Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-30 / 99. szám, szombat
14 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 30. ILLIK TUDNI Bemutatkozás, bemutatás Az entíquette úgy kívánja, hogy a férfit a hölgy elé vezessük, ki nem emelkedik fel ültéből (ha csak nem főpapot, vagy idős, előkelő férfit mutatnak be neki), s azt mondjuk: „Engedje meg, hogy bemutassam Szentpéteri Kálmánt, Fehér Ilona ő nagysága - Szentpéteri Kálmán.” A két bemutatott ezután meghajtja magát, de nem fog kezet, ha csak a hölgy nem nyújtja előtt, és a hölgy megkezdi a társalgást. (Egy nagyvilági hölgy, 1880.) KÖVES J. JULIANNA Ha egy férfi valamely nőnek bemutatja magát, ez utóbbi csak meghajol, de nevét nem említi. Ha társaságban történik, akkor föl kell tételeznie, hogy a férfi ismeri nevét; ha pedig idegen helyen - például vasúton - no ott meg még tartózkodóbbnak kell lenni. (Kalocsa Róza, 1884.) Bemutatás után a bemutatott is meghajlik és az is, akinek bemutatták. A felsőtest udvarias meghajtása az ülve maradó hölgyekre és idős urakra is kötelező. (Szabó István Andor, 1923.) Névjegyet az ember csak akkor ad, ha az ajtót szolgáló nyitja ki. Ha családtag nyit ajtót, ne nyomd kezébe névjegyedet, hanem mutatkozz be neki. (Új Idők, 1930.) Vezeték- és keresztnevedet érthetően mondd, ne morogva, de ne is kiabálva. PL: „Kovács Péter vagyok.” (Dr. Vida Vilmos, 1940.) ... a meghajlás minden társadal-. mi formája elhagyandó a társadalmi viselkedés formái közül. Demokratikus társadalomban senki előtt sem kell hajlonganunk, gondoljunk csak arra, hogy a meghajlás történeti csökevénye annak a szokásnak, hogy a keleti despoták előtt alattvalóik csak hason csúszva jelenhettek meg. (Dr. Berky Imre, 1947.) A bemutatás és bemutatkozás hajdanában a felső körökben bonyolult szertartás volt. A dolog ma lényegesen egyszerűbb, s ennek eredményeként gyakran kötnek személyi ismeretséget. Ján Drdá- ról, a kiváló cseh íróról forog közszájon a következő anekdota: Az írószövetség klubjában beszélgettek egy este. Sokféle emberről esett szó - s Drda mindegyiket ismerte. Nevek hosszú sora hangzott már el, mire az író sóhajtva így szólt: „Ha jól meggondolom, már annyi ismerősöm van, hogy nem is ismerem őket.” (Burge-Ko- vácsvölgyi, 1959.) Komikus jelenetek sora következnék be, ha egy társaságban jelenlevő, különböző korú 5-6 házaspárhoz érkezik egy újabb házaspár. Nyilvánvaló, hogy a gépies illemszabály-alkalmazás előbb tisztáztatná velünk a szemmel látható nemi különbségek után a korkülönbségeket is, így például előbb az érkező hölgyet mutatnánk be a jelenlevő hölgyeknek, közülük is az idősebbeknek, azután a férfiaknak, közülük is először az idősebbeknek. Ha viszont ezután az érkező férfit kezdenénk bemutatni, ezzel ellentétes lenne, hogy a hölgyekkel legyünk előzékenyek, hiszen eszerint előbb a feleségnek kellene megismernie mindenkit. Ezzel természetesen ellenkezik az, hogy az érkező mutatkozzék be először. Ezt a gondot még csak fokozná, ha a bemutatkozásnál a társadalmi rangot is figyelembe vennénk, hiszen ebben az esetben lehet, hogy a legfiatalabb férfinak kellene bemutatni az érkezőket, ha történetesen ő viselné a legmagasabb társadalmi rangot. (Hálák László, 1984.) A bemutatkozás - éppen mert minden ismeretségnek a kezdete - alapvető fontosságú az emberi kapcsolatokban. Az első benyomások ugyanis meghatározhatják a kapcsolatok tartósságát, mélységét is. 58. § Ne mutatkozzunk be elfogadható indok nélkül (pl. ha utcán idegentől megkérdezzük az útirányt, s ő készséggel felvilágosít, e futó kapcsolat még nem indokolja a bemutatkozást). 59. § Étteremben, vendéglőben és hasonló helyeken, ha olyan asztalhoz ülünk, amelyiknél már ülnek, nem kell bemutatkozni. (Ha együttlétünk során esedeg további kapcsolatot is feltételező beszélgetés alakul ki, ez már okot adhat a bemutatkozásra.) 