy Buttler gróf és Horváth Piroska boldog lesz-e valaha, az maradjon a mi tit­kunk. A regényből kiderül, ol­vasd el te is! (sn)

Next

/
Oldalképek
Tartalom