Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-06 / 104 szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 6. Kertészkedő 17 A zöldbabot május 30-áig célszerű vetni, de júniusi esetleg júliusi másodvetésre is kiválóan alkalmas Válasszunk jó zöldbabfajtát! A zöldbab az egész tenyészidőszak folyamán igényli a megfelelő vízellátást, hogy kellően zsenge hüvelyeket neveljen és a termés- mennyiség minél nagyobb legyen (Illusztrációs felvétel) Közismert zöldségféle a zöldbab. Ha vetünk egy pillantást a piaci kínálatra, látjuk, hogy a térségben elsősorban a sárga, illetve kisebb mértékben a zöld hüvelyű fajtákat kedvelik. TÓTH KAMILL Ritkaságszámba megy a piacon a tarka, esetleg sötétbordó hüvelyű zöldbab. Szép számban szerepelnek viszont a zöld, valamint a sárga hüvelyű fajták. Ezek viszont a legkülönbözőbb hüvelyhosszal, átmérővel, magszínnel, magmérettel rendelkeznek, s alkalmasak úgy házikerti termesztésre, mint ipari célú feldolgozásra, vagy esetlegesen hajtatásra. A zöldborsóhoz hasonlóan a legújabb zöldbabfajták tenyészidejét is hasznos hőegységekben határozzák meg. Az erre vonatkozó adatokat a vetőmag-forgalmazó cégektől szerezhetjük be. A tenyészidőre vonatkozó adatok ismeretében az alábbi egyszerű képlettel kiszámíthatjuk, mikorra éri el a zöldbab a szedésre megfelelő érettségi fokot. (A hasznos hőösszeget úgy kapjuk, ha a napi maximum hőmérsékletből kivonjuk a napi minimum hőmérséklet, az adatot osszuk kettővel, majd az így kapott számot 10 C fokkal csökkentjük.) Ha a rendelkezésre álló területről nem tudjuk egy időben betakarítani a teljes termésmennyiséget az optimális érettségi állapotban, többféleképpen szakaszolhatjuk a vetést. Az egyik lehetőség a különböző hőösszeg-igényű fajták választása. Ez a módszer egyszerűbb, mert így egyszerre vethetjük a fajtákat. Kissé nagyobb odafigyelést igényel, ha ugyanazt a fajtát vetjük. Ebben az esetben az egyes vetések közt legalább 40-50 hasznos hőegységnyi eltérést javaslunk. A zöldbabot akkor vethetjük, ha a talaj hőmérséklete három egymást követő napon eléri a 15 C fokot. Ez az időpont általában április 20. és május 15. közé tehető a gépi betakarítás esetében. Kézi szedésnél április 20-a és május 30-a között célszerű vetni. A zöldbab másodvetésre is kiválóan alkalmas, e célból június első, valamint július első harmada között vessük. A legújabb kutatások és tapasztalatok alapján a zöldbab meghálálja az előző ősszel talajba juttatott szerves trágyát. A műtrágya mennyiségét mindig igazítsuk a talaj tápanyag-ellátottságához, amelyet laboratóriumi vizsgálatokkal ismerhetünk meg. A szakirodalom komoly segítséget nyújthat. Az egész tenyészidőszak folyamán szükség van megfelelő vízellátásra, hogy kellően zsenge hüvelyeket kapjunk és minél nagyobb termés- mennyiséget. Hasonlóan kedvezően befolyásolja a hozamot a lombtrágyák alkalmazása is. Az agrotechnikai munkálatokkal kapcsolatban tudnunk kell, hogy amíg a borsót fogasolhatjuk, a zöldbab-állományt tönkreteheti a fogasolás. Öntözéssel, jó esetben többmenetes kézi szedéssel hektáronként 8-10, egymenetes gépi betakarításkor 5-8 tonna termés várható. Sajnos sokan még mindig önzetlen vetésforgóban termesztik a zöldbabot, és ez a minőségen és mennyiségen is megmutatkozik. A termésátlag így nem haladja meg az 3,5^1,5 tonnát hektáronként. Zavarban a virágboltban: Az egyes virágfélék és színek különböző szimbolikus