60. § Utcán, ha ismerősünkkel állunk meg szót váltani, s annak társaságában számunkra idegen személy van, csak abban az esetben kell bemutatkoznunk, ha a beszélgetés hosszabb, s az eddig ismeretlen is bekapcsolódik a társalgásba. 61. § Tömegközlekedési eszközökön általában nem mutatkozunk be utastársainknak, kivéve ha vonaton, repülőgépen, hajón olyan társalgás alakul ki, amely tartósabb kapcsolat kezdete lehet. 62. § Mindenképpen illik bemutatkoznunk olyan környezetben, ahol biztosan számíthatunk a további kapcsolat fennmaradására (pl. iskola, munkahely stb.) 63. § Üdülésnél nem kell feltéde- nül mindenkinek bemutatkoznunk, de akikkel két héten keresztül egy asztalnál fogunk étkezni, azokkal illik megismerkedni. 64. § Új munkatársat munkahelyén a vezető köteles bemutatni a régieknek. (Ha valaki éppen nincs jelen, annak az új munkatárs a későbbiekben már maga is bemutatkozhat, vagy az összeismertetést a már korábban megismert munkatárs is megteheti.) 65. § Ha ismereüen személyt a lakásán kell felkeresnünk, be kell mutatkoznunk (kivétel természetesen a postás, a villanyszámlás, aki esedeg nem a nevét, hanem a foglalkozását mondja). 66. § A bemutatásnak is vannak bizonyos szabályai. Ha harmadikként összeismertetünk két embert, tulajdonképpen nem bemutatjuk őket egymásnak, hanem általában a férfit mutatjuk be a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek, a kisebb rangút a magasabb rangúnak. Persze itt is vannak kivételek: fiatal lányt idős férfinak, nőt nagyon közismert, tekintélyes személyiségnek bemutathatunk. 67. § Bemutatásnál vegyük azt is figyelembe, hogy a jelentős korkülönbség elmossa a kisebb rangkülönbséget. 68. § Ha nagyobb társaságba ismeretien vendég érkezik, őt mutatjuk be az összes jelenlévőnek. Ezt együttesen is megtehetjük, nem kell külön-külön mindenkihez odavinni. 69. § Azt a vendéget, aki az étkezés megkezdése után érkezett, nem kell okvetlenül bemutatni. 70. § A bemutatott személy ne nyújtsa előre a kezét, várja meg, amíg a nő, az idősebb, a tekintélyesebb kezdeményezi a kézfo- gást. 71. § Ülő férfiak bemutatkozáshoz természetesen álljanak fel. Nagyon idős férfi esetében ettől el lehet tekinteni, ő ülve maradhat. 72. § Olyan esetben, ha nem bemutatnak, hanem közvetlenül mutatkozunk be egymásnak, nevünket jól érthetően mondjuk meg. 73. § Ha nem értjük első hallásra a bemutatott vagy bemutatkozó nevét, inkább ismételtessük meg, ez nem udvariatíanság. Sokkal il- letíenebb dolog, ha egy nevet hibásan, rosszul használunk. 74. § Ha valakit bemutatnak nekünk, illik legalább annyit mondani, hogy „örvendek”, vagy „nagyon örülök” stb. Ezt a bemutatott vagy a bemutatkozó sohasem mondhatja. 75. § Helyes, ha a bemutatás utáni társalgást a nő, az idősebb vagy tekintélyesebb személy kezdi meg, tehát az, akinek a másikat bemutatták. Kínos zavar vagy feltűnő csend esetén azonban e szabálytól nyugodtan el lehet térni. 76. § A bemutatkozással nálunk általában együtt jár a kézfogás. Bizonyos helyzetekben pótolhatja a könnyed meghajlás, vagy főbólin- tás. Vigyázzunk: a meghajlás nem hajlongás, hajbókolás! 77. § Azt, akinek egyszer már bemutattak, minden találkozásnál illik üdvözölnünk (és viszont is). 78. § Egy bemutatkozás - bármilyen idegesek, türelmedének vagyunk netán - nem lehet akkora teher, hogy azt valamilyen indokkal (sietek, nem érek rá stb.) el lehessen utasítani. A bemutatás elutasítása súlyos sértés. 79. § Ha nincs, aki bemutasson, s mi valahol be akarunk mutatkozni, igyekezzünk ezt úgy megtenni, hogy ne véljenek erőszakosnak, tolakodónak bennünket. 80. § Gyűléseken, értekezleteken a résztvevők többnyire ismerik egymást. Mégis előfordul, hogy olyan környezetben mutatnak be bennünket, ahol még nem jártunk. Ilyenkor illik felállni, s könnyedén meghajolni. (Illik tudni - A kulturált viselkedés szabályai, K.U.K. Kiadó 2000) CSALÁDI KVÍZ Április 23-ai Családi kvízünk helyes megfejtése: le, 2a, 3c, 4b, 5c. Az AB-ART ajándékát Koncz Béla, jelsőci kedves olvasónk nyerte. Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Nap Kiadó ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: május 3. 1. Hová költöztek a pozsonyi kétszobás lakásból a hármas ikrek? a) egy pozsonyi háromszobás lakásba b) egy szenei négyszobás lakásba c) egy újfalui családi házba 2. Mi alapján különböztetik meg a fiúk a saját cumisüvegjüket? a) az üveg formája alapján rek” családi kápolnája? b) az üveg színe alapján a) koronázási templom c) az üvegre rajzolt motívu- b) cseppkőbarlang mok alapján c) hegyikristály 3. Mit tegyen a szülő, ha gyermeke rossz jegyet kap az iskolában? a) üssön a fenekére b) szidja meg c) segítsen neki a tanulásban 4. Mikor jelentette be hivatalosan Wilson elnök, hogy az anyák napját minden évben nemzeti ünnepként tarják meg? a) 1905-ben b) 1910-ben c) 1914-ben 5. Mi volt egykor az „eccerű embeA MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Linóleum Sohasem szabad erős anyaggal tisztítani. Ha szódás víz cseppent volna rá, azt azonnal fel kell törölni. Semmi olajoldó anyagnak, amilyenek: terpentin, alkohol, szalmiák, benzin, petróleum, szóda, nem szabad hozzáérni. Ha piszkos, nátronszappannal mossuk le, utána tiszta vízzel és azonnal töröljük szárazra. A linóleum apró hibáit, lyukait magunk is tö- míthetjük. Zománcos edényben olvasszunk össze egyenlő meny- nyiségű sűrű terpentint és kolofóniumot, keverjük és cseppentsük a kitisztított és szárított lyukba. A linóleumot a következő ragasztóval ragaszthatjuk föl: 50 gr sűrű terpentinre és 100 gr rozslisztre annyi fövő vizet öntünk, hogy alapos elkeverés után sűrű pépet kapjunk. Ezzel kenjük be a tiszta padlót és a linóleumot, jól lenyomjuk és súlyokkal lenyomtatjuk. A linóleumot 14 naponként olajos masszával kell bedörzsölni, amelyet magunk is elkészíthetünk. Gőzben megolvasztunk 500 gr sárga méhviaszt, hozzáöntünk 700 gr terpentinolajat, addig kavarjuk, míg keményedni kezd, akkor tiszta, rozsdamentes, becsukható pléhdobozba öntjük, melyet hideg vízbe állítunk. A linóleumot tisztára töröljük, és puha ronggyal kenjük rá a beeresz- tőanyagot. Mikor rászáradt, puha ronggyal fényesre töröljük. A mintás linóleumot még nátronszappannal sem szabad mosni, hanem egyforma mennyiségű tej és víz keverékével tisztítjuk. A kopott linóleumot felfrissíthetjük, ha 2 friss tojást egy liter tejbe öntünk, habverővel addig verjük, amíg teljesen elvegyül, akkor a lemosott és megszárított linóleumot bekenjük vele és hagyjuk rászáradni. Addig nem szabad a linóleumra lépni. Liszt hamisításának felismerése Vegyünk egy marékkai a megvizsgálandó lisztből, nyomjuk össze a tenyerünkben, és így ösz- szenyomva tegyük le az asztalra. Ha a lisztszemek együtt maradnak, akkor a liszt nincs hamisítva, de ha, amint az asztalra letesszük, szétporlad, tudhatjuk, hogy idegen alkatrészek vannak hozzákeverve. Liszt eltartása Csak nagyon levegős és száraz helyen szabad tartani. Ha fiókban vagy ládában áll, havonta egyszer meg kell lapáttal forgatni, ha zsákban tartjuk, ugyanúgy meg kell forgatni a zsákokat. Ha a liszt tetejébe zacskóba varrt faszéndarabokat teszünk, ez némileg megóvja a dohosodástól. Ez a lisztférget is távol tartja. Lombföld Nagyon termékeny földet készíthetünk, ha minden lehullott lombot összegyűjtünk, félig elrohadt fadarabokkal 50-60 centiméter magas, négyszögletes halmokba összerakjuk, és deszkával lefödjük, hogy víz ne férhessen hozzá. Egy év múlva nagyszerű földet kapunk dugványok és cserepes növények magvainak elültetésére. Pálmák, begóniák és más leveles növények számára egy rész lombföldet keverünk 2 rész komposztfölddel. A már gyökeret eresztett cserepes növények számára kevés fahamut is teszünk hozzá. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszd: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
