Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-07 / 105 szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 7. 12 A II. VILÁGHÁBORÚ VÉGE EURÓPÁBAN Lazar Lazarev: „Sem bosszúvágy, sem káröröm, sem lelkiismeret-furdalás nem kínzott. Lelkemben csak tétova és nehéz emlékek maradtak...” A háborúról - hatvan év múltán Ezekben a napokban az európai háború befejezésének, illetve az antifasiszta koalíció győzelmének hatvanadik évfordulójára emlékezünk. Érdemes arra is figyelnünk, hogy a le- győzöttek sem hallgatnak. Az ismert osztrák tévékommentátor, Hugo Por- tisch azt állította: a legyő- zöttek mégsem vesztesek, mert felszabadították őket a fasizmustól. E. FEHÉR PÁL Moszkvából hozott egy könyvet a posta. Az évforduló és a könyv megjelenése talán véletlenül esik egybe, de tematikailag mindenképpen összetartoznak. A feladó, egyszersmind a könyv szerzője, Lazar Lazarev régi barátom, az orosz háborús irodalom kiváló szakértője, és a moszkvai irodalomtudományi folyóirat, a Vopro- szi Lityeraturi főszerkesztője. Annak idején a Baltikumtól Sztálingrádig végigharcolta a háborút, súlyosan megsebesült, és már túl van a nyolcvanadik életévén. Jogosult tehát a könyv címe: Egy idős ember feljegyzései. Esszéket, emlékezéseket tartalmaz ez a több mint ötszáz oldalas kötet. Olyan írók szerepelnek benne, akiket a magyar olvasó jól ismer, például Ilja Ehren- burg (Lazarev a gazdag hagyaték egyik gondozója) vagy Konsztan- tyin Szimonov, aki mondhatni atyai jóbarátja volt. Olvashatunk Andrej Tarkovszkijról, a Rubljov és a Solaris világhírű rendezőjéről, akivel együtt dolgozott mint a forgatókönyvek szerkesztője, vagy az alig 1-2 éve elhunyt belorusz íróról, Vaszil Bikovról, s vele kapcsolatban arról, hogy Brezsnyevék után Lukasenkóék sem szűntek meg üldözni az egykori frontharcost, a magyarra is lefordított Holtaknak nem fáj szerzőjét, aki előbb Helsinkibe, majd Prágába volt kénytelen emigrálni, és csak meghalni engedték vissza Minszkbe. Izgalmas és szomorú adalék a mai belorusz rezsim anti- demokratizmusáról... Az évforduló idején olvasom Lazarev könyvét, tehát háborús emlékeit keresem. Lazarevre jellemző, hogy nem kedveli a hamis pátoszt: az igazat akarja tudni és közvetíteni. Bár ez a kép komor, és korántsem egyezik a tegnapi és a mai történelemkonstruktőrök állítólag lelkesítő képzelgéseivel, amelyeket a politika a saját céljaira alakított ki. A történelmi igazság ridegebb, viszont tanulságosabb. Egyetlen példa: 1941 októberében a németek már Moszkva előtt állnak. A helyzet kétségbeejtő, a fővárost kiürítik, a kormány, sőt a vezérkar is távozik. Moszkvában csak Sztálin maradt és kilenc vezérkari tiszt, akik közvetlenül segítették munkáját. Azért kilencen, mert ennyi hely maradt azon az állandóan készenlétben álló A történelmi igazság ridegebb a képzelgésnél, viszont tanulságosabb. Sztálin fia, Jakov német hadifogságban, 1941 júliusa repülőgépen, amely elmenekítette volna őket, ha a hitleristák mégis elfoglalják a várost. Mint ismeretes, a Moszkvát védelmező csapatok parancsnokává Sztálin Georgij Zsukovot nevezte ki, noha nem sokkal korábban botrányos körülmények közepette leváltotta őt mint vezérkari főnököt. Ekkor Sztálin parancsot ad, hogy a lapok közöljék Zsukov arcképét, noha addig csak alacsonyabb rangú tisztek portréi jelenhettek meg, a tábornokoké soha. Ezt a gesztust sokan úgy értelmezték, mintha Sztálin bocsánatot akart volna kérni Zsukovtól a korábbi konfliktus miatt. Lazarev rámutat, hogy Sztálinnak nem volt szokása bocsánatot kérni, s ezúttal egészen másról volt szó. Sztálin ugyanis számolt azzal, hogy a moszkvai csatában nem a szovjetek, hanem a németek győznek. A tragédia bekövetkezése esetén pedig - Sztálin számítása szerint - világossá lesz, hogy ki a felelős a vereségért. Természetesen nem ő, hanem Zsukov. Manapság éppen az évforduló kapcsán meglehetősen sok kísérlet történik orosz