jelentéssel bírnak Cserepes virágot vagy csokrot vegyünk? BÁLINT ANDRÁS Az első kérdés, hogy cserepes vagy vágott virágot válasszunk. A cserepes hosszabban emlékeztet az ajándékozóra, és maradandóbb dísze a lakásnak, viszont nehezebb szállítani és helyet kell neki keresni a szobában. A vágott virágból készített csokorral köny- nyebben kifejezhetjük érzéseinket, egyszerűbb is bánni vele, viszont múlandó örömet szerzünk a megajándékozottnak. A cserepes virágot csak jó ismerőseinknek, a csokrot bárkinek adhatjuk. Tegyük fel, hogy cserepesre esik választásunk. A cserepes növény hosszabb ideig tart; ez előnye és egyben hátránya is. Ha virágosat választunk, akkor annak virágzására külön öröm várni, viszont az is lehet, hogy a virágok elnyílásával egy ványadt kóró marad a cserépben. Ha levelével díszítő cserepest néztünk ki, akkor érdemes megtudakolnunk a boltostól, hogy milyen helyen érzi jól magát a kiszemelt egyed. Nem árt, ha a nevét is megkérdezzük, mert jól veszi ki magát, ha az átadáskor okosan elmondjuk, hogy hívják, és mit szeret. Ha csokrot viszünk, akkor elegendő a meghatározó virágot kiválasztanunk, és ezután már bízhatjuk magunkat a virágboltos ízlésére. Van, ahol a díszes, kötött csokor, és van, ahol a tíz szál rózsa stb. a divat. Válasszunk kedvünk szerint. A virágfélék és színek különböző szimbolikus jelentéssel bírnak, amelyről érdemes előre felkészülnünk. Ha a virágboltos megkérdezi, hogy mivel díszítheti csokrunkat, akkor általában zöldből (spárgalevél vagy páfránylevél) és egyéb apró virágokból választhatunk, amelyek teltebbé és mutatósabbá teszik az ajándékot. A csomagolás általában lehet vékony papír vagy celofán. A papír természetesebb, és sokkal praktikusabb, ha kicsomagolva adjuk át a virágot. Átadáskor a papírt csavarjuk össze a csokor alján markolatként (nehogy szúrjon a rózsa) vagy fogjuk a cserép aljához, hogy az ne koszolja össze az asztalt, ha leteszik. A celofán mu- tatósabb, és nem is kell azonnal kinyitni, így protokoll-szempont- ból ez a helyes választás. És még egy jó tanács: soha ne ajándékozzunk olyan virágot vagy növényt, amelyen látszik, hogy látott már szebb napokat is. A fonnyadt vagy megviselt kinézetűt inkább tartsuk meg magunknak vagy dobjuk ki. Ha hidegben viszünk virágot, akkor ügyeljünk rá, nehogy „megfázzon”, kérjük meg a boltost, hogy csomagolja be alaposan, húzzon rá dupla papírt vagy nejlont. Egyik növény nem bírja ugyanis az extrém hőingadozást. Nem árt, ha felkészülünk a virágajándék fogadására is: a megajándékozott általában elkezd helyet vagy vázát keresni, úgyhogy nyugodtan tehetünk javaslatokat a virág elhelyezésre, a virágboltos útmutatásának megfelelően. A cserepes virág tartósabb, viszont a vágott virágból készített csokorral könnyebben kifejezhetjük érzéseinket (Illusztrációs felvétel) A rododendront savanyú tőzeges vízzel locsoljuk A félárnyékot kedveli ISMERTETŐ A hazai, többnyire meszes talajokat több növény nem kedveli, díszítő értékük viszont sokak számára annyira fontos, hogy mégis szívesen ültetik a kertbe. Ilyen például a hortenzia vagy a gyümölcstermő növények közül az áfonya, valamint a kéktől a piroson át a fehérig sok-sok színben pompázó rododendron (azálea) is, amely az európai virágtermesztésben több mint százötven évre tekint vissza. Egy rododendronon legalább 15-20 bimbó van. Hiába kell neki a savanyú talaj, nem szabad tűző napra tenni, mert azt nem szereti. Inkább a félárnyékos, délelőtti napot kedveli. Jó lenne lágy vízzel locsolni, de ha ez megoldhatatlan, akkor a csapvíz is megteszi. Ám a növénynek a zöldjét soha ne locsoljuk, inkább csak a földjét, mert a kemény foltot hagy a leveleken. Tehát az azáleának inkább a tányérjába öntsük a vizet. Egy tanács: Ha valakinek van nagy tartálya, tegyen bele tőzeget. Két nap után a tőzegtől lágyabb lesz a víz. A növény meghálálja, ha ilyen vízzel öntözik. Tőzegből többféle van: savanyú és semleges kémhatású. Mindenképpen a savanyú tőzeggel járunk jobban, abból kell két nagymarék- kal a vízbe beletenni. Az azálea leggyakoribb növénybetegsége a nem fertőzű levélhullás, a kék vagy a szárgásfehér levélszíneződés. Oka lehet a talaj magas pH-értéke, hirtelen hőmérséklet- és páratartalom-változás, fényhiány, gyökérlabda kiszáradása, túlöntözése. A virágbimbók elhalása a meleg nappalok utáni hűvös éjszakán ért hideghatás következménye, de okozhatja a táp- anyaghiány, a nitrogén-túladagolás vagy a becserepezéskor történt gyökérsérülés is. (MR) Az azáleát az európai virágtermesztésben több mint 150 éve ismerik és termesztik (Fotó: Zsáki) Teendők a biogyümölcsösben májusban • • Ötletek epertermelőknek KÖTELES GÁBOR A biogyümölcsösben a félig beárnyékolt sorközökben, főleg a talajtakarás szempontjából célszerű szamócát termeszteni fokhagyma, korai burgonya, esetleg más, részben árnyékolást tűrő növények kíséretében. Ha a fokhagyma- és burgonyasorokat évente 0,25 méterrel azonos irányban eltoljuk, a szamóca a gyümölcsfák sorközein évtizedekig termeszthető anélkül, hogy az egészet újra kellene telepíteni. Ez azért lehetséges, mert a fokhagyma, burgonya eseúeg más növény felszedése után a frissen felásott talajra a szamócaindák minden nagyobb beavatkozás nélkül átfúrnak, és őszig le is gyökereznek. Ezáltal az ültetvény új helyre kerül és felújul. Májusban azonban az ilyen felújult ültetvényt gondosan kell figyelni, mert különböző degenerá- ciós hatások következtében akadnak tövek, amelyek nem virágoznak, nem hoznak termést. Ezek a szamócaültetvényekben nem kívánatosak. Annak ellenére, hogy május elején a virágzás idején a szamócát nem ajánlatos kapálni, mégis el kell végezni minden évben a szamócatövek ún. negatív válogatását, és a meddő töveket éles kapával ki kell vágni. A hónap második felében a szamóca gyümölcsei már piroslanak és fokozottan szüretelhetek. Hogy a gyümölcsök minél kevésbé legyenek a talajjal szennyezve, ennek megelőzésére jó a szamócatövek alá fűka- szálékot teríteni. Az érett gyümölcsök szüreteléséhél is egy kicsit figyeljünk a termésre, és a szamócatövek „pítív válogatása” keretében jelöljünk meg néhány kiváló termést hozó tövet. Erről a tőről ajánlatos felújító szaporítást végezni. A gyümölcsfákat is figyelges- sük. Ha valahol levéltetű, vagy lisztharmatfertőzést észlelünk, a megtámadott részeket azonnal vágjuk le. A hónap vége felé azokon a gyümölcsfákon, melyeken végbement a természetes gyümölcshullás, vizsgáljuk át az egyes ágakat, és ahol túl sűrű a kötődött gyümölcs, végezzünk ritkítást. Ha a gyümölcsmolyok ellen feroman csapdával szándékozunk védekezni, ezeket a kellékeket be kell szerezni, esetleg fel kell újítani. Ha az almamolyok ellen petefaló fürkészekkel akarunk védekezni, a hónap folyamán ezt feltétlenül rendeljük meg. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szaktanára