földön Sztálin rehabilitálására. Lazarev a pszeu- dosztálinistákkal szemben újólag megmutatta a diktátor igazi, álságos természetét. És ő aztán soha nem akarja eltakarni a valóságos győzelem díszleteivel sem azokig az óriási emberáldozatokat, amelyekért alapvetően Sztálin felelt. A 27 millió halottat. Arról az adatról pedig még a hetvenes években ő írt a nagy nyilvánosság számára (Képarchívum) először, hogy a háborúban odaveAz őszinteség és az igazság keresése kell, hogy vezesse a mai emlékezéseket szett az 1916 és 1923 között született szovjet férfilakosság hetven (!) százaléka, az 1924-es évjárat ötven százaléka és az 1925-ösök- nek harminc százaléka sem érte meg a győzelem napját. Azok, akik 1925-ben születtek, a háboManapság sok kísérlet történik orosz földön Sztálin rehabilitálására. rú kitörésekor mindössze 16 évesek voltak! Ezek az adatok érzékeltetik azt is, hogy a háborús tragédia miért érinti annyira érzékenyen a volt szovjet lakosságot még annyi idő múltán is. És vannak másféle érzékenységek. Említettem már, hogy Lazarev mint tengerészgyalogos hadnagy (Illusztrációs felvétel) előbb szakasz-, majd századparancsnokként harcolt. Sok évtizeddel a háború után Lazarev német földön járt. Elvetődik a Balti-tenger partjára, s egy városkában várja a berlini vonatcsatlakozást. Közben betér a városka templomába, ahol meglátja a háborús hősök emléktábláját. És az elesettek között három olyan is szerepel, akik Mi- usznál haltak meg 1943. augusztus 27-én, amikor ő, Lazarev szintén ezen a helyen három golyót is kapott: „egy rendeset és két robba- nót”. „Sem bosszúvágy, sem káröröm, sem lelkiismeret-furdalás nem kínzott. Lelkemben csak tétova és nehéz emlékek maradtak...” - ez a szerző mai kommentálja. Az őszinteség és az igazság keresése - talán ez a két érzés kellene, hogy vezesse a mai emlékezéseket. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVSZÁMOKBAN május 18. A szövetségesek Monte Cassinonál áttörik a német állásokat. Kollaborálás vádjával kitelepítik a krími tatárokat. június 4. A szövetséges csapatok bevonulnak Rómába. június 6. A D-Day: megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása. június 12. A V-1 szárnyasbombák első tömeges bevetése London ellen. június 18. Az amerikaiak elfoglalják a Mariana-szigeteket. június 19. A japán flotta támadása a Fü- löp-szigeteknél. június 23. A Bagratyion-hadművelet kezdete: szovjet offenzíva a német Közép hadseregcsoport ellen. július 6. Horthy leállítja a budapesti zsidók deportálását. július 13. Kelet-Galíciában nagy szovjet offenzíva indul. július 20. Stauffenberg ezredes sikertelen merényletet követ el Hitler ellen. július 23. Magyar vereség Galíciában. Az 1. magyar hadsereg a Kárpátokig vonul vissza. július 31. Az I. Balti Front kijut a Rigaiöbölhöz. Normandia egésze a szövetségesek kezén. augusztus 1. Kitör a varsói felkelés. augusztus 19. Párizsban felkelés tör ki a németek ellen. augusztus 23. Romániában németellenes államcsíny zajlik le, az ország fegyverszünetet kér. Szovjet csapatok Kisinyovnál jelentős német erőket kerítenek be. augusztus 25. Románia hadat üzen Németországnak. Párizs felszabadul, de Gaulle diadalmenetben vonul be a francia fővárosba. Lakatos Géza az új magyar miniszterelnök. augusztus 29. Megalakul a Lakatoskormány. Kitör a szlovák nemzeti felkelés. szeptember 2. Finnország elfogadja a szovjetek fegyverszüneti feltételeit, és megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal. szeptember 5. Román-magyar összecsapások Dél-Erdélyben. szeptember 6. A 2. Ukrán Front behatol Erdélybe. szeptember 7. Románia hadat üzen Magyarországnak. szeptember 8. Az első V-2 támadás London ellen. szeptember 13. Szovjet légitámadás Budapest ellen. Magyar csapatok elfoglalják Aradot. szeptember 20. A szovjetek átlépik a lengyel-szlovák határt. szeptember 23. A szovjetek átlépik a trianoni román-magyar határt, szeptember 28. Faragho Gábor vezérezredes vezetésével fegyverszüneti delegáció indul Moszkvába, október 2. A varsói felkelés leverése, október 5. A szovjetek Kurlandban bekerítik a német Észak hadseregcsoportot. október 6. Szovjet offenzíva indul a Tiszántúlon Debrecen irányába. Szovjet és csehszlovák csapatok elfoglalják a Duklai-hágót. október 9. Churchill tárgyalásokat kezd Moszkvában, ahol Sztálinnal megköti az ún. „százalékos megállapodás“-t. október 11. Horthy elfogadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket, október 12. A szovjetek elfoglalják Nagyváradot. október 15. Horthy a rádióban bejelenti a fegyverszünetet. Nyilas hatalomátvétel, a „kiugrási kísérlet“ megbukik, október 16. Horthy kormányzó lemond, és Szálasit kinevezi miniszterelnöknek. október 17. A nyilaskormány elrendeli a totális mozgósítást. október 21. A szövetségesek elfoglalják az első jelentős német várost, Aachent. november 7. Rooseveltet negyedszer is az USA elnökévé választják, november 12. Brit bombázók elsüllyesztik a Tirpitz német hadihajót, december 4. Hitler-Szálasi találkozó Berlinben. december 16. Nagyerejű német ellentámadás indul az Ardennekben. december 21. Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés, december 22. Megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. december 28. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzen Németországnak, december 30. Megkezdődik Budapest ostroma. 1945 január 1. A németek támadást indítanak Budapest felmentésére, január 5. Bicskénél elakad a németek offenzívája. január 17. Varsó felszabadul, január 18. Pestről kiűzik a németeket, január 20. Moszkvában a magyar küldöttség aláírja a fegyverszüneti megállapodást. január 29. Zsukov csapatai elérik az 1938-as német határt, február 4-11. A jaltai konferencia az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormányfőinek részvételével. február 9. Elzász felszabadulásával helyreállnak a háború előtti francia határok. február 13. Budapesten befejeződnek a harcok. február 13-14. A szövetségesek bombázói lerombolják Drezdát, március 6. A háború utolsó német ellentámadása: áttörési kísérlet a Balaton és a Velencei-tó között, március 7. Az amerikaiak elfoglalják Kölnt, valamint átkelnek a Rajnán, március 9. Amerikai B-29-esek gyújtó- bombás támadása Tokió ellen, március 19. Hitler „Nero“ parancsa elrendeli a teljes németországi infrastruktúra elpusztítását, március 25. A Rajna teljes bal partja a szövetségeseké. április 1. Amerikai partraszállás Okinawán. április 4. A szovjet csapatok elfoglalják Nemesmedvest, az utolsó, még német-magyar kézen lévő magyar- országi települést. Pozsony felszabadulása. április 7. Amerikai repülőgépek elsüllyesztik a világ legnagyobb csatahajóját, a japán Yamato-t. április 12. Meghal F. D. Roosevelt. Utóda H. Truman. április 13. Pinkamindszent mellett, Dénes majornál véget érnek a harcok Magyarország területén. A szovjetek bevonulnak Bécsbe. április 16. Nagy szovjet offenzíva indul Berlin ellen. április 18. A Ruhr-vidéken véget érnek a harcok. április 22. Berlint bekerítik a szovjetek, április 25. Torgaunál találkoznak az amerikai és a szovjet erők. április 28. Olasz partizánok kivégzik Mussolinit. április 29. Az olaszországi német csapatok kapitulációja. Hitler feleségül veszi Éva Braunt. Politikai végrendeletében Dönitz tengernagyot nevezi ki utódául. április 30. Hitler és Éva Braun öngyilkosságot követnek el. Szovjet zászló leng a Reichstagon. Münchenbe bevonulnak az amerikaiak.' május 2. Berlin kapitulál. Flensburgban Dönitz vezetésével új német kormány alakul. A németek feladják Zágrábot, május 5. Prágában felkelés robban ki. május 7. Reimsben a németek aláírják az előzetes kapitulációs okmányt, május 8. A 8-áról 9-ére virradó éjjel aláírják a Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt. Európában május 8-a, a Szovjetunióban május 9-e a győzelem napja